Reform, 1870. május (2. évfolyam, 136-166. szám)

1870-05-23 / 158. szám

tak a Jellácsics-szobor terén, melyeknek legna­gyobb részét, a Lipót gyalogezred katonái képez­ték. Ezek közül néhányan már ekkor felállottak a szobor talapzatának egyik sarkán. Lassankint job­ban élénkült a tér, s a közönség csoportjai közt itt ott egy-egy őrjárat is tűnt fel. Látható volt, hogy a­ közönség nagyját csak a kíváncsiság gyűjtötte ide, mert azon untsággal járt-kelt a téren, mely a néző sajátja, midőn ké­sőn kezdik a színdarabot. Egy idő által félénken megeresztett „Szláva“ egészen árván halt el a so­kaság közt, s midőn a közeljevők oda néztek hon­nan a kiáltás hangzott, gazdája is megtagadta, nem merte magára venni. Esti haragszókor megjelent egy ur, ki a szobortalapzat hátuljára két koszorút rakatott. Ekkor azon katonák, kik a szobor mellett foglal­tak állást, gyorsan elhagyták a tért s nem sokára egy taligával érkeztek vissza, melyen egy renge­teg nagy gallyfonadék és több koszorú volt. Oda­támasztottak egy lábtól s egy katona fölmászott a szoborra s megkoszorúzta a gallyal és füzérekkel. A közönség, mely a szobor közvetlen kör­nyezetének kivételével, a mivelt osztályokhoz tartozott, egészen nyugodtan nézte a dolgot és szokásos módon föl-alá sétálgatott a téren. A katonák támadása ekkor eredménytelen maradván, erősebb fegyverekkel kezdték ostro­molni a nézők érzelmeit. Három hölgy vált ki a tömegből, és odalépve a szoborhoz, egy-egy ko­szorút rakott a talapzatról: ismét hosszú, kínos szünet, még végre néhány fiatal ember a szobor körül egy szlávát ereszt meg, melyet a közel­állók közül néhányan félénken ismételtek. Erre neki bátorodva, újólag „Slávát" kiáltottak, de a közönség nem állott rá; egy harmadik kísérlet egészen sikertelen maradt, s a csend ismét helyreállott.­­10 órakor vagy tizennégy veressipkás fiatal­ember jelent meg a szobornál, joghallgatók s a horvát színház tagjai. Kardalt akartak kez­deni, a­mitől eltiltatván, szidalmazták a hatóságot, mire a városi drabantok nehányat közülök elfog­tak és a poliéziára vitték. A közönség nagy ré­sze követte őket, de minden jele nélkül a rokon­­szenvnek. Csak néhány fiatal gyerek szidalmazta a rendőrséget, ezek is elfogattak. Egészben hetet fogtak el, de kettő kivételével egy negyedóra múlva elbocsáttattak. E­közben az énekesek a „Császár“ fogadó előtt álltak föl, de a csendőrök által, kik ekkor a Jelasics térhez való bejárást is elzárták, szétosz­lattak. Magán a Jelasics téren 10 óra után egy gya­logszázad foglalt állást, de ®­^ll órakor az is elvo­nult. 11 órakor a sétatéren egy nemzeti dal hangzott, de mire a rendőrök megjelentek, az énekesek szétoszlottak. Kissé nagyobb lárma volt a rendőrház kö­rül, hol néhány fiatal ember egy alsóbb osztályok­ból és a fiatalságból gyűjtött csoporttal jelent­­ meg, és kiáltás és fütty között követelték két el­fogott társuk kiadását, sőt az egyik rendőrt tett­­leg bántalmazták is. Következése az lett, hogy az elfogottak száma kilenczre emelkedett, kik közül nehányat még az éjjel szabadon bocsátott­­tak, mig a többiek a tövényszéknek adattak át. Ezek a Jellasics-nap összes eseményei, me­lyek előttünk kettőt bizonyítanak: egy az, hogy az ellenzési szellem Horvátországban nem a kö­zönségből, főleg nem a mivelt közönségből ered, másik az, hogy ha van Zágrábban ellenzék, az nagyobb joggal nevezheti magát katonainak, mint nemzetinek. Ez nem teszi ugyan a dol­got kevésbé komol­lyá, hanem intés lehet a ma­gyar és horvát kormányra, hogy a baj forrását keresse és főleg választ szerezzen azon kérdésre, hogy mikép történhetik, miszerint azon izgalmakat, melyektől a hatóság inti a város lakosságát, épen azok kisértsék meg először, kik a rend őrzésére vannak rendelve. Vájjon M­o­st i­­­á­r y­ur minek van Zágrábban ? Jelenség és hallatlan dolog. A csalhatat­­lanság csak egy. Ha tehát ez a pápának tulajdo­­níttatik, akkor a püspökök a zsinatokon csak szenvedőleges csalhatatlansággal bírnak, és semmiesetre sem cselekvőlegessél. így tehát nem lehetne mondani: az egyház, hanem a pápa csal­­hatatlansága. Függelék: 1. Ne mon­dassék ki a pápa személyes kiváltsága gyanánt a csalhatatlanság. 