Reform, 1872. szeptember (4. évfolyam, 239-267. szám)
1872-09-16 / 254. szám
A Virtllntt epien mentsége .'tta kínosságban kiflogás alá nem esketik : írót, ki becsületes szándékkal igazat ir, a törvény szerint lázitással vádolni nem lehet. Csak az a kérdés, hivatkozhatik-e a jelen vádlott erre a mentségre, azaz oly iró-e ő, a ki röpiratában igazat irt ? N em fogom azon politikai és erkölcsi eszmekört birálat alá venni, melyre a vádlott röpirata támaszkodik, ámbár nézetem szerint tezsded tele van az is félszeg és valótlan lazításokkal. Nem birálgatom, mert annak eldöntése nem a bíróságok dolga, hanem az egyéni miveit vagy rajvéletlen felfogásé. Csak oly tényekről akarok megemlékezni, melyek tekintetében mindenki azonnal eldöntheti, igazak-e vagy valótlanok, amint eldöntheti, hogy kétszer kettő az négy és nem öt. Ily tények felsorolása folytán, úgyszólván mathematikai bizonyossággal fog kiderülni, hogy ezen tények, melyeket vádlott maga is lázitóknak elismert, rosz akaratú koholmányok és igy kétségtelenné lesz téve, hogy midőn gonosz szándékkal ily koholmányhoz folyamodott, tudatosan űzte a lázitás mesterségét, kétségtelenné lesz téve, hogy a szerző nem becsületes szándékú igazmondó író, hanem részakaratú, koholmányokat gyártó lázító. A Szerző azt mondja a kormányról és az ország parlamentáris többségéről (81.): „az adónak egy része az ő zseböket tömi meg, másik részét oda adják a németnek, igy osztozván a népnek véres verítékén.“ Maga a szerző tudja jól, hogy az országgyűlés megszavazása nélkül egy krről sem rendelkezhetik a kormány és a megszavazott összegekről egy krajczárig számolni tartozik a főszámvezetőnek és az országgyűlésnek. E szerint az adóból nem a magánosok tömik meg zsebüket, mert az arra szolgál, hogy az állam intézményei tartassanak fenn. Az adónak egyik része sem, egy fillérje sem jut a németnek hanem a törvényben meghatározott arányban jut a közös ügyeknek. Költségvetés szerint használtatik fel. Súlyos a lazítás, de ahány szava annyi valótlanság. A 18 és 19. lapon azt mondja a szerző: „elhatározták, hogy a megyei bizottmányokból, hol minden szegénynek alkalma volt felkiálthatni, tehát a szegényt kizárják, hogy még panaszkodni se legyen alkalma, nehogy a panaszt hallva, a többiek is elégedetlenkedjenek.“ A megyei szervezetről, különösen a virilis szavazatok intézményéről különböző nézeteket lehet táplálni. De akármily nézetben legyen is felőle az ember, bárha kárhoztatná is a legtúlzóbb modorban, senki sem kételkedhetik, hogy gyalázatos ráfogás, valótlan, nem igaz állítás, hogy ezen intézmény oly czélból hozatott, miszerint a szegény kizárassék hogy még panaszkodni se legyen alkalma. Annál kevésbbé lehet a fölött kételkedni, hogy ily czélzat a törvényhozástól távol volt, mert hiszen a törvényhatósági képviselet csak fele részben áll virilistákból és igy a szegény épen úgy belejuthat ezentúl is a választás utján mint annak előtte és tetszése szerint érvényesitheti befolyását. Kérdem tehát, oly egyén-e a szerző, ki igazat irt, vagy a lazítás élesztésére nem nyult-e valótlanságokhoz is ? Ily valótlanság az, ha a szerző azt állítja, hogy az 1867-iki kiegyezkedés a nemzet, a nép megkérdezése nélkül létesült, miután a kiegyezési mű az országgyűlés által alkottatott. Ily valótlanság, ha a szerző (11. 1.) azt állítja, hogy Magyarország a német nélkül nem tehet semmit; a magyar országgyűlés és a magyar kormány naponkénti működése meghazudtolja ezen merész koholmányt. Ily valótlanság azon lázitó állitás, hogy a bírósági szervezet czélja az, miszerint (19. 1.) „a birák kedvezzenek azoknak, kik a jobboldalon vannak és zaklassák azokat, kik nem állanak melléje.