Reform, 1870. február (2. évfolyam, 48-75. szám)
1870-02-25 / 72. szám
után az ötven egynéhány középtanoda nem maradhat felügyelet nélkül, a tanfelügyelőkre szükség van. Simonyi Ernő az érettségi vizsgát általában elavult intézménynek tartja, — annál kevésbé akar arra külön költeni. Azt hiszi, hogy a miniszter az érettségi vizsgák ellenőrzésével esetről esetre a jelesebb gymn. igazgatókat megbízhatná , miért az egész rovat törlését indítványozza. Schwarcz Gyula (zaj, eláll!) mint szakember elismeri a tanfelügyelők szükségét, de megköveteli, hogy ez állomásokra kellő képességgel bíró egyének neveztessenek ki. Az e rovat alatt előirányzott 28,000 ftot mindazáltal csak azon esetben szavazhatja meg, ha a házat biztosítják arról, hogy a tanfelügyelőségek még a 71-i előirányzat előterjesztése előtt rendeztetnek. Eötvös József b. közoktatási miniszter tiltakozik Schwarznak egy általa úgy értett kifejezése ellen „ha a miniszter ígéretét teljesíti.“ Azt hiszi ily kitételre senki sincs jogosítva. (Élénk helyeslés, éljenzés). Schwarz Gyula: A házszabályok 128 §-a (roppant zaj; eláll!) értelmében szót kér. Tagadja, mintha azon kitétellel élt volna, melyet a kultuszminiszter szájába adott. Ezzel a vita befejeztetvén, elnök felteszi a kérdést. A háza többsége a tankerületi főfelügyelőségekre előirányzott 28,200 ftot megszavazza. Az idő előre haladván, elnök az ülést két óra körül bezárja. ti ki teljesen, miután ebben csak 4 osztály tanácsosi állomás megszüntetéséről van szó, holott a létszámban nagyobb leszállítás is volna eszközölhető. — Tisza Kálmán annak fentartásával, hogy Szatmáry indítványa elfogadtatik, megszavazza az előirányzatot. — Hoffmann Pál ha azon tevékenységet tekinti, amelyet a kultuszminisztérium eddig kifejtett, a központi hivatalnokok létszámát a kelleténél nagyobbnak tartja, de nem akkor, ha azon széles hatáskörre tekint, mely a kultuszminisztérium elé van szabva. A pénzügyi bizottság jelentését pártolja. — Szontagh Pál (csanádi) miután a minisztérium a szolgálati pragmatikát mindekkoráig be nem terjesztette, szükségesnek tartja Szatmáry indítványának elfogadását, nehogy az állam nyugdíjakkal túlterheltessék. — Szlávy József úgy tudja, hogy a kérdéses pragmatika már készülőben van, s nem értené, hogy ennek előterjesztetéséig mért húzzanak él a kultuszminisztérium hivatalnokai a többinél rövidebbet. Különben is a kérdést sokkal fontosabbnak tartja, mintsem azt így mellékesen eldönteni lehetne. (Helyeslés.) Elnök felteszi a kérdést. A ház többsége a pénzügyi bizottság jelentését elfogadja s ennek értelmében a központi igazgatás czime alatt 244,857 frtot szavaz meg. Széll Kálmán jegyző olvassa a II. czimet. Egyházi czélok 290,000 frt. Kautz Gyula előadó: A li-ik czim alatt előirányzott 290,000 frtot, mely ugyanakkora összeg mint a tavaly célra előirányzott vola, a bizottság, oly módozatban, amint az a költségvetésben fölvéve jelentkezik, elfogadásul ajálja; azonban ismétli ez alkalommal, amit e tekintetben a jelen minisztérium múlt évi költségvetésére vonatkozó jelentésében elmondott, hogy „a pénzügyi bizottság az egyháznak az államtól való elválaszthatását és függetlenítését tartván czélszerünek, nem helyeselheti elvileg az egyes egyházfelekezeteknek az állampénztárból való segélyezését. Tekintve azonban jelen helyzetünket, a bizottság a minisztérium által e czélból indítványba hozott 290 ezer forint összeget a következő évre megszavazandónak véleményezi.“ Nyáry Pál azt hiszi, hogy senki nincs a házban,aki ne óhajtaná, hogy mielőbb megérkezzék az idő, mikor e házban egyházról, vallásról szó nem lesz. De azt hiszi,hogy e czél elől hátrálunk az által, ha az egyházak segélyezése az állam-budgetben a rendes kiadások közt szerepel. Ezért a sokszor hangoztatott elv megmentése érdekében a következő módosítványt adja be : „A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésében a rendes szükséglet II. czime alatt egyházi czélokra előirányzott 290.000 frt, a rendkívüli szükséglet közé soroztassék.