2. Ne határoztassanak el ezen csalhatatlanság föl­tételei és kiterjedése, mert ezekben a legkomo­lyabb veszélyek rejlenek. 3. A határozat hozatalát, minden a hitre és erkölcsre vonatkozó apostoli ok­mány és irat megvizsgálásának kell megelőznie. 84 szám, 131 lap. Egy másik főtisztelendő atya, (ki egy tudós német bibornok) bámul és­­ csodálkozik , hogy a pápa csalhatatlansá­­gáról szóló sbema a zsinat elé terjesztetett. Ugyanez véleményének 11-dik lapján mond­ja : „Virgilius pápát kétségkívül sem a gö­rögök, sem a latinok nem tartották csalhatatlan­nak. Az egyházrend szentségének kiszolgáltatója iránt tévedésben voltak: III. István, VII. István, III. Sergius, IX. Leo pápa, egyébként szent férfi, e tekintetben mégis a simonia vétkére ragadta­tott. Legnagyobb nehézség támasztható azonban VIII. Bonifácz pápa „Unam Sanctam“ bullájából. Mert ha VIII. Bonifácz a hit és erkölcs dolgában nem tévedhetett, a pápai határozványnak tárgya, tehát amaz az egyház hatalmának a polgári fen­­hatósághoz való viszonyáról szóló tan, minden be­lőle folyó kötelezettségekkel együtt, mint olyan, mely isteni határozat által állapíttatott meg, isten kinyilatkoztatása gyanánt hiendő el. 6. sz. 20. lap: „A csalhatatlanságról szóló tan a keresztény nép számos rétegében eddig tel­jesen ismeretlen, a legtöbb katekizmusban, mely a gyermekek és a nép, sőt még abban sem fog­laltatik e tan, mely V. Pius által a tridenti zsi­nat meghagyása folytán, a lelkipásztorok számára adatott ki. A napjainkban támadt eretnekek elle­nében mindig csak az taníttatott és sürgettetett: a katholikusok kötelesek azt hinni, mit az egy­ház parancsol hinni. S midőn a lutheránusok, kálvinisták s mások ellenve­tették, hogy a katholi­kusok a római pápa által hozott tanoknak is en­gedelmeskedni tartoznak, ezen eret­nekvéle­­m­é­n­y igen sokszor mint rágalom támadtatott meg szóval és írásban.“ Zsinati ellenvélemények a csalhatatlansági dogma ellen. Az „A. A. Zing“ római levelezője közli azon ellenvélemények latin szövegét, melyeket a zsinati ellenzék tagjai terjesztettek a congregatio de fide elé. A 139 vélemény közül, mely a „Si­­nopsis Animadversionum czimű legújabb zsi­nati kiadványt képezi, a legfontosabbakat mi is közöljük. A munkálatok folyó számmal vannak aláír­va: 1, 2, 3, 4. egész 139-ig. A 22 számú­ főpap, mely szám anonymitása alatt egy első rangú franczia püspök rejlik (58-ik levél) a következő­ket mondja: „Egy más főpap igen óhajtja, hogy 1. ne terjesztessék a zsinat elé a csalhatatlanság kérdése. 2. Hogy mielőtt a­ csalhatatlanság szóba hozatik, vizsgáltassák meg annak czélszerűsége; a szavazatok pedig ennek elhatározásánál ne szám szerint, hanem súly szerint vétessenek, oly érte­lemben, hogy azon püspökök véleményére alkal­­maztassék a „ratio potior“ elve, kiknek alattva­lóik miatt sok aggodalomra van okunk, mint az angol, német, franczia és amerikai püspököknek, nem pedig azokéira, kik elé ezen határozat ki­mondása semmi akadályt sem gördít, mint a sinai óceániai stb. püspök. 3. Krisztusnak e szavaiban: „Te Péter vagy. ... És a pokol kapui sem diadalmaskodnak rajta.“ A „rajta“ az egyházra vonatkozik. Tehát csak az egyháznak igértetett az örök állandóság, mely még akkor sem jöhetne két­ségbe, ha­ a pápa tévedne ; m­e­r­t ez e­s­e­tb­e­n a r­ó­­mai egyház ellene állna a pápának; el­lene állana az egész egyház; ellenállna a püspökök me­g­gy­ő­z­h­etlen hite;s igy a tévely teljesen ki van az egyházból zárva. Mert az egyház alapja gyanánt nem csak Pétert bírja, hanem első­sorban Krisztust, s másod sorban az apostolokat mindig élő utódjaikban. — A pápáknak Péter székén való egymásután kö­vetkezése soha meg nem szakad; mert ha egyik elbotlanék mindjárt saját széke, az egész egyház, s ha szükség volna rá, az összegyűlt zsinat által, vagy megintetve megja­­vittatnék, vagy ha megátalkodott ma­radna, pápa­ trónjától elmozdittat­­nék. 7. „Én imádkoztam érted. . .“ Ezen szavak egyedül csak Péterre és nem utódjaira vonatkoznak, s pedig ennek csak belső hitére az ur szenvedésének idejére. 