“ Csak a legvaskosabb valótlanságokat említettem fel, ámbár e példákat még jelentékenyen szaporíthatnám, de ennyi is több mint elegendő annak bebizonyítására, hogy a szerző nem oly egyén, ki igazat ír, hogy tehát nem igaz és valótlan tényeken nyugvó oly lazitásokat halomra gyüjtvén, melyeknek valótlanságát önmagának is kell tudnia, nemcsak tárgyilag hozott fel lázító tényeket, hanem a lázítást tudatosan alanyilag el is követte. Ne mondja senki, hogy midőn az egyes szavakat, és állításokat szoros értelmek szerint veszem ezzel túlzóm a szerző intenzióit. Én csak oly értelemben veszem állításait, minőben azon olvasók veszik, kiknek a röpirat száma van. Midőn a népnek azt mondják, hogy a kormány és hivei az adóból megtömik zsebeiket, hogy a törvényeket a szegények elnyomására alkotják stb., úgy ezt nem képleges értelemben veszi, hanem egész durvaságában a mint mondva volt. Valótlan koholt tényeken nyugodván a lázítás, annak törvényes üldözése nem korlátolja a politikai diskusszió szabadságát. Nem a politikai nézet képezi az üldözés tárgyát, hanem a koholt tények felhasználása vétkes izgatásokra. Még csak politikai színezete sincs e szerint a vádnak. A politikai diskusszió szabadsága Magyarországon minden tekintetben biztosítva van. Magyarországban minden eszme, minden törekvés szabadon csinálhat propagandát, minden párt szabadon bírálgathatja a fönálló intézményeket, minden meggyőződés szabadon hirdetheti a leggyökeresebb átalakítások szükségét. E szabadsággal bőven élnek a lapok és irodalmi művek. A lapok egy része naponkint igyekszik bebizonyítani, hogy a kormány politikája hibás, hogy pénzügyi intézkedései ezen vagy azon okból nem helyesek, hogy az országos hadügy nincsen olyképen szervezve, hogy Magyarország állami léte minden támadás ellen biztosítva legyen, hogy a közigazgatás és jogszolgáltatás nem felel meg a szabadelvűség minden követelményeinek stb. A kormány tagjait és intézkedéseit naponként megtámadják szenvedéllyel, gúnnyal, kíméletlenül. Ezen kritikán kívül épen ily nagy mértékben működik a propaganda új eszmék és intézmények mellett. Ajánlották már a hadsereg teljes megszüntetését, voltak, kik az adók eltörlését hirdették, mint üdvös intézkedést, mások más tervekkel léptek föl. Ezen kíméletlen kritika és ezen termékeny propaganda dacára, a közvádló ez évben most áll másodszor önök előtt, mi egymagában kétségtelenné teszi, hogy vádja nem a politikai diskusszió szabadsága ellen van intézve, hanem az ellen, hogy az erőszakos vétkes lázítás, az erőszakos rágalmazás a politikai diskusszióba be ne csempésztessék. Legyen a politikai diskusszió szabad, de bűnhődjék a rágalom és lázítás, bárha a politikai diskusszió álarcza alatt lép is föl. A közvádló tartozik a törvényre apellálni, hol többé nem szellemi küzdelemről van szó, hanem a hol erőszakoskodássá fajul a sajtó működése, a midőn nem csak azönálló állami és társadalmi rend sodortatik veszélybe, hanem a kedélyekben a lazítás folytán oly hangulat idéztetik elő, mely mellett semminemű állami és társadalmi rend fen nem állhat. Ha elhiszik azon állítást, hogy ebben az országban, miként a röpirat el akarja hitetni, az adók azért léteznek, miszerint abból a kormány és hívei megtömhessék zsebeiket; ha elhiszik azt, hogy ebben az országban az alkotmány csupa komédia, mert a leglényegesebb intézmények, mikép a röpirat eskü alatt hirdeti, a nemzet, a nép megkérdezése nélkül alkottatnak; ha elhiszik azt, hogy ebben az országban, mikép a röpirat átok alatt proklamálja, a törvényhozás a szegények elnyomására, elnémítására alkot törvényeket , akkor nem a jelen rendszer, a jelen kormány, a jelenleg fönálló állami és társadalmi intézmények forognak veszélyben, hanem kétségessé tétetik, hogy ezen a területen, melyet most Magyarországnak hívnak, egyátalán rendezett állam és társadalom álljon fön, mert akkor gyökerestől kiirtatnak ebből a nemzetből a társadalom és állam fönállásának föltételei. Nem e vagy ama kormány érdeke követeli tehát az ilynemű lázító törekvések megfenyítését, hanem azon érdek, hogy ebben az országban egyátalán rendezett kormány, szabad kormány, magyar kormány állhasson fon. T. esküdtek! Teljesítsék föladatukhoz híven kötelességeiket és gondolják meg előrelátó bölcseséggel,hogy a jog és kötelesség, a törvény és szabadság, fogalmuk szerint oszthatlanok, hogy ha nem tartatik főn sértetlenül az egyik, áldozatul esik a másik is, hogy ha elejtetik a sajtótörvény azon része, mely a sajtó vétségekről rendelkezik, úgy veszélyeztethetik azon része is, mely a sajtószabadságot proklamálja. És még egy igen fontos tekintetet kívánok az. esküdtek figyelmébe ajánlani. A közszabadság érdekeinek és a polgárok becsületének oltalmára nem létezik hatályosabb eszköz, mint a nyilvános