Reform, 1872. szeptember (4. évfolyam, 239-267. szám)

1872-09-16 / 254. szám

A Virtllntt epien mentsége .'tta k­ínosságban kiflo­­gá­s alá nem esketik : írót, ki becsületes szándékkal igazat ir, a törvény szerint lázitással vádolni nem le­het. Csak az a kérdés, hivatkozh­atik-e a jelen vádlott erre a mentségre, azaz oly iró-e ő, a ki röpiratában igazat irt ? N­ em­ fogom azon politikai és erkölcsi eszmekört birálat alá venni, melyre a vádlott röpirata támasz­kodik, ámbár nézetem szerint tezsded tele van az is félszeg és valótlan lazításokkal. Nem birálgatom, mert annak eldöntése nem a bíróságok dolga, hanem az egyéni miveit vagy rajvéletlen felfogásé. Cs­ak oly tényekről akarok megemlékezni, melyek tekintetében mindenki azonnal eldöntheti, igazak-e vagy valótla­nok, a­mint eldöntheti, hogy kétszer kettő az négy és nem öt. Ily tények felsorolása folytán, úgy­szólván mathematikai bizonyossággal fog kiderülni, hogy ezen tények, melyeket vádlott maga is lázitóknak elismert, rosz akaratú koholmányok és igy kétségtelenné lesz téve, hogy midőn gonosz szándékkal ily koholmány­hoz folyamodott, tudatosan űzte a lázitás mesterségét, kétségtelenné lesz téve, hogy a szerző nem becsüle­tes szándékú igazmondó író, hanem részakaratú, ko­holmányokat gyártó lázító. A Szerző azt mondja a kormányról és az ország parlamentáris többségéről (8­1.): „az adónak egy ré­sze az ő zseböket tömi meg, másik részét oda adják a németnek, igy osztozván a népnek véres verítékén.“ Maga a szerző tudja jól, hogy az országgyűlés meg­szavazása nélkül egy krről sem rendelkezhetik a kor­mány és a megszavazott összegekről egy krajczárig számolni tartozik a főszámvezetőnek és az országgyű­lésnek. E szerint az adóból nem a magánosok tömik meg zsebüket, mert az arra szolgál, hogy az ál­lam intézményei tartassanak fenn. Az adónak egyik része sem, egy fillérje sem jut a németnek ha­nem a törvényben meghatározott arányban jut a kö­zös ügyeknek. Költségvetés szerint használtatik fel. Súlyos a lazítás, de a­hány szava annyi valótlanság. A 18 és 19. lapon azt mondja a szerző: „elhatá­rozták, hogy a megyei bizottmányokból, hol minden szegénynek alkalma volt felkiálthatni, tehát a sze­gényt kizárják, hogy még panaszkodni se legyen al­­k­alma, nehogy a panaszt hallva, a többiek is elége­detlenkedjenek.“ A megyei szervezetről, különösen a virilis szavazatok intézményéről különböző nézeteket lehet táplálni. De akármily nézetben legyen is felőle az ember, bárha kárhoztatná is a legtúlzóbb modor­ban, senki sem kételkedhetik, hogy gyalázatos ráfo­­gás, valótlan, nem igaz állítás, hogy ezen intézmény oly czélból hozatott, miszerint a szegény kizárassék hogy még panaszkodni se legyen alkalma. Annál kevésbbé lehet a fölött kételkedni, hogy ily czélzat a törvényhozástól távol volt, mert hiszen a törvény­­hatósági képviselet csak fele részben áll virilistákból és igy a szegény épen úgy belejuthat ezentúl is a vá­lasztás utján mint annak előtte és tetszése szerint ér­­vényesitheti befolyását. Kérdem tehát, oly egyén-e a szerző, ki igazat irt, vagy a lazítás élesztésére nem nyult-e valótlanságokhoz is ? Ily valótlanság az, ha a szerző azt állítja, hogy az 1867-iki kiegyezkedés a nemzet, a nép meg­kérdezése nélkül létesült, miután a kiegyezési mű az országgyűlés által alkottatott. Ily valótlanság, ha a szerző (11. 1.) azt állítja, hogy Magyarország a né­met nélkül nem tehet semmit; a magyar országgyű­lés és a magyar kormány naponkénti működése meg­hazudtolja ezen merész koholmányt. Ily valótlanság azon lázitó állitás, hogy a bírósági szervezet czélja az, miszerint (19. 1.) „a birák kedvezzenek azoknak, kik a jobboldalon vannak és zaklassák azokat, kik nem állanak melléje.