Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1839. január-június (5. évfolyam, 1/1-52. szám)
1839-01-13 / 3. szám
meretségbe jött, kínoi naponkint nagy kártya táblák adattak, ő is kezdé ezeket látogatni ’s később szinte mindennapos lett. Itt ismét uj és bő jövedelem ághoz jutott, mert a’ szerencse különösen kedvező; egy két év múlva ugyan is tőkéjét egy negyed résszel nagyító. Négy év haladott igy el ’s Kiss már felej teni kezdé Váczi jövedelmeit, midőn a’ szeren* cse tőle elfordult, ’s ő mindig alább süllyedt, mis részre egészen el nem merűlt. A** keres* kedő ház megbukott, ’s vele Kissnek minden pénze elveszett; földig sújtotta ezt, ’s fél évig feküdte az ágyat, melly megmaradt pénzét elvivé. Felgyógyulván, neje kézi munkájából éltek; ő pedig sorsán könnyitni akaró ismét D**hez kezde járni, de itt is szinte vesztéssel. Félbe hagyni a’ játékot nem bírta ’s így ruhája, házi bútora, nagyobb részint a’ pazarlás tengerén elúszott. Most a’ 3 dob utczába, egy szennyes padlás szobába tette átszállását. Nője szüntelen dolgozott, ’s igy néhány garassa még lévén, a’ kártyázat alsóbb fokára lépve, Zrínyibe kezdett járni, és itt is veszteni. Nője a’ dolgot, rossz élet és büdös lakást ki nem álltatván fél évre a’ rókusi kórházban meghalt. Kiss már jobban el volt merülve, mintsem vissza léphetett volna. Zrinyit el nem hagyta, hanem éjjel nappal ott lakott, egy pipa dohány, vagy egy pohár bor, mellytől tüstint el ázott tevék élelem szereit; igy tengődött egy évig 's igy változott azon alakká, mellyben őt, Arnolddal beszállót láttak. # 9 Arnold Lajos mindenkép műveit lévén, sebesen haladott pályáján, a’ hágcsók göröngyeit kevéssé kisimítván atyjának jövedelmei. — Találkozásuk után hat évre Pestre és Fehérvárra kellett jönnie hivatalból, mit már rég várt, rég nem látott szülőföldet, és barátit látni vágyván, leginkább Ratholdékról értesítettül, tudta a korlátokat, Mari boldogságáról még is bizonyossá lenni igen hő óhajtása volt. — Váczon hallotta meg Kissnek állapotját, sajnálatot fejezve ki, hogy annak, ki annyira szorgoskodott meggazdagulni, igy tönkre kellet jutnia. Pesten iró asztalnál ült levél írással foglalkozva, midőn szolgája valakit bejelentett, ’s nem sokára Kiss lépett be. „Önnek, — szóla Arnold, — köszönettel tartozom atyám feltalálásáért, mert ha azon szerencsétlen szenvedélyből, melly egészen le tipra, ellenem közbevetőleg port nem indít, Bécsbe fel megyek, ’s tán többé nem láthatom. Ezt megakarván jutalmazni, mint már elvégzém, e’ ház gondviselőjénél élte végéig élelmet, ruhát’s szólást fog kapni; de a’ játszást és kóborlást egészen elhagya. ’S ne vélje többé, hogy tiszta szívességből nem létezhet segélyadás, így még boldog napjai lehetnek.“ — Kiss lelkére mélyen hata Arnold nemes szíve, mert most még egészen el nem aludt lélek ereje győzött, ’s ő józanul állt jótevője előtt; háláját iránta kifejezni nem lelt szavakat, habozott csak, mint a’ csin után rögtön mentséget nem találó gyermek. — A’ ház gondviselőnél , ki egy tisztes öreg volt, rendesen élt, méltányolva a’ rendes életből élvezett jót, melly hiányának lehet főképp utóbbi csapongásait rátulajdonítni. — De a’ hirtelen változást elgyengült test alkatja sokáig nem birható; ő egy év múlva elhagyta ez életek ig Másnap Arnold Fehérvárra utazott. Délután 5 óra felé a’ nagy utczán vágtattak lovai. Már messzirül sirít ember tömegek ötlöttek szemeibe ; később szomorú ének hatá meg füleit, ’s végre összejött a’ koporsóval is, mellyet egy csinos házból hozanak ki. Igen közel jutván hozzája, tisztán olvashatta födelén e’ szavakat : „Ráthold Mária.“ — Halál sáppadságot lehete észre venni képén, és gyakori rázkódást, melly nem vélt és zord esetinkkor átfutja testűn-