bírálat a sajtóban. Ha azonban egyszer azon meggyőződés támad a polgárokban, hogy a sajtó nem magas ellenőrző hivatásának él, akkor aztán el is veszti hatályosságát. A vétkek és rágalmazások tömkelegében eltompul a közvélemény érzéke azon bírálat iránt is, mely valóban visszaéléseket sújt. Ha Caraffáknak mondatnak az ország legkiválóbb jellemei, ha a leghűbb hazafiak hazaárulóknak bélyegeztetnek, ha Hainau kormánya párhuzamba helyeztetik a magyar kormánnyal, hogy legyen akkor a sajtónak hatálya, midőn valóban hazafiatlan törekvéseket akar sújtani, midőn egyes közhivatalnokok ferdeségeit vagy jellemtelenségeit akarja megbélyegezni. A sajtónak ilyetén működése azt fogja eredményezni, hogy a polgárok egyaránt nem törődnek sem azon dicsérettel, sem azon gánccsal, mely a sajtóban nyilatkozik. Ekként a közvélemény nyilvánulása, becsülése vagy ócsárlása, ezen hatalmas tényezője a közerkölcsiségnek elvesztendi benső erejét, miután a túlzások és otrombaságok által lelkiismeretlenül megrontották. Ekként a sajtó elveszti hatályos hivatását a közszabadság érdekében és nem csak oltalmára nem lesz, hanem egyenesen a polgári szabadság ellen tör. Egy híres publiczista azt mondta a múlt század végén: a sajtószabadság oly hatalmas fegyver, mellyel egymagával a legtúlzóbb zsarnokság ellenében a szabadság minden követelményét ki lehet vivni. Kétségen kivül, de csak akkor, ha a sajtó eszményi hivatását lelkiismeretesen teljesiti. A vétkes sajtóról, mely a törvény tiszteletét lerontja, az ország intézményeit erőszakosan ostromolja, a polgárokat és a közhivatalnokokat hazug módon rágalmazza, mely nem eszmékre, hanem vad inspirácziókra támaszkodik, ezen sajtóról épen az ellenkezőjét lehet mondani, azt hogy nem a szabadság tényezője, hanem oly eszköz, melylyel egy magával minden alkotmányos intézmény és garanczia ellenére az anarchia és utóbb a zsarnokság létesittetik. Gondolják meg !. esküdtek, hogy midőn a vádlott felett vétkest vagy nem vétkest mondanak, a fölött is határoznak, vájjon a sajtószabadság jelenti-e a rágalmazás és lázítás szabadságát! KÜLÖNTÉLI3K. Pest, szeptember 16. [Udvari hir.) A király szombaton 8 óra 25 perczkor indult Bécsből a postavonattal, és tegnap reggel 6 óra 6 perczkor Budapestre érkezett. józsef főherczeg] tegnap délután szárnysegédének kíséretében meglátogatta a Margit szigetet, hol épen ez időben tartotta a budai tornaegylet zászlófelavatási ünnepélyét. A főherczeget midőn a szigetre lépett a kikötőnél összegyűlt vendégek élénken megéljenezték, mit ő a főherczeg szívélyesen fogadott s gr. Karácsonyi Guidóval nehány szívélyes szót váltva, a szigeten jelen volt nagyszámú díszbe öltözött tűzoltók, budai és pesti tornaegyletek tagjai által képezett sorfalon végig haladva az igazgatósági épületbe ment. [Andrásy gróf külügyminiszterről] egy helybeli lap írván, hogy reumatikus bajban szenved, állította, hogy mankók segélye nélkül lábára nem állhat. Erre nézve úgy értesülünk, hogy Andrásy gróf Berlinből való hazatérte után a vékonyában nyilalást kapott s könnyebbség végett használt járás közben botot. Különben a külügyminiszter a mai hajnali gyorsvonattal épen s egészségesen érkezett meg Pestre. Ellenben egy másik sántikálási hírről, mely a politikai köröket érinti, kedvezőtlenebb hírünk van, nevezetesen Tisza Kálmán lábsérülésének gyógyulása igen makacs természetűnek mutatkozik s a leggondosabb ápolás, fürösztés mellett is csak lassan akar javulni s még jó idő telhetik bele, mire a gyógyulás azon kedvező stádiumba eshet, melyet az orvosok különben várnak. [Kihallgatás.] A király szeptember 21-kén szombaton reggeli 9 órakor kihallgatásokat fog adni. Előjegyzések a budai kir. palotában a kabineti irodában fogadtatnak el. [Szlávy József kereskedelmi miniszternek átnyújtott album.] A pestbudai kereskedők és iparosok — mint már lapunk említette — Szlávy miniszternek egy névaláírásokkal ellátott díszalbumot szándékoztak átadni, mely által köszönetüket és hálájukat voltak lerovandók a kereskedelmi miniszter irányában, ki rövid idő alatt is úgy a kereskedelmet, valamint az ipart hazánkban fejleszteni legelső feladatául tűzte ki. A 20,000 kereskedő és iparos által aláírt s Posner K. Lajos által készített