Reform, 1870. április (2. évfolyam, 107-135. szám)
1870-04-08 / 114. szám
Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő, szénrajzot küldtek. Ezeken kívül: Boda, Röch, Hahn düsseldorfi festészek és Poucet párisi festész küldtek műveket. Magyar művészektől is vannak ifjabb képek: Markó Károlytól ( Flórenczből ) Schaeffer Bélától (Düsseldorfból) Böhm Páltól egy életkép, Majtsch Edétől (Possonyból) arczkép, Viking Józseftől (Sopron) üvegfestmény. Zene. — április 6. Mihalovics. Ödön hangversenye a redoutben ma ment végbe. Mihalovics mint kész művész lépett elénk, fcnek tehetségét sok évi kitartó tanulmány érlelte meg. Előadott zenekari műveinek eszméi szépek, eredetiek és sehol sem szállnak alá a köznapiasság színvonalára; hangszerelésük mesteri s inkább ősz karmester, mint alig huszonnyolcz éves fiút gyanittatna. Mihalovics a hangszerek titkait, azoknak ezer meg ezer öszműködési kombináczióit a legnagyobb szerencsével leste el s inkább dicséretet érdemel, mintsem gáncsolást — mint a régi iskola némely túlbuzgó hive véli — hogy a Wagner, Liszt, Berlioz s mások műveiben felhalmozott roppant anyagot kiaknázva, azt, mi egyéniségének megfelelő, érvényesítette; annál is inkább miután eszméi teljes önállóságot tanúsítnak. Emellett a folytonos haladást csakis az elődök szellemi hódítmányainak felhasználása teszi lehetségessé. Avagy Beethoven nem Mozartra, Haydnra támaszkodott-e, s Wagner mesterdalnokaival lépett-e a síkra? Mily egyszerű, s mégis elragadó szép a Pauliné által énekelt „Holdvilágos éjjeli" czimü dal alapeszméje, s mily gyöngéd zenekari kísérete! A hegedűk sordinái s a hárfa halk arpeggiói mellett „mint csalogány, mely boldog szerelemről zeng“, hallik az obeve méla hangja, s utóbb az éneké, melynek dallamait az obve echoként ismétli. Az egész zenekép elénk varázsolja a csöndes tavaszi éjt, midőn: „Álomra nyugszik madár s virág; Völgyből mezőről hős szellet jő, S a csöndes tájra ködfátyolt sző.“ Legnagyobb belbecscsel bir a Lenau „Sturmesmythe“-jére irt férfikar zenekarral.) Mily gazdag, meglepő fordulatokban bővelkedő harmóniákat, mily hatalmas, zordon akkordokat hallunk itt! És e festő zene soha sem sülyed alá a meztelen materialismusig, soha sem fajul puszta utánzássá, mit Liszt sem került el mindenütt. Shakespeare Timonjához, úgyszintén a szerző munkában levő operájához írt nyitányokról keveset mondhatunk. Számtalan, nagyrészt első rangú szerzőktől eredő kísérletek bizonyítják, hogy Shakespeare megzenésítése majdnem a lehetetlenséggel határos s némi tekintetben czéltalan dolog. A Timonhoz irt nyitány mint önálló mű szépen dolgozott zenekari ábránd, melyben mégis az eszmei egységet nélkülözzük; mint programmzene pedig nem ér, nem érhet czélt. Ennek bővebb kifejtését a mű második előadatásáig halasztjuk. Ez alkalommal úgyis kevesen élvezhették, minthogy nálunk az elkésés — színházban és hangversenyen — a kontonhoz tartozik. A másik nyitány behatóbb megbírálása nem lehet tisztünk, miután az operát, melyhez íratott, nem ismerjük. Egy hősi indulót és hallottunk, melynek középtételére azonban nem igen illik ez elnevezés. A zongora-ábránd, melyet műértők igen dicsérnek elmaradt, miután Józseffy, ki eljátszására vállalkozott, művészi veszéllyel hirtelen — Berlinbe ment s ezt csak későn tudatta, úgy hogy helyettesítésről gondoskodni már nem lehetett. A zenekar a rész akusztikájú teremhez aránylag gyenge volt, különösen a vonós szerek hangjai majd elvesztek a nagy teremben. Az öszműködés sem volt szabatos, mit részben annak kell tulajdonítanunk, hogy Mihalovics, ki korántsem oly ügyes karmester, amily tehetséges zeneszerző, maga dirigált, vigasztalásul szolgálhat neki, hogy Beethoven symphonái is akkor mentek legroszabbul, midőn a szerző maga dirigált. A közönség, mely a nap termet csak félig töltötte meg (a kis teremben s az oldalcsarnokban sem voltak valami sokan) élvezettel hallgatta azelőadott műveket s a felebb említett dalt zajosan ismételtette. Végül meg kell jegyeznünk, hogy Pest-Buda tíznél több dalegyletei közöl a leggyengébb — a Pesti Unió, mely csupán harmincz tagot számlál — vállalkozott