“ (Helyeslés.) Eötvös József b. közoktatásügyi miniszter azon két elv közül, melyet az állam az egyházak irányában követhet, t. i. hogy az állam vagy minden hitfelekezetről gondoskodik, vagy egyről sem, az utóbbit tartja az egyedül tökéletesnek, mert az előbbi rendszer mellett a vallások szabadsága illustrius, a pap valóságos államhivatalnok. De jelen körülményeink között a praemissákra is kell tekintenünk; tekintettel kell lennünk arra, hogy az egyes vallásfelekezetek kultúrái missiót gyakorolnak, s hogy hazánkban nem egy helyen a pap egyedüli representánsa nemcsak a vallásnak, de a műveltségnek is. S ezen körülmény teszi szükségessé azt, hogy az állam az egyes egyházak önmaguk által nem fedezhető szükségeinek pótlásáról gondoskodjék. (Helyeslés.) Simay Gergely óhajtja az államnak az egyháztól leendő teljes elválasztását, azonban mig ez megtörténnék, méltányosnak tartja, hogy minden egyház segélyeztessék. Ezért indítványozza, hogy az örmény kath. egyház segélyezésére a budgetben 12.000 frt szavaztassék meg. Gonda László Nyáryt pártolja. — Szlávy József Simay indítványát nem tartja indokoltnak- Nyáry módosítványát azonban elfogadhatónak véli, noha az egyháznak segélyezése több évig fog még szerepelni a budgetben. — Eötvös József b. kultuszminiszter nem ellenzi Nyáry módositványának elfogadását. — Babessu Vincze módositványt ad be az iránt, hogy a görög keleti egyház segélyezésére előirányzott összeg 80,000 frtról 120,000-re emeltessék. Mocsáry Lajos óhajtaná, hogy az egész czim töröltessék; miután azonban ez gyökeres reform hiányában időszerűtlen, Nyáry módositványához csatlakozik. Halász Boldizsár nem hisz a vallások kultúrái missiójában, s ezért csak is a helyzetre való tekintettel fogadja el Nyáry módositványát, Babcsiut azonban nem pártolja. —■ Berzenczey László pártolja Simay módositványát. Babesiu ellen felhozza, hogy a románok a dunai fejedelemségekben sem műveltebbek mint Magyarországban; a szentirást is Erdélyben fordították le először román nyelvre. Erdélyben nem történik meg, hogy a román pap énekel, imádkozik egy nagy könyvből, amelyet nem ért (derültség); ha a románoknak 120 ezret adnak, a katholikusoknak legalább is egy milliót kell kérni, mert ezeknek több bajuk van papjaikkal. — Miletics Szvetozár Babesiu módositványát pártolja. — Tisza Kálmán a 290.000 forintot egyházi czélokra a rendkívüli szükségletben megszavazza, — de nem pártolhatja Simay és Babesiu módosítványát. Az elsőt azért, mivel az örmények katholikusok, s így nem külön egyház; a másodikat pedig, mivel czéltalan a kormány rendelkezésére nagyobb összeget bocsátani, mint amennyivel a kormányzás dolgában a felelősséget elvállalja. Tagadja Halász B. azon állítását, hogy az egyházaknak nincs kultúrái missiójuk, mert hite és meggyőződése szerint egyetlen egyház sem állhat fen azontúl, hogy kultúrái missiója megszűnt. — Mocsonyi Sándor azt hiszi, hogy maga Babesiu sem ragaszkodik annyira a kért 120 ezer forinthoz; szónok maga részéről indítványozza, hogy az egyházak a subventiójának megvizsgálására bizottság küldessék ki és fölmerülendő szükség esetében a ház e czélra a miniszternek póthitelt adjon. — Ivánka Imre kijelenti, hogy a protestánsok akár a nyert segélyről lemondhatnak, mert püspökeik is megélnek 1200 írtból. — Csernátony Lajos nem szavazhat a kiadások emelésére. Elnök felteszi a kérdést. A ház többsége a pénzügyi bizottság jelentését elfogadván az egyházi czélokra előirányzott 290,000 frtot megszavazza, mi által Simay G. és Babesiu V. módositványai elesnek. — Nyáry Pál módositványát a ház nagy többséggel elfogadta. Széll Kállmán jegyző olvassa a III. czimet. Tanulmányi ügyek igazgatása: 274,000 frt. — Első rovat: Tankerületi főfelügyelőségek 28,200 frt. — A pénzügyi bizottságnak e rovatra nincsen észrevétele. Hoffmann Pál a tankerületi főfelügyelőségeket feleslegesnek tartja, mert összes teendőjük jóformán csak az érettségi vizsgák vezetésére szorítkozik, mi bizonyára nem érdemel 28 ezer frt. kiadást. E rovatot csak azon esetre szavazza meg, ha a kultuszminiszter kijelenti, hogy az jövőre nem fog a budgetbe felvétetni. Eötvös József b. kultuszminiszter elismeri, hogy valamint a népnevelés, úgy a középtanodák terén is sok a hiány. A miniszter ígéri, hogy amint