album két kötetben tegnap délelőtt 11 órakor adatott át kereskedők és iparosokból álló küldöttség által Szlávy miniszternek. A 14 tagból álló küldöttséget a miniszter a legszívesebben fogadta. A magyar üdvözlő beszédet Erezhegyi Ferencz budai iparos tartotta, kiemelve a miniszter érdemeit, és elősorolva azon érveket, mely a budapesti kereskedők és iparosokban azon emét érlelte meg, hogy ezen elismerésüket ily formán nyilvánítsák. A német beszédet Schwarz Ármin pesti kereskedő tartotta, mire Szlávy miniszter először magyarul azután németül felelt a küldöttségnek, megköszönve a benne helyezett bizalmat, s biztosította őket, hogy ezentúl is teljes erejével azon lesz, hogy a kereskedelem és ipar, mely az ország jólétének egyik főemeltyűje, elérje azon pontot, melyen már biztosan haladhat és versenyezhet a külföld kereskedelmével és iparával. Ezután az egyes küldöttségi tagok mutattattak be, kikkel a miniszter igen szivélyesen szorított kezet, és sajnálatát fejezte, hogy ezen ritka és szép emléket nem hagyhatja gyermekeinek hátra örökségül. [A nőképzőegylet] tanodájában a beiratások szept. 25-én kezdődnek, a felvételi vizsgák október 5 én tartatnak meg, október 7-én pedig megkezdetnek a rendes előadások. Az intézet helyisége kecskemétiutcza 7. sz. a. van. [Nagybecsü ereklye.] A belföldi plébániának tulajdonában van egy bársony tarsoly, melyben hajdan a szent korona tárának kulcsai tartattak. Az erre vonatkozó leirat, a plébánia történeti tárában következőleg hangzik : „A szentség betegekhez vitelére szolgáló veres bársony szekrény, magyar királyi koronánk tárának szekrénye és gróf Pálffy, néhai koronaőr tulajdona vala.“ Egyik oldalán a szekrénynek Magyarország czimere van aranynyal hímezve e fölirattal : „S. K. H. (Saer. Heg. Hungáriáé Coronae Clavis.) Anno 1758.“ Másik oldalán a Pálffy grófok czimere C. L. P. Ab E. (Comes L. Pálffy ab Endrőd) betűkkel. (Dr. Pauler Tivadar igazságügyminiszter következő körlevelet bocsátott ki:] DOS. és apóst. kir. felsége 1. évi szeptember hó 4-én kelt legfelsőbb határozatával engem igazságügyminiszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Midőn ennek folytán hivatalos működésemet a mai nappal megkezdeném, elfogulatlan tudatában az előttem álló feladat fontosságának fogok föladványom megoldásához, melyért a felelősség súlya vállaimra nehezül. Igazságügyünk rendezése a szervezés első stádiumát átlépve, további fejlesztésre vár, mely kötelességünkké teszi, hogy a törvényhozás által megalkotott alapon, mind ama reformokat létesítsük, melyeket a büntető törvények hiánya s a magánjogi viszonyok rendezésének szüksége elkerülhetlenné tesz arra nézve, hogy hazánk igazságszolgáltatása a kor követelményeinek megfelelő állapotba jusson s a megkezdett ma befejezés elé vitessék. E feladattal szemben, ha amaz akadályok daczára, melyekkel küzdeni kénytelen vagyok, a nagy munkára vállalkozom, teszem azt azon benső meggyőződésben, hogy támaszomul fog szolgálni ama közös érdek és törekvés, mellyel egyesek, úgy mint testületek hazánk jogállapotának fejlődése s megszilárdítása iránt viseltetnek. — Ugyanazért, midőn e meggyőződésből indulva ki a város tisztelt közönségét hivatalom elfoglalásáról értesítem, fölkérem egyszersmind, hogy törekvéseimet e téren, melyen hivatali működésem a városéval egyesül, a mindnyájunk által óhajtott közös czél elérhetése érdekében előmozdítani a engem saját hatáskörében hathatós támogatásában részesíteni szíveskedjék. [A bírságpénzek hováfordítása] tárgyában a következő kör rendeletet intézte az igazságügyminisztérium a királyi törvénszékekhez: A bírói letéti naplók átvizsgálása alkalmával tapasztaltatott, hogy némely kir. törvényszékek és járásbiróságok a felektől behajtott azon bírságpénzeket, melyeknek hová fordításáról a törvény nem rendelkezik, letétbe helyezik, mely eljárás által a letéti naplók átvizsgálása megnehezittetik, illetőleg az átvizsgálás körüli munka tetemesen szaporittatik. Ennek megszüntetése czéljából, s hivatkozva az 1870. évi ápril 25-én 2470. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendeletre, felhivatia a kir. törvényszék, hogy az érintett bírságokat ne letétbe helyezze, hanem a helybeli, illetőleg legközelebbi adóhivatalhoz szolgáltassa be, — azon bírságokat pedig, melyeknek hováfordítását a törvény meghatározza, a letétbe való utalványozás mellőzésével rendeltetésük helyére szállítsa. Figyelmeztetik egyszersmind a kir. törvényszék, hogy azon bírságokról, melyeknek hováfordításáról a törvény nem rendelkezik — a bírói ügyviteli szabályok értelmében pontos kimutatás készítendő, s félévenkint ide felterjesztendő, s hogy oly bírói határozatok, melyekben törvénykezési bírságok állapíttatnak meg, az 1871. évi szept. 25-én 15.216. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében az illető pénzügyigazgatóságokkal másolatban közlendők. [Uj zenemüvek.] Rózsavölgyi és társa kiadásában megjelent s hozzánk beküldetett: „Bertha polka“ gyorspolka, zongorára szerzé Seifert Antal. A mű Limbeck Bertha kisasszonynak van ajánlva. Ára 50 krajczár. — „Turnerfreuden“ polka-mazur, zongorára szerzé Weisz Henrik. A mű a budai tornaegyletnek van ajánlva. Ára 50 kr. Nemzeti színház. Hétfőn, szeptember 16-án. „Csapodár“ vigj. 3 felv. és „Gringoire“ vigj. 1 felv. Szathmári Károly első föllépte. Budai színkör. Hétfőn, szeptember 16-án. „Budavár bevétele 1849-ben“ népszínmű 3 szakaszban 7 képben, irta Vahot Imre. Ez az utolsó előadás ez idén a budai színkörben. Fürst-színház (Hermina tér.) Hétfőn, szeptember 16-án: „Szerelmi varázsital“ vig operette 1 felv. és a „Bűvös baba“ vig operette 1 felv. táviratok. Triest, sept. 1.5. A „Sphinx“ Lloyd gőzös e hó 13-án Bombayból, az „xiretusa“ Lloyd gőzös 6-án Adenból ide érkeztek. Belgrad, szeptember 15. A hivatalos lap .egy fejedelmi elhatározást közöl, mely az idei szkupstinát október 6-ra hivja össze Kragujeváczra. Belgrád, szeptember 15. A már ismert barátságos nyilatkozatokon kivül, melyek a nagykorusitás ünnepe alkalmából a hatalmasságoktól érkeztek, újabban a következők jöttek még: A nagyvezír külön táviratban kivánt Milánnak szerencsét, kijelentvén neki, hogy a porta különös örömmel nézi trónraléptét. — Thiers külön utasította a franczia köztársaság képviselőjét, hogy a fejedelem és kormánya iránt fejezze ki rokonszenvét. Az oecumenicus és a jeruzsálemi patriárcha szintén gratuláltak a fejedelemnek. Páris, szeptember 15. A köztársaság elnöke tegnap látogatása alkalmával Havreben az angol fregattok részéről ágyusortüzzel s a legénység részéről hurrákkal üdvözöltetett. Thiers a körébe özönlő lakosság által kisérve meglátogatta a dockokat, a raktárakat s a műhelyeket ; ezután fogadta a kereskedelmi kamarát és délután visszatért Trouvilleba. Havre, szeptember 14. A maire, midőn a köztársaság elnökét fogadta, köszönetet is mondott neki, hogy bátorításával is járult a köztársaság megalapításához. Thiers válaszában kifejezést adott Francziaország nagyságába vetett hitének. A városi tanáccsal szemben ezeket mondotta Thiers: Az új adók behozatala gondot szerez ugyan neki, de lehetővé fogják tenni, hogy az egyensúly az államháztartásban eléressék. „Igen jó híreink vannak Angliából — úgymond Thiers tovább, — mi nem akarjuk a szabad kereskedést megsemmisíteni s bizonyára végre is meg fogjuk egymást érteni. Egy esztendő múlva is több becsületünk lesz. Francziaországnak és Európának meg kell köszönnünk a bizalmat, melyet az utolsó kölcsönre való aláírásokkal nyilvánított. A Marne- és Haute-Marne-departement-ok nemsokára ki fognak üríttetni (t. i. porosz katonáktól), mihelyest a barak-táborok a szomszéd kerületekben elkészülnek, ami 2—3 hét alatt megtörténik. A béke kifelé biztosítva van, azon leszek, hogy a belső béke is helyre álljon. Azon szellemben fogok tovább is kormányozni, melyben eddig kormányoztam.