csak a közreműködésre, feladatát egyébiránt kielégítőn oldotta meg. A magyar történelmi társulat ülése. April 7-kén. Elnök: gr. Mikó Imre megnyitván az ülést, felolvastatott a múlt ülésről szóló jegyzőkönyv, s az hitelesíttetett. Több bejelentések után , — melyek közül megemlítendő számosaknak a társulatba való belépése — Rosty Zsigmond tartott értekezést a hétéves háborúról magyar szempontból. Mindenekelőtt kijelenti, hogy az okmányokat, melyek alapján adatait előadja, hatósági, a különösen a fehérvári városi levéltárból vette. Élénken írja le a hétéves háború előzményeit: az osztrák örökösödési háborút, Mária Theresia számos ellenét és a magyarok vitézségét és áldozatkészségét. Áttér ezután a hétéves háborúra, s különösen azon részleteket adja elő, melyekben a magyarok vettek részt, kik nem voltak érdekelve e háborúban, s mégis számos család tett nagy áldozatokat. A vezérek közül különösen kiemelte Nádasdyt, ki ügyessége és bátorsága miatt elleneinek valóságos félelme volt. Fölhozza, hogy a háború költségeinek beszedése a pénz hiánya folytán termeszményekben eszközöltetett, s miután ez sem volt elégséges, adósságot csináltak melyet a későbbi években csak az adó nagy felemelése által törleszthették Végül megemlítette a hétéves háború két nagy horderejű eredményét: Németország kettészakadását és az angolok tengeri hatalmának megalapítását. A második, és utolsó értekezést Thaly Kálmán tartotta Ocskay Lászlóról, II Rákóczy Ferencz dandártábornokáról. Ocskay László Nyitramegyében Ocskó helységben született, gyermekéveit Nagy Szombaton töltötte már mint 15 éves iQu beállott az első huszár ezredbe. Eleintén lassan emelkedett daczára vitézségének, a mit előadó rendetlen és kicsapongó életének tulajdonit. Megunván a császári szolgálatot átszökött XIV Lajos franczia királyhoz ki szívesen fogadta a magyar emigráns huszárokat a kikből egy századot alakított s Ocskayt e századhoz kapitánynak nevezte ki. De őt nem elégítvén ki a kapitányi rang visszaszökött a császáriakhoz a hol csak zászlótartói állást kapott. Ezért megharagudott nagyon s századából 70 embert elcsalván azokkal Morva és Magyarország szélén garázdálkodott. Nagyszombatban elfogatott de büntetését kikerülte azon feltét alatt, hogy a 71 emberét hozza vissza a császári sereghez. Ő ezalatt meghallván, Rákóczy Lengyelországból Magyarországba hogy akar jönni, összeszedett 70 emberével Rákóczyhoz csatlakozott s ezek képezték lovasságának magvát rendkívüli bátor katonák voltak s ezért sok kicsapongásaikat is elnézte a fejedelem. Rákóczy diadalmas tiszai útja után, Ocskay Nógrád felé vette útját és egy uj ezredet alapított, melynek dandárnokául neveztetett ki. A hires zólyomi csatánál párbajra kelt a még akkor labancz Bottyánnal, melynek vége az lett, hogy Bottyán sokáig feküdni volt kénytelen. Ezután a hires vágmelléki dandárt vezette, összejárta Morvát s megfélemlitette annyira, hogy a morvák Ocskayt Rákóczy villámának nevezték el. A trencsényi szerencsétlen ütközetben nem vett részt, mivel akkor dorbézolt; később Nyitra védelménél 900 főnyi csapatjával átpártolt a labanczokhoz, kik közül 300 azonnal megszökött, 200-at pedig a más napon ütött ütközetben vágtak le. Ocskay a labanczoknál eredeti rangban alkalmaztatottnak Nem tudták elfelejteni a kuruczok Ocskayátpártolását, s azért őt mindenképen el is akarták fogni. A mi meg is történt 1710. január 1-jén, reá következő napon le is fejeztetett Érsekújváron. Rákóczy nem helyeselte e lefejeztetést, mert félni lehetett, hogy a labanczok meg fogják torolni, a mi csakugyan be is következett. Végül előadáshaly,miként jutott ez okmányok birtokába: Deák Ferencz figyelmeztette reá, s Ghyczy Kálmán szolgáltatá át azokat családi levéltárából, miért is köszönetét nyilvánítja e két férfiúnak. Esküdtszék! tárgyalás. — April 7-én. Elnök : Sárkány József; bírák: Dobos József és Jakabfalvay Géza; jegyző : Geramb Gábor b.; vádló : Jahn István székesfehérvári gombkötő; képviselője: Dietrich Ignácz országgyűlési képviselő ; vádlott: Günther Antal gyorsíró ; vádlott ügyéde: Dr. Füzesséry Géza. — A felek személyesen jelen vannak. Az