Reform, 1872. november (4. évfolyam, 300-329. szám)

1872-11-25 / 324. szám

324. szám. Hétfő, november 25.1872. lO-hasáboB Dot­taor egyH­eri hirdetőHnál . . g A nyiktósi petitHor..................................................25 „ Bélyegilij külön, '*0 -REFORM ESTI KI^N­JIS. Előfizetési föltételek r Vidékre pestAn vaj ́ y helyben hálkhoz hordva Bgóaiérre erre -kr. Nugyed évre Egy hóra , 20 frt- 10 n -Hirdetmények dija 5 fri—kr 1 . 80 . m.évifolyam­. Szerkesztési iroda :­­B*1'V’Avob, i­6Yoab.aB-Mv 8. as. X. wd-rUg 7. •aaalakani K­lop­uoUonii révái illető mindéi közlemény a aierkeMtöaéghoi iikéieidö. BéimoaioUea levolok csak ismert lopsoktól fog­adtatBak el. Kiadó-hivatal: Mik IKór köHTYi­Bresfeedésiébeffl, régi «siakaxtsF 6. 0«. A lop anyagi réasét illető kdslemények (elő&ietési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmény) a kiadó-hivatalhoz intéaondök. Előfizetési fölhivás a ,JlEFORM politikai és közgazdasági napilapra. Folyó évi november—deczemberre 3 írt 60 kr., — novemberre 1 frt 80 kr. Minden negyedéves uj előfizető­ a Boz Dickens »Barnaby Rudge“ czimü­etes kitűnő regényre, melynek bolti ára különben 5 frt — igényt tarthat. 9QT Az előfizetési összegek beküldésére legczélszerübb­­ postai utal* ványlapokat használni. A „REFORM” kiadóhivatala, Ráth Mór könyvkereskedésében Pesten, háznégyszög. 9? 3 kö­ A pesti népszinházra A „Reform” szerkesztőségében eddig elé begyült 10153 frt 52 kr. és 2 db. cs. kir. arany. Pest, november 25. A kérdés, mely egy hét óta nem hagyta nyugodni a kedélyeket, ma végleges megol­dást nyert a képviselőházban, még pedig úgy, hogy egészen kivetkőztettetett tárgyi minősé­géből s visszaszállíttatott tisztán személyes természetére a két fél, Lónyay Menhért gróf és Csernátony Lajos urak között. A ház ülése fölöttébb élénk és népes volt, a karzatokat számos néző foglalta le az utolsó helyekig. Mindenki feszült figyelemmel várta a napirendre tűzött kérdés, Korizmics indítvá­­nya tárgyalását. Az első szó Tisza Kálmáné volt, a­ki higgadtan beszélt, s az ügy személyes oldalát érintetlen hagyta. Indítványt tett, melynek ér­deme Korizmicsénak érdemével — a házsza­bályok hiányainak megigazítása dolgában — azonos. Tisza Kálmán után Hoffmann Pál kö­vetkezett, ki a komoly hangnak s a békülé­­kenységnek, melyet Tisza Kálmán szavaiban látott, azzal vélt méltón megfelelni, hogy kije­lenté, miszerint kész elállani a szótól, ha a ház kész vita nélkül szavazni az indítványok felett. Győrffy Gyula úr a harmadik szónok. Ő is kész elállani, ha a ház elejti Korizmics indítványa indokolását és utolsó mondatát, me­lyekben az ismeretes esemény volt megörö­kítve. Erre a házban nagy mozgás és tanácsta­lanság támad, melynek az elnök az által vet véget, hogy az ülést felfüggeszti. A miniszterek Lónyay gr. elnöklete alatt a miniszteri szobában tanácsba gyűltek, hogy a dologban határozzanak. A félóráig tartott ta­nácskozás alatt különféle alarm-hírek járták be a házat. Az első volt, hogy Lónyay gróf kész Győrffy indítványához járulni. E hit élénk vita tárgyává tétetett a teremben, a folyosókon alakult csoportok körében, de csakhamar el­­szoríttatott egy másik által, mely szerint Ló­­nyay gróf a miniszterekkel együtt állítólag el­határozta kabinet­kérdést csinálni a dolog­ból, illetőleg lemondását bejelenteni. E hir nem sokáig élt, jött a harmadik, de jöttek már a miniszterek, és az elnök néhány szót váltván Lónyay gróffal, majd Csernátony urral, ismét