“ — Thiers a jelen volt angol és amerikai tiszteket fogadta. Genf, sept. 14. A választott bíróság mai záró ülésében Selopis gróf felolvasta az ítéletet, mely az Anglia által viselendő kárpótlást 15.500,000 dolárra teszi aranyban. Sir Cockburn az Ítélet aláírását magatartása okainak kifejtése mellett megtagadta. A tanácskozások szerencsés eredménye 22 ágyúlövéssel ünnepeltetett meg. Bezáró beszédében Selopis gróf kifejezést adott a siker felett támadt megelégedésnek. Az angol meghatalmazottak hétfőn (ma), az amerikaiak ,kedden utaznak el. Róma, szeptember 14. A nápolyi választások végső eredményét még nem tudni. Florencz, szeptember 14. A német császár, mint a Nazione jelenti, levelet intézett Giuseppe Capponi Marchese tudóshoz, szerencsét kívánván neki életének betöltött 80-ik esztendejéhez. Capponi a császári levelet nagy megindulással fogadta. Madrid, szeptember 15. A kortes trónbeszéddel nyittatott meg. A trónbeszéd konstatálja a jó viszonyokat a külfölddel s kimondja a szilárd elhatározást, hogy a pápai székkel szemben föntartja a kortes által elfogadott határozatokat a pápa egyházi hatalmának őszinte tisztelete mellett. A trónbeszéd a karlisták fölkelését szinte befejezettnek mondja, s a kormány az éjszaki tartományok valamint Catalonia és Arragonia külön törvényeit tisztelni fogja s javaslatot terjesztend elő a fölkelők büntetéséről. A kormány továbbá, Cubán, a a fölkelés leverése után életbe fogja léptetni kivánt szabadságot és reformokat. Bejelent azután a trónbeszéd számos törvényjavaslatot közigazgatás minden ágára vonatkozólag, többek közt a katonai összeírás megszüntetéséről, az általános hadikötelességről ; a kormány a hadsereg létszámát a pénzügyek állapotával össze fogja egyeztetni. Páris, szeptember 15. Chanzy tábornok a toursi 7. hadtest parancsnokává, DUcrot tábornok a bourgesi 8. hadtest parancsnokává neveztetett ki. FelelősJ9Zrkesztő: Rákosi JenA. Baziás Temesvár Szeged Czekléd Pest Érsekujrir Pozsony Marchegg Bécs Bécs Brack Gyár Ujszony Fehérvár Buda Közlekedlégi. Gyorsvonatok: Valkány—Perjámos és vissza. Valkány ind. 3 óra 21 peres d. u.1Perjámo ind. 7 óra 17 p. reggel Perjámos órk. 7 „ 17 „ „Valkáni órk. 11 ., 13 p. ind. 7 óra 18 perez délelőtt 9 óra 48 perez Kanizsa—Barcs—Mohács, Kanizsa ind. 5 óra 18 peres reggel 2 óra 43 peres délután Barcs „ 8 ff8 ff ff6 „ 41 ff ff Pécs >. 9 54 ff8 59 ff este Mohács érk. 12 .,20 . délben 12 ., Mohács—Barcs—Kanizsa Mohács vnd. 5 óra_ peres este 6 óra 20 peres regg. Pécs „ 10 ff_ II ff8 ff 62 ff ff Barcs 19M 8 ff éjjel 10 ff 48 ff dőlten Kanissa érit. 4 ff 19 ff regg.1 ff 21 ff Sziszek—Steinbrücb. Sziszek vnd. 5 óra 58 peres reggel] 5 óra 43] percz délután Zágráb ,, 8 „ 10 ,, ,, 7 ,, 50 „ este otombattok érk. 10 ,, 54 ,, délelőtt 11 ,, 3 ,, éjjel Salgó—Tarján—Zólyom Salgó-Tarján indul 8.05 reggel. Zólyom érkezik 3.55 délután Zólyom—Salgó-Tarján, Zólyom indul 12.12 reggel. Salgó-Tarján érkezik 17.33 este Fest—Miskolcz perez este Pest Kőbánya Godolló Hatvan F.Abony(Eger)0 11 Miskolcz éhezik 1 indul 7 óra 32 peres reggel, . 7 0 40 0 V.Gyürk indulás 2 óra 40 peres éjjel 10 óra 42 perez délelőtt Gyöngyös érkezett 3 „ 15 0 0 11 0 12 „ 0 Gyöngyös—Vámos-Gyürk. 1 óra 21 perez éjjel 9 óra 28 perc reggel 1f 50 0 09- 5S0 0 Zákány—Zágráb. Zákány ind. 31 óra 53 perc reggel 7 óra 40 perc reggel Kőrös 5 „ 46 „ 10 ff 2 ff délelőtt Zágráb érk. 7 „ 50 „ „ 12 ff 57» délben Zágráb-Zákány. Zágráb ind. 7 óra 43 peres reggel 9 óra 20 peres este Körös ff 8 ff 63 ff „ 12 ff 25” éjjel Zákány érk. 11 ti 40 0 délelőtt 2 ff 57 ff Miskolcs—Bánréve. Miskolcz indul 7 óra 5 perez reggel Bánréve érk. 10 óra 39 p. d. e. Bánréve—Miskolcz. Bánréve indul 6 óra 50 perez este Miskolcz érk. 9 óra 89 perez este. Arad—Gyulafehérvár, Arad ind. 4 óra 20 perez délután 6 óra 44 perca reggel Soborsín „ 7 „ 29 „ „ 10 » 31 „ „ Déva „ 9 „ 58 „ este 1 „ 36 „ délután Gy.Fehérvár érk.12 „ 40 „ éjjel 5 „ 18 „ „ Gyulafehérvár—Arad. Piski—Petrozsény és vissza. Piski ind. 2 ó. 40 perei d. u. 1 Petrozsény ind. 6 ó. 30 perez regg. Petrozsény érk. 8 ó. 30 perez este [Piski érk. 12 ó. — ,, délben Nagyvárad—Kolozsvár. Nagyvárad ind. 5 óra 12 peres délután 4 óra 61 perez reggel Kolozsvár érk. 11 „ 39 este 2 „ 2 „ dlután Kolozsvár—Nagyvárad, Kolozsvár ind. 4 óra 20 perez reggel 10 óra 30 perez délelőtt N.várad érk. 10 „ 56 „ délelőtt 8 „ 16 „ este Gyulafehérvár-Maros-Vásárhely. Gyulafehérvár ind. 1 óra 12 perez éjjel 5 óra 30 perez M.-Vásárhely érk. 5 „ 480 reg. 12 0 31 „ Marosvásárhely-Gyulafehérvár. M.-Vásárhely ind. 10 óra 53 peres este Gy.-Fehérvár érk. 3 „ 310 reggel Maros-Vasarhely-Tövis-Megye s. M.-Vásárhely ind. 10 óra 2 peres este 7 óra 15 perez reggel. ........................ éjjel reggel 14 »939 éjjel 1 reg. 5 4553 Megyes-Tövis-Maros-Vásárhely. Megyes vnd. 11 óra 39 peres éjjel 9 óra 5 perez éjjel. Tövis 0 2 0 34 0 reggel 1 0 1200 M.Vásárhely érk. 60160 0 60620 délelőtt Tövis-Gyulafehérvár. ind. 2 óra 50 perez éjjel 1 óra 30 perez éjjel érk. 3 0 29 00 2 0 30 0 „ Gyulafehérvár-Tövis. Gyulafehérvár indul 1 óra 5 peres éjjel 11 óra 82 perez éjjel. Tövis érksz. 1 „ 44 „ 11 ,, 24 „ délben. Nagyvárad—Szeged—Eszék Eszék—Villány. Eszék imdul 5 óra 42 perez reg.» 9 óra — p. este. Ua. 7u de Villány érksz. 7 „ 17 „ „ 11 „ 4 „ „ 1 „ 8 „ dl u. Villány—Eszék. Villány indul 11 óra 32 peres d. e., 4 ő. 80, p. reg., 6 ó. 30 p. este Eszék árk. 1 „ 7 „ d. u., 6 „ 29 „ ., 8 „ 38 „ , Debreczen -Szathmár-Bustyaháza. Szerencs-S.-A.-Ujhely—Legenye-Mihályi. Szerencsind 9 óra 45 percz délelőtt 7 óra 10 percz este S.-A.-Ujhely „ 12 „ — „ 9 „ 28 „ ,, Legenye-Mihály érk. 12 ,» 86 „ délután 10 ,» 8 ,, éjjel. Legenye-Mihályi—S.-A.-Ujhely—Szereec B. Legenye-Mihályi ind. 3 óra 31 percz reggel 1 óra 29 percz délután S.-A.-Ujhely „ 4 „ 21 „ „ 2 „ 31 „ « biprencs ., 6 „ 34 ,, ,, 4 ,, 34 ,, „ Kassa—Oderberg, Oderberg ind. 8 óra 25 perez este 11 óra — perez délelőtt Teseken „ 9 Zsolna „ 12 Ruttka érk. 12 L. Sz. Miklós Igló Kassa 29 „ „ 12 „ 2 19 „ 2 „ 49 59 „ íjjel, ind. 2 „ 12 „ 12 6 „ 2S 35 érk. 6 „ — Abos—Eperjes. Abos ind. 7 óra — perez reggel, 3 óra — perbe reggel 7.21 este Enerje. érk. 7 „ 45 „ „ 3 „ 45 „ „ 7.15 „ Eperjes—Abos. Cl reggel, 5 éta 10 perez „ 6 „ 15 Eperjes ind. 1 óra 25 pecci reggel, 5 óta 30 perez reggel 2.47 délut. Abos érk. 2 „ 10 perez „ 6 „ 15 „ „ 3 32 „ Győr—Pápa—Szombathely, Győr ind. 6 óra 14 perez reggel, 12 óra 4 perez délután Pápa „ 9 „ 4 „ ., 1 „ 58 „ Kis-Czeh „ 10 „ 37 „ délelőtt 3 „ 3 „ „ Szombathely érk. 1 „ 4 „ délután 4 „ 54 „ „ Szombathely—Pápa —Győr, Szombathely ind. 7 £ óra 222 perci reggel, 5 óra 31 percz délután Kie CzeU „ 10 „ 23 „ 7 „ 18 „ Pápa „12 „ 15 „ délután 8 „ 23 , este Győr „ 2 „ 48 „ „ 10 „ 9 „ indul 7 M „ 9 » 10 1 « » 8 6 « « 12 6 8 érk. Buda Fehérvár „ 10 ÜÍBiány „ 2 Győr » 4 Brack ,, 6 Bécs érk. 7 Pest Óra 25 porcz este »1 »» »? , „ 9 „ éjjé „ 17 , reggel 15 n » tt 35 „ , ,, 44 ,, délután 2350 8 13 40 este éjjel >1 regg. Buda ind. Sz.*FehérTár ,, Kanizsa Csáktornya ,, ,, Pragerhof Trieszt órk. Tiiesat ind. 7 óra Pragethof „ 9 „ Csáktornya ,,11 „ Kanizsa ,, 1 „ Ss.«FehérTár 6 ., Buda érk. 8 ,, Buda—Trieszt. óra 18 percz regg. •• 97 ,, ,, délután 3023 53 21 este reggel 30 ff éjjel Gorollö „ 12 Kőbánya 0 1 Pestre érkezik 1 Gyöngyös V.Györk indulás érkezés >n 0 délután 4 n 0 » ft 0 Vámos Gyürk—Gyöngyös eggel délelőtt délután délután este 47 210 Temesvár—Arad- Pest, ind. 8 óra 55 peres reggel 5 óra 25 „ 10 114 ff 9f6 ff 49 ff 12 ff 25 ff' délután9 4 Püspök—Ladány—Nagyvárad. peres [délután Nagyvárad—Püspök—Ladány, K.-Vá ad ind.H 11 óra 22 peres délelőtt 9 óra B.-UjaSin ., 12 „ 28 „ délután 10 P -Ladány órk. 1 „ 23 „ „ H perez éjjel Eszék 42 ff regg. Eszék vnd. 4 óra — Zombor „ 71 ff S9 Szabadka ,, 9 ff 64 Szeged ^ ff g.345 percz este H.M.Vásárhely 40 34 33 ff éjjel Csala ff 7 ff 40 44 ff ff 1 N.Várad 11 26 42 este reggel Gy.-Fehérvár]Xind. 4 Déva „ 6 Soborsín „ 8 Arad érk. 11 Tövis Megyés érk. Nagyvárad Csaba „ H.M.-Vásárhely Szeged ,, Szabadka „ Zombor Eszék érk. Tövis Gyulafehérvár ind. óra — „ 35 „ „5 53 ” 46 peres reggel 10 óra 14 peres reggel 1 ,, 45 „ délben 3 „ 40 „ délután 3 „ 29 ,, este „ déUiótt 8 1 óra 16 peres délután 0 14 0 este óra 17 percz délelőtt » »6 „ „ 20 délután 65 „ 5 óra 5 peres délután 7 óra 55 percz 8 ff 41 este 2 ff 35 „ 10 ,f 44 ff reggel 6 15 ff3 ff 245 ff 1 ff7 ff 14 10 f, 40 délelótt Eszék—Szeged—Nagyvárad, percz délután délután Debreczen Nagy-Károly Szathmár Bástyaháza Kassa ind. Igló »» SSz.Miklós Kluttka Zsolna „ Tesehen „ Oderberg érk. ind. 3 óra 51 percz délután 2 óra 52 percz éjjel „ 6 „ 41 „ „ 6 „ 10 „ reggel n 8 „ 18 „ esto 8 „ — ,, 11 „ 36 „ éjjel 11 „ 42 ,, délelőtt. Bustyaháza—Szathmár—Debreczen. 6 óra —perez reggel 5 óra 30 perez este, 9 ff 4 délután 9 53 N a1 4 „— „ reggel 1 é „ éjjel 3 „ 28 ,, délut. 8.— délelőtt 1 „ 48U ff4 „ 16 ff ff 9.15 „ ,, 1.30 délután4 „ — reggel 6 .. 50 ő ff “■7 30 „ este 3.— „ Oderberg—Kassa. Bustyahása ind. 8 Szathmár ,, 8 Nagy-Károly „ 9 Debreczen érk. 12 32 peres reggel 37 „ „ 17 ., délben 1 óra 6 peres d. «. 