esküdtszék a következő tagokból alakult meg: Anderlik Ede, Tamásy József, dr. Bőke Gyula, Milassin Vilmos, Fabesch Márton, Indrikovics Ignácz, Meleghy János, dr. Frankl Adolf, Illés Márton, Menner Alajos, Ferenczfy Antal, Kölber Ágoston; — póttagok: Kovács Pál és Luczián Ferencz. Az esküdtek a szabályszerű esküt letévén Sárkány József elnök bevezető szavaiban konstatálja, hogy vádlott az inkriminált czikkért a felelősséget elvállalja. Ezután a vádlevél s az inkriminált czikk olvastatik fel. A vádlevélben magánvádló vádlottat az 1848. XVIII t. sz. 12. §-ában kiszabott fogságban és pénzbírságban elmarasztaltatnii kéri, miután a P. N. m. é. 211-ik számában a levelezések rovatában megjelent inkrim. czikk kitételei által, melyek szerint magán vádló „megbélyegzett egyén, ki már bűnfenyitő vizsgálat alatt állt, kinek megválasztatása az iskolai szék hitelét aláássa“ — magát szeplőtlen becsületében sértve érezi. A bizonyítási eljárás megkezdetvén, vádlóügyvéd kérelmére felolvastatik egy igtatói bizonyítvány, a mely igazolja,hogy Jahn István bűnfenyitő kereset alatt nem állott, s Székesfehérvár városa egyik közgyűlésének jegyzőkönyve, mely az inkrim. czikkben a vádló ellen intézett sértő állításokat rágalmaknak nyilvánítja, s Jahn István az iskolai székben továbbra is meghagyandónak véli. A bizonyítási eljárás ezzel befejeztetvén, az elnök a vádló ügyvédének adja a szót. Vádló kérdéses okmány felolvasása ellen nem tesz kifogást. — Felolvastatik. Dietrich Ignácz azt hiszi, hogy csak a magánvádló becsülete nyert az okmány felolvasása által, mert így alkalmat nyert megtámadott becsületének tisztázására. Ezután előadja Jahn esetét Pacsay Rozáliával, kinek magánvádló meghatalmazottja volt s eredményül azt vonja le, hogy Pacsay örökösei a keresettel Jahn ellen felhagytak, mert a takarékpénztári könyvekből meggyőződtek arról, hogy Jahn meghatalmazója ügyében szigorú becsületességgel járt el. Kijelenti egyúttal, hogy nagy a különbség aközt, ha valaki ellen panaszt emelnek, s ha valaki bűnvádi vizsgálat alatt áll. Panaszt emelhetnek mindenki ellen, bármily becsületes legyen különben, de ez nem jogosít meg senkit fel arra, hogy a bepanaszlottnak becsületét a nyilvánosság előtt megsértse. A védő által benyújtott okmány ellenében saját állításai igazolásául egy tárgyalási j.könyvet mutat be mely igazolja, hogy Pacsay örökösei nem is bűnvádi, de a polgári tvszek előtt a magánvádló elleni keresetükkel felhagytak. Kéri ez okmány felolvasását s a vádlott elmarasztalását. (A beadott okmány felolvastatik.) Günther Antal vádlott sajátságosnak tartja, hogy vádló csak azután adja be az okiratot, midőn vádlott ügyvéde a magánvádló ellen kért büntenyítő vizsgálatot igazolta. A székesfehérvári iskolai szék alakulásának körülményeire térve át, megjegyzi, hogy méltón kellett attól tartania, hogy ez uj instituczió bizonyos elemek megfosztják kellő méltóságától, őt azonban csak két egyénre tették figyelmessé, kiket az inkrim. czikk is említ s ezek Jahn István és Pap János, mindketten az iskolaszék választott tagjai, noha az utóbbiról kétségtelen, hogy sonka és szalonnalopásért büntetve volt. Mi a magánvádlót illeti, ennek előéletét sokkal jobban ismerte, minthogy nem adhatott volna hitelt azoknak, kiktől hallá, hogy Jahn ellen csalás miatt bűnfenyítő vizsgálat követett. Ily körülmények közt az inkrim. czikk írásakor teljesen jóhiszemüleg hozza, hogy egy más alkalommal, cselekedett. Felmidőn nem a vádlottak, de a hirlapirók padján ült, a vádló képviselője szintén a jóhiszeműségre hivatkozott. (Dietrich I. szólni akar. Elnök: Nem engedhetem meg, hogy a vádlott beszédében megszakittassék!) Vádlott egy a Magyar Újságban megjelent czikkre is emlékszik, mely bizonyos eset alkalmából az esküdtszéket statáriumhoz hasonlitá; nem mondja meg a czikk írójának nevét, Dietrich úr legjobban fogja tudni. (Elnök: Csak a dologra!) Azt hiszi, hogy az esküdtszék akkor lenne statáriummá, ha a jóhiszeműségre hivatkozást figyelmen kívül hagyná. Miután jóhiszeműleg cselekedett, kéri magát felmentetni. Füzesséry Géza viszonválaszát rövidre szabja. Csak azt emeli ki, hogy