Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1838. július-december (4. évfolyam, 2/1-52. szám)

1838-10-25 / 33. szám

257 .De Klári nem jó el már ma, mert a’ kilencz-napi ájtatosságot kezdé el ,4 mondá Mari. „Nem jó el? kérdem, ’s mi okbul ájtatoskodik olly erősen ? Es — bizony nem is tudtam hogy olly jámbor leány Klári!“ — „Igen de nem* jámborságbul teszi azt,“ megjegyzé Emilia, „hanem babonaságbul, vagy dicsekedésből.“ — Meg kell említenem, hogy Emilia bölcs leány volt, mert akkor mindegyik a’bölcselkedéssel foglalatoskodott, még a’ leányok is. „Igen ám valami különös babonaságból teszi azt“ — bizonyitá Mari. ,Nagyon ingerled kíváncsiságunkat, szólok közbe, a’ nélkül hogy kielégítenéd azt. „Hiszen azt tudni kellene illy tanult embernek, hogy leányok mért böjtölnek kilencz napig hanvazó szerdán, és mért ájtatoskodnak? ládd ők azt azért teszik hogy ..... ugyan hogy is mondjam már?“ .No — hogy ? kérdé kíváncsian tizenkét hang, ’s mind a’ tizenkét fejecske Mari felé fordult. „No, hogy megtudhassák jövendő férjöket.“ •Dehogy! szálának közbe álmélkodva mind a’ tizenketten, — de hogy lehet az összeköttetésbe a’ 91 napi ájtatossággal ? „Hisz épen ez a’ bökkenő? de Mari tudja — ő megmondja nekünk“ szóltam közbe. —„Bizonyosok lehettek benne, nem sokat gondolok vele, akár miilyen lesz jövendő férjem is nem bánom, csak gazdag, okos legyen, — másnak nem is adnak szüleim. ’S legyen ő bár szép vagy rút, fiatal vagy öreg, szeretetre méltó vagy egy medve, azért még is el kel neki vinni hitvesét társaságba, bálokba, színházba. -------Toilettemet pedig kitelhető módon ékesen és gazdagon, — állítsa elő, ’s meg van a’ házasság — különben olly igen messze nem gondolok.“ — „Én sem“ mond Terka, „hanem a’ 9 napi ájtatosság ? a’ jövendő férj ? kíváncsiságunk a’ legnagyobb fokon van, kérünk mond el a’ dolgot. ,Tudjátok azt, kérdé Maki a’ békétlen leányokat, hogy nincs kedvesebb imádság a’ boldogságos Szűz előtt mint a’ 9 napi ájtatosság hamvazó szerdán , ’s azért azt képzelik a’ leányok, hogy ennek jutalma egy különös kegyelem. De sok kell ám oda, nem is tudom hogy elmondhatom e hiba nélkül. Tehát már ma estétől kezdve nyolcz órakor a’ kis kápolnába kell a’ boldogságos Szíízhez fohászkodni , ’s minden nap az első misét meghallgatni, este pedig az imádságra eljárni egész nyolcz napig. Aztán meggyónni, ’s igaz ájtatossággal és jámborsággal a’penitentiát elvégezni, hogy tiszták legyünk, ’s akkor. . . . .. „Akkor megleli jövendő urát ugyé? szól örvendezve Terka.“ .Nagyon sietsz a’ dologgal, — még nem mondtam el mindent. — Akkor aztán böjtölni kell — az asztalt azonban felteriti az ember két személyre — hanem a’ kést el kell rejteni mert nagy veszély következnék — az abrosz és asztalkendőnek olly fehérnek , szépnek, újnak kell lenni, a’ mi ilyen csak lehet. Az asztal közepire egy tányért kell tenni porczellanvagy ezüstből, ’s ebbe egy két rozmaringot.4 ,,'S aztán ?“ kérdé Terka, ’s az egész leány kör viszhang módra ismételd a’ kérdést.44 .Aztán szép csendesen lefekszik az ember a’ szent Szűz kegyébe ’s oltalmába ajánlja magát ’s szépen elalszik. Aztán jőnek a’ csudálatos dolgok: álmában meglátja jövendő férjét, vagy ha férfi — jövendő hitvesét. A’ kiknek pedig klastromba kell menni egy hosszú processiót látnak , ki pedig fiatal korában meghal, maga temetésin jelen van.4 ,,Isten a’ bizonyságom, mond megijedve Terka ’s hátrább vonulva, hogy illy borzasztó álomnak nem teszem ki magam , csak hallatára is reszked az ember.44 .Nelli tudom más vélekedésen van, mert ő egészen elmélyedt. „Igen furcsa volna az közbeszólok, ha egy eszes felvilágosodott fiatal ember, ez beszédre hajtana, azonban mégis észrevétlenül kis”-