Reform, 1872. október (4. évfolyam, 269-299. szám)

1872-10-09 / 277. szám

pitványnak teszünk eleget, hanem azért is, mert egy élénken érzett szükségnek felelend meg az és egy­szersmind minden honfi érzetére emelőleg fog hatni. El­ismeri, hogy nem birunk biztositékot az iránt, hogy a Ludovica akadémiából kiker­üld tisztek csakis a honvédségnél fognak alkalmaztatni, de nem is kíván, mert szóló katonatiszteket akar, s nem kívánja, hogy a magyar csupán a honvédsében legyen katona. Másrészt azonban odáig sem megy, hogy azt állítsa, miszerint a magyar törvényhozásnak e helyen lenne feladata a magyar tisztek kiképzéséről különösen gondoskodni. Mert a közös hadseregnek e részbeni institucziói szintúgy magyar institucziók, mint a biro­dalmi tanácsban képviselt országok institucziói. El­fogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. P0H­?K­l0Z Károly gr. kérdi az államtitkárt, hogy kit akar egy év alatt a Ludovica akadémiában tisztté képezni ? Hollán Ernő államtitkár: Gondoskodva van arról, hogy ha a Ludovica akadémia megnyittatik, egyszersmind gyakorlatilag is megindítható legyen. Már a múlt évben a minisztérium a központi tisztképző iskolát fölállította, abba 106 apród kívánt bevézetni, kik az exament kitűnő sikerrel le is tették. A minisztérium újból fölszólításokat küldött ki a ke­rületekbe, hogy alkalmas fiatal emberek jelentessenek be, kik most az 1872/3-ik kurzusra be fognak vétetni. A jelentések szólónál vannak s látja azokból, hogy igen derék, alkalmas, képzett fiatal embereket fogunk nyerni. Midőn két év alatt már­is ily eredményt tu­dunk fölmutatni, valóban nincsenek aggodalmaink a jövőre nézve. Ezután Pongrácz Károly gr. indítványa elvet­tetvén a törvényjavaslat elfogadtatott. A többi törvényjavaslat a holnap d. e. 11 óra­kor tartandó ülésben fog tárgyaltatni. Ezzel az ülés­­ 6­­^ órakor eloszlott. KÜLFÖLD, Pest, október 8. A franczia hadsereget az új védtörvény porosz számítás szerint is roppant hatalmassá fogja tenni. A tényleges hadsereg, a depótok legénysé­gét nem is számítva, következő részekből fog állni: törzs 70,000 ember, 2 évfolyamban a zászlók alatt 70,000 ember, 3 évfolyam a zászlók alatt 65,000 ember,­­ 4 évfolyam 46,000, a tényleges hadsereg szabadságoltjai 96,000, a tartalék első része, beleszá­mítva az egyévi önkénytesek 4. évfolyamát 310,000 ember; összesen 715,000 ember; 2. területi hadsereg, a tartalékot beleértve, 710,000 ember. Összesen 1.435.0­­0 ember, t Ezen roppant számú katonaság legnagyobb ré­sze 4—5 éven át leendett kiképezve, tehát a qualitás jó fog lenni, csakhogy a fellebbi nagy szám elérésére majd 20 esztendő kell.­­Ezen számoknak azonban — írja a „Militärwochenblatt“ ■— még van tényleges és reális jelentőségük. Ezek szerint a szolgálatban levő hadsereg és tartalékának számát, a törzs- és depotcsapatok leszámításával, 715,000 emberre be­csüljük. Ezen szám azonban jelentékenyen nagyob­­bítható, ha a tényleges szolgálatban levő hadsereg első részének évi kontingense 75,000-ről 100,000-re emeltetik. A tényleges szolgálatban levő hadsereg számát, a tartalékot beleértve, s a depotlegénységet leszámítva, következőleg lehet meghatározni: törzs 70.000 ember, az első rész 8 évfolyama 100.000 em­berével, de 12 száztólit leszámitva, 704.000 ember, az egyévi önkénytesek 8 évfolyama 15.000 em­berével, de 12 száztólit leszámitva 106.000 ember. Összesen 880.000 ember. Ezen hadsereg még minden nehézség nélkül megnagyobbítható a depótok legénységének hozzáadása által, s így Francziaország, az uj véd­­törvény alapján, kilencz év alatt, legalább egy millió főből álló, igen szolid szerkezetű hadsereget fog felállítani nem csak, hanem egyszersmind csata­térre vezethetni, mivel a területi hadsereg, s a depó­tok legénysége mindenesetre elégséges lesz a helyőrségi szolgálatra.“ „ A franczia nemzet semmi titkot sem csinál abból, hogy izzó gyűlölséggel van eltelve irántunk, s hogy boszut tervez. A Vogeseken­ túli katonai készülődések tehát természetesen érdekkel bírnak ránk nézve, s lehetőleg értesülve kell lennünk azok felől. j Tiszta látással vizsgáljuk, s iparkodunk azokat valódi jelentőségükre leszállítani; másrészt azonban nagyobb hibát nem lehetne elkövetni, mint ha ellenségünket kelleténél kevesebbre becsülnék. A hadsereg — mi tudjuk — ment ezen hibától; nem kérkedik diadalaival, hanem zajtalanul, de teljesen komolyan munkálódik tökélyes ülésén. Bár távolabbi körökben se ringatnák magukat a biztosság hamis érzetében! Az elhunyt svéd király életének utolsó pillanataiból, egy svéd lap a többi közt a következőket írja le: „Hiszi ön, hogy még az éjjel élni fogok— kérdé a király utolsó óráiban az első orvost. Az orvos ha­bozott, s midőn a király ezt látta, őszinte feleletet kö­vetelt. „Mivel felséged őszinte feleletet vár — vála­szolt ekkor az orvos — ki kell jelentenem, hogy föl­séged már nem számithat rá, hogy az élét át fogja élni. Erői gyorsan elapadnak, s egy uj roham után közvetlenül a halál fog járni.