ha ellene bűnfenyítő vizsgálat kéretnék, ő ezt nem vonatná vissza mint magánvádló de követelné az ítéletet. Kéri védencze felmentését. Jahn István magánvádló felvilágosítás adás végett a bíróságtól szót nyervén, megjegyzi, hogy az „ilyen meg amolyan fajta“ fiatal emberek, mint Günther, kik a püspökkel beszélve házról házra jártak bujogatni, okai annak, hogy az iskolaszék szétoszlott s a közös iskolák ismét felekezetiekké lettek s nem az iskolaszék rész gazdálkodása. Günther Antal vádlott tiltakozik e feltevés ellen. Utal az inkrim. czikkre, melyből kitűnik, hogy ő a közös iskolák barátja. Sárkány József elnök az elmondottak reasszmálása után a következő három kérdést bocsátja az esküdtek ítélete alá: 1. Foglaltatik-e az inkrim. czikkben Jahn István ellen rágalmazási sajtóvétség ,vagy nem ? 2. Günther Antal szerzője-e az inkrim czikknek ? 3. Vádlott az inkrim. czikk folytán elkövetett rágalmazási sajtó vétségben vétkes-e vagy nem ? Az esküdtek szobáikba visszavonulván, negyedórás tanácskozás után ismét elfoglalták helyeiket. Ditrich Ignácz nem akar a becsület értékéről szónoklatot tartani; azt is feleslegesnek tartja miszerint bebizonyítsa, hogy az inkrim. czikk kitételei becsületsértők; ha ennek bizonyításába ereszkednék, akkor föl kellene tennie az esküdtekkrel hogy a becsületről fogalommal sem bírnak. Csak azon egyre figyelmeztet, hogy vádló nem akar élni a törvény azon kedvezményével, mely megtiltja, a rágalmak bebizonyítását magánszemély elllenében, sőt vádló egyenesen felhívja vádlevelében a vádlottat, hogy állításait igazolja. A dolgot egész egyszerűnek tartja s azért csak arra kéri az esküdteket, hogy a körülményekhez képest szolgáltassanak igazságot. Füzesséry Géza védelmében utal azon mozgalmakra, melyek közt Székesfehérvárott az iskolai szék megalakult; utal arra, hogy az ellenzéki lapokban már javában írtak a kormány által kinevezett tanfelügyelők ellen s egy vádlott mintegy provokálva csak hirlapirói kötelességét teljesítette, midőn a közügy érdekében a székesfehérvári iskolaszék ellen átalában kikelt. Ezért bizonyára nem vád, de csak dicséret illetheti. Ha a czikk egyesek ellen sértő lenne, tekintettel az akkori kölcsönös ingerültségre, kétségkívül ez esetre lehetne alkalmazni : hanc veniam damus petimusque vicissim! Különben azon iskolaszék jellemzésére, a mely ellen az inerim czikk intézve volt, felhozza, hogy ezen iskolaszék több tagja az iskolába ment s onnan a Mária képet a Rhainitzba (bordélyház) vitte. Súlyt fektet arra, hogy az inkrim czikk egész általánosságban van tartva s magánvádlóra csak azon egy tétele vonatkozik, hogy bűnfenyitő vizsgálat alatt állt s hogy vádlott azt nem alaptalan állította, erre nézve hiteles másolatban egy törvényszéki iratot mutatott be, melyből kitűnik, hogy bizonyos Pacsay Rozália, csalás miatt csakugyan kért bűnvádi vizsgálatot vádló ellen, kéri ez okmány felolvasását. Dr. Bőke Gyula, az esküdtek főnöke: Becsületemre, lelkiismeretemre isten és emberek előtt : az esküdtek az első kérdésre 8 szóval 4 ellen, igennel, a másodikra egyhangúlag igen-nel, a harmadikra 6 szóval igen-nel és 6 szóval nemmel feleltek. Vádlott ennélfogva fölmentetvén, Jahn István magánvádló 51 ft. 41 kr. eljárási s vádlott részére 20 ft. per költségben marasztaltatott el. A „Reform“ szerkesztőjéhez. (A honvédorvosok kinevezése.) T. szerkesztő ur! Az országban fölállított 82 honvédzászlóalj számára szükséges ugyanannyi orvOS közül (mely állomások betöltésére még m. évi Aug. havában nyittatott pályázat) mai napig majdnem fele nincsen még kinevezve, hogy — tekintvén a sebesültséget noha föltehetni, mely az orvosi körökben mutatkozott — nevezett állomásokra szakférfiak elegendő számban pályáztak. Ha ezen késedelmezés okát kutatjuk, legkevésbé találjuk abban, hogy talán a honvédelmi minisztérium budgedjénak összeállítása, vagy nevezet minisztériumnak fontosabb ügyekbeli elfoglaltsága következtében erre időt nem szakíthatott, mert épen akkor midőn azon budget fölötti vitának egész árja bobta el az országházat, történt számos honvédtiszti kinevezés, s pedig a szabadságolt és nem a sokkal