9. A fenebb mondottakból következik , hogy a pásztorok testületének ígért csalhatatlanság, a­mely nagy elhatározás nélkül nem gyakorolható, haszontalanná lesz, ha a pápa oly tulajdonsággal ruháztatik fel, mely által, a hit iránt támadt vitás kérdést egyetlen szavával eldöntheti, minden szükséges biztosíték nélkül, egyedül csak akarata és ítélete által,s tán sokszor oly ügyekben, melyekről kétes, vál­jon ezekre is kiterjed-e a csalhatat­lansági attribútum. Hogy ebből mily nagy veszélyek származhatnak az egyház és a keresztény köztársaság békéjére, mindenki láthatja. 10.­­Ezen­kívül a schema szerkesztésében föl van tételez­ve , mintha az egyházban két csalhatatlanság léteznék: t. i. az egyházé s a pápáé. Ez kép­ KÜLÖNPÉLÉK Pest, május 23. (Hivatalos.) Ő felsége Voonich­ István, volt ud­vari titkárt a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztérium kebelében szervezett horvát osztályhoz osztály­­tanácsossá, és Herm­ Károly fogalmazót miniszteri titkárrá, Paulekovich Gyulát fogalmazóvá nevezte ki. Kineveztették továbbá Pilhofer István harmadik osztályú adószedővé s Gottwald József adóhivatali ellenőrzé. — Lónyay Menyhért távozásáról egyik helyi tudósítónktól a következő értesítést vesszük: „Lónyay úr termeiben tegnap a délutáni órákban egy körülbelül 3—400 főből álló társa­ság gyűlt össze. A képviselőház tagjai közöl vagy 130—150-en a pénzügyminisztérium tisztviselői s a háziúr közelebb álló barátai eljöttek még egy­szer, elbúcsúzni a távozó minisztertől. Lónyay ur szokott szívélyességével fogadá vendégeit, kik a körülhordott hüsitők segélyével szembe bírtak szállni a nagy meleggel, s egyenkint búcsút vett mindazoktól, kikkel politikai pályája szorosabban összefűzte. Jóltevő látvány volt, látni, mily valódi ragaszkodással és tisztelettel viseltetnek a volt pénzügyminiszter iránt hivatalnokai, mily élénk barátsággal üdvözlők őt a törvényhozás számos tagjai a válás keretében, kik közt a kormány tagjai közül Gorove és Bedekovics urakat láttuk, mig a baloldal V­á­r­a­d­y Gábor, Ivánka Imre és mások által volt képviselve. Esti nyolcz óra után a vendégek nagyja eltávozván, végül csak a képviselőház nehány tagja s a minisz­térium főbb hivatalnokai maradtak hátra, kik­nek nevében Fleck miniszteri tanácsos néhány szóval búcsúzott el a minisztérium eddigi ve­zetőjétől. Lónyay úr rövid, de érzékenyült sza­vakban köszönte meg tisztviselőnek igyekezetét, s őket ezentúl is kitartásra, buzgalomra serkenté. E jelenet után, mely alatt könnyeket is láttunk némely szemekben, a miniszter kocsira ült, s az ott voltak kíséretében a pályaudvarra hajtott. Ide érvén egy több százból álló csapatot talált, mely előre sietett volt s az érkezőt hangos éljenekkel fogadá. A vonat elindulásáig folyton jöttek még képviselők s hivatalnokok, az elválás végső per­czében még egyszer kezet szorítani a miniszter­rel, ki nehány percz múlva a zsúfolt pályaudvar dörgő éljenes kiséretében elutazott. Lónyay úr, mint ez alkalommal mondá, csütörtökön reggel vissza fog térni Pestre, hogy az Akadémia nagy­gyűlésében részt vegyen. Ugyanezen napon vár­ják, hogy Kerkápolyi úr átveendi a pénzügymi­nisztérium vezetését.“ — Horváth Mihály és Rónay Já­­czint képviselők, mint az „Ung“-írja a fürdő idény egy­­ részét a kies fekvésű ungmegyei szob­­ránczi fürdőn fogják tölteni. Deák Ferencz pedig hir szerint ismét lemegy pár hétre Buziásra, hova Klapka tábornok is készül. Buziás igen nagy gyógyhatású fürdő Temesvárhoz és Lugoshoz alig két órányi távolban. .. Táncsics Mihály emlékirata. A munkások érdekében Táncsics Mihály, mint az „ál­talános munkás-egylet“ elnöke, emlékiratott ter­jesztett be a kormányhoz, melyben az elenyészen­dő ezéh-rendszert pótló intézet létesitésére 300,000 frtot kér. E pénzen egy épületnek vagy tágas helyiségnek kell vásároltatni, mely a fővárosi­­ ipar­­világnak, mintegy központul szolgálna. Czélja volna a kézműves osztályt akkép képezni, hogy e hazában a nemzetiségek fokonkint egy tömör nemzetté olvadjanak; a bevándorló kézművesek megmagyarosodjanak s átalában a munkások oly képzettséget szerezzenek, hogy egyrészt tisztes­séggel megélhessenek, másrészt erkölcsileg el ne sülyedjenek. Táncsics 8 pontban foglalja össze ez intézet czélját. Először iskolául fog szolgálni ez intézet oly kézműveseknek, kik gyermekkorukban elhanyagolt nevelésben részesültek. 