megnyitja az ülést. A szó — Csernátonyé, a ki kéri a házat — s el volt határozva, ha alkalma ada­tik, másnap mindjárt kérni rá, hogy azt, a mit e hó 18-án akarata ellenére mondott, s mit, elismeri, hogy a háznak joga volt rászül­­ni, felejtse el. Helyeslés jobbról. Lónyay Menyhért gróf ezek folytán be­leegyezik, hogy Korizmics inditványából az indokolás kihagyassék. Tisza Kálmán pedig kész a maga indit­­ványát visszavonni, ha Korizmicsénak utolsó pas­szusa is elhagyatik. Korizmics erre szive­­sen rá­áll, indítványa elfogadtatik, s ezzel az év ma egy hete viharosan megindult ügy sze­líd érzékenységgel, ismételjük vissza s illető­leg belehelyezve személyes természe­tébe elintéztetett. Ez utolsó pont nehézzé teszi a hozzászó­lást, sőt tán tiltja is, noha a miniszterelnök személyes ügye jogosan érdekel mást is, nemcsak őt magát. Mindazonáltal enyhébbnek nincs jogunk, szigorúbbnak lenni nincs okunk jelenleg magánál a miniszterelnöknél, az ő személyes ügyében, annálfogva ezennel átad­juk az affairet a feledékenységnek. A pénzügyi bizottság tagjai, Lónyay Menyhért gróf szombati indítványára nézve, mint halljuk, abban készülnek megállapodni, hogy a zárszámadások megvizsgálására ne kü­lön bizottság kiküldését tegyék a ház előtt ja­vaslatba, hanem hogy e vizsgála­­t maguk eszközöljék. Indítványozni fogják, hogy a pénzügyi bizottság tagjai hattal szaporittas­­sanak. E bizottság pénteki tárgyalásáról a kö­vetkező tudósításunk van: A pénzügyi bizottság pénteken d. u. tartott ülésé­ben, mint már említettük, a fedezet módjáról tanács­kozott. Az utóbbi két ülésnek megállapodásait a kö­vetkezőkben közölhetjük. évre Az 1872. évnek hiánya 22.655.232 frt. Az 1872. részint megszavazott, részint a delegácziók által megállapított s a törvényhozás által még ezután fedezendő póthitelek összege 1.236,951 frt. Az állam­nak az utóbbi évekből fennmaradó összes lebegő adós­sági tartozása az 1.800,000 frtra rugó kincstári utal­ványokon és 2 millió frtot tevő pénztári letéteken kí­vül 12 millió frtot tesz. Ezen összeg kerékszámban 36 millió lesz, mint az 1872. évi deficzit fedezendő. Az 1873. évi rendes deficzit 6.395,000 frt, ehez még hozzáadva azon összeget, mely a kötendő köl­csön fejében mintegy 2 millió frttal fogja terhelni 1873-ra az államkincstárt, az összes 1873-ki defic­it kerekszámban 8 és fél millióra megy. Ha most ehez hozzáadjuk a rendkívüli költségekben mutatkozó 25 millió 595,000 frtnyi hiányt, az 1873-ki összes hiány 34.060,000 frt kerekszámban. Az összes hiány fedezésére nézve a követke­zőkben állapodott meg a bizottság. A bizottság mindenekelőtt az 1872. évi rendes hiányt illeti, a bizottság azon czélt tartja szem előtt, hogy az államnak mindazon kiadásai, melyek annak rendes szükségletét képezik, az állam rendes bevéte­leiből fedeztessenek, a bizottság a rendes kiadások azon összegére nézve, melyben az 1873. évi rendes szükséglet megállapittatott, már ezen elvet kívánja al­kalmaztatni és azért a rendes bevételek és rendes ki­adások közt mutatkozó 8 és fél millió hiányt az állam rendes jövedelmeinek fokozása által fedezni okvetle­nül szükségesnek tartja. A bizottság ennélfogva uta­­síttatni kívánja a pénzügyminisztert, hogy az állam rendes jövedelmeinek ily mérvben leendő fokozása iránt részletes, kimerítő javaslatot terjes­szen be a háznak. Az 1873-ik évi rendkívüli hiányt, mely 26 millió frtot tesz ki, és a 72-ik évi hiányt, mely 36­ mil­­lióra rúg, a bizottság következőkