Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. január-június (2. évfolyam, 1/1-52. szám)

1836-01-02 / 1. szám

PEST Januar 2dik. 1856. Megjelen e’ divatussag h­etenkint ister, esz­tendő alatt legalal­b­ 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész Előfizethetni helyben a* kiadónál Dorottya ut­­czában Czigler házban Ildik szára alatti —­­E es­ten kívül pedig minden cs. kir. Pos­ta-hivatalnál. , MMIHTinWH---------------------------­­ K.OKYVTAK a. ELSŐ FELE. MÁSODIK ÉK’ Szebb jövendőt a* Hazának, Bús idői már valának. évi 8 fr. Postán 5 fr. és 10 f. pengő. A’ TÁRSAS ÉLET ÉS d­ivatvilágból. 1 só szám. A* RAJZOLATOK’ LERAJZOLÁSA. RÖVIDKE RAJZOLAT EGY RAJZOLÓTÓL. Az uj év beköszönte ócska köpönyegében, vagy inkább : az ócska idő új köpönyeget von ma­gára és közébünk döczögött keresztül a’ kemény tél’ fagyos göringyein.* * * A* jelen időben — in tempore praesenti — bárónk személy van: én, te , ő ; — és a’ többes számban ezeknek megfelelőleg ismét három : mi, ti, ők. És így én és mi mindig elől-állunk, azaz: azt képzeljük, hogy elől-állunk, mert ha hátul vagyunk is, onnét kezdjük a’ személyeket szá­molni, ’s ekkor természetesen mi vagyunk elől ’s a’ többieknek hátrálniok kell. Mi, a’ jelen kö­­rűlményekhez alkalmaztatva, vagyunk a’ Rajzo­latok’ dolgozó társai; — ti, — ha a’ tisztelt ol­vasókat e’ barátságos szólitással nem sértem, — ti vagytok a’ Rajzolatok’ olvasói; — ők, —­ a’vi­lág’ nagyai és előkelői, — ők azok , kik a’ je­lenben munkálnak, és adnak nekünk rajzolni, és nektek olvasni valót. Hagyjuk most máskorra a’ második és harmadik személyt és nézzük­ körül egy kevéssé az elsőt. Úgy is eleget beszéltünk már az olvasóknak magunkról és magunkból; ide­je már hogy egyszer magunkról is szóljunk. Lefesteni a’ világot­? Igen könnyű, csak az embernek jó festékei legyenek , hogy mindennek megadja az illő szint. Leírni a’ világot? igen könnyű, csak az embernek jó fekete — de ugyan­csak fekete tintája legyen. Elbeszélni a’ világot? igen könnyű , csak az embernek jó nagy szája és éles nyelve legyen. De lerajzolni a’ világot! ez már nehéz feladás. Azon különféle színezete­ket, fény- és árny-elosztásokat olly illőleg elő­terjeszteni egy gyönge rajzon’ segedelmével, hogy az ember tüstént első tekintetre megösmerje : emez itt a’ reménynek zöld, az ártatlanságnak fehér, az örömnek piros, — amaz pedig a’ halálnak jár­ 1836. ga és a’ nyomorúságnak fekete színeit viseli, — ezt mondom előterjeszteni igen nehéz munka. Minthogy pedig a’világot ösmerni csak kell, ’s a’ festékek’ kedvező színei, vagy a’ feketítő tinta, avagy a­ rágalmazó nagy szájak és éles nyelvek mellett azzal balul ösmerkedünk­ meg; innét vilá­gosan kitetszik, — senki se gondolja hogy tréfa, •—• milly szükséges a’ világot a’ híven ösmertető Rajzolatokból,­ olvasni. Ez okból keletkeztek­ ki a’ Rajzolatok ma éve a’ semmiből, —• ma van te­hát az a’ nagy nap, mellyben ezen megtestesült Rajzolatok születési­ napokat ülik. Mire nézve én kézzel-lábbal , mint írók szoktak, sietek e’ szü­letési­ napra szíves örvendezésemet bemutatni a’ Rajzolatoknak, imigyen szólván : „Különösen ör­­vendek , édes kedves Rajzolatok ! hogy fris és egésséges színben láthatom, valamint el nem mu­laszthatom bámuló örvendezésemet az iránt is ki­mutatni, miképen annyi oldalba­ lökések mellett is immár egy egész évig fennálltának, sőt a’ mi több, mind azon rövidségek mellett is, mellyeket eddigi pályájukon szenvedtek, nem hogy — mint illenék — megrövidültek volna, hanem még meg­hosszabbodtak ’s mint látom, idén két ívben fog­nak hetenkint megjelenni. Ejh , ejh ! édes-kedves Rajzolatok , nekem némelly jó napokat szereztek, bárha hallám , hogy nem mindig a’ legjobb nap­jaik voltak. De kívánom­ is , hogy az ég minél több születési­ napokon keresztül hurczolja, fris és jó egésségben ; áldás , békesség terjedjen­ el pályájukon, ’s mindenek előtt bő szüretet kivág­nék. Járjanak szerencsésen eddigi pályájukon , édes-kedves Rajzolataim!­ Hogy ezen örvendezésem, e’ kivo­nataim tiszta szívemből eredtek , arról senki sem, de a Raj­zolatok legkevesebbé nem fognak kételkedni. t­u­­dom, lelkes magyar hazámfiai követni fogják pél­dámat ’s hasonlókép fognak a’ Rajzolatoknak szü­letési­ napjukra örvendezni, sőt bízom abban is, hogy nem kevesen lesznek, kik emlékül néma

Next