a népoktatás emelését törvény útján eszközölte, épen úgy a középtanodák és az egyetem reformjára nézve is a lehetőleg rövid idő alatt törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Az új rendszer mellett a tanfelügyelőségek megszűnnek, addig azonban mi KÜLFÖLD, Pest, febr. 24. (A mexikói forradalom programmja.) Francisco Aguirre tábornok a sant. louis de potosii pronunciamento főnöke, több főrangú katona név szerint Pedro Martinez és Larriaga által aláírt következő általunk csak a főbb pontokra szorított programmot bocsátott ki f. hó 15-én: 1. A nép új képviselőválasztások eszközlésére utasittassék. Hogy pedig az ország sorsa biztosittasék, a legtekintélyesebb hadsereg vezérének gondnoksága alá helyeztetik. 2. Az 1857-diki alkotmány mindaddig érvényben marad, mig a törvényes népképviselet által vagy meg nem szüntettetik, vagy át nem alakittatik. 5. A halálbüntetés a politikai vétségekre, nézve megszüntettetik, s a háború tartama alatt az által pótoltatik, hogy a bűnösök a hadseregbe soroztatnak, melynek cadresit ki fogják egészíteni. C. A nemzet nevében amnestia proklamáltatik, minden a mai napig elkövetett politikai vétségre, kivéve mégis egyes konkrét eseteket, melyek elősoroltatnak. 10. Az állam kormányzó testületei (t. i. a szövetségi kongressus és a legfőbb bíróságok tovább folytathatják működésöket azon esetre, ha a proklamált elvekhez ők is csatlakoznak. 11. Az államadósságok közt különbség tétetik a forradalom proklamálása előttiek, s az utániak közt, mely utóbbiak, mivel a jelen politikai alap fentartására működnek közre elsősorban fognak kifizetttetni. 12. A jelenleg proklamált elvek a viszonyok által módosithatóknak jelentetnek ki. (Az irisc-bill.) Az angol parliament f. hó 16-ai ülésében első ízben felolvasott, Izland földbirtok-Asszonyait rendező bilit az angol lapok csak most közük nagyobb terjedelemben, mivel az felolvastatása után csak két napra jelent meg nyomtatásban. A bili öt szakaszra oszlik, mely szakaszokhoz 68, nagyrészt hosszúra nyújtott clausula van csatolva. A bili azon irányeszméből indul ki, hogy a leghelyesebb és egyszerűbb birtokviszony ugyanaz volna, ha a hódítás által birtokon kívül helyezett irek földbirtokuk tulajdonjogát ismét visszanyernék, de mivel ez nem lehetséges, a bili czéljául tűzi ki, hogy a földbirtokos és a bérlő közti viszony a méltányosság elve szerint rendeztessék, s hogy azon sajnos állapoton végre segítve legyen, melyben a bérlő nem volt a törvény által kellőleg védve a földbirtokos önkényei ellenében, tí a bili főleg azon körülményben látja az Izlandban mindig aggasztóbb mérvet öltő agrariai zavarok forrását, hogy eddig a bérlő a földbirtokos önkényei ellenében csak a szokásjogra hivatkozhatott, melyen azonban a földbirtokos könnyen túltetette magát. Ezen állapoton segítendő a bili, következő pontokat hoz javaslatba: 1. A bérlőnek azon esetre, ha előre nem látott nyilatkozat (eviction) vagy a bérlet szerződésben kikötött bérletidő leforgása által, a bérlettől megfosztatik, joga van kárpótlást követelni a javításokért, melyeket a földbirtokon eszközlött. E kárpótlás a törvény által meghatározandó táblázatok szerint, de minden esetben a bíróság által mondandó ki. 2. A bérlet bármely oldalról történt megszüntetésének esetében a kárpótlási igénykereset benyújtása előtt a választó bírák elé viendő az ügy, kik a méltányosság szabálya szerint megkísérlik az ügyet kiegyenlíteni. 3. Kárpótlásra azonban a szerződési idő lejártával nincs igénye a bérlőnek, ha a bérletszerződés 31 évi határidőn túl köttetett. 4. A földbirtokos úgynevezett eviction-joga megszoríttatik. Vele csak akkor élhet a földbirtokos, ha a bérlő részéről elkövetett valamely bűntény feljogosítaná a bérlőt elűzni bérletéből. Egyébként kármentesítéssel tartozik a földbirtokos az eviction-jog használata által a bérlőnek okozott károkért. 5. Megengedtetik, hogy hosszabb tartamú bérletszerződések köttethessenek. 6. A landard és és a tenant közti egyenetlenségek a fennebb körvonalazott bírósági eljárás szerint egyenlíttetnek ki. Ezek a bili rendelkezései, melyek által a bérlők sorsán javítani akar, s egy Izlandban eddig hiányzó földbirtokos parasztosztályt teremteni szándékozik. Az ír nemzeti sajtó azonban épen azt veti a bili szemére, hogy a bili nemcsak el nem éri ezen állítólagos czélját egész terjedelemben, hanem még egy jó örök bérletrendszer (fixity and perpetuity of tenure) sem fog a bili törvénnyé való emelése által létrejönni. A bili első felolvasása alkalmával a parliamentben igen kedvezőleg fogadtatott , sőt az ír képviselők közül számosan annak támogatását meg is ígérték. A bili második, márczius 7-dikére kitűzött felolvasása alkalmával azonban, a parlamenti ellenzék D izraeli vezérlete alatt, ki a bili első felolvasásakor betegsége miatt távol volt a parlamentből, a bili ellen komoly támadásra készül. (A halálbüntetés eltörléséhez.) Az északnémet szövetség birodalmi gyűlésének f. hó 22-én tartott ülésében Holtzendorf egy számos felsőbb fokú bírósági tag, ügyvéd és jogtanár által aláírt peticziót nyújtott be a halálbüntetés eltörlése iránt. A peticzió, melyre nézve egyébiránt a további aláírásokra való jog a benyújtó által fentartatott, főbb pontjaiban következőleg hangzik: „Az északnémet szövetséges államok számára kidolgozandó büntető törvénykönyv feletti küszöbön álló tanácskozmányok megindulása előtt kötelességöknek ismerik a kérvény aláírói a halálbüntetés ellen szavakat fölemelni. Anélkül, hogy a törvényhozó gyűléstermekben s a tudomány által már eléggé kimerített okokat itt újból felújítani alkalmasnak találnék, a következőkre fogunk szorítkozni kérvényünk támogatására. A büntető törvényhozás feladata, nem a tömegben uralkodó zavaros eszmékre hallgatni, hanem az újabb kor műveltsége által sugallott irányelveket, s nemzetünk jogélete képviselőinek képzett öntudatát és meggyőződését venni cselekményeiben zsinórmértékül. Mi állítjuk: A jogtanárok határozott többsége tudományos kutatás és részben ellőbbi elvekről való lemondás után, ez idő szerint már határozottan a halálbüntetés eltörlése ellen nyilatkozik. A mainzi német jogászgyülés, a berlini jogásztársaság és a porosz fővárosi királyi bíróság kétségkívülivé helyezték, hogy e kérdés iránt az elmélet a tapasztalással teljesen megegyezik. Sőt még azon esetben, ha a halálbüntetés ellenzői jelentékenyen kisebbségben volnának is, egy bölcs törvényhozásnak le kell mondania arról, hogy oly büntetést szentesítsen, mely a jogtudósok erejében erkölcsileg mindinkább növekvő meggyőződése által hovatovább hatályosabban ostromoltatik, s mely ép ez okból ennek erkölcsi hatása által mindinkább gyengittetik. A német alapjogok, melyeket a nemzet egy része, nem mint veszendőbe ment emléket, hanem, a jogélet szabad kifejlődésének czélja gyanánt tekint, követelték a halálbüntetés megszüntetését. Az északnémet szövetség büntető törvényhozása e tekintetben nem maradhat hátrább. Ezenkívül óvatos államférfiak tapasztalatai Toscanában, Portugáliában Oldenburgban, Nassauban, Szászországban, s más államokban kétségkívülivé tették, hogy a halálbüntetés eltörlése a jogutalomra nem hat károsan. Másrészt pedig épen Észak-Németországra súlyosodó igaztalanság volna, oly szövetséges államokban, hol a halálbüntetés eltörölve van, e büntetést most újból erőszakosan életbe léptetni. Gondolja meg az észak-német birodalmi gyűlés, hogy most azon alternativa előtt áll: vagy megszüntetni a halálbüntetést, vagy néhány szövetséges államban azt újból életbe léptetni. Vájjon elvállalja-e ez utóbbiért a felelőséget Európa színe előtt. Pest, febr. 24. [Hivatalos] Ő felsége dr. Bach Józsefet a keszthelyi m. kir. gazdasági felsőbb tanintézetnél üresedésbe jött vegytani tanári állomásra ideiglenes minőségben kinevezte. — A király és királyasszony egész márczius 6-ikáig maradnak fővárosunkban, ekkor rövid időre ismét Bécsbe mennek. A királyné az egész tavaszt Budán, a nyárelőt pedig Gödöllőn fogja tölteni. Rudolf koronaherczeg, Gizella főherczegnő csak a kellemesebb nyári napok kezdetével rándulnak ki a gödöllői nyári lakba. — Ferdinánd volt császár s magyar király beteg. Az ősz fejedelem már hónapok óta beteg,hanem legközelebb oly aggasztó fordulatot vett a kór, hogy az orvosok is félteni kezdik életét. Prágából naponkint, óránkint érkeznek tudósítások az agg fejedelem hogyllétéről. — Gróf Andrásy Gyulánénak már hosszabb idő óta gyöngélkedő állapota jobbra nem fordulván — felkérettünk annak közzétételére,hogy a miniszterelnöknél f. hó 26-án megtartatni szándékolt estély egyelőre elmarad. — Tóth Józsefről, a nemzeti színház beteg művészéről, a „Debreczen“ ma este érkezett száma azon hírt hozza, hogy meghalt. Tóth József utolsó időben pócsmegyeri kis szőllő birtokán feküdt betegen. Már a színházi enquete-bizottság tanácskozásaiban is az utolsó időben nem vehetett részt. Arról volt tudomásunk, hogy betegsége újabban aggasztó fordulatot vett, de haláláról még a nemzeti színháznál sem tudnak hírt. Azért egyelőre szívesebben ragaszkodunk ahoz, amit hinni szeretünk, mint hogy megnyugodjunk abba, mitől annyian félünk. ” Haynald érsek a conciliumban igen kitűnik ékesszólása által, írja a „P. Lloyd“ levelezője. Közelebb a „Schemata de moribus clericorum“ vitában kitűnő sikert aratott. Nem tudták emelkedett beszédét, logikai érvei hatalmát, vagy dialektikájának élénkségét csodálják-e inkább. — Haynald érsek a „Breviárium romanumot“ vette bírálat alá, s világosan kimutatá hibáit és anachronismusait. Hathatósan sürgette a breviáriumok s a lithurgiára vonatkozó könyvek reformját, melyet már XIV. Benedek pápa megkezdett. A kalocsai érseknek hatalmasabb szava s nagyobb szónoki tehetsége van, mint a diakovárinak, hanem amint mondják Strossmayer szónoklata behizelgőbb, s inkább emlékeztet a franczia szónokokra. Haynald előadását a lelkesültség melegsége jellemzi szónoki szenvedélye a jogi igazságérzettel párosul, mi ritkán található egy-egy szónoknál. Különben Haynald és Strossmayer érsek latin beszédei a legékesebbek a conciliumi beszédek közt, és sokban emlékeztetnek Hortensius és Cicero szónoklataira, melyeket a fórum előtt tartottak. — A közös hadügyminisztérium tengerészeti osztálya a cs. kir. dunai szolgálatra a Monitor mintájára két hadigőzöst készíttet kettős csavarral, mindeniket 80—80 lóerőre. A hadigőzösök előállítása hazai iparosokra fog bízatni, a pályázat már legközelebb ki lesz hirdetve. — Szvetenay alezredes helyett, ki a honvédségtől ismét a közös hadseregbe tétetett át, a honvéd alezredessé emelt báró Henneberg Károly foglalja el József főherczeg mellett a szárnysegédi tisztet. A székesfehérvári lovassági iskola vezetője Bákusz Lajos honvédszázados lett. — Privorszky kávéháza. Nem szokásunk ugyan privát üzletbe avatkozni, mindazonáltal helyet adtunk nemrégiben egy hozzánk ismerős oldalról beküldött panasznak Privorszky új kávéháza ellen. Kétszeres kötelességünknek tartjuk tehát közleni a következő , kissé ugyan későn érkezett, de szintén baráti kézből vett sorokat, melyek amaz első közlést nem kevéssé módosítják. „Privorszky kávéháza, mondja a beküldött közlés, miután első közlésünk téves voltát némi nyomatékkal fölemlítette, — kilátással a Dunára, átellenben az Angol királynővel, egyike a legdíszesebbeknek és legnagyobbaknak, melyeket nemcsak Pesten de Pécsben is látni. Az eddig is vállalkozó szelleméről s jó kávéjáról ismeretes tulajdonos roppant összeget fektetett új vállalatába. Nem közönséges üzleti nyeremények, hanem (s erre kívánja közlőnk a súlyt fektetni) üzleti ambíció, a firma jó hírneve lebegett szeme előtt.“ — Egy szökött őrmestert fogott el tegnapelőtt a budai kapitányság. A szökevény már két hét óta lappangott a testvér fővárosban a magával vitt raktárkulcsokkal. Még csak a raktár vizsgálata alkalmával fog kitűnni, váljon a szökevényt nem terheli-e szökésen kívül egyéb bűn is. — Vígjátékból tragédia. M. Sz ten vidám társaság ült együtt, a város legkedélyesebb házigazdájának nevenapját ünnepelték, s a kedv és a bor kifogyhatlan volt. Éjfél tájban a borozó vidám társaság elérte azt az álláspontot, honnan lenézve minden ember mámorosnak látszik. A társaság egyik tagja, a legmérsékeltebb ivóter annyit talált élvezni a a derék iskolamesróból, hogy csakhamar az asztal alá került. A társaság semminemű bajos következményre nem gondolva, csöndesen fölemeli az iskolamestert s a másik szobába viszi. Ketten-hárman a vigabbak közül beterítették fehér lepedővel a szunnyadót,s gyertyákkal s feszülettel rakták körül, mint halottat, aztán kimentek ismét mulatni. Hajnalban midőn távozni akartak, költögetik az iskolamestert, de ez nem mozdul. Végre midőn a sok rázásra sem mozdul, orvost hivatnak, s ez bevallja, hogy az iskolamester valóban meghalt. Szélhüdés érte. Meg lehet az első rémületében, a mint felébredett. — Tánczvigalom a tébolydában. E hó 26-ikán a budai országos tébolydában fényes tánczvigalom fog tartatni, melyen a tébolyda rendes lakóin kivül számos idegen is összegyűl. Linczer tánczmester, ki tudvalevőleg szintén az intézet betegei közé tartozik, rendezendi a tánczokat. — Turgenjew Iván a kitűnő beszélyire valószinüleg Pestet is meglátogatja. Az ősz novellista Wagnernek nagy tisztelője s közelebb érkezett Bécsbe, hogy a „Meistersingeréket s az osztrák birodalmi fővárosban is hallhassa. Ő felségük Budára érkezése és két szereplő elrekedése miatt azonban a dalmű egy időre elmaradván, Turgenjev ez időt a magyar főváros megtekintésére akarja forditani. Hallomás szerint a beszélyiró Viardot asszony társaságában utazik. Trefortiié-Rosti Ilona temetése. február 23. *) Ma d. u. 3 órakor ment végbe Trefort Ágostonné szül. Rosti Ilona temetése. A Ganzféle ház előtt, honnét a megboldogult tetemeit örök nyugalomra szálították, már fél órával a gyászszertartást megelőzőleg nagy néptömeg hullámzott fel s alá, betöltve később a ház udvarát is, s a ház első emeletébe vezető lépcsőzetet, úgyhogy a gyászszertartást eszközlő egyházi személyek csak nehezen voltak képesek keresztülhatolni az első emeleten levő előszobáig, melyben a gyászravatal fel volt állítva. Itt azonnal a gyászszertartás vette kezdetét, mely alatt az elhunyt tetemeit rejtő koporsót, az elhunyt férje, gyermekei és rokonai, kényező szemekkel vették körül. Ez utóbbiak közt volt látható a K. Eötvös-család is. A gyászszertartás befejezte után, midőn már a fővárosi előkelő körök ép úgy, mint az irodalmi világot képviselő közönség nagy részben elhagyta a gyászkápolnává átalakított előszobát, a legmeghatóbb jelenet következett. A bánatos férjet barátai vették körül, s könnyezve szorítottak vele kezet. Mielőtt a koporsót elszállították volna, öt gyászruhába öltözött, s a szertartást néma könnyekkel kísérő hölgy borult még utoljára a kedves hamvak fölé. A könyek kiapadtak a válás utolsó pillanatában, s a resignált fájdalomban szinte mereveknek látszottak a gyöngéd női arczok; egy-egy füldoklás árulta el a belső küzdelmet, s a gyengéd szeretetet, mely a kedves halottat még le a sírba is elkísérte. E végbucsu után a gyászoló hölgyek mindegyike egy-egy virágot szakított emlékül a ravatalt ékesítő koszorúkból, mire a koporsót a ház kapuja előtt várakozó halottas kocsira vitték, mely a fényes úri fogatok beláthatlan sora által kisértetve, az elhunytat az örök nyugalom helyére szállította. E gyászoló hölgynek az elhunyt leányai, s b. Eötvös Jolán, a közoktatási miniszter leánya voltak. Fájdalmukat osztják az elhunyt összes ismerői, kik kivétel nélkül meleg tisztelői voltak e nőnek; s a gyászolóknak szomorú vigasztalásul szolgálhat a tudat,hogy nemcsak ők érzik,hogy a legjobb nőt és anyát és a legszebb polgári erényeket magas miveltséggel és emelkedett lélekkel egyesítő rokont és barátnőt vesztettek el a megboldogultban. Pest városa közgyűlése, I. február 23. *) Elnök : Gampert Alajos. A bejelentések közül megemlítjük a jogügyi bizottmányét a „Közbiztonság“ czímű lap perbefogatása iránt; a bizottmány kijelenti, hogy az illető czikkekben a törvényhatóság iránt semmi rágalmat nem talált, azonban elvárja a közgyűlés a főkapitánytól — Ráth Károly indítványa folytán, — hogy az ő személyén ejtett sérelmek megtorlása végett a kellő lépéseket meg fogja tenni a közvádlónál. Napirenden van a belügyminisztérium leirata a vaspályákon és gőzhajókon szállított fa megdíjaztatása iránt, amelyben megtiltja a belügyminiszter a kövezetvám czim alatt idáig szokásban volt díj beszedését már márcz. 1- től kezdve a tanács sajnálattal vette a belügyminiszternek a város belügyeibe való ezen beavatkozását, s e sérelem orvoslása végett az országgyűléshez feliratot indítványoz. Stupa a díj szedését nem akarja mindaddig megszüntettetni, mig az országgyűlés e tárgyban nem határoz. Ráth K. a belügyminisztérium leiratát végrehajtatni óhajtja, míg el lesz döntve ez ügy. Csengés hasonlólag. Tavaszi ellenkező nézetben van, miután belügyminisztériumnak semmi joga ezen beavatkozásra s inkább ott kell hagyni a képviselőséget, mint sem ilyen jogtalan rendeletet végrehajtani. Szóltak még Máttyus Aristid és Haris mig végre is szavazás utján a tanács és Ráth K. indítványai fogadtatnak el. Olvastatott a bizottmány jelentése a magy. kir. kúria számára építendő palota iránt. Ajánlja a bizottmány a 4 terv közül, a négyszög tervez a mostani kúria helyén és egyúttal a költségekhez a városnak 300,000 fttal való hozzájárulását. Széder és Vecsey pártolják a bizottmányi jelentést. Sztupa soknak tartja a megajánlandó segélyt, a közgyűlés azonban elfogadja az indítványt, azon a minisztériumhoz intézendő kérelemmel, hogy az összeget engedje meg aíz éves részletekben lefizetni. A közoktatásügyi miniszter leirata a sóházi telkek átengedése tárgyában orvosi intézet számára, tudomásul vétetik, miután a közgyűlés ragaszkodik azon határozatához, hogy e telkekre politechnikumot óhajt építtetni. H. — febr. 24. Ma rendkívüli közgyűlés tartatott a Pest városa törvényhatóságának rendezéséről szóló javaslat tárgyában. A javaslat sok vitára, sok indítványra adott alkalmat s a tárgyalás vége lett, hogy végül elfogyot a szavazó, úgy hogy a jelen ülésben tett több indítványra is csak a jövő csütörtökön ugyan e tárgyban tartandó rendkívüli közgyűlésre maradt a szavazás, latilag behozattak. Jelölve van azon út, melyen gyakorlati eredményekhez juthatni. Az előterjesztett vallásügyi törvény visszamegy oly stádiumra, melyen a törvényhozás már régen átment. A vallásügyi törvényáltal elérendő cél, az általános törvényhozás útján érhető el, biztosan és szorosan. A bizottság elhatározta, hogy a vallástörvény egyes pontjait a konkordátum pontjaival fogja összehasonlítani, és aztán határozatokat hozni. Paris, febr. 24. Több lap megcáfolja azon hírt, mintha Don Carlos Spanyolországba utazott volna. Paris, febr. 24. A kamrában Picard javaslatot terjeszt elő, mely szerint ezen kifejezés „kormányjelölt“ ne használtassák, továbbá hogy a választási gyülekezeteken több szabadság engedtessék. Berlin, febr. 24. A mai birodalmi gyűlésben a vita Lasker resolutiója fölött kezdődött. Blankenburg ajánlja, hogy azon módosítvány mely szerint Baden az Észak- Német szövetségbe azonnal belépjen, elhagyassák. Bismark Lasker indítványát hibának találja. A külpolitikát bevonni lehetetlen; a resolutiot illető törekvést helyesli a badeni kormány részéről, különben Blankenburg javaslatát pártolja. Baden csatlakozása csak kölcsönös szabadakaratból lehetséges. Baden csatlakozása, a déli államok haladását gátolná, valamint segédkezet nyújtana Bajorországnak a választási mozgalmakban. Nem hiszi, hogy Bajorországban azon párt, mely idegen segítséget és szószegést kíván, uralomra juthatna, de nem is kell e tekintetben segítséget nyújtani. Baden mostani csatlakozását az Észak-Német szövetséghez nem kívánja; alkalmas időt fog erre jelölhetni. Mindenhol kívánják hogy Lasker indítványa el ne fogadtassák. Hosszas vita után Lasker visszavonja a resolucziót, mert nem akar bizalmatlansági szavazatot. München, febr. Azon 7 képviselő, kik a kamara által annuláltattak, ismét megválasztatott. Drezda, febr. 24. Az országgyűlés ma záratott be. A király beszédében érinti azon törvényeket, melyek a múlt ülésszakban hozattak és a melyek a következő ülésen hozandók lesznek. Bécs, febr. 24. Esti zárlat. Hitelrészv. 271.— északi vaspálya 212.—. államv. 377.—. lombard. 243.90. 1860. sorsj. 96.75. 1864. sorsj. 120.75. napoleond. 9.93. magyar hitelrészvény 87.72- galicziai 235.50. ang.oszt. 333.—. franko 114.50. tramway 163.—. Berlin, febr. 24. Galicz. 97.—. önk. köles. 132.74- nemz. kölcs. 58.74- 1860, sorsj. 78.ésezüst kölcsön —. Bécs 81.7g. cseh nyug. vasp. 97.7^. államv. 206.72. metall. bO.% hitelsorsj. 88.—. 1864. 66.—. hitelrészv. 147.7^. román. 41-.*/. _________ KÜLÖNFÉLÉK TÁVIRATOK Belgrád, febr. 24. (A „Reform“ távirata.) Oláhország alkudozásokba bocsátkozott a konstanczinápolyi patriárchával konkordátum kötése érdemében, mely az oláh egyháznak rendezné viszonyait a patriarchátushoz. A közvetítő Oroszország, Bécs febr. 24. A mai reichsrath ülésében a kereseti adó fölötti vita folytattatott. A kisebbség javaslatai, miszerint a befektetési tőke s a műhelyek fölszereléséhez szükséges eszközök ne adóztassanak meg, elfogadtattak. Bécs, febr. 24. A vallásügyi bizottság mai ülésében következőleg fejtegette a közoktatási miniszter a nézeteket, a vallásügyi kérdésekben. A kormány azon államalaptörvények elveit követi, melyek már gyakorl jA szerkeztőségtől nem függő nyomdai akadályok miatt maradt mára. KÖZGAZDASÁG — (A Magyarorzág, Ausztria és Angolország közt) kötött keresk. petszerződést ratificáló okmányok kicserélése tegnapra volt kitűzve Bécsbe, a közös külügyminisztérium helyiségeiben. — (Egy uj nagy bankintézet) lép életbe Bécsben a sok apró bank fusiójából, „Unió czim alatt. Rég hirdetik, hogy a Wiener Bank“ is belép a társulatba, s tegnapi tudósítások szerint az uj intézet tőkéje 11 millió frt lesz s ez összeg mint írják 12 millióra fog kiegészíttetni. Az összeolvadt banktársulatok részvényesei közelebb összehivatnak, hogy véglegesen helybe hagyják a fusiót, mely által a pénzpiacz mindenesetre egy hatalmas versenyzőt nyert. (A konzulátusi enquete) tegnapelőtt tartotta zárülését Beust gróf elnöklete alatt. A külügyminiszter kifejezte köszönetét az enquete tagjainak buzgó közreműködésükért s megjegyzi, hogy kifejezett kivánataik nem fognak pusztán „becses materiale“ maradni, hanem mindenesetre figyelembe fognak vétetni. Ezután Winterstein az enquete tagjai nevében mondott köszönetet a külügyminiszternek előzékeny magatartásáért s végül még azon kérést nyilvánitá, érvényesitné befolyását oly czélból, hogy az 1867-ki kiegyezési törvényben emlitett keresk. és vámértekezlet mielőbb létesittessék. (A szab. dunagőzhajózási társulat államgarancziájának megszüntetése) iránt létrejött megállapodások felett tegnap volt a társulat kormányzó tanácsa értekezletre összegyülendő. Közültük azon részleteket, melyeket a két pénzügyminiszter s s társulat igazgatósága megállapított. A magyar kormány hír szerint azt kívánja, hogy a társulat közgyűlése hagyja helyben az egyezményt, még mielőtt a minisztérium azt a törvényhozás elé terjesztette volna. Kívánná továbbá, hogy a mohács-pécsi vasútra vonatkozólag fenálló viszony, mely szerint t. i a kormány azt a befektetési tőke kifizetése mellett félévig felmondás után bármikor elveheti a társulattól, tovább is így maradjon, mi előre láthatólag erős vitákra adhat alkalmat. — (A magyar sorsjegy kölcsön,) részleteiről hírlik, hogy a kibocsátási árfolyam körülbelül 90 frt lesz, évenkint négy húzás fog tartatni, s a nyeremények fölmentetuek a nyereményadó alól. A Rotschildház belépése a konsorcziumba biztosítja a pénzhatalmasság roppant összeköttetéseit, miáltal különben a pénzkirály magára vonta a bécsi hitelintézet köreinek neheztelését, miután ott szokva voltak eddig Rothschild pártfogásához, most pedig ez a hitelintézet ellenében a Bankvereint segítette győzelemre. (Czukorgyárak.) A nagyczenki és büki czukorgyárak egy részvénytársulat tulajdonába mentek át, s e társulat azon vidéken, a sopronkanizsai vasút mentében még több czukorgyár felállítását tervezi. — (A keleti marhavész) folyó hó első felében beérkezett hivatalos jelentés szerint Magyarországban nem merült fel. Erdélyben hunyadmegyei Klopotiva és újból kiütve Osztrovel községekben uralgott, hol kiütésétől kezdve 1831 darab szarvasmarhalétszámból, 27 udvarban, 92 darab betegedett meg; ezekből 41 meggyógyult, 51 elhullott, beteg nem maradt. Lajtántúl pedig az osztrák belügyminisztérium közlése szerint a keleti marhavész folyó évi január hó 16-tól egész febr. 7-ig Gácsországban a zbaraczai, és przemizlai járásokhoz tartozó Zarudeczko és Lenie, Bukovinában pedig a serethei járáshoz tartozó Scherboutz községekben uralgott, a többi osztrák tartományok vészmentesek.