“ Csak a legvaskosabb valótlanságokat említet­tem fel, ámbár e példákat még jelentékenyen sza­poríthatnám, de ennyi is több mint elegendő annak bebizonyítására, hogy a szerző nem oly egyén, ki igazat ír, hogy tehát nem igaz és valótlan tényeken nyugvó oly lazitásokat halomra gyüjtvén, melyeknek valótlanságát önmagának is kell tudnia, nemcsak tár­­gyilag hozott fel lázító tényeket, hanem a lázítást tu­datosan alanyilag el is követte. Ne mondja senki, hogy midőn az egyes szava­kat, és állításokat szoros értelmek szerint veszem ez­zel túlzóm a szerző intenzióit. Én csak oly értelem­ben veszem állításait, minőben azon olvasók veszik, kiknek a röpirat szám­a van. Midőn a népnek azt mondják, hogy a kormány és hivei az adóból meg­tömik zsebeiket, hogy a törvényeket a szegények elnyomására alkotják stb., úgy ezt nem képleges ér­telemben veszi, hanem egész durvaságában a mint mondva volt. Valótlan koholt tényeken nyugodván a lází­tás, annak törvényes üldözése nem korlátolja a poli­tikai diskusszió szabadságát. Nem a politikai nézet képezi az üldözés tárgyát, hanem a koh­olt tények felhasználása vétkes izgatásokra. Még csak politikai színezete sincs e szerint a vádnak. A politikai diskusszió szabadsága Magyarorszá­gon minden tekintetben biztosítva van. Magyarország­ban minden eszme, minden törekvés szabadon csi­n­álhat propagandát, minden párt szabadon bírálgat­­hatja a fönálló intézményeket, minden meggyőződés szabadon hirdetheti a leggyökeresebb átalakítások szükségét. E szabadsággal bőven élnek a lapok és irodalmi művek. A lapok­ egy része naponkint igyek­szik bebizonyítani, hogy a kormány politikája hibás, hogy pénzügyi intézkedései ezen vagy azon okból nem helyesek, hogy az országos hadügy nincsen oly­­képen szervezve, hogy Magyarország állami léte minden támadás ellen biztosítva legyen, hogy a köz­­igazgatás és jogszolgáltatás nem felel meg a szabad­­elvűség minden követelményeinek stb. A kormány tagjait és intézkedéseit naponként megtámadják szen­­vedél­lyel, gún­nyal, kíméletlenül. Ezen kritikán kí­vül épen ily nagy mértékben működik a propaganda új eszmék és intézmények mellett. Ajánlották már a hadsereg teljes megszüntetését, voltak, kik az adók eltörlését hirdették, mint üdvös intézkedést, mások más tervekkel léptek föl. Ezen kíméletlen kritika és ezen termékeny pro­paganda dac­ára, a közvádló ez évben most áll má­sodszor önök előtt, mi egymagában kétségtelenné teszi, hogy vádja nem a politikai diskusszió szabadsága ellen van intézve, hanem az ellen, hogy az erőszakos vétkes lázítás, az erőszakos rágalmazás a politikai diskusszióba be ne csempésztessék. Legyen a politikai diskusszió szabad, de bűnhődjék a rágalom és lázítás, bárha a politikai diskusszió álarcza alatt lép is föl. A közvádló tartozik a törvényre apellálni, hol többé nem szellemi küzdelemről van szó, hanem a hol erőszakoskodássá fajul a sajtó működése, a midőn nem csak a­zönálló állami és társadalmi rend sodortatik veszélybe, hanem a kedélyekben a lazítás folytán oly hangulat idéztetik elő, mely mellett semminemű ál­lami és társadalmi rend fen nem állhat. Ha elhiszik azon állítást, hogy ebben az országban, miként a röp­irat el akarja hitetni, az adók azért léteznek, misze­rint abból a kormány és hívei m­egtömhessék zsebei­ket; ha elhiszik azt, hogy ebben az országban az al­kotmány csupa komédia, mert a leglényegesebb in­tézmények, mikép a röpirat eskü alatt hirdeti, a nem­zet, a nép megkérdezése nélkül alkottatnak; ha elhi­szik azt, hogy ebben az országban, mikép a röpirat átok alatt proklamálja, a törvényhozás a szegények elnyomására, elnémítására alkot törvényeket , akkor nem a jelen rendszer, a jelen kormány, a jelenleg fönálló állami és társadalmi intézmények forognak veszélyben, hanem kétségessé tétetik, hogy ezen a területen, melyet most Magyarországnak hívnak, egy­­átalán rendezett állam és társadalom álljon fön, mert akkor gyökerestől kiirtatnak ebből a nemzetből a társadalom és állam fönállásának föltételei. Nem e vagy ama kormány érdeke követeli tehát az ilynemű lázító törekvések megfenyítését, hanem azon érdek, hogy ebben az országban egyátalán rendezett kor­mány, szabad kormány, magyar kormány állhas­son fon. T. esküdtek! Teljesítsék föladatukhoz híven kötelességeiket és gondolják meg előrelátó bölcse­­séggel,­hogy a jog és kötelesség, a törvény és sza­badság, fogalmuk szerint oszthatlanok, hogy ha nem tartatik főn sértetlenül az egyik, áldozatul esik a másik is, hogy ha elejtetik a sajtótörvény azon része, mely a sajtó vétségekről rendelkezik, úgy veszélyez­tethetik azon része is, mely a sajtószabadságot pro­klamálja. És még egy igen fontos tekintetet kívánok a­z. esküdtek figyelmébe ajánlani. A közszabadság érdekeinek és a polgárok be­csületének oltalmára nem létezik hatályosabb eszköz, mint