2­ or: Biztos szállójuk lesz a vidékről feljövő munkásoknak, hol nem korhelykedhetnek, mint a mostani herberge­­ken. 3-or: Az egylet oly vidéki munkásokról, kik az egylet tagjai, fog gondoskodni munkáról, ha feljönnek. 4-er: Az iparosok közül azok, kik ki­tűnnek, ez egylet segélyezése mellett külföldre is kiküldetnek. 5-ör: Azon kitűnő tagokat, kik ma­guk kezére akarnának üzletet nyitni, ebben gyá­­molítni fogja. 6-or : A tagok műveiből kiállítást rendez. 7-er: Rajztanárt is fog tartani az intézet, hogy a rajzolásban is oktatást nyerhessenek. 8-or: Igyekezni fog az egylet, hogy tagjai mindnyájan a magyar nyelvet megtanulják. — A belügyminiszter Somogy várme­gyét rablókra, rablógyilkosokra, azok bűntársaira, bűnrészeseire, orgazdáira és gyujtogatókra nézve a rögtön bíráskodási joggal további egy évre is fel­­ruh­ázta. — Nedvig­­.[Miksa gyógyszerészsegéd Pécset megmérgezte magát. ^Princzipálisa K. T. gyógyszerész tudósítónknak következőleg beszélte el a dolgot: „Segédem már több napja feltűnően komor és hallgatag volt. Kérdeztem tőle okát, de ő kitérően válaszolt, s a mai nap (máj. 19.) még komorabbá jön, délfelé pedig szobájába zárkózott. Egy óra tájt roszat sejtve felakartam őt keresni de szobája ajtaját zárva találtam. Az ajtót erő­szakkal feltörettem és segédemet mereven, sötét­kékre vájt arczczal, a pamlagon fekve találtam, halva melette egy csészében kékes szinü folyadék volt. Melynek megvizsgálásából kitűnt, hogy a szerencsétlen cziánkálival mérgezte meg magát“. Levelezőnk hozzá­teszi, mint az öngyilkosnak egyik barátjától hallott hírt, hogy a mérgezés oka szerelemféltés lett volna, s legközelebbre részle­tes tudósítást ígér a feltűnést okozott eseményről. — Gr. Zichy Jenő birtokán Nagy-Bárod közelében nem rég fölfedezett kőszéntelep kiakná­zására, részvény­társaság van alakulóban. A kisér­let e kőszénnel, mint a „Nagyváradi L.“ írja, ki­tünően sikerült. — Gr. Batthyányi Lajos Magyarország első miniszterelnöke hamvainak ünnepélyes át­helyezésénél Kecskemét város közönsége küldöttség által fogja magát képviseltetni. — A pesti városligeti mulatozók­­ nagy részét nem kellemes csalódás érte tegnap este. Nagyon sokan tovább maradtak kinn a rendes időnél azon reményben, hogy a sokat emlegetett kettős sín már tegnap reggel átadatott a közleke­désnek. Ez azonban csak puszta hir volt s a mu­latozók a legnagyobb üg­gyel-bajjal sem juthat­tak be a városba éjfél előtt. A városliget egészen el volt árasztva pornyelőkkel, kik szabad levegőt élvezni mentek ki a szabadba. A kik sietve akar­tak bemenni a városba, gyalog indultak el s bi­zonyára egy fél órával is megelőzték az első ló­­vonatu kocsit. — Keszthelyről írják. Van már ol­vasó egyletünk, mely alig három hó lefolyása alatt 230 tagot számlál, 13 lap s körülbelől 100 kötet könyv a legjelesebb irók munkáiból állnak az egylet rendelkezésére. — Balatonfürdőnk is nagyobb lendületet nyert az által, hogy a szom­szédságában lövölde állíttatott. — A hévízi fürdő, idény is kezdetét vette már. — Egy kő­koporsó Dióson a szőlőmun­­kások egy kőkoporsót találták. Födelét azonnal bezúzták, kiszórván a még megmaradt csontokat. Volt a koporsóban egy kis üvegedény is, mely a kérlelhetlen fölfedezők rombolási dühének áldo­zata lett. Mi lehetett, nem tudni, mert annyira sem érdemesiték, hogy összetörés előtt megnézték vol­na, mit zúznak porrá. Azonkívül egy érdemjelhez hasonló kereszt feküdt a tetem balján. A koporsó hos­sza 6, a szélessége nem egészen két láb. Felirat egy betű sem látható rajta. — Iharos Berényben e hó 17-ikén gazdasági kör alakult. Elnök: Inkey József, jegy­ző: Farkas ügyvéd, pénztárnok: Méhes Vendel. — A nagy-huni árvízről, melyhez ha­sonló még sohasem fordult elő a királyhágón in­neni részekben, közelebb b. Szentkereszti Zsig­­mond, ki a szerencsétlenség színhelyén olyan ne­mes önfeláldozással