Wágner Manó magángimnázium, Rákospalota, 1943
Pro Patria Magyarország sorsdöntő küzdelmét vívja· E harc valóban Istenért és Hazáért folyik, mert a bolsevizmusnak a csatamezükön való visszaszorításától függő magyarság jövendő léte és a lelkek várainak, templomainknak biztonságos nyugalma, amelyekben a magyar ember áhítatos szívvel szereti dicsérni az ég és föld Urát· Ebből a küzdelemből iskolánk vallásos és hazafias szellemben nevelt volt növendékei is lelkesen veszik ki részüket· Büszke fájdalommal tölt el bennünket, hogy közülünk négyen legdrágább kincsüket, életüket áldozták a Haza oltárán· Iskolánk e hős fiai: Jeszenszky Sándor, Locsmándi László, Nagy Ernő és Pongrácz Dénes, mint intézetünk néhány évvel ezelőtt érettségizett növendékei hittel, bizalommal és acélos akarattal álltak a boldogabb magyar jövőért áldozatot vállaló honvédek soraiba s most immár megilletik őket a megdicsőült hősökre vonatkozó magasztaló szavaik: „Megcselekedték, mit megkövetelt a Haza!“ Legyen emlékük örökké áldott · · · (Szeretettel kérünk mindenkit, hogy az újabb hősi halottatokra vonatkozó adatokat közöljék az iskola igazgatóságával·) Iskolánk múltja. Iskolánkat mint algimnáziumot dr. negyedi Szabó Alajos kir. tanácsos alapította 1877-ben· Az algimnázium vezetését 1892-ben Wágner Manó m. kir. kormányfőtanácsos vette át, akinek igazgatása alatt az intézet nyolcosztályú főgimnáziummá fejlődött A főgimnáziumnak 1906-ban adta meg a Nm· Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a nyilvánossági jogot· 1919 április idó elejétől augusztus elejéig a tanácsköztársaság vette birtokába az iskolát s a tanintézettulajdonosnak a nemzetbontó elemekkel való szembeszállása miatt fogságot, családjának pedig üldöztetést kellett elszenvednie- 1929-ben Negyedii-Wágner Aurél m. kir. kormányfőtanácsos lett az iskola tulajdonosa· A közben reálgimnáziummá átszervezett intézet az 1935/36. tanévtől kezdve a jelen tanévig újból angol nyelvet tanító gimnáziummá alakult át· A gimnázium 1935-ben a kultuszkormánytól végleges nyilvánossági és érettségi tartási jogot nyertintézetünk főigazgatói voltak: dr· Hóman Ottó, Francsics Norbert, Spitkó Alajos, dr Badics Ferenc, Gaál Mózes, dr· Acsay István és dr· Kemenes Illés· Az iskolaév története. Az ötödik éve dúló második világháború mind nagyobb arányokat ölt és a döntő küzdelem felé közeledik· Ebből a harcból hazánknak is ki kell vennie részét· Nemcsak létének biztosítása követeli ezt tőle, hanem az európai sorsközösségbe dicső történelme folyamán mindenkor beleilleszkedni tudó ama nemes és hagyományos áldozatkészsége is, amellyel e földrész szabadságát és a keresztény kultúrát mindig derekasan védelmezte. A magyarság jól tudja, hogy a bolsevizmus győzelme Európa s vele együtt ezeréves hazájának pusztulását jelentené, ezért ma legfőbb törekvése: áldozathozatallal a győzelmes béke kivívása· A háború követelményei határozzák meg a mostani időkben az egész ország életét s ennek függvénye lett a jelen tanévben az iskolai munka is· A tanév 3