a nyilvános bírálat a sajtóban. H­a azonban egyszer azon meggyőződés támad a polgárokban, hogy a sajtó nem magas ellenőrző hi­vatásának él, akkor aztán el is veszti hatályosságát. A vétkek és rágalmazások tömkelegében eltompul a közvélemény érzéke azon bírálat iránt is, mely való­ban visszaéléseket sújt. Ha Caraffáknak mondatnak az ország legkiválóbb jellemei, ha a leghűbb haza­fiak hazaárulóknak bélyegeztetnek, ha Hainau kor­mánya párhuzamba helyeztetik a magyar kormán­­nyal, hogy legyen akkor a sajtónak hatálya, midőn valóban h­azafiatlan törekvéseket akar sújtani, midőn egyes közhivatalnokok ferdeségeit vagy jellemtelen­­ségeit akarja megbélyegezni. A sajtónak ilyetén mű­ködése azt fogja eredményezni, hogy a polgárok egyaránt nem törődnek sem azon dicsérettel, sem azon gánc­csal, mely a sajtóban nyilatkozik. Ekként a közvélemény nyilvánulása, becsülése vagy ócsár­­lása, ezen hatalmas tényezője a közerkölcsiségnek el­­vesztendi benső erejét, miután a túlzások és otromba­ságok által lelkiismeretlenül megrontották. Ekként a sajtó elveszti hatályos hivatását a közszabadság ér­dekében és nem csak oltalmára nem lesz, hanem egyenesen a polgári szabadság ellen tör. Egy híres publiczista azt mondta a múlt század végén: a sajtószabadság oly hatalmas fegyver, mel­­­lyel egymagával a legtúlzóbb zsarnokság ellenében a szabadság minden követelményét ki lehet vivni. Két­ségen kivül, de csak akkor, ha a sajtó eszményi hi­vatását lelkiismeretesen teljesiti. A vétkes sajtóról, mely a törvény tiszteletét lerontja, az ország intéz­ményeit erőszakosan ostromolja, a polgárokat és a közhivatalnokokat hazug módon rágalmazza, mely nem eszmékre, hanem vad inspirácziókra támaszkodik, ezen sajtóról épen az ellenkezőjét lehet mondani, azt hogy nem a szabadság tényezője, hanem oly eszköz, melylyel egy magával minden alkotmányos intézmény és garanczia ellenére az anarchia és utóbb a zsarnok­ság létesittetik. Gondolják meg !. esküdtek, hogy midőn a vád­lott felett vétkest vagy nem vétkest mondanak, a fö­lött is határoznak, vájjon a sajtószabadság jelenti-e a rágalmazás és lázítás szabadságát! KÜLÖNTÉLI3K. Pest, szeptember 16. [U­dvari hir.) A király szombaton 8 óra 25 perczkor indult Bécsből a postavonattal, és tegnap reggel 6 óra 6 perczkor Budapestre érkezett. j­ózsef főherczeg] tegnap délután szárny­segédének kíséretében meglátogatta a Margit szige­tet, hol épen ez időben tartotta a budai­ tornaegylet zászlófelavatási ünnepélyét. A főherczeget midőn a szigetre lépett a kikötőnél összegyűlt vendégek élén­ken megéljenezték, mit ő a főherczeg szívélyesen fo­gadott s gr. Karácsonyi Guidóval nehány szívélyes szót váltva, a szigeten jelen volt nagyszámú díszbe öltözött tűzoltók, budai és pesti tornaegyletek tagjai által képezett sorfalon végig haladva az igazgatósági épületbe ment. [Andrásy gróf külügyminiszter­ről] egy helybeli lap írván, hogy reumatikus bajban szenved, állította, hogy mankók segélye nélkül lábára nem állhat. Erre nézve úgy értesülünk, hogy Andrásy gróf Berlinből való hazatérte után a vékonyában nyi­­lalást kapott s könnyebbség végett használt járás köz­ben botot. Különben a külügyminiszter a mai hajnali gyors­vonattal épen s egészségesen érkezett meg Pestre. Ellenben egy másik sántikálási hírről, mely a politi­kai köröket érinti, kedvezőtlenebb hírünk van, neve­zetesen Tisza Kálmán lábsérülésének gyógyulása igen makacs természetűnek mutatkozik s a leggondosabb ápolás, fürösztés mellett is csak lassan akar javulni s még jó idő telhetik bele, mire a gyógyulás azon ked­vező stádiumba eshet, melyet az orvosok különben várnak. [Kihallgatás.] A király szeptember 21-kén szombaton reggeli 9 órakor kihallgatásokat fog adni. Előjegyzések a budai kir. palotában a kabineti irodá­ban fogadtatnak el. [Szlávy József kereskedelmi minis­z­­t­er­n­ek á­t­ny­új­t­o­tt a­l­b­u­m.] A pestbudai keres­kedők és iparosok — mint már lapunk említette — Szlávy miniszternek egy névaláírásokkal ellátott dísz­­albumot szándékoztak átadni, mely által köszönetü­­ket és hálájukat voltak lerovandók a kereskedelmi miniszter irányában, ki rövid idő alatt is úgy a keres­kedelmet, valamint az ipart hazánkban fejleszteni legelső feladatául tűzte ki. A 20,000 kereskedő és iparos által