működött, irt a „M Polgár“ szerkesztőjének. A báró szavai szerint e hó 13- ikán d. u. 4 órakor Nagy-Bun községét zápor lepte meg. A határon munkában levő lakosok mind ha­za­tértek, kivéve 30 embert, kik a határ távolabb eső részeiben dolgoztak. Ezek a nagy zápor elől egy magányos házba szorultak. Az eső fellegsza­­kadássá nőtte ki magát, még­pedig oly rohamosan, hogy 6 órakor már egy öl magasságban pusztította az ár. A község kisebb része oldalon van építve, a nagyobb szerencsétlenségre, egy patak közelé­ben volt összezsúfolva, mely a házakat néhány parez alatt össze­rombolta, s a Küküllő terére a szűk völgyből oly nagy rohammal hozta, hogy segítségről szó sem lehetett, annál kevésbé, mert a sötét fellegek oly korán álln­ák be az­ért hogy látni nem lehetett, csupán a küzködők kétségbe­­ejtő jajgatása és kiabálása törté el a környéket, s vegyült a rémes ár zúgásába! „Udvari embereim írja a báró megmentettek 15 embert, s közeleső gazdasági épületeimbe helyezték el. Így telt el az éj 12 óráig. Ekkor lámpások és fáklyákkal a már apadófélben levő vízben a kutatást megkezdettük, de csupán két élő gyermekre akadtunk. Május 14- kének reggele borzasztó látványt tárt fel. A szol­­gabírói hivatalt és a segesvári polgármestert azon­nal értesítettem, s újból hozzákezdénk a kutatás­hoz. Csakhamar 36 összetört hullára akadtunk, kik felett az orvosi szemle megtartatván, azonnal eltem­ettettem. Fehér-Egyházán 14 hulla fogatott ki, melyeket gróf Haller Ferencz mind koporsó­ban temettetett el. Segesvárig 17 hullát fogtak ki, ezeket a humánus érzelmű segesvári polgármester temettette el, ki a legnagyobb elismerést érdemelt. Jakab János szolgabíró több községekből beren­delve az embereket, a kutatást folytatta, a halottak száma eddig elé. 120—150 között mutatkozik. Egész családok pusztultak ki, legnagyobb azonban a nők és gyermekek száma. A fenemlített mezei házban, hova 30-an menekültek, megmenteni egyet­­sem lehetett! Ma már harmadik napja, hogy 3— 400 ember dolgozik, kiknek egy része folytonosan csak gödröket ás, más része hullakereséssel van elfoglalva, a harmadik rész a nagy számmal elpusz­tult házi és igavonó marhák eltakarí­tásával fog­lalkozik. Az elcsüggedés nagy, még nagyobb a nyomor! A­mit lehet megteszünk,­­ de ekkora ínséget csak a­ kormány gyorssegélye enyhíthet. A hivatalos jelentést szolgabíránk megtette, várjuk az eredményt, — addig is felkérlek, a „Magyar polgár“-ban intézz egy felhívást, s kezdj gyűjtést a szerencsétlenek számára“. — A f­ö­l­d k­ö­r­ü­l ma már 85 nap alatt utazhatni. Ugyanis Pestről New-Yorkba vasúton és gőzösön 15 nap alatt, San-Franciscóba 7, Ya­­kahamába 21, Hong­kongba 6, Calcuttába 12, Bombayba 3, Cairóba 14 s innen Pestre vissza 7 nap alatt. Ez isszonyu útban csak az Allahabad és Bombay közti rész az, melyen gőz nincs alkal­mazva, mint egy 20 métfölden. Néhány hó alatt ez is meglesz s a földkörüli utat 83 nap alatt lehet megtenni. — A Hermina -mezőn lakók folyamod­­tak Pest városa kapitányságához, hogy a társas kocsiknak melyeknek ott tavaly álomáshelye volt, az idén is legyen. Annyian laknak e vidéken, hogy a kapitányság valószínűleg teljesíti kérelmüket. — ^Szerelemből. Csákován egy szerb legény szerelmes volt egy német leányba. A le­gény honvédnek állt be s bucsuvétele alkalmával megkérdezte kedvesétől, ha visszajő, számithat-e kezére. A leány atyja kényszerítésére, ki nemze­tiségi elvből nem akarta leányát szerbhez adni, balkezét nyújtotta az ifjúnak, kit különben szere­tett, mit az ifjú elég világos válasznak vett s a következő­ pillanatban revolvert rántott elő, s meglőtte a leányt és önmagát. A leány csak könnyű sebet kapott s harmad­nap jelen lehetett kedvese temetésén. — A czél előtt. A világ napról napra ha­lad, Blondint bámulták, hogy egy szál kötélén átment a Niagarán. Seidig Károly, potsdami la­katos és veloczipéde-mester túl akart tenni Blondi­nen, megmutatván, hogy ő veloczipeddel is áthalad negyven lábnyi magasban egy szál kifeszített kö­télén. A bécsi Práterben száz meg száz­ezer em­ber jött megnézni a ritka ügyességet. Reggel a próba sikerült