szükségesebb tettleges állományba, holott a még hiányzó honvédorvosok — ha nincs is szükségesebbek — bizonyára oly szükségesek mint említett tiszt urak. Mi lehet azon késelmezés eredménye ? csak az, hogy talán egyes heteken, hol áldozatkész orvosok szolgálatokat hazaiságból fölajánlják, a betegek ugyan gyógykezeltetnek, de az egyébként szükséges figyelem a tisztaságra stb. nézve ugyan lazán áll, más helyen ismét kénytelen a kormány napi dij mellett gyógyittatni, miáltal a kiadásokcsak szaporittatnak, vagy pedig, hol ez sem lehetséges, beteg honvédeink kéll^telenek orvos nélkül vengődni-Térjünk át a már eddig kinevezett honvédorvosokra s mit látunk ? azt hogy majdnem mindnyájan egyszersmind megyei orvosok is. Hogy mi okból történik ez, nem fejtegetjük, de annyi bizonyos, hogy czél tökéletesen el van tévesztve. Ily fontos két hivatal teljesen összeférhetsen egymással. Nem akarok részletekbe bocsátkozni ,csak annyit bátorkodnám hírdetni a magy. kir. honv. minisztériumtól, hogy mi módon szándékozik azon anomálián segitni, hogy pl. N. megyei orvos, ki ezen hivatalánál fogva a megye részéről működik az ujánozásnál, önmagát ellenőrizze mint honvéd orvos, kinek ismét a honvédség érdeke lebegjen szeme előtt, s viszont ? vagy talán erre vagy amarra az alkalomra helyettesítteti magát más által ? Ha igen — mellőzve a dolog komikus voltát — akkor miért neveztetnek ki általában honvédorvosok, ha csak szerepet kell változtatni, hogy valakiszantepedő honvédorvos vagy megyei orvos lehessen. Nem könnyű feladat egy urnak szolgálni, de mindenesetre sokkal nehezebb kettőnek. A pályázati hirdetésben mondva vol, hogy a honvédorvosok szolgálatköréből a kórházi szolgálat kiesik, s orvosi közössége csak külcsszolgálatra s a gyöngélkedőknek kezelésére szorítkozik. Kérdjük tehát ha N. megyei orvos a megye részéről kiküldetik, ugyanazon N. honvédorvos is kénytelen lévén vele menni, hogy fogja ez utolsó a nevezett külső szolgálati s a gyöngélkedők kezelési hivatalát teljesíthetni, talán ismét helyettesítés által ? . . . Honnan eredjen kedv s akarat honvédharczosainknál, ha például gyakorlatnál történő hirtelen megbetegedése vagy veszélyes megsebeztetése esetében a rögtöni segély helyett órákig vagy épen napokig kell várni, míg orvosuk — ki mint megyei orvos talán épen valamely hivatalos küldetésben jár — eljön, vagy legjobb esetben valami helyettest keresnek. Ez hibás intézkedés, mely ily folytatásban a szomorú csalatkozás egész súlyával fog reánk nehezedni, akkor t. i. midőn a honvédsereg mozgósíttatása esetére jól kiképzett s begyakorlott tábori orvosokra leene szükségünk. Márpedig kimarad ilyenkor orvos nélkül a megye vagy a honvédség-e, erre könnyű a felelet. Hogy jól begyakorlott tábori orvosaink legyenek, szükséges, hogy ezek már béke idejében ismerkedjenek meg hivatalaikkal, tehessenek minden szolgálatot, minden akadály nélkül részt vehessenek a táborozásban, szóval honvédorvosaink legyenek, nem pedig béke idejében csupán arany zsinóros attilában paradirozó s kardot csörtető orvosaink. A honvédorvosok élén álló törzsorvosnak eddigi nyilvános működésétől s erélyétől bizton várhatjuk, hogy minden hívatlan befolyás s avatkozás ellenében, ezen hibán legalább úgy fog segíteni, hogy ő mint szakember, a még hiányzó állomásokat csak oly egyénekkel fogja betöltetni, kik bő jártasságuk s szaképzettségük által ezen intézményt képesek legyenek nemcsak hazánkban, hanem a külföld előtt is emelni s részére tekintélyt szerezni. Tek, szerkesztő úr ! Remélve miszerint föllebbi közérdekű közlésemnek becses lapjában egy kis tért enged, maradok azon óhajtással , bárha sikerülne általa, ez ügyben hallható panaszoknak orvoslása ! Pest, ápr. 3-án. Dr. Simon Antal. TÁVIRATOK. Bécs, ápril 7. (A. „Reform” távirata.” Potocki ma ismét hosszabb ideig cenferált Rechbauerrel, ki még eddig végleges választ nem adott. A képviselőház holnap tartja zárülését, melyen Kaiserfeld a jelen helyzetet festve zárbeszédet fog tartani. Konstantim Ipoly, april 7. (A „Reform” távirata.) E napokban a nagyvezir Hellassel szerződést fog kötni, mely az indigenat-kérdést fogja a hellen