aláírt s Posner K. Lajos által készített album két kötetben tegnap délelőtt 11 órakor adatott át kereskedők és iparosokból álló küldöttség által Szlávy miniszternek. A 14 tagból álló küldöttséget­ a miniszter­­ a legszívesebben fogadta. A magyar üdvözlő beszédet Erezhegyi Ferencz budai iparos tartotta, kiemelve a miniszter érdemeit, és elősorolva azon ér­veket, mely a budapesti kereskedők és iparosokban azon emét érlelte meg, hogy ezen elismerésüket ily formán nyilvánítsák. A német beszédet Schwarz Ár­min pesti kereskedő tartotta, mire Szlávy miniszter először magyarul azután németül felelt a küldött­ségnek, megköszönve a benne helyezett bizalmat, s biztosította őket, hogy ezentúl is teljes erejével azon lesz, hogy a kereskedelem és ipar, mely az ország jólétének egyik főemeltyűje, elérje azon pontot, me­lyen már biztosan haladhat és versenyezhet a külföld kereskedelmével és iparával. Ezután az egyes kül­döttségi tagok mutattattak be, kikkel a miniszter igen szivélyesen szorított kezet, és sajnálatát fejezte, hogy ezen ritka és szép emléket nem hagyhatja gyermekei­nek hátra örökségül. [A nő­képzőegylet] tanodájában a beiratá­sok szept. 25-én kezdődnek, a felvételi vizsgák október 5 én tartatnak meg, október 7-én pedig megkezdetnek a rendes előadások. Az intézet helyisége kecskeméti­­utcza 7. sz. a. van. [Nagybecsü ereklye.] A belföldi plébá­niának tulajdonában van egy bársony tarsoly, melyben hajdan a szent korona tárának kulcsai tartattak. Az erre vonatkozó leirat, a plébánia történeti tárában következőleg hangzik : „A szentség betegekhez vite­lére szolgáló veres bársony szekrény, magyar királyi koronánk tárának szekrénye és gróf Pálffy, néhai ko­ronaőr tulajdona vala.“ Egyik oldalán a szekrénynek Magyarország czimere van aranynyal hímezve e föl­irattal : „S. K. H. (Saer. Heg. Hungáriáé Coronae Clavis.) Anno 1758.“ Másik oldalán a Pálffy grófok czimere C. L. P. Ab E. (Comes L. Pálffy ab Endrőd) betűkkel. (Dr. Pauler Tivadar igazságügymi­­niszter következő körlevelet bocsátott k­i:] D­OS. és apóst. kir. felsége 1. évi szeptember hó 4-én kelt legfelsőbb határozatával engem igazságügy­miniszterré legkegyelmesebben kinevezni méltózta­­tott. Midőn ennek folytán hivatalos működésemet a mai nappal megkezdeném, elfogulatlan tudatában az előttem álló feladat fontosságának fogok föladványom megoldásához, melyért a felelősség súlya vállaimra nehezül. Igazságügyünk rendezése a szervezés első stádiumát átlépve, további fejlesztésre vár, mely kö­telességünkké teszi, hogy a törvényhozás által meg­alkotott alapon, mind ama reformokat létesítsük, me­lyeket a büntető törvények hiánya s a magánjogi vi­szonyok rendezésének szüksége elkerülhetlenné tesz arra nézve, hogy hazánk igazságszolgáltatása a kor követelményeinek megfelelő állapotba jusson s a meg­kezdett ma befejezés elé vitessék. E feladattal szem­ben, ha amaz akad­ályok daczára, melyekkel küzdeni kénytelen vagyok, a nagy munkára vállalkozom, te­szem azt azon benső meggyőződésben, hogy táma­szomul fog szolgálni ama közös érdek és törekvés, mel­lyel egyesek, úgy mint testületek hazánk jogál­lapotának fejlődése s megszilárdítása iránt visel­tetnek. — Ugyanazért, midőn e meggyőződésből indulva ki a város tisztelt közönségét hivatalom el­foglalásáról értesítem, fölkérem egyszersmind, hogy törekvéseimet e téren, melyen hivatali működésem a városéval egyesül, a mindnyájunk által óhajtott közös czél elérhetése érdekében előmozdítani a engem saját hatáskörében hathatós támogatásában részesíteni szí­veskedjék. [A bírságpénzek hováfordítás­a] tár­gyában a következő kör rendeletet intézte az igazság­­ügyminisztérium a királyi törvénszékekhez: A bírói letéti naplók átvizsgálása alkalmával tapasztaltatott, hogy némely kir. törvényszékek és járásbiróságok a felektől behajtott azon bírságpénzeket, melyeknek ho­vá fordításáról a törvény nem rendelkezik, letétbe he­lyezik, mely eljárás által a letéti naplók átvizsgálása megnehezittetik, illetőleg az átvizsgálás körüli munka tetemesen szaporittatik. Ennek megszüntetése czéljá­­ból, s hivatkozva az 1870. évi ápril 25-én 2470. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendeletre, felhivatia a kir. törvényszék, hogy az érintett bírságokat ne letétbe helyezze, hanem a helybeli, illetőleg legközelebbi adó­hivatalhoz szolgáltassa be, — azon bírságokat pedig, melyeknek hováfordítását a törvény meghatározza, a letétbe való utalványozás mellőzésével rendeltetésük helyére szállítsa. Figyelmeztetik egyszersmind a kir. törvényszék, hogy azon bírságokról, melyeknek ho­­váfordításáról a törvény nem rendelkezik — a bírói ügyviteli szabályok értelmében pontos kimutatás ké­szítendő, s félévenkint ide felterjesztendő, s hogy oly bírói határozatok, melyekben törvénykezési bírságok állapíttatnak meg, az 1871. évi szept. 25-én 15.216. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmé­ben az illető pénzügyigazgatóságokkal másolatban közlendők. [Uj zenemüvek.] Rózsavölgyi és társa ki­adásában megjelent s hozzánk beküldetett: „Bertha polka“ gyorspolka, zongorára szerzé Seifert Antal. A mű Limbeck Bertha kisasszonynak van ajánlva. Ára 50 krajczár. — „Turnerfreuden“ polka-ma­­zur, zongorára szerzé Weisz Henrik. A mű a budai tornaegyletnek van ajánlva. Ára 50 kr. Nemzeti színház. Hétfőn, szeptember 16-án. „Csa­­podár“ vigj. 3 felv. és „Gringoire“ vigj. 1 felv. Szath­­m­ári Károly első föllépte. Budai színkör. Hétfőn, szeptember 16-án. „Budavár bevétele 1849-ben“ népszínmű 3 szakaszban 7 képben, irta Vahot Imre. Ez az utolsó előadás ez idén a budai szín­körben. Fürst-színház (Hermina tér.) Hétfőn, szeptember 16-án: „Szerelmi varázsital“ vig operette 1 felv. és a „Bűvös baba“ vig operette 1 felv. táviratok. Triest, sept. 1.5. A „Sph­inx“ Lloyd gőzös e hó 13-án Bombayból, az „xiretusa“ Lloyd gőzös 6-án Adenból ide érkeztek. Belgrad, szeptember 15. A hivatalos lap .egy fejedelmi elhatározást közöl, mely az idei szkupstinát október 6-ra hivja össze­ Kragu­­jeváczra. Belgrád, szeptember 15. A már ismert barátságos nyilatkozatokon kivül, melyek a nagykorusitás ünnepe alkalmából a hatalmas­ságoktól érkeztek, újabban a következők jöt­tek még: A nagyvezír külön táviratban kivánt Milánnak szerencsét, kijelentvén neki, hogy a porta különös örömmel nézi trónraléptét. — Thiers külön utasította a franczia köztársaság képviselőjét, hogy a fejedelem és kormánya iránt fejezze ki rokonszenvét. Az oecumenicus és a jeruzsálemi patriárcha szintén gratuláltak a fejedelemnek. Páris, szeptember 15. A köztársaság el­nöke tegnap látogatása alkalmával Havreben az angol fregattok részéről ágyusortüzzel s a legénység részéről hurrákkal üdvözöltetett. Thiers a körébe özönlő lakosság által kisérve meglátogatta a dockokat, a raktárakat s a mű­helyeket ; ezután fogadta a kereskedelmi ka­marát és délután visszatért Trouvilleba. Havre, szeptember 14. A maire, midőn a köztársaság elnökét fogadta, köszönetet is mondott neki, hogy bátorításával is járult a köztársaság megalapításához. Thiers válaszá­ban kifejezést adott Francziaország nagyságá­ba vetett hitének. A városi tanác­csal szemben ezeket mondotta Thiers: Az új adók behozatala gondot szerez ugyan neki, de lehetővé fogják tenni, hogy az egyensúly az államháztartásban eléressék. „Igen jó híreink vannak Angliából — úgymond Thiers tovább, — mi nem akarjuk a szabad kereskedést megsemmisíteni s bizonyára végre is meg fogjuk egymást érteni. Egy esz­tendő múlva is több becsületünk lesz. Fran­­cziaországnak és Európának meg kell köszön­nünk a bizalmat, melyet az utolsó kölcsönre való aláírásokkal nyilvánított. A Marne- és Haute-Marne-departement-ok nemsokára ki fognak üríttetni (t. i. porosz katonáktól), mi­helyest a barak-táborok a szomszéd kerületek­ben elkészülnek, a­mi 2—3 hét alatt megtör­ténik. A béke kifelé biztosítva van, azon le­szek, hogy a belső béke is helyre álljon. Azon szellemben fogok tovább is kormányozni, melyben eddig kormányoztam.