is, mindenki bámulta a lakatos bá­torságát és ügyességét, este azonban, midőn csak pár lépés választá el a czéltól, egyszerre inga­dozni kezdett s járművével együtt leszédült a ma­gasból s azonnal szörnyet halt. A szerencsétlen ember öt gyermeket s egy szerető nőt hagyott hátra. Mindenki csodálkozott, hogy szánhatta ma­gát e veszedelmes mesterségre ötven tallérért, ho­lott a leggazdagabb iparosok egyike volt. Más­nap a nagy plakátokon ez állott: „Seidig Károly velocipede-művész bámulatraméltó kötéljárása „el­­horithatlan“ akadály miatt elmarad. — Pécsről irák: E hó 16-kán különös égi tüneményt láttunk a nyugati egen. Tiz óra után egy hulló csillag látszott elválni egyik csil­lagtól s jó darabig hullott, midőn egyszerre üstö­kös alakúvá vált, körülövezve tüzes szalagokkal. Végre egészen zöld golyóvá változott. Egy pár másodperczig volt látható e tünemény nyugatról keletre, mig végre egy dörejszerü roppanással szétbomlott s eltűnt. — Sértés-e vagy sem?A bécsi kerületi törvényszéknél közelebb különös becsületsértésügy tárgyaltatott. F. . . . azzal vádolta egyik polgár­társát, hogy az azt mondta neki, hogy „Michel“. A törvényszék komolyan megfontolta a dolgot s ünnepélyesen kinyilatkoztatá, hogy vádlott nem bűnös, mert a „Michel“-ben semmi sértés nem foglaltatik. Erre a vádló a törvényszék felé fordul s „Michel“-nek nyilatkoztatja az egész kerületi törvényszéket. A törvényszék ismét határoz, s a tör­vényszék iránt elkövetett sértésből, bűnösnek nyil­vánítja a vádlót s elmarasztalja.­­ A „kecskeméti dalárda“ zászlójá­nak felavatása nagy ünnepél­lyel fog végbemenni pünkösd hétfőjén. Lesz díszhangverseny, díszkirán­­dulás, díszlakoma sat. A budai, czeglédi, eszter­gomi, pesti (nemzeti dalkör) szegedi és szolnoki dalárdák már megígérték közreműködésüket. A diszhangversenyben : Prielle Kornélia asszony, Toperczer Ilka k. a. Szerdahelyi Kálmán és Sipos Antal urak is részt vesznek. A halárünnepélyre Klapka, Türr István, Kiss József s Mogyoródy urakat is várják.­­ A részletes műsorozat és meg­hívások szétosztása csak közelebb fog meg­kezdőtni. (Koesiovszky színtársulata) Sop­­ronyból már leköltözött Szombathelyre, hol a győ­rivel és sopronyival méltán versenyző sikert biz­tosított számára két vendége: Molnár és Molnárné, nem különben a társulat szorgalma, törekvése és buzgalma. A lelkesedés a „Frou-frou“ előadása alkalmával hallatlan dimenziókat vett. A zené­szeket a közönség kiszorította a küszöb elé. A hölgyek részvéte oly tömeges volt, hogy az urak hiába gondoskodtak helyekről idejekorán. A lo­vagiasság törvényeinek hódolva este a sűrűn je­lentkező hölgyek számára kellett helyeiket áten­gedniük, úgy, hogy előadás alatt az ülőhelyekkel megrakott földszinti állóhelyen s a rendes zárt­székeken is legsajátságosabban tarkázva ültek szép és elegáns hölgyekkel csupa öreg urak, ki­ket Szombathelyen csak úgy tisztelnek, mint Spár­­tában, a miért ők nem szorittattak ki helyeikből. A páholysor mögötti folyosóra menekült az udva­rias fiatalság s az álló közönség. íme a siker ,,szebb“ része statisticze: 217 zártszéken ült kö­zel 190 nő; 18 páholyban s a folyóson másik 100, mind szép, elegáns, festői csoportozat. A deszka­­szinház előtt 40—50 úri fogat prüszkölt. A terem­ben a tapsnak hossza­ vége nem volt. Ünneppé avatta némileg az előadást az, hogy Molnárnét játák után, mintegy éjszél tájban éjjeli zenével akarták meglepni, s mégis tették ez alkalommal a magyar „Frou-Frou“-nak. Molnárnénak, mint tudósítónk levele végén megjegyzi, szándéka e kitűnő szere­pében, magát a fővárosi közönségnek is bemutat­ni a budai arénában. Szombathelyről Pesten át Nagy-Váradra készül Molnár s Molnárné átutaz­­tában kivárnia Budán játszani. Kladó-tulajdonos: R^th­­mór. TÁVIRATOK: Kairo, május 22. (A „Reform“ táv­irata.) But­temek, a kongressus­ tagjának közvetítése folytán az alkirály Északame­­rikából nagy mennyiségű ágyú­töltényt ka­pott vétel útján. A portál ezen ügyben kér­dést intézett az Egyesült Államok elnökéhez. BéCS, május 23. A reggeli lapok jelen­tik : Tegnap értekezletet tartottak a német szabadelvűek , mely értekezleten nagyon sokan vettek részt. Következő választási programmot fogadták el: „Ausztria német emberei solidaritásban legyenek, az alkot­mányhoz és Magyarországgal kötött szerző­désekhez szilárd ragaszkodás, a f­ederaliz­­mus visszautasítása, az államképviselet re­formja, a konkordátum felfüggesztése, egy vallási parancs kiadása, a katonai ter­hek kissebítése, és az adóreform beho­zatala. “ Paris, május 23. A ,,France“ mondja ; Grramont herczeg kineveztetése külügymi­niszterré nincsen előnyös befolyással sem Bécsre, sem Berlinre nézve. A franczia po­litika szabadelvű belügyében, mindig kon­zervatív és békés fog lenni a külügyre néz­ve is. Berlin, május 21. Bismarck gróf ma este 6 órakor Varzinból megérkezett Bukarest, május 22. Károly herczeg trónraléptének évfordulóját ma ünnepelik meg. Az isteni szolgálat után nagy népün­nepély leend zenével, kivilágítással és tűzi­játékokkal egybekapcsolva. A helyhatóság a népnek diszlakomát ad 3 különféle he­lyen. Madrid, május 22. Espartero ujonan visszautasította a trónjelöltséget. Lissabon, május 22. Saldanha tábor­nagy megbizatott a külügyminisztériumot ideiglenesen vezetni. KÖZGAZDASÁG. Terményüzleti hetiszemle, Pest, május 22-én. A múlt hetekben uralkodott hűvös időjárást meglehetős hirtelen átmenettel jó meleg napok követték, melyek alatt a növény hatalmas fejlődés­nek indult, úgy hogy az aratás elkésésétől most alig lehet már tartani; ellenben kívánatos volna a vetésekre most ismét egy kis erő, mert különben a kalászképződés nem igen dús leend. A külföldi gabnapiaczokról lanyha tudósítások érkeznek miután az aratási kilátások mindenfelé javulnak; az angol, északnémet, svajczi Pest, 1870. Nyomatott K­égrády testvéreknél. piaczokon az árak hanyatlottak, csak Francziaor­­szágban félnek még mindig a szárazságtól. A pesti pia­cz nem maradt érintetlen a külföldi áramlattól, valamint a belföldi vetések állásáról jött kedvezőbb tudósitásoktól. Búza mindjárt a hét elején hanyatlott, s 10—15 krt vesztett; a vevők igen tartózkodók, úgy hogy a forgalom alig ment túl 100—120,000 mérőn; az utolsó jegyzések : 88 fontos 5 frt 60 kr. S­? ft,­ 5.50, 86 f­s 5.35, 85 f­s 5.20, vámmázsánkint — R­o_z­s eleintén szintén hanyatlott, később azon­ban kissé szilárdult; eladatott mintegy 15 000 mérő 3 frt 15—30 krral. — Árpa hiányzik, a forgalom szilárd árak mellett mintegy 8000 mérőre rúgott; malátának való 2 frt 79 kr, takarmánynak való nem fordult elő. — Zab a csekély behozatal daczára hanyatlott; eladatott 25,000 mérő 2 frt 50—60 krral. — Kuk­ori ez a a hét elején szin­tén lanyhább volt, később szilárdult s eladatott mintegy 25,000 mázsa készáru 3 frt 25—30 krral. E héten behozatott mindennemű galnából összesen 239,215 mérő, elszállittatott 36,400 mérő; január 21-től behozatott összesen 2.979,000 mérő! elszállitatott 325,000 mérő. Lisz­t. Az üzlet ismét teljesen pang, a m­al­­mok készletei, daczára a megszorított gyártásnak, ismét felhalmozódnak s úgy külföldre, mint bel­­fogyasztásra nagyon kevés kerestetik. A jegyzett árak : 0 számú 13 frt 20 kr, 1. sz 12 frt 70 ür 2. sz. 12 frt 20 kr, 3. sz. 11 frt­ 70 kr 4 sz. 11 frt 20 kr, 5. sz. 10 frt. ’ Gyapjú. _E héten mintegy 3-400 mázsa jutott eladásra, es pedig tiszai kétnyiratü 56—58 ft, nyílt egynyiretü 55—58 frt, csekélyebb homok­­gyapjú 44—54 forint. Sertés. Behajtatott összesen mintegy 8000 darab magyarországi és szerbiai; eladatott kül­földre, a felvidékre és pestbudai fogyasztásra mint­egy 8800 db.; a kereslet külföldről javult, az árak bécsi ára 24—28 kr, külföldre 31—31V, kr fon­­tonkint. Szalon­na.Az üzlet pang, mint ezen idény­ben rendesen ; a névleges árak 30—31V, fo­rint. Disznózsír. A múlt héten úgy kivitelre mint belfogyasztásra igen csekély volt a kereslet, a kínálat sem volt nagy. Készáru ÖSV^­39 forint hordóstul, vidéki áruért legfeljebb 35 7^ frt kap­ható, szerbiai hiányzik. F­a­gg­y u. Az üzlet folyvást pang, az ár név­legesen 30—31 frt. . „ ® ^ ] A hét elején kissé élénkült az üzlet később uj készletek érkezvén vételkedv hiányában az árak hanyatlottak s a készletek 49 kron adat­tak. A szeszfinomitó