“ „S nagy fájdalmaim lesznek „Fájdalom, tartok tőle. De talán mégis meg fog kiméltetni fölséged ezen megpróbáltatástól, mivel a halál műve már félig be van fejezve.“ A király ezen választ bátran és szilárdan hall­gatta végig. Környezetét maga mellé hivatta, hogy attól elbúcsúzzék... A bucsúzási jelenet mélyen meg­­indító volt. Csak zokogást lehetett hallani; a jelenle­vők letérdeltek a haldokló ágya előtt. Olin püspök erre belépett s rövid imát mondott el; a király fölöt­tébb gyenge volt az utolsó kenet elfogadására, de tekintetén meglátszott, hogy figyelemmel kiséri a pap szavait. Kevéssel rá igy szólt az orvoshoz: „Látja ön, kezeim egészen fehérekké lesznek“, s az orvos kitérő válasza után folyvást kezére és karjára nézett, s mintha a halálnak testében való előhaladását akarta volna figyelemmel kisérni. „Hányat ver még a terem, Lindberg?“ „Negyvenet, sire!“ ,­Még annyit!“ — mond a király végleg elgyengült hangon. Az orvosok egyike egy kendőt kölni vizbe mártott, s azzal a ki­rály homlokát megnedvesitette. Néhány pillanat múlva a király fölemelte kezét, s fejére mutatva igy szólt: „Még nem érzem a hidegséget ott jön.“ Ezek voltak utolsó szavai. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, október 8. [H­i­v­a­t­a­l­o­8.] Mareovszky Gyula czímzetes osztály­tanácsos és Csörgeő Gyula miniszteri titkár a közmunka- és közlekedési miniszteriumhoz valóságos osztálytanácsosok­ká , Tessedik Ferencz tiszteletbeli m­niszteri titkár és Csatth Kálmán miniszteri fogalmazó valóságos miniszteri titkárokká neveztettek ki.­­ Kineveztettek továbbá vég­rehajtókká Vöneky János és Nagy Olajos István a szegedi kir. törvényszék mellé ; Fodor György tanitó és Láng Jó­zsef volt itbiztos a szatmár­németi járásbirós­ághoz. Nagy Béla VI. osztálya adóhivatali tisztté, Krümmer Benő és Preytág József segédtisztek pedig VII. osztályú adótisztekké neveztettek ki a pécsi pénzü­gyigazgatósághoz. [Tanári kinevezése­k.] Bóka Péter rendes ta­nárrá neveztetett ki a kecskeméti állami alreáltanodához, Deésy Károly műegyetemi tanársegéd, Bermöller Ferencz pécsi és Péter János kaposvári főgymn. rendes tanárok a pécsi állami főreáltanodához rendes tanárokká neveztet­tek ki. [Névváltoztatás.]­ Dobsai József m. kir. állam­­számvevőszéki 1-iö osztályú számtiszt, pesti lakos vezeték­nevét „Keleti“-re változtatta át. [A király] ma reggel 6 óra 30 perczkor visz­­szaérkezett Pestre, is. pályaudvarban Tóth V. és Tisza L. miniszterek, Gyöngyössy Alajos főpolgár­mester és Thaisz Elek főkapitány fogadták. Ez alka­lommal a király kijelentette, hogy ezúttal hosszabb időt fog kedvelt Magyarországában tölteni, a­hogy a királyné is nemsokára körünkbe jövend. [Fiuméban a hadi­tengerészeti aka­démiában,] mint onnan a „P. N.“-nak írják, az idén összesen 21 magyar iQu van, mi örvendetes jele annak, hogy hazai iQaink mind nagyobb érdekkel kezdenek viseltetni ezen szép pálya iránt. Az emlí­tett 21 ifjú közül 18 íratta be magát a magyar nyelv hallgatására, név szerint az I. osztályból: Lányi, Parlaghi, Zovlensky, Wettstein, Ammer, Ziska, Hom­­bauer; a II. osztályból: Tamássy Ferencz, gr.Sztáray, gr. Szapáry, Krascsenics; a III. osztályból: Borowsky, Cziegler, Gzierer, b. Podmanitzky; a IV. osztályból: Kvassay, Szíjgyártó. Megjegyzendő, hogy pár év előtt még alig vot 4—5 magyar növendégnél több az inté­zetben. [Új közmunkatanácsi tag.] A minisz­terelnök, a fővárosi közmunkák tanácsához Laéher Mihály pesti háztulajdonost és városi képviselőt taggá nevezte ki. [Adományok a vizkárosultak ja­vára.] Dr. Steiner Zsigmond bukaresti orvostudor az ottani csász. és kir. főügynökség utján 2 darab, összesen 600 piaszterről szóló román államkötvényt küldött át a magyar minisztériumhoz, a magyaror­szági vizkárosultak javára,melyeknek rendeltetési czél­­jokra leendő fordíttatása iránt a belügyminisztérium fog intézkedni. — Ebből folyólag megemlítjük, hogy a belügyminisztérium a begyült könyöradományokból Bihar megye vizkárosult lakosai számára újabban egy ezer frtnyi segélyt utalványozott. [Kisajátitatási esküdtszéki tárgya­­l­á­s] tartatott ma d. e. 10 órakor, melynek tárgyát özv. Travnyik Erzsébetnek szül. Offenbach asszony és kiskorú Travnyik Béla, István, József, Zoltán, Ödön, Flora és Mária gyermekeinek a városligetben 129/130 terv 9. és 10 alatt fekvő ingatlannak kisajá­títási ügye képezte. Nevezett ingatlanért felperes megbízottja 10,024 frtot ajánlt, alperesnő ellenben a kártalanítási összeget 23,773 frtban kérte megálla­­píttatni. Az esküdtek a megejtett szemle