“ — Thiers a jelen volt angol és amerikai tiszteket fogadta. Genf, sept. 14. A választott bíróság mai záró ülésében Selopis gróf felolvasta az ítéle­tet, mely az Anglia által viselendő kárpótlást 15.500,000 dolárra teszi aranyban. Sir Cock­­burn az Ítélet aláírását magatartása okainak kifejtése mellett megtagadta. A tanácskozások szerencsés eredménye 22 ágyúlövéssel ünne­peltetett meg. Bezáró beszédében Selopis gróf kifejezést adott a siker felett támadt­ megelége­­désnek. Az angol meghatalmazottak hétfőn (ma), az amerikaiak ,kedden utaznak el. Róma, szeptember 14. A nápolyi válasz­tások végső eredményét még nem tudni. Florencz, szeptember 14. A német csá­szár, mint a Nazione jelenti, levelet intézett Giuseppe Capponi Marchese tudóshoz, sze­rencsét kívánván neki életének betöltött 80-ik esztendejéhez. Capponi a császári levelet nagy megindulással fogadta. Madrid, szeptember 15. A kortes trónbe­széddel nyittatott meg. A trónbeszéd konsta­tálja a jó viszonyokat a külfölddel s kimondja a szilárd elhatározást, hogy a pápai székkel szemben föntartja a kortes által elfogadott ha­tározatokat a pápa egyházi hatalmának őszinte tisztelete mellett. A trónbeszéd a karlisták föl­kelését szinte befejezettnek mondja, s a kor­mány az éjszaki tartományok valamint Cata­lonia és Arragonia külön törvényeit tisztelni fogja s javaslatot terjesztend elő a fölkelők büntetéséről. A kormány továbbá, Cubán, a a fölkelés leverése után életbe fogja léptetni kivánt szabadságot és reformokat. Be­jelent azután a trónbeszéd számos tör­vényjavaslatot közigazgatás minden ágára vo­natkozólag, többek közt a katonai összeírás megszüntetéséről, az általános hadikötelesség­ről ; a kormány a hadsereg létszámát a pénz­ügyek állapotával össze fogja egyeztetni. Páris, szeptember 15. Chanzy tábornok a toursi 7. hadtest parancsnokává, DUcrot tábor­nok a bourgesi 8. hadtest parancsnokává ne­veztetett ki. FelelősJ9Zr­kesztő: Rákosi JenA. Baziás Temesvár Szeged Czek­léd Pest Érsekujrir Pozsony Marchegg Bécs Bécs Brack Gyár Ujszony Fehérvár Buda Közlek­edlégi. Gyorsvonatok: Valkány—Perjámos és vissza. Valkány ind. 3 óra 21 peres d. u.1Perjámo ind. 7 óra 17 p. reggel Perjámos órk. 7 „ 17 „ „­­Valkáni órk. 11 ., 13 p. ind. 7 óra 18 perez délelőtt 9 óra 48 perez Kanizsa—Barcs—Mohács, Kanizsa ind. 5 óra 18 peres reggel 2 óra 43 peres délután Barcs „ 8 ff8 ff ff6 „ 41 ff ff Pécs >. 9 54 ff8 59 ff este Mohács érk. 12 .,20 .­ délben 12 ., Mohács—Barcs—Kanizsa Mohács vnd. 5 óra_ peres este 6 óra 20 peres regg. Pécs „ 10 ff_ II ff8 ff 62 ff ff Barcs 19M 8 ff éjjel 10 ff 48 ff dőlten Kanissa érit. 4 ff 19 ff regg.1 ff 21 ff Sziszek—Steinbrücb. Sziszek vnd. 5 óra 58 peres reggel] 5 óra 43] percz délután Zágráb ,, 8 „ 10 ,, ,, 7 ,, 50 „ este otom­battok érk. 10 ,, 54 ,, délelőtt 11 ,, 3 ,, éjjel Salgó—Tarján—Zólyom Salgó-Tarján indul 8.05 reggel. Zólyom érkezik 3.55 délután Zólyom—Salgó-Tarján, Zólyom indul 12.12 reggel. Salgó-Tarján érkezik 1­7.33 este Fest—Mi­skolcz­ perez este Pest Kőbánya Godolló Hatvan F.Abony(Eger)0 11 Miskolcz éhezik 1 indul 7 óra 32 peres reggel, . 7 0 40 0 V.­Gyürk indulás 2 óra 40 peres éjjel 10 óra 42 perez délelőtt Gyöngyös érkezett 3 „ 15 0 0 11 0 12 „ 0 Gyöngyös—Vámos-Gyürk. 1 óra 21 perez éjjel 9 óra 28 perc­ reggel 1f­ 50 0 09- 5S0 0 Zákány—Zágráb. Zákány ind. 31 óra 53 perc­ reggel 7 óra 40 perc­ reggel Kőrös 5 „ 46 „ 10 ff 2 ff délelőtt Zágráb érk. 7 „ 50 „ „ 12 ff 57» délben Zágráb­-Zákány. Zágráb ind. 7 óra 43 peres reggel 9 óra 20 peres este Körös ff 8 ff 63 ff „ 12 ff 25” éjjel Zákány érk. 11 ti 40 0 délelőtt 2 ff 57 ff Miskolcs—Bánréve. Miskolcz indul 7 óra 5 perez reggel Bán­réve érk. 10 óra 39 p. d. e. Bánréve—Miskolcz. Bánréve indul 6 óra 50 perez este Miskolcz érk. 9 óra 89 perez este. Arad—Gyulafehérvár, Arad ind. 4 óra 20 perez délután 6 óra 44 perca reggel Soborsín „ 7 „ 29 „ „ 10 » 31 „ „ Déva „ 9 „ 58 „ este 1 „ 36 „ délután Gy.­Feh­érvár érk.12 „ 40 „ éjjel 5 „ 18 „ „ Gyulafehérvár—Arad. Piski—Petrozsény és vissza. Piski ind. 2 ó. 40 perei d. u. 1 Petrozsény ind. 6 ó. 30 perez regg. Petrozsény érk. 8 ó. 30 perez este [Piski érk. 12 ó. — ,, délben Nagyvárad—Kolozsvár. Nagyvárad ind. 5 óra 12 peres délután 4 óra 61 perez reggel Kolozsvár érk. 11 „ 39 este 2 „ 2 „ d­lután Kolozsvár—Nagyvárad, Kolozsvár ind. 4 óra 20 perez reggel 10 óra 30 perez délelőtt N.­várad érk. 10 „ 56 „ délelőtt 8 „ 16 „ este Gyulafehérvár-Maros-Vásárhely. Gyulafehérvár ind. 1 óra 12 perez éjjel 5 óra 30 perez M.-Vásárhely érk. 5 „ 48­0 reg. 12 0 31 „ Marosvásárhely-Gyulafehérvár. M.-Vásárhely ind. 10 óra 53 peres este Gy.-Fehérvár érk. 3 „ 31­0 reggel Maros-Vasarhely-Tövis-Megye s. M.-Vásárhely ind. 10 óra 2 peres este 7 óra 15 perez reggel. ........................ éjjel reggel 14 »9­39 éjjel 1 reg. 5 4553 Megyes-Tövis-Maros-Vásár­hely. Megyes vnd. 11 óra 39 peres éjjel 9 óra 5 perez éjjel. Tövis 0 2 0 34 0 reggel 1 0 12­0­0 M.­Vásárhely érk. 60160 0 60620 délelőtt Tövis-Gyulafehérvár. ind. 2 óra 50 perez éjjel 1 óra 30 perez éjjel érk. 3 0 29 0­0 2 0 30 0 „ Gyulafehérvár-Tövis. Gyulafehérvár indul 1 óra 5 peres éjjel 11 óra 82 perez éjjel. Tövis érksz. 1 „ 44 „ 11 ,, 24 „ délben. Nagyvárad—Szeged—Eszék Eszék—Villány. Eszék imdul 5 óra 42 perez reg.» 9 óra — p. este. U­a. 7­u d­e Villány érksz. 7 „ 17 „ „ 11 „ 4 „ „ 1 „ 8 „ dl u. Villány—Eszék. Villány indul 11 óra 32 peres d. e., 4 ő. 80, p. reg., 6 ó. 30 p. este Eszék árk. 1 „ 7 „ d. u., 6 „ 29 „ ., 8 „ 38 „ , Debreczen -Szathmár-Bustyaháza. Szerencs-S.-A.-U­jhely—Legenye-Mihályi. Szerencs­ind 9 óra 45 percz délelőtt 7 óra 10 percz este S.-A.-Ujhely „ 12 „ — „ 9 „ 28 „ ,, Legenye-Mihály érk. 12 ,» 86 „ délután 10 ,» 8 ,, éjjel. Legenye-Mihályi—S.-A.-Ujhely—Szereec B. Legenye-Mihályi ind. 3 óra 31 percz reggel 1 óra 29 percz délután S.-A.-Ujhely „ 4 „ 21 „ „ 2 „ 31 „ « biprencs ., 6 „ 34 ,, ,, 4 ,, 34 ,, „ Kassa—Oderberg, Oderberg ind. 8 óra 25 perez este 11 óra — perez délelőtt Teseken „ 9 Zsolna „ 12 Ruttka érk. 12 L. Sz. Miklós Igló Kassa 29 „ „ 12 „ 2 19 „ 2 „ 49 59 „ íjjel, ind. 2 „ 12 „ 12 6 „ 2S 35 érk. 6 „ — Abos—Eperjes. Abos ind. 7 óra — perez reggel, 3 óra — perbe reggel 7.21 este Enerje. érk. 7 „ 45 „ „ 3 „ 45 „ „ 7.15 „ Eperjes—Abos. Cl reggel, 5 éta 10 perez „ 6 „ 15 Eperjes ind. 1 óra 25 pecci reggel, 5 óta 30 perez reggel 2.47 délut. Abos érk. 2 „ 10 perez „ 6 „ 15 „ „ 3 32 „ Győr—Pápa—Szombathely, Győr ind. 6 óra 14 perez reggel, 12 óra 4 perez délután Pápa „ 9 „ 4 „ ., 1 „ 58 „ Kis-Czeh „ 10 „ 37 „ délelőtt 3 „ 3 „ „ Szombathely érk. 1 „ 4 „ délután 4 „ 54 „ „ Szombathely—Pápa —Győr, Szombathely ind. 7 £ óra 222 perci reggel, 5 óra 31 percz délután Kie­ CzeU „ 10 „ 23 „ 7 „ 18­ „ Pápa „­­12 „ 15 „ délután 8 „ 23 , este Győr „ 2 „ 48 „ „ 10 „ 9 „ indul 7 M „ 9 » 10 1 « » 8 6 « « 12 6 8 érk. Buda Fehérvár „ 10 ÜÍBiány „ 2 Győr » 4 Brack ,, 6 Bécs érk. 7 Pest Óra 25 porcz este »1 »» »? , „ 9 „ éjjé „ 17 , reggel 1­­5 n­ » tt 35 „ ,­ ,, 44 ,, délután 2350 8 13 40 este éj­jel >1 regg. Buda ind. Sz.*FehérTár ,, Kanizsa Csáktornya ,, ,, Pragerhof Trieszt órk. Tiiesat ind. 7 óra Pragethof „ 9 „ Csáktornya ,,11 „ Kanizsa ,, 1 „ Ss.«FehérTár 6 ., Buda érk. 8 ,, Buda—Trieszt. óra 18 percz regg. •• 97 ,, ,, délután 3023 53 21 este reggel 30 ff éjjel Gorollö „ 12 Kőbánya 0 1 Pestre érkezik 1 Gyöngyös V­.Györk indulás érkezés >­n 0 délután 4 n 0 » ft 0 Vámos­ Gyürk—Gyöngyös eggel délelőtt délután délután este 47 210 Temesvár—Arad- Pest, ind. 8 óra 55 peres reggel 5 óra 25 „ 10 114 ff 9f6 ff 49 ff 12 ff 25 ff' délután9 4 Püspök—Ladány—Nagyvárad. peres [délután Nagyvárad—Püspök—Ladány, K.-Vá ad ind.H 11 óra 22 peres délelőtt 9 óra B.-UjaSin ., 12 „ 28 „ délután 10 P -Ladány órk. 1 „ 23 „ „ H perez éjjel Eszék­ 42 ff regg. Eszék vnd. 4 óra — Zombor „ 71 ff S9 Szabadka ,, 9 ff 64 Szeged ^ ff g.345 percz este H.M.Vásárhely 4­0 34 33 ff éjjel Csal­a ff 7 ff 40 44 ff ff 1 N.­Várad 11 26 42 este reggel Gy.-Fehérvár]Xind. 4 Déva „ 6 Soborsín „ 8 Arad érk. 11 Tövis Megyés érk. Nagyvárad Csaba „ H.­M.-Vásárhely Szeged ,, Szabadka „ Zombor Eszék érk. Tövis Gyulafehérvár ind. óra — „ 35 „ „5 53 ” 46 peres reggel 10 óra 14 peres reggel 1 ,, 45 „ délben 3 „ 40 „ délután 3 „ 29 ,, este „ déUiótt 8 1 óra 16 peres délután 0 14 0 este óra 17 percz délelőtt » »6 „ „ 20 délután 65 „ 5 óra 5 peres délután 7 óra 55 percz 8 ff 41 este 2 ff 35 „ 10 ,f 44 ff reggel 6 15 ff3 ff 245 ff 1 ff7 ff 14 10 f, 40 délelótt Eszék—Szeged—Nagyvárad, percz délután délután Debreczen Nagy-Károly Szathmár Bástyaháza Kassa ind. Igl­ó »» SSz.Miklós Kluttka Zsolna „ Tesehen „ Oderberg érk. ind. 3 óra 51 percz délután 2 óra 52 percz éjjel „ 6 „ 41 „ „ 6 „ 10 „ reggel n 8 „ 18 „ esto 8 „ — ,, 11 „ 36 „ éjjel 11 „ 42 ,, délelőtt. Bustyaháza—Szathmár—Debreczen. 6 óra —perez reggel 5 óra 30 perez este, 9 ff 4 délután 9 53 N­ a1 4 „— „ reggel 1 é „ éjjel 3 „ 28 ,, délut. 8.— délelőtt 1 „ 48U ff4 „ 16 ff ff 9.15 „ ,, 1.30 délután4 „ — reggel 6 .. 50 ő ff “■7 30 „ este 3.— „ Oderberg—Kassa. Bustyahása ind. 8 Szathmár ,, 8 Nagy-Károly­ „ 9 Debreczen érk. 12 32 peres reggel 37 „ „ 17 ., délben 1 óra 6 peres d. «. 