javaslat értelmében megoldani. Bécs, april 7. A Reichsrath a császárhoz intézendő feliratot „en bloc” elfogadta. A miniszterek nem szavaztak. A felirat ellen csak Kotz Kristóf, Andrievitz és Propokowitz szavaztak. A feliratban sajnálkozás van kifejezve a fölött, hogy több képviselő odahagyta a Reichsrathot, továbbá, hogy a föderalismus újabb behozásait nem támogathatja. Végre a fölirat azt mondja, hogy elveihez hiven fog ragaszkodni. Bécs, april 7. A Reichsrath következőket választotta a delegáczióba: Bauhaus, Herbst, Schier, Kardasch, Plener, Neuman, Theumer, Daubeck, Streerovitz, Superma, Weichs, Figuli, Dienatl, Giskra, Kuranda, Lohninger, Schlegl, Gschnitzer, Lax, Margheri, Hormuezaki, Mandelblüh, Zaillner, Vanderstrass, Hopfen, Demel, Leonard, Prato, és Forschauer. Galiczia és Istria nem fog képviseltetni. Galicziára vonatkozólag azt mondá az elnök: azt, hogy Galiczia nem képviseltetik a delegáczióba a delegáczió előtt megállaitott határozatokon semmit sem változtathat. Bécs, április 7. Az urak házában Schmerling a budget vita folyamában következő resplueziót javasolta . Minekutána az urak háza a trónbeszédben kifejtet elvekhez ragaszkodik, kijelenti, hogy csak oly kormányt ismerhet el, amely feladatát felfogja ; minden a középponti hatalom ellen bzélzott törekvésnek tud és fog is ellentállni. Auersperg a resolucziót támogatja és megtámadja Beust nem törvényes beavatkozását a politikába. Szónok azt mondja, hogy Austria népe szükségleteinek megismeréséhez egy osztrák szív szükséges. Kuefstein gróf azt hiszi, hogy ez bizalmatlansági szavazat volna a még ismeretlen minisztérium ellen, és továbbá hogy ez a korona előjogaiba vágna be. Lichtenfels gáncsolja a minisztériumnak a lengyelek iránt tanúsított oly nagy engedékenységét. Rutbach a resolueziót nem tartja czélszerűnek. Jablonski a resolueziót elfogadhatlannak tartja, ellen volna intézve, mert a császári felirat Schmerling és Rechberg közti vitatkozás után Kuefstein indítványa napirendre térni, elvettetett és a réstilaczio nagy többséggel elfogadtatott. A vita folyamata,Ti Hoyos indítványa, hogy a resoluezio fölött zárt tanácskozás tartassék elvettetett; a budgetet elfogadták. Holnap mindkét ház ülést tart. Karlsruhe, april 7. A nagyherczeg a tartománygyűlés bezártával tartott trónbeszéde a hozott törvényeket számlálja elő, és Németország nemzeti egyesülését mint a legmagasb crélt emeli ki. KÖZGAZDASÁG. Fehérmegye közlekedési ügyei. Fehér megyéből, ápril elején Fejér megye, mely okszerű gazdászat tekintetében oly kiváló helyet foglal el, államgazdászati tekintetben is mindinkább nagyobb érdemet szerez azáltal, hogy több bizottmányi gyűlésben a megye, és közvetve az ország anyagi felvirágzására czélzó kérdések gyakorlati megoldásával foglalkozott. Midőn ez idő szerint a közterhek alig elviselhető magas fokra emelkednek, szükséges, hogy ne csak a szellemi előrehaladás, hanem ezzel karöltve oly institucziók életbeléptetésével is foglalkozunk, melyek az anyagi jóllétet, az általános adóképességet is emeljék. Ezen nézpont látszik Fehér megye közönségét vezérleni. Elismert tény, hogy az anyagi közjólét egyik fő tényezőjét a közlekedési ügy tőkélesbítése képezi. Csakis czélszerű közlekedési vonalakon lehet a termesztőnek terményeit a kereskedőnek áruit, a kézművesnek gyártmányait biztosan, s a kiszabott idő alatt pontosan rendeltetése helyére elszállítani. Hyféle közlekedési eszközök nélkül a drága kölcsön, vagy országos garanczia mellett épített vasutak csak a külföldi tőkének előnyösek, míg azok elegendő kereset miatt nagyobbára vagyontalan adózóinkra, a vasúti kölcsön és az országos garanczia magas kamatának fizetése által nyomasztólag hatnak. Hazánkban eddig a mezei utak csináltatására csak az ingyen közmunka állott rendelkezésre, országos átcsináltatási segélypénz csak az évben áll kilátásban. Hogy az ingyen munkát kívánt eredmény nem koszorúzza az az elválazhatlan tények közé tartozik. Az óhajtva várt közmunka törvényjavaslat életbe léptéig. Fehér megye az eddigi tökéletlen szabályok szigorúbb végrehajtását rendelte el. Várjon az ingyenmunka szigorúbb szabályok mellett, fog e kívánt sikert eredményezni ? — lehetséges, de arra biztosan számítani nem lehet, mert csak palliatív rendszabályként tekintendő. Közlekedési ügyeinkről értekezvén, felemlítjük azon körülményt, hogy a fehérvár-veszprémgrátzi vasútra az aláírás ugyan közöltetett, azonban azt, várjon Fehérmegye területén lesz-e, és] holl lesz állomás. — senki sem tudja. Fehérmegye közönsége két ízben indokolt kérvényt intézet közlekedési ministriumhoz kiejtvén az említett vasúti vonalnak a Sarkéte északi oldalán mutatkozó előnyeit, azonban erre még válasz nem érkezett. — (A magyar kölcsönös biztosítóbank) alapszabályai a keresk. minisztérium által elláttattak a törvényes bemutatási záradékkal. — (A keleti marhavész) márczius második felében beérkezett hivatalos jelentések szerint Magyarországon nem merült fel ; — Erdélyben azonban még hunyadmegyei Felső-Szálláspatak községben ütött ki, hol — 1028 darab szarvasmarha létszámból, 9 udvarban 24 darab betegedett meg; ezekből 2 meggyógyult, 14 elhullott és 8 darab múlt hó 31-én mint beteg ápolás és zár alatt maradt. Ellenben Lajtán túl az osztrák belügyminisztérium közlése szerint a keleti marhavész folyó évi márczius hó 13-tól eggész 26- ig Gácsországban a husiatyai, podhajeei, kolomea és dlumanczei járásokhoz tartozó Kregulec, Celejov Kopeczyncze, Wasykovec, Miskovice, Horonzonka, Dryszorov, Touslobaby, Gvozdziec és Heymovce községekben uralott. Bukovinában a cernoitzi járáshoz tartozó Roroncze községben merült fel, a többi osztrák tartományok vészmentesek. (A török sorsjegyek, melyek a bécsi tőzsdére be nem bocsáttattak, Berlinben találnak menedéket s ott kezdődik a kereskedés azokkal. A közönségnek most azzal igyekeznek kedvet csinálni a syndicatus nyakán maradt sorsjegyek vásárlására, hogy híresztelik, miszerint a franczia kormány késznek nyilatkozott a tőzsdei jegyzést azonnal megengedni, mihelyt a török vasutak kiépítésére szükséges többi összeg beszerzése kötvények vagy másnemű papírok kibocsátása utján biztosíttatik. — (A bodrogközi védtöltések) ügyében felszólalást tettünk azon összeg hováfordítása iránt, melyet az országgyűlés a bodrogközi védgátak fölebb emelésére megszavazott. Közleményünk írója szerint előbb-utóbb be fog következni azon időpont, — s talán hamarább mint sokan hiszik, — hogy az érdekelt lakosság anyagilag képtelen lesz a védtöltéseket a töltések közt történendő feliszapolásoknak megfelelő magasságig fölebb mindig fölebb emelni, s az e nemű szabályozási munkával végkép fel kellene majd hagyni. Most tehát az a kérdés, mi czélszerűbb a Bodrogközre, kimondani azonnal, hogy a töltések a jelen magasságon túl nem emeltetnek, hanem az országgyűlés által megszavazott segélyösszeg e czélra szerint része csatornázásra és zsilipépitésre fordittatik vagy pedig a védtöltések fölemelésére szánt 500 ezer forint csakugyan e czélra fordittatik s bekövetkezni engedtetik azon a siralmas állapot, midőn csatornákat és zsilipeket építeni, a töltéseket emelni a lakosság képtelen leend, miután nagyobb terheket ráróniteljes lehetlenség. — Közlőnk véleménye szerint múlhatlanul az első alternatíva fogadandó el, s felkérendő a kormány engedné meg, hogy a védgátak földbbemelésére szánt összeggel csatornákat és zsilipeket építhessenek, a bodrogközi társulat birtokában levő államkötvények pedig ezek árából az évi regió és más rendkívüli eladatlan kiadások fedezésére is tartaléktőke alakittassék. — (A szathmári takarékpénztár), mint nekünk írják, 1869-ben, másodévi működésében 30,000 frt tőke és 1,074,675 frtnyi pénztárforgalom mellett 3559 frt tiszta hasznot eredményezett. Mint továbbá levelezőnk írja, a múlt héten meglehetős fagy látogatta ama vidéket, de a vetésekben kevés kárt okozott, s ezek állása még mindig kielégítő, kivált miután csakhamar jótékony eső következett be. — (Az eperjes- bártfa- tarnowi vasút ügyében Bártfa városa kérvényt intézett a képviselőházhoz, miután az eperjes tarnowi vasút kiépítése nem a sokkal előnyösebb bártfai, hanem a kis-szebeni vonalon czéloztatik. A kérvény tüzetesen kimutatja, hogy a Bártfán keresztül futó vonal minden tekintetben előnyösebb, mert itt először a talajviszonyok kedvezőbbek, a pálya egész hosszán lényegesebb nehézség nem fordul elő egész a magyar-galicziai fővizválasztóig, hol mintegy 275 ölnyi alapút volna fúrandó, s ebből magyar részre 125 öl esnék. E vonal sokkal rövidebb és a kisszebeninél utóbbi t. i. legalább 23 mértföld, mig a bártfai 20 mfld. Az építészi anyag05f a munkaerő ez utóbOl vonalon bövej- és vivőin iblvlUcttiSls ^ .