6 ff 13 „ ,, 6 ., 55 , „ 9 „ 59 „ este délután , reggel 4.— délut. 7.— este délu. 11.27 „ , „ 3.— regg. Uécs — Róce vnd. 11 óra 10 percz este Marchegg , 11 „ 43 * reg. Pozsony „ 1 „ 19 „ JÉraekujTár „ 3 „ 42 „ , Pest éric. 6 « 38 . . ^ 2 óra 50 porc/, délután »I 20 „ ,, 4 , Ö2 „ 7 *» »» 9 ,, 85 ,, esto Pest — Bécs. Pest ind. 2 óra 30 p. délután 7 óra 39 percz reggel ÉrsekujTár , 5 , 40 « » IC „ 31 „ délelőtt Pozsony , d » IG ■ este 12 „ 37 „ délben Marokegy ,8„44, „ 1„7 „ délután Bécs érk. 9« 38» » 1„52 „ „ Személyvonatok. Bécs—Pest—Baziás. Bécs Varehegy Pozsony Brsekujyk Pest Czegléd Szeged Temee?ár Baziás óra 55 perez reggel ” délelőtt délután 37 36^222 58 este éjjel rogK.l Baziás—Pest^Bécs. 6 10 óra 80 141 percz este „ este 9 óra 18 peres ff délelött 2 „ 32 ,, reggeli „ 12 délután 5 „ 33 ff >»6 » 17 ff »» 9 61 „ délelőtt9 ff 85 ff este 1 „ 57 „ délután1 ff 15 éjjel 4 48 ff ff4 ff 24 ff regg. 5 „ 83 ff 1»5 ff6 ff ff 6 „ 36 t» ff6 ff9 ff ff Bécs—Ajszony—Fehérvár—Buda. indul 7 óra 40 perca reggel 7 9 M 32 „ n »> »» , 1» 2 „ S3 „ délután » 9 »» ^7 ,, ,, érk.M 8 ,, 17 ,, este 5 óra 50 perei este 7 »» 42 „ „ 10 „ 6 „ „ 11 37 ,, éjjel 3 ff ö8 ,, ,, 0 „ 6 „ regg. Buda—Fehérvár—Urszolny—Bécs. 4218 19 2300 délután 75312 8 Bécsújhely—Kanizsa, Bécsújhely ind. 1 óra 38 percz délután 10 óra 3 percz este Soprony ,, 3 ,, 43 ,, „ II ,, 33 , ,, Szombathely „ 6 ,, 18 „ ,, 1 „ 31 „ regg. Kanizsa érk. 10 ,, 18 ,, este 4 ,, 33 „ „ Kanizsa—Bécsújhely, Kanizsa vnd. 10 óra 58 perez este 2 óra 18 perc délután Szombathely ,, 2 ,, 58 „ regge 5 „ 25 ,, ,, Soprouy 5 ,, 34 ,, „ 7 „ 35 „ ,, Bécsújhely érk. 7 . 12 ,, 3 19 ,, 3 „ óra 48 9 M 3 „ 16 ff 6 „ 51 perez este ff éjjel regg. 1 ,, délelőtt ,, este Trieszt—Buda. — peres, este 7 35 „ reggel 6 51 D V ^ 48 „ délben 10 17 „ délután 3 17 „ este 6 óra 10 poroz 0 reggel ,t 45 ,, este 435 58 5 tegge* Stoinbrtlok ind. Zágráb ,, S%ÍBsek érk. Steiubrück—Sziszek. 7 4 óra — peres reggel 4 óra 40 ' peres délután „ 63 „ „ 8 „ 18 „ este 9 „ 60 „ „ 9 „ 41 „ „ Zágráb—Károlyváros. Zágráb ind. 8 óra 83 peres reggel 8 óra 28 percz este Károlyváros érk. 10 „ 19 „ déleőtt 10 ., 17 ., Pest Kőbánya GodOUonatvan S.-Tarján Zólyom buttek Pest—Zólyom—Ruttek. indul 12.39 éjjel 11.— éjjel 2.02 » 12.47 » 11.10 , 2.13 „ 1.45 „ 12.28 » 3.47 , 2.50 „ 1.50 „ 5.36 i 0 4.33 reggel 4.10 reggel 7.50 0 8.24 0 9.05 délelőtt érkezett 12.33 éjjel 2.05 délután Ruttek—Zólyom—Pest, Ruttek indul 1.18 éjjel 3.52 délután Zólyom „ 5.24 reggel 8.33 » S.Tarján „ 9.02 ., 1.35 » 3.35 délután Hatvan „ 10.53 „ 4.— „ 7.05 este Gödöllő ,, 11.49 „ 5.19 0 8.28 „ Kőbánya ,, 12.45 délután 6.36 reggel 10.11 „ Pest érkesik 12.51 - 6.43 , 10.20 „ 5.— reggel 6.49 ,• 8.26 „ 8.35 M 1. 8 » 2 0 0 9 » 50 0 4 44 26 0 délután Miskolcz—Fest. óra 35 0 45 : 35 , 10 , 30 , éjjel , éjjel 11.10 d.e. , reg. 3.13 d. u. . . 6.42 este Miskolcz indul 7 óra 35 perca reggel 10 tíra 20 percz éjjel 9*— fesz. F.Abony (Eger), 9 , 14 „ , 12 , 42 „ . Hatvan r. H . 8 „ „ 3 „ 22 „ 4.36 este Temesvár Orczifalva Arad Csaba Szolnok Pest—Debreczen—Kassa 5.30 0 Kassa ind. 9 óra 34 peres délelőtt4 óra 20 7.050 Miskolci ,, 1 ff 56 ff délután7 20 8.r.30 Tokaj „ 5 ff 33 ff 9 óra 17 Debrecsen „ 10 ff 34 ff este 12 ff 47 P.Ladány ,, 12 ff 37 ff éjjel2 f 25 Szolnok ,, 4 ff 44 ff reggel4 ff 46 Csegléd érk. 6 ff 46 ff I5 II 17 Pest ,, 9 ff ff ff 6 S5 Pest Csegléd vnd. „ Szolnok P.-Ladány » „ Debreczen ,, Tokaj Miskolci „ Kassa érk. 12 6 óra5 peres este7 óra 30 8 ff 55 ff 10 18 9 a 58 ff délelőtt 11f 22 129 56 ff éjjel2 tff 2 ,, 42 If reggel 3 If 41 5 „ 22» 7 25 7 ff 65 ff ff 10 ff 40 12 ff 14 ff délben3 ff 22 Kassa—Debreozen—Fest. Pest—Arad—Temesvár. Czegléd Szolnok Csaba „ Arad Orzifalva ,, Temesvár érk. 12 1 35 4 1 9 763 10 8 óra 5 „ 37 „ 30 „ 23 9, 62 «9 49 0 délelőtt » »1 délután 0 este ff ff „ reggel reggel délután perez este .. éjjel „ reggel „ reggel „ 2 ,, 10 ff 110 41 ff érk. 564 ff ff 54 47 ff ff P.-Ladány nd. 2 óra 35 B.-Ujfalu „ 3 „ 35 N.eVasad érk. 4 „ 47 ff 54 fi ff 17 36 éjjel 99 regg. délelőtt 7 este reggel 9 „ 10 u, 1 Kiadótuldajonos: Ráth Mór# Pest, 1872. Nyomatott Kertész Józsefnél (Városház-tér 3. sz. ill. udvar.)