gyárak tartózkodók, de miu­tán nincsenek nagy készletek, az üzlet javulása várható. Régi mód szerint készáru 53—54 kron vétetik. R­e­p­c­z­e. A hét elején lanyha hangulat uralkodott, mely később nagyobb élénkségnek engedett helyet külföldi megrendelések nyomán; augustus-szeptemberi határidőre történtek kötések 137s 13 zs­írttal kölcsönkint. Az időjárás a ve­tésnek kedvező. ..' . ® ^ A kereslet nem igen akar élén­külni , külföldre eladatott 1500 mázsa 9 forint 80 krral. M­é­z. A meglevő készletek igen csekélyek, az árak szilárdak, üzlet nem volt. Viasz. Sem új behozatal, sem nagyobb kereslet nem fordult elő , tulajdonosok rozsnyói­­ért 109—110 frtot kívánnak, a vevők csak 105 forintot ígérnek. Borkő: Újabb behozatal hiánya folytán az üzlet igen csekély maradt; kisebb mennyiségben eladatott vörhenyes 28 frton­, veres 22 frton. Jó veres és fehér áruért 29—30 frtot kérnek. 611 b­a­c­s. Szerbiából hajón mintegy 3000 mázsa érkezett s köbclönkint 11 ,4 frttal adatott el. Itt levő jobb minőségűért 13 frtot kívánnak, szerbiai elsőrendűért frtot, silányabb fajták 15 frtot, magyarért 177, 9 frt vevő nélkül. Hamuzsir. Az üzlet folytást élettelen, mi­után készlet nincs. Házi hamuból néhány száz mázsára történt kötés 16 frttal. A csekély kész­kék 18—ISVg frt. letek ára: fehér 19—20 frt. illyriai 19—20 72 frt. Nyersbőr. Az előbbi napokban mutat­kozott élénkség alábbhagyott, a forgalom csekély, de az árak szilárdak. Nehéz magyar ökörbőr 74—76 frt, német és bajor 75—80 frt. A készle­tek csekélyek. Kidolgoz­ott bőr. A forgalom meglehető­sen élénk, kivált a kisebb részletkereskedésben. Talpbőr 100—104 frt, finom angol hulladék 80—82 frt, tehénből­ 140—145 frt, barna borjú­­bőr 230—240 frt, finom 250-265 frt. — (Az O­r­s­z. m. i­p­a­r­e­g­y­e­s­ü­­l­e­t) nem­zetgazdasági és gyáripari szakosztálya május 20-án Horn Ede úr elnöklete alatt együt­tes ülést tartott, melynek tárgyát a munkáslakók ügyében kiküldött bizottság jelentése képtezte. A bizottság a különféle rendszerű olcsó lakásokat behatólag tanulmányozván, azon eredményre jutott hogy helyi viszonyaink szerint legczélszerübbnek látszik oly házakat építeni, melyek egy-egy mun­kás családra legyenek berendezve. Egy-egy ily emeletes ház, mely áll 1 konyhából 3 szobából pinczéből és kamarából udvarral és kertecské­­vel mintegy 1600 forintért állítható elő, úgy hogy a házbér, mely a kamatok fizetésére és 2372 év alatt a tőke törlesztésére volna fordítandó 128 frtot tenne. A bizottság bizonyosnak tekinti, hogy ily házbér mellett elég lakó, illetőleg ház­­szerző munkás fogna találkozni. Magától értető­dik azonban, hogy nemcsak ilyen, hanem nagyobb és drágább családi lakokról is lehetne sőt kellene gondoskodni. A terv létesítésére egy közhasznú házépítő társaságot kellene létrehozni mintegy 500 ezer frt alaptőkével. E társaság részére alapszabály-terv olvastatott föl, mely szerint a vállalat felette szilárd és biztos alapra lenne fek­tetve. E terv sokban előnyösen eltér a külföldi hasonló társulatok szabályaitól; a szakosztály az abban foglalt határozmányokat a nemzetgazdaság elveivel teljesen megegyezőknek nyilvánította. A bemutatott munkálatok jóváhagyatván az igazgató­ság fölkéretett, hogy a társulat létrehozatalára a szükséges lépéseket minél előbb megtegye. Remél­hető, hogy ez meg is fog történni, és hogy az egyesület fáradozását siker fogja koronázni. Je­lentés tétetett még az ülésben a temesvári kiá­l­­lításról, mely szeptember 18-án fog megnyit­tatni és az ugyanakkor tartandó mezőgazdasági kongressusról.­­ (Az első magyar ált. biztositó társaság) tegnap tartotta közgyűlését Lónyay Menyhért elnöklete alatt. Az üzleti jelentés sze­rint a jégkárbiztosítási üzlet 295,106 frt veszte­séggel záratott be, ellenben a biztosítás többi ágai kedvezően folytak, úgy hogy a részvényesek ren­delkezésére áll 1.053.161 frt. Az osztalék 52 frt­ban­ állapíttatott meg; az alapszabályok értelmé­ben kilépett igazgatósági tagok újra megválasz­tattak, továbbá elnökké Lónyay Meny­hért szintén újra megválasztatott. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő.

Next