Ío főtekintet az, hogy a bátfai vonal a kereskedelmi igényeknek leginkább megfelel, innen ágaznak el az utak mindenfelé, ásványvíz források, fürdők stb. e részen vannak a fa, hamuzsír, faszén, kender, len, vászon, szarvasmarha, faggyú, gyapjú ott nagy mennyiségben termeltetik e vidéken s biztos jövedelmet nyujtani a pályának. Hadtani szempontból elég annyit megemlíteni, hogy katonai szakértők — köztök az ott járt Hett tábornagy — e vonal mellett nyilatkoztak. A kérvény ezen és számos más okoknál fogva tehát a bártfai vonal építését sürgeti s a törvényhozás bizonynyal figyelemmel lesz, a felhozott súlyos okokra az ügy eldöntésénél. — (Egy újabb szőlőbetegség) felmerülése folytán, az országos gazdasági egylet, következő figyelmeztetést intéz a hazai szőlőművelőkhöz: A földmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium legközelebb arról éresült, hogy Francziaországban egy úrab szőlőbetegség mutatkozott, mely több idevágó kísérletekből vont eredmény tanúsága szerint a fatetű (Aphis, Blattlaus) egy parányi nagyságú neme által okoztatik, mely a szőlőtőkék gyökereit rongálja. Más részről vett tudományos vizsgálatok, nevezetesen a betegség okának felfedezője. Plauhcon montpellier-i tanár szerint ezen állat, a levelészek és pajzsférgek közt álló félszárnyú rovarfélékhez tartozó „Phloxera vastatrix“. Hasonló szőlőbetegség tapasztaltaltatott a Jóremény-fokán, melyet szintén a szőlőtőke gyökerein rágódó parányi rovar az „Acarus“ nemnél idéz elő. Miután hasonló állatoknak a szőlővesszőkkel észrevétlen átvitele által a betegség más országba is átültethető, más részről pedig az ország Magyar gazdasági Egyesület f. é. márcz. 31. tartott igazg. választmány ülésén úgy értesült, hogy Francziaországból ez idén is többen hozatnak Magyar- és Erdélyországba szőlővesszőt, figyelmeztetni kívánja az illetőket, a szóban levő betegség veszélyére, s annak elhárítása végett, mint kipróbált e Ienszrt, a dohánylé alkalmazását ajánlja. E czélból legegyszerűbb eljárás az, hogy a szőlővessző ültetéskor, dohánylével megnedvesített földdel iszapoltatik be. Pesti gaboatőzsde ápril 7-án. Búzában a forgalom a gyenge kínálat folytán igen korlátolt volt, az árak változatlanok. Eladatott mintegy 10,000 mérő és pedig tiszai 600 vámmázsa 85 fontos 5 frt. 17^.,kr. 700 vm. fns 5.15; 1800 vm. 87 fns 5.50; 600 vm. 85 fns. (hibás) 512; 300 vm. 85 fns (hibás) 4.55; 200 vm. 89 fns (hibás) 4.90; 500 vm. 86 fns (hibás) 5; pestmegyei 500 vm 86/^ ina 5.45; 400 vm. 86 fns 5.30; 200 vm. 85^2 fns 5.22; 200 vm. 86% fns 5.40; 500 vm g7% ins 5.20; Rozs szilárd eladatott 1000 mérő 78/80 fns 3 frt 20 krral. Árpa és kukoricza szilárd, de üzlet nékül. Zab igen szilárd s 5—10 krral emelkeddett. Pesti értéktőzsde április 7-én. A hangulat nem volt ugyan épen kedvezőtlen, de a forgalom igen korlátolt maradt s csak takarékpénztári, floyd-gőzhajózási és szeszüzemitő gyári papírokra szorítkozott. Pesti lóvasut III. kib. 347 fnton köttetett, 346 fton fton záratott; bankrészvények lanyhábbak; magyar hitelbank 00% frt. ftancobanbank 57 % frt. anglobank 100 fttól 99-re esett; iparosbank szilárdabb 33%—33 fttal; fővárosi takarékpénztár keresett 136 %— 37 fttal; újpesti 41% fton vétett; terézvárosi az uj befizetés kiírása folytán lanyhább s SS/1 ftról 34V2-re esett. Malompapirok közül Concordia 420 fton vétetett. Victoria 195 ftról 20-ra emelkedett. Hordógyár (10 frt. szelvény nélkül) 155 frt. Gschwindtgyár 163 fton. Lloydgőzh. 111— 112 fton vétettek. Első magyar szeszfinomitó gyár 305 fton köttetett, újpesti 370 fton. Tramway 209 frt. Szálloda 130 frt.— Váltók és pénzek lanyhábbak, arany 5.84Va, napoleondor 9.88, ezüst 121, pénztári utalvány 1.82-