6 ff 13 „ ,, 6 ., 55 ,­ „ 9 „ 59 „ este délután , reggel 4.— délut. 7.— este délu. 11.27 „ , „ 3.— regg. Uécs — Róce vnd. 11 óra 10 percz este Marchegg , 11 „ 43 * reg. Pozsony „ 1 „ 19 „ JÉraekujTár „ 3 „ 42 „ , Pest éric. 6 « 38 . . ^ 2 óra 50 porc/, délután »I 20 „ ,, 4 , Ö2 „ 7 *» »» 9 ,, 85 ,, esto Pest — Bécs. Pest ind. 2 óra 30 p. délután 7 óra 39 percz reggel ÉrsekujTár , 5 , 40 « » IC „ 31 „ délelőtt Pozsony , d » IG ■ este 12 „ 37 „ délben Marokegy ,8„44, „ 1„7 „ délután Bécs érk. 9« 38» » 1„52 „ „ Személyvonatok. Bécs—Pest—Baziás. Bécs Varehegy Pozsony Brsekujyk­ Pest Czegléd Szeged Temee?ár Baziás óra 55 perez reggel ” délelőtt délután 37 36^222 58 este éjjel rogK.l Baziás—Pest^Bécs. 6 10 óra 80 1­­41 percz este „ este 9 óra 18 peres ff délelött 2 „ 32 ,, reggeli „ 12 délután 5 „ 33 ff >»6 » 17 ff »» 9 61 „ délelőtt9 ff 85 ff este 1 „ 57 „ délután1 ff 15 éjjel 4 48 ff ff4 ff 24 ff regg. 5 „ 83 ff 1»5 ff6 ff ff 6 „ 36 t» ff6 ff9 ff ff Bécs—Ajszony—Fehérvár—Buda. indul 7 óra 40 perca reggel 7 9 M 32 „ n »> »» , 1» 2 „ S3 „ délután » 9 »» ^7 ,, ,, érk.M 8 ,, 17 ,, este 5 óra 50 perei este 7 »» 42 „ „ 10 „ 6 „ „ 11 37 ,, éjjel 3 ff ö8 ,, ,, 0 „ 6 „ regg. Buda—Fehérvár—Urszolny—Bécs. 4218 19 2300 délu­tán 75312 8 Bécsújhely—Kanizsa, Bécsújhely ind. 1 óra 38 percz délután 10 óra 3 percz este Soprony ,, 3 ,, 43 ,, „ II ,, 33 ,­ ,, Szombathely „ 6 ,, 18 „ ,, 1 „ 31 „ regg. Kanizsa érk. 10 ,, 18 ,, este 4 ,, 33 „ „ Kanizsa—Bécsújhely, Kanizsa vnd. 10 óra 58 perez este 2 óra 18 perc délután Szombathely ,, 2 ,, 58 „ regge 5 „ 25 ,, ,, Soprouy 5 ,, 34 ,, „ 7 „ 35 „ ,, Bécsújhely érk. 7 . 12 ,, 3 1­9 ,, 3 „ óra 48 9 M 3 „ 16 ff 6 „ 51 perez este ff éjjel regg. 1 ,, délelőtt ,, este Trieszt—Buda. — peres, este 7 35 „ reggel 6 51 D V ^ 48 „ délben 10 17 „ délután 3 17 „ este 6 óra 10 poroz 0 reggel ,t 45 ,, este 435 58 5 tegge* Stoinbrtlok ind. Zágráb ,, S%ÍBsek érk. Steiubrück—Sziszek. 7 4 óra — peres reggel 4 óra 40 ' peres délután „ 63 „ „ 8 „ 18 „ este 9 „ 60 „ „ 9 „ 41 „ „ Zágráb—Károlyváros. Zágráb ind. 8 óra 83 peres reggel 8 óra 28 percz este Károlyváros érk. 10 „ 19 „ déle­őtt 10 ., 17 ., Pest Kőbánya GodOUo­natvan S.-Tarján Zólyom b­uttek Pest—Zólyom—Ruttek. indul 12.39 éjjel 11.— éjjel 2.02 » 12.47 » 11.10 , 2.13 „ 1.45 „ 12.28 » 3.47 , 2.50 „ 1.50 „ 5.36 i 0 4.33 reggel 4.10 reggel­­ 7.50 0 8.24 0 9.05 délelőtt érkezett 12.33 éjjel 2.05 délután Ruttek—Zólyom—Pest, Ruttek indul 1.18 éjjel 3.52 délután Zólyom „ 5.24 reggel 8.33 » S.Tarján „ 9.02 ., 1.35 » 3.35 délután Hatvan „ 10.53 „ 4.— „ 7.05 este Gödöllő ,, 11.49 „ 5.19 0 8.28 „ Kőbánya ,, 12.45 délután 6.36 reggel 10.11 „ Pest érkesik 12.51 - 6.43 , 10.20 „ 5.— reggel 6.49 ,• 8.26 „ 8.35 M 1. 8 » 2 0 0 9 » 50 0 4 44 26 0 délután Miskolcz—Fest. óra 35 0 45 : 35 , 10 , 30 , éjjel , éjjel 11.10 d.e. , reg. 3.13 d. u. . . 6.42 este Miskolcz indul 7 óra 35 perca reggel 10 tíra 20 percz éjjel 9*— fesz. F.­Abony (Eger), 9 , 14 „ , 12 , 42 „ . Hatvan r. H . 8 „ „ 3 „ 22 „ 4.36 este Temesvár Orczifalva Arad Csaba Szolnok Pest—Debreczen—Kassa 5.30 0 Kassa ind. 9 óra 34 peres délelőtt4 óra 20 7.05­0 Miskolci ,, 1 ff 56 ff délután7 20 8.r.3­0 Tokaj „ 5 ff 33 ff 9 óra 17 Debrecsen „ 10 ff 34 ff este 12 ff 47 P.­Ladány ,, 12 ff 37 ff éjjel2 f 25 Szolnok ,, 4 ff 44 ff reggel4 ff 46 Csegléd érk. 6 ff 46 ff I­5 II 17 Pest ,, 9 ff­ ff ff 6 S5 Pest Csegléd vnd. „ Szolnok P.-Ladány » „ Debreczen ,, Tokaj Miskolci „ Kassa érk. 12 6 óra5 peres este7 óra 30 8 ff 55 ff 10 18 9 a 58 ff délelőtt 11f 22 129 56 ff éjjel2 tff 2 ,, 42 If reggel 3 If 41 5 „ 22» 7 25 7 ff 65 ff ff 10 ff 40 12 ff 14 ff délben3 ff 22 Kassa—Debreozen—Fest. Pest—Arad—Temesvár. Czegléd Szolnok Csaba „ Arad Or­zifalva ,, Temesvár érk. 12 1 35 4 1 9 763 10 8 óra 5 „ 37 „ 30 „ 23 9, 62 «9 49 0 délelőtt » »1 délután 0 este ff ff „ reggel reggel délután perez este .. éjjel „ reggel „ reggel „ 2 ,, 10 ff 110 41 ff érk. 564 ff ff 54 47 ff ff P.-Ladány nd. 2 óra 35 B.-Ujfalu „ 3 „ 35 N.eVasad érk. 4 „ 47 ff 54 fi ff 17 36 éjjel 99 regg. délelőtt 7 este reggel 9 „ 10 u, 1 Kiadótuldajonos: Ráth Mór# Pest, 1872. Nyomatott Kertész Józsefnél (Városház-tér 3. sz. ill. udvar.)

Next