után, az in­gatlannak kártalanítási árát egyhangú szavazattal az alperes által kért 23,773 frtban állapították meg­[T­ű­z] volt tegnap délután 2-3 óra között az uj-aradi-utczai 30 számú házban, mely a tetőzetet egészen elhamvasztotta, de tovább nem terjedhetett, mivel tűzoltóink serény működése megakadályozta és elfojtotta azt. A ház Lefkovics omnibusz tulajdonos é­s biztosítva volt. [Szilágyi István] országgyűlési képviselő s mármarosmegyei tanfelügyelő ez utóbbi állásáról, mint a „Hon“ írja, visszalépett. Helyére helyettes tanfelügyelővé Törzsök Mihály tanfelügyelőségi toll­­nok neveztetett ki. Hiszszük azonban, hogy ezután is ép oly figyelemmel fogja kisérni a megye népnevelési ügyeit, mint azt eddig is tette. [Egy föl nem található grófnőj Teg­nap a pestvidéki bünfenyitő bíróság előtt Zierotii szül. Bartakovics Jolántha grófnő és ennek anyja Bartakovics Mária ellen Blau Lázár által megindított csalási bűnpernek tárgyalása volt kitűzve, de mivel csak az anya volt föltalálható Tápió-Sápon, leányá­nak hollétét pedig az ottani járásbíróság ki nem pu­hatolhatta, az egész ügy tárgyalása elnapoltatott, azon törvényszéki határozat mellett, hogy az anya Bartakovics Mária, ki szinte nem jelent meg a tár­gyalásra, elővezettessék, hogy jelentse be, ha tudja, leányának tartózkodási helyét. [A „Ma­gy­a­r Áll­am“ szerkesztésétől] az eddigi felelős szerkesztő b. Jósika Kálmán, meg­rongált egészsége folytán visszalépett. A lap tulajdo­nosainak felelős szerkesztőnek dr. báró Hornig Ká­rolyt sikerült megnyerhetni. E változást a „M. A.“ mai száma tudatja olvasóival. [A pesti n­ép­s­z­inh­ázra] Sramko Mihály biró ur idén aláírtak s az aláírást be is fizették: Pro­copius Zsigmondi, Chorin Somai, Huszerl Sándor 1, Brünauer Móricz 1, Moravcsik Mihály 1, összesen 5 frtot p. é.-ben, mely összeg hozzánk beküldetvén, a pesti takarékpénztárba tétetett. [Dunai omn­ibusz.] Tegnap délelőtt kísér­let tétetett a pestbudai partok közt egy a bécsi csa­torna számára az ó­budai hajógyárban készült dunai omnibus­szal, mely a bécsi helyi forgalom­ közvetíté­sére van rendelve. Az omnibuszok nem bírnak fedett termekkel, hanem csak ponyvákkal vannak fedve. Szerkezetök a „Hattyú“ és „Fecske” helyi gőzösöké után készült, a lapátkerekek alig láthatók, a gyorsa­ság, mel­lyel e kis vízművek mozognak, rendkívül nagy. A próbasétán számos ur és hölgy vendég vett részt. [A levéltári enquetteben,] melynek munkálkodását lapunk tegnapi száma jelenté, a meg­nevezett férfiakon kívül még hivatva vannak részt­­venni. Csengery Antal képviselő és Knauz Nándor esztergomi kanonok is. Utólag egyúttal megemlítjük, miszerint az érintett enquette első napi ülésében al­­bizottmányt küldött ki a szervezési javaslat elkészíté­se végett. [A m­a­gyar Orsz­ággy­ű­l­é­s képviselő­házának naplói, j­eg­y­z­ő­k­ö­n­y­v­e­i é­s iro­mányai] 50 éves kötetekben, egy-egy kötetet 4 írt­jával számítva, ezentúl a m. kir. államnyomda által (Budavár 140. sz.) fognak kiadatni, hol azok f. évi október hó végéig megrendelhetők. Később érkező megrendelésekre teljes példányok csak annyiban lesznek adhatók, a mennyiben ezt az esetleg fenma­­radt példányok lehetővé teszik. [A temesvári képviselőválasztás] megtörtént, tegnap október 7-én vette kezdetét reg­geli 8 órakor s a szavazás 7 ór­akor ért véget. V­a­r­­g­a­s Imre a Deák-párt jelöltje kapott 7a0 szavaza­tot, Missics János az ellenzék jelöltje 310 et. Az előbbi tehát 420 szótöbbséggel képviselőnek megvá­lasztatott. [A telkek ára Budán] a rakpart és a margitszigeti híd építésének megindítása óta roppant emelkedést mutat, ezzel lépést tart az épitő kedv is, így a tavas­szal a fent említett két építkezési tárgy közt fekvő vonalon nagyobb számmal fognak új há­zak építtetni. Hogy mennyire fölszökött e házhelyek értéke, illetőleg ára, bizonyítja egy eset, melyben egy, az élelmezési tér közelében fekvő rozzant házacskáért 25,000 frttal kínálták meg a tulajdonost; az, ki 2 év­vel azelőtt még szívesen odaadta volna házát 6,000 fit­ért, most 30,000 forinton alul szóba sem áll. [Egy őrült] Nagy feltünést okozott hétfőn 9 óra után a budai iskola utczában egy kőmivesle­­gény, kit őrülési rohamok leptek meg. A szerencsét­len, miután háziasszonyát lábánál fogva az ágyból kihúzta, meztelen az udvarra rohant, ott minden ab­lakot betört, a háziasszonyt megverte s még több kel­lemetlenséget okozott volna, ha arra menő fiatal em­berek segítségre nem mennek. Ezeknek sikerült a szerencsétlent megfogni s a megjelent biztosnak át­adni, ki az illetőt a közkórházba szállíttatta. A sze­rencsétlen ember ez alkalommal oly erőt fejtett ki, hogy 8 ember alig bírta ártalmatlanná tenni. [Egy ifjú g­o­n­o­s­z­t­e­v­ő.| Egy budai előkelő családból származó 17 éves ifjú a fenyitőtörvényszék­­nél le van tartóztatva zálogjegy-hamisítás és egyéb csalások miatt,melyeket ritka furfanggal hajtott]végre, az ily módon szerzett pénzt pedig vele egyenlően könnyelmű pajtások társaságában elpazarolta. [A városligetnek légszes­szel való világításából] végre mégis lesz valami. A lég­­szeszgyártársulat és a városligeti bizottmány közt régóta folyó tárgyalások ma befejeztettek , a bizott­mány elfogadta a társulat által szabott következő fel­tételeket : A légszeszgyártársulat késznek nyilatkozik a légszeszvezetéket a nagy fasoron végig, a rondeau körül, a rondeautól az állatkertig, a tó túlsó partján a hattyúszigeti hídig, végre a rondeauból kiágazva a hermina-kápolnai útig fektetni, és e területen 126 gáz­kandelábert fölállítani. Ennek megtérítéséül 29,223 frtot követel a várostól. Minthogy azonban remélhető, hogy idővel oly mérvű légszeszfogyasztás álland be a városligetben magánosok részéről, mely a társulat­nak a vezeték ingyen fektetését tenné kötelességévé, a város által a tár­sulatnak fizetendő 29,223 frt kamat nélküli kölcsönnek lesz tekintendő, melyet a társulat 3000 frtos évi hányadokban fizet a városnak vissza. Hogyha a légszeszfogyasztás a városligetben hama­rább érné el azon fokot, melyről föntebb említést tettünk, mintsem az előleg a városnak a társulat által fizettetett, utóbbi, a mint ez eset beáll, az egész hátra­levő össz­et azonnal és egyszerre tartozand visszafi­zetni. — E feltételeket a városligeti bizottmány pár­­tolólag fogja a tanács elé terjeszteni. [Vasúti szárnyvonal.] A magy. kir. ál­lamvasutak igazgatósága tervezetet nyújtott be a vá­ro­s­i tanácshoz egy az összekötő vasúttól a kőbányai sertésállásokhoz vezetendő szárnyvonal előállítása iránt. Ez igen hasznos és nagy horderejű vállalat lenne, miután egyenes és közvetlen összeköttetés létesülne a magyarországi sertéskereskedés gócza és a fogyasztó piaczok­ közt és az állatkínzó gyaloghajtás egészen meg­szűnnék. Feltételül a vasútigazgatás azt tűzi, hogy a tervezett vonalba eső városi földek ingyen engedtessenek az állam tulajdonába. A gazdasági bi­zottmány e fontos ügyben véleményadásra egy albi­­zottmányt és a mérnöki hivatalt küldte ki. [Tíj gőzmozdonyu vaspálya.] Benedek Gyula és társai a szeben-fogaras brassói és a fogaras­­héviz-kőhalmi gőzmozdonyú vaspálya kiépítési tervét a közlekedési minisztériumnak benyújtották. Ezen vaspálya az Olt völgyén haladva össze fogja kötni a keleti vasútnak szebeni szárnyvonalát a brassói vo­nallal. Mint halljuk, ezen pályák kiépítési engedélye közelebb ki fog adatni. [Az Escurial-palota.] Madrid egyik leg­nagyobb nevezetessége, tömérdek műkincseivel együtt f. hó 2-kán leégett. Egyedül a könyvtár egy részét lehetett megmenteni. [Romániai rablóbandák.] Egy rablóban­dának jött nyomára a Törcsvárott állomásozó zsan­­dárőrség vezetője, Hereth Márton. E banda Románi­ában az elmúlt nyáron 18 darab szarvasmarhát orozott el; még egy négy személyből álló másik bandát is fedezett fel a nevezett őrvezető, mely nagyobb bűnté­nyek gyanújával terheltetik. Hereth mindkét banda tagjait, a határos romániai alprefekt beleegyezésével elfogta s beszolgáltatta. Ez által a Strungától Petro­­sitáig terjedő vidék egy veszedelmes társaságtól men­tetett m­eg. [Él­e­t b­i z 10­8­8 ág elleni vétség.] Blau Borbála Ocsa­ községi szülésznő, a­ki mellesleg meg­jegyezve, jóllehet okleveles szülésznő, mégis sem írni sem olvasni nem tud, tegnap a pestvidéki bünfenyitő törvényszék által egy évi súlyos börtönre ítéltetett az­ért, mert Nagy Pálnéhoz hivatván, elmulasztotta, ezen kivételképen nehéz szülési esetnél, az orvost segé­lyül hívni, s ezen hanyagsága folytán úgy az anya mint a gyermek meghalt. [Pest város ma tartott rendkívüli közgyűlésén] folytatólagos tárgyalás alá vétet­vén a múlt ülésből visszamaradt végleges víz­vezetéki mű és az ez iránt Lindleyvel kö­tendő szerződés tárgyalása, mindenekelőtt Aujeszky Lipót főreáltanodai vegytanár jelentése az ideiglenes vízvezetéki műből nyert viz vegyi minőségéről olvastatott föl. A tanács e jelentést a vízvezetéki bizottsághoz utasította, s Aujeszky ta­nárnak a vegybontás körül mutatott buzgalmáért 100 frtot szavazott meg, mit a közgyűlés is elfogadott.­­ Ezután folytattatott a Lindley-féle szerződés fölött megkezdett vita. Simon Florent Lindley ellen még néhány érvet sorol föl, közben­ közben Tavaszi ellen polemizál án, s a végleges vízvezeték kivitelét Lindleynek csak biztosíték mellett javasolja átadatni, járulván így Steiger képv. indítványához. Dr. Büs­bach ugyan nem kételkedik Lindley képességében, de azért szintén az előtte szóló véleményét fogadja el. Schmidtlechner (németül) azt tartja, hogy Lindley­ben meg lehet bízni. Radoczának Lindley szakképzettsége iránt „a múlt szomorú tapasztalatok után“ kételyei vannak. Csatlakozik Máttyus indítvá­nyához, mely a szerződést elvetvén, kút- vagy forrás­vízből vezetett vízvezetéket ajánl. Haris elfogadja Steiger indítványát, mely Lindleytől garancziát kí­ván. — Weisz Lindley szakképzettsége s becsüle­­tessége iránt Hamburgban tudakozódván, róla a leg­jobbakat hallotta. Garancziát azonban mindenesetre kiván tőle. Még szólnak dr. Patrubány, Dobos, Vet­sey, Gerlóczy, Korcsák, dr. Poor s mások. A bejegy­zett szónokok sora kimerittetvén, a tárgyban végleges határozat holnap fog hozatni. [Buda főváros közgyűlése.] A tegnap délután 4 órakor tartott rendes városi közgyűlést Házmán Ferencz főpolgármester megnyitván, először is Mandl Ferencz aziránt interpellálta az iskola­ügyek előadóját Peregriny Eleket, hogy van-e tudomása arról, hogy a budai reáltanodában 60 tanuló hely­szűke miatt nem vétethetett fel ? Ebből folyólag in­dítványozza, hogy az épületben lévő nagy terem, mely interpelláló tudomása szerint zeneelőadásokra és más mulatságokra használtatik, választassák ketté, s rendeztessék be tanteremnek ; továbbá, miután az igazgatónak nagyon is tágas és szép lakása van, az szintén tanteremmé alakíttassék át, s az igazgató keressen magának az iskola közelében lakást. Pereg­riny Elek megnyugtatólag válaszolt, beismeri, hogy az interpelláló aggodalma alapos, miután számos vidéki tanuló a tantermek szűk volta miatt fel nem vétethe­tett, azonban azt, hogy az év elején oly sok tanuló fog jelentkezni, előre nem lehetett tudni, különben — úgymond — e bajon a polgári iskola által, mely Budán felállittatott, segítve lesz. Ezután Stangel kép­viselő indítványára egy bizottmány küldetett ki, mely­nek feladata lesz a reáltanodai helyiségeket meg­vizsgálni és egyúttal véleményes jelentést terjeszteni be a polgári iskola 4-ik osztályának felállításáról is. Tétettek még ezúttal interpellácziók a közgyűlésen dr. Tomassek Béla és Ribáry Ferencz városi képviselők ál­tal a tárgyban is, hogy az előadásokat a gimnáziumban a tanárok hiányában, a polgári iskolában pedig a padok el nem készülte miatt nem lehet megkezdeni. Az interpellácziókra Házmán F. főpolgármester válaszolt és pedig megnyugtatólag, ígérvén, hogy az említett akadályokon pár nap múlva segítve lesz. A napi­rendre térve át a közgyűlés. Bittó István volt igaz­ságügyi miniszternek a város közönségéhez intézett búcsúlevele éljenzéssel fogadtatott. Győrváros közön­ségének megkeresésére, ennek az állandó kaszárnyák­nak közteherviselés utján törvényhozásilag az adó­alapból leendő építése ügyében az országgyűléshez intézett, fölirata pártoltatott, s e végből az ország­gyűléshez pártoló fölirat fog Buda főváros részéről is intéztetni. Ezután még egyes szabályozási munká­latok fogadtattak el; miután azonban a közgyűlés nem volt határozatképes, Andaházy László indítvá­nyára elnök az ülést 6 óra után föloszlatta. [Toln­a megye közgyűlése.] Tolnáról ír­ják nekünk e hó 3-ról:„Szegszárdon f. hó 2-án közgyű­lés tartatott Sztankovánszky Imre főispán urnak el­nöklete alatt, melyben Tolna megyének a jövő évre szol­gáló költségvetése megállapittatott, és több nagyobb községek által benyújtott folyamodás folytán a kato­­naszállásolási ügy tárgyaltatott, hogy pedig ezen ügy minden oldaláról jól meghányathassék,több tagból álló bizottság küldetett ki e tárgy beható tanulmányo­zása, vizsgálása, és véleményadás czéljából, hogy így addig is, míg élénk reménye szerint e megye polgá­rainak, katonalaktanyák országszerte építtetni fognak, a katonai szállásolás akkép történhessék, hogy egy­részt a polgárok szabadsága házaikban, vagyonuk­ban megvédve legyen, másrészt a katonaságot tartó polgárok e teherért méltó bért, a községek pedig a reájuk háramló költségben igazságos, és arányos be­osztás által kárpótlást nyerjenek; mindezeknek közös elfogadása után Győr megyének e megyéhez küldött átirata a katonai laktanyák építése tárgyában helyes­léssel, és pártolással fogadtatott.­­ Kellemes tanul­ságot nyújtott e mai gyűlés mind az összes bizottmány­ra, mind pedig különösen ennek deákpárti tagjaira, hogy csak a közjónak, e megye virágzásának és hala­dásának, fog szolgálatot tenni, ha a november hó elején tartandó alispán­ és főjegyzői üresedésbe jött diszes helyeire Dőry Dénes, és Pápa Gyula urakat választja meg; mert midőn elsőnek az eddig tanusitott buzgalmát, szakavatottságát elismerés­­sel említjük, a mai gyűlésen tanusított szilárd felfo­gását, dönthetlen érveléseit méltányolni késztettünk, a másikban azon egyént újólag felismertük, kinek tol­lában a precziz, tömör és csinos fogalmazás, felolva­sásából pedig a kellemesen hangzó, érthetőség kitűnt. Mikből kiviláglik, miszerint óhajtható, hogy a Deák­párt fegyelmében csillámló taktika által meg nem la­zulva sőt mind inkább tömörülve a bizonyos jót a ké­tesért áldozatul ne hozza. [A nemzeti zenede]­. hó 10-én, csü­tör­­tökön esti 6 órakor a nemzeti zenedében sürgős ügy­ben rendkívüli közgyűlést tart. [A színészet köréből.] A Fürst színház­ban holnap, szerdán, október 9-én, Miklóssy Gyula színtársulata által Offenbach kedves zenéjű „Dunanan­dó és fia utazása“ czimü operetteje kerül színre. Tympanont ezúttal Vizváry fogja személyesíteni, ki­től e szerepet a fővárosi közönség még nem látta. — Ugyanott pénteken a „Három csőrü kacsa“ ismé­­ertetik. Nemzeti színház. Szerdin október 0-án : „Londoni arssilánok.“ Viej. 3 fölv. Fürst-szinház (H­e­r­m­i­n­a-t­é­r.) Szerdán, október 9-én : „Dunanan apó és fia utazása.“ Vig operette 2 fölv. A nemzeti muzeum könyvtára nyitva van reggel 9 tW d. u. 2-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A magyar tud. akadémia könyvtára reggeli 9-től d. u. 2-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep éi vasár­napokat kivéve naponként reggel 9-től 12-ig, d. u. 4—7-ig. Az Eszterházy-féle országos képtár termei (az akadémiá­ban) a nyilvános szemléletre nyitva vannak minden hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap d. e. 9 — 1 óráig. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémia­palota II-ik emelet, bejárat az akadémia­ utczából,­ naponkint nyitva van d. e. 11—12-ig és d. u. 2—6 óráig. A nemzeti múzeum gyűjteményi termei a nyilvános szem­léletre nyitva vannak 9—1 óráig a következő rendben : min­den hétfőn a régiségtár, kedden és szombaton a képtár és minden csütörtökön a természet és néprajzi tár. Vasárn­a­­ponként fölváltva tu egy k vagy másik. Tudományos társulatok gyűlései. Am. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludi-társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csü­törtökjén, és végre a természettudományi társul­at minden hónap első és harmadik szerdáján tart tudományos «elolvasásokkal, illetőleg népszerű előadásokkal egybekötött szakgyűlést, mindig d. u. 5 órakor az akadémia palotájában. Városi közgyűlések: Pestváros minden szerdán d. u. 4 órakor, Buda város pedig minden hő első hétfőjén d­­u ö órakor rendes közgyűlést tart. A ,Nagy Komlóban“ és ,,Beleznay-kertben“ naponként magyar daltársulat tart előadást. A szüneteket népzenei áram­­latok töltik be. Állatkert a városligetben. Beléptidíj 20 ki. gyermekek felét fizetik. A városi vigadó termei 80 kr. beléptidij mellett minden nap megszemlélhetők. TÁVIRATOK, Kopenhilga, okt. 8. Az országgyűlést a király trónbeszéddel megnyitotta. A trónbeszéd kiemeli a Svédországhoz levő szívélyes viszonyokat; kifejezi fáj­dalmát a svéd király elhunyta fölött s reményét fejezi ki, hogy Oszkár király alatt a szívélyes viszonyok tar­tósak lesznek. A trónbeszéd a külhatalmasságokkal jövő viszonyokat változatlanoknak mondja ; reményű a függő schlesvigi kérdések kielégítő megoldását és elősorolja ezután az előterjesztendő törvényjavaslato­kat, s ezek közt a honvédelem feletti törvény revizióját. — Éjjel érkeztek. — Páris, október 8. (A „Reform” táv­irata.) Madridi hírek szerint a király ellen ismét merénylet kísértetett meg. BéCS, október 8. A kereskedelmi minisz­ter a lemberg-czernovitz-jassy vasút osztrák vonalainak zár alá tételét rendelte el. Baricbar kormánytanácsos ma zárgondnoki működését meg is kezdte. Prága, október 8. A bunebtradi vonal smichovi pályaudvarában egy tehervonat ki­zökkent a vágányból, mely alkalommal a vo­nal személyzetéből 4-en nehéz sérülést kaptak és 6 vagyon összezuzatott; a jelzőőr, ki a váltót helytelenül igazitá, elfogatott. Bukarest, október 8. A hivatalos lap szerint Károly fejedelem az orosz czár egy sajátkezű iratát kapta a czárnak a román határon készített fogadásért. — A hivatalos jelentés konstatálja, hogy a kolera Moldvában megszűnt, csak Jassyban fordulnak még elő szórványos koleraesetek. — Itteni kereskedelmi házak egy nagyobb pénzintézetet alapítanak ezen czim alatt: „Bukaresti leszámítoló bank“. Kragujevácz, október 8. a fejedelem a skupcsinát trónbeszéddel nyitá meg, mely a porta, a biztosító hatalmak és más barátságos államoktól nyert figyelemnek tanújeleiről em­lékszik meg, és a népnek a trónralépés alkal­mával tanusított szeretetéért köszönetet mond. A fejedelem hangsúlyozza a már eddig is tett előhaladásokat, azt hiszi azonban, hogy még számos nagy feladatok várnak megoldásra, melyek közt a vasutak kiépítése, a honvédség erősbitése, a kereskedelem s földmivelés eme­lése, a népnevelés és a törvényhozás hiányai­nak mellőzése stb. vannak. A fejedelem tehát munkára lei föl, hogy Szerbia fölvirágozzék. Brüssel, október 8. Az „Independance“ jelenti: Thiers csütörtökön,az állandó bizottság ülésén jelen akar lenni, hogy annak a kamara egybehívására vonatkozó terveit meghiusitsa. Páris, október 8. Gambettát tegnap estére Párisba várták. — A legfelsőbb haditanács nemsoká a tábori lövegek rendszerének vá­lasztásával fog foglalkozni.— Az előre fizetett kölcsönbefizetések következtében a készpénz­­készlet 1425 milliót ért el. KÖZGAZDASÁG, BÉCS, október 8. Hitelrészvény 327 50. an­­gol osztrák 313.75. — Lombard 205.—­ Tramway 327.—­ Hitelsorsjegy 186.50. Napoleon d’or 8.75 ’/a Arany 5.25.Va—Frankfurt 92.—.Párisi hitel 42.50 Franko­ oszti’. 127.75. Galicziai 232.—. Államvasut 320.—. Rente 65.45. 1860-as 101.75. 1864 és 143.—. Ezüst 107.85. — London 109.—. Porisz pénzutalv. 163.50. Magyar sorsj. K14.75. Török sorsj. 76.30. — Üzletibank 312.50. — [Világkiállítási ügyek.] A bécsi vi­­lágkiállitáson jutalmak fognak kiosztatni iparos munkások és segédek közt is ; felszólittatnak tehát a hazai kiállitók, hogy azon munkásokat, kik a kiállítandó tárgyak készítésével foglalkoznak, már most figyelmeztessék arra, miszerint nem csak a kiál­lító, hanem a segéd is ki fog tüntettetni. — A ma­gyarországi á­s­v­án­y­f­or­r­á­s­o­k és fürdők méltó képviselése czéljából a nevezetesb hazai fürdők tulajdonosai és megbízottai értekezletet tartottak, me­lyen elhatároztatott, hogy a magyar fürdők és ásvány­vizek önállóan legyenek képviselve, a kiállítás kollek­tiv legyen s mindenre kiterjedjen, mi a balneológia terén jelentőséggel bir; be fog mutattatni a fürdők berendezése, a tájak, épületek fényképei stb. Az ügy sikeres keresztülvitelére a gyűlés egy bizottságot vá­lasztott, melynek feladata lesz összeköttetésbe lépni a világkiállítási országos bizottsággal, a kellő termény­­­­ü­gyiség kiaszközölni, a berendezés iránt javaslatot ké­szíteni stb. és annak idején uj értekezletet egybehivni, [a magyar vasutak forgalma] aug. huban hivatalos kimutatás szerint következő volt: A­z első magyar-galicziai vasúton szállíttatott 14,767 személy és 110,919 mázsa teher, a havi bevé­tel 28,677 frt., január 1-től pedig 180,085 frt. —­ A kassa-oderbergi vasúton 61,541 személy, 761,848 mázsa teher, havi bevétel 179,128 frt, január 1-től 1,060,425 frt, tehát 693,665 frttal több, mint ta­valy ez időszak alatt.— A ma­gyar nyugati vas­úton 31,080 személy, 216,175 mázsa teher ; havi be­vétel 44,652 frt, január 1-től 242,500 frt. — A m­a­­g­y­ar kir. államvasutak összes vonalain, (Pest- Tarján, Tarján-Zólyom, Zólyom-Rutka, Hatvan-Mis­­kolcz, Miskolcz-Bánréve, Zákány-Zágráb) szállitta­tott mindössze 103,159 személy, 1,340,982 mázsa te­her, havi bevétel 383,036 frt, január 1-től 2,777,831 frt, tehát 617,106 frttal több mint a múlt évben.­­ Az alföldi vasúton 80,756 személy, 394,168 mázsa teher, havi bevétel 125 920 frt, január 1-től pe­dig 1,094,652 frt, tehát 826,148 frttal több mint ta­valy. — Az arad-te­mesvári vasúton 17,200 személy, 91,136 mázsa teher, havi bevétel 27 804 frt, január 1-től 193,249 frt, tehát 109,899 frttal több mint tavaly.—Az első erdélyi vasúton 40,121 személy, 708,836 mázsa teher, havi bevétel 204 806 frt, január 1-től 1,288,540 frt, tehát 306,886 frttal több mint tavaly. — A pozsony nagyszombati vasúton 6036 személy, 73,797 mázsa teher, havi bevétel 18,236 frt, január 1-től 96,412 frt, tehát 39,044 frttal kevesebb mint tavaly. — A pécs­­b­arcsi vasúton 27,374 személy, 310,686 mázsa teher, havi bevétel 55,508 frt, az üzletév elejétől 310,131 frt, tehát 36,562 frttal több mint tavaly. — A p­é­cs-m­ohác­si V­asu­ta­k­on 21,817 személy, 826,299 mázsa teher, havi bevétel 95,859 frt, az üz­letév elejétől 693,447 frt, tehát 24,333 frttal keve­sebb mint tavaly. — A tiszai­ vaspályán 106,362 személy, 1,584,321 mázsa teher, havi bevétel 582,866 frt, január 1-től 4,124,660 frt, tehát 224,278 frttal kevesebb mint tavaly. —A magyar ke­leti vasúton 45,143 személy, 467,487 mázsa te­her, havi bevétel 116,898 frt, január l-től 754,275 frt, tehát 287,728 frttal több mint tavaly. — A magyar éjszakkeleti vasúton 46,332 személy, 421,251 mázsa teher, havi bevétel 102 330 frt, január l-től 642,837 frt, tehát 558,186 frttal több mint tavaly. — A forgalom csökkenése vonatkozik tehát a régi pá­lyák közül a tiszai és a mohács-pécsi vasutakon, míg a fiatal pályák jelentékeny emelkedést mutatnak fel, mi nagyrészt annak tulajdonítandó, hogy a folyó év­ben több új vonal adatott át a közforgalomnak. — Az osztrák-magyar monarchia összes vasutain szállítta­tott augusztus hóban 3,588,941 személy, és 50,629,270 mázsa teher, 14,680,343 frtnyi havi bevétellel. — [V­á­mü­g­y.] A pénzügyminisztérium követke­ző rendeletet bocsátott ki a pénzügyi és vámhivatalok­hoz : Előfordult eset alkalmából egyetértőleg a m. kir. kereskedelmi minisztériummal, miheztartás végett értesittetik a m. kir. hivatal, hogy vasrozsdaviz (vas­­csáva) alatt mindazon folyadékok értendők és a bevi­telnél a vámjegyzék 37. a) tétele szerint vámmente­sen kezelendők, melyek vaséreg vagy vasélecsnek va­lamely savban r­ohadékát tartalmazzák, és iparczik­­kek, jelesül: fonalak, szövetek, továbbá fa-, bőr- és csontmunkák festésénél csáva gyanánt használtatnak — mennyiben azok más tétel alatt nincsenek elősorol­­va, mint p. o. a vasgálicz (37. b) tétel alatt) vagy a faeczetnek vassal­ összeköttetései (faeczet-savas vas 37. e) tétel alatt.) — [A keleti marhavész] ügyében a hiva­talos lap következő értesitéseket tesz közzé: Miután a keleti marhavész Baranya-és Fehérmegyében uralg, a sziriai­ és alsó-ausztriai cs. kir. helytartóság a vész behurczolásának, meggátlására tett intézkedését köz­li; — mely szerint Magyarországból Sziriába a szar­vasmarha, juh és kecskék, valamint az azoktól szár­mazó nyerstermények (a gyárilag mosott gyapjút ki­véve) szállítása, csakis a karlbergi járásban fekvő Szt. Johann, — a feldbachi járásban fekvő Fürsten­­feld, a petrazzi járásban fekvő Polstrann, — és a ran­­ni járásban fekvő Rann belépti állomásokon — Alsó- Ausztriába pedig a felnevezett két megyéből szárma­zók kivételével — fölidézett tárgyak a szokott belép­ti állomásokon szállíthatók be . A cs. kir. belügymi­nisztérium közlése szerint a keleti marhavész folyó évi szeptember hó 11 től 23-ig Gácsországban koza­­czowkai, skálái és hussiatyni vesztegintézetekben, va­lamint a borszezowi és trembowlai járásokhoz tartozó Jezierzany és Zazdwse községekben uralgott. Buko­vinában a vész csak is a Czernobury községben levő majorban pusztít. A többi osztrák tartományok vész­mentesek. — A cs. és kir. külügyminisztérium a fran­­cziaországi kereskedelmi minisztérium által a keleti marhavész behurczolásának meggátlására kiadott ál­latrendőri intézkedést közli, mely szerint Magyaror­szágból Francziaországba, a szarvasmarha, juh és kecskék, valamint az azoktól származó nyerstermé­­nyek szállitása, a vész itteni tartamáig betiltatott. — [A heves megyei és jászkun- kerü­leti gazdasági egyesület] folyó évi november 16—17 én Gyöngyösön termény-,­kézmüipar és barom­­kiállítás fog tartatni. A kiállítás 3 főágra oszlik u. m. Termények, kézmüczikkek és baromnak osztályára. Az első osztályba a kiállításra kívántatik gabnanemü­­ekből 15 i­eze, olajnövényekből 5, takarm­ány és ve­­teménymagvakból 1 iteze, gyümölcsből 2—4 db, sző­lőből 1—2 fürt, lisztből minden fajból 3 egyszeres üveg­gel, kender és lenből tilolt állapotban 10 font, gyara­­tolt állapotban 5 font, áztatott vagy ártatlan nyers ál­lapotban 1 kéve, dohányból minden fajból 1—2 csomó. Jutalom gyanánt minden osztályban több rendbeli ér­mek és pénzdijak vannak kikötve. Minden jutalomdij okmány kíséretében fog ünnepélyesen kiosztatni. A kiállitásra szánt tárgyakat Hanisz Imre kiállítási tit­kárnál Gyöngyösön f. é nov. 1-ig kell bejelenteni. Pesti galonatőzsde, októbber 8-án. Búza gyengén kináltatott, ellenben a vételkedz élénk volt , az áruk szi­­lárdaltak ; eladatott mintegy 10,000 vámmázea és pedig 86 fns 7.16, 86V2 fns 7.05, 86 fns 6.96 84’­, fns 6 85, 82’i­g fns 6.65. Bors csendes, eladatott 800 mérő 6 frt 82 krral 80 fontonkint, Árpa eladatott 2200 mérő, 2 frt 70—90 krral 72 fontonkint. zab változatlan, eladatott 2600 mérő, 1 frt 47—­62 krral 50 fontonkint. Kukoncza tavaszra 6.60. Pesti értéktőzsde, október 8-án. A hangulat folyton lanyha, a pénzhiány még mindig tart s több kényszereladás folytán az árak hanyatlottak. Vasúti kölcsön 104’/, frton, Borsjegykölcsön 104’/, frton vétetett­ Biztosítások üzlet nélkül. Pesti levaent 366 frttal jött forgalomba. Bankrész­vények közül angolmagyar bank 113 frton, frankobank 97— 98 frton, magyar hitelbank 188 frton vétetett, továbbá ta­­karékhitelegylet 112 frton, iparosbank 116 frton, pesti ke­­reskedelmi bank 886 frton, egyleti bank 85—87 frton. Ta­karékpénztárak üzlet nélkül. Magyar gőzhajózás 86 frton köttetett. Iparvállalati részvényekben semmi üzlet. Pénzek és váltók nem változtak, arany 6.34, hasifaunkos 8.76, ezüst 108, porosz pénztárjegy 1.63’­,. Felelős Biterke­stő: Rákosi Jenő. Vízállás: szept. 0 alatt 0 fölöU 8. Pesten . ........................6' 6“ 8. Pozsonyban ...... 3' 7" 7. M.-Szigeten ...... 1' 7" 7. Szatmáron ....... 1' 0*' 7. Tokajban ....... 6' 7" 7. Szolnokon ...................... 8 IO“ 8 Szogadsu ......19 1" 7. Aradon ......2' 3“ .. 7 Nagybecskereken . « 0' S" 7. Bezdán ....... 6' 3" 7. Ve­rbászon ...... 4' 9* 7. Eszéken • 2' IO“ 6. Mitroviezon .... 8 0" 6. Szis­zeken 14' 10" 6. Zimonyban ...... 7 10'' 6. Ó-Orsován............................7' 10" időjárás esős száraz ködös száraz száraz felhős felhős száraz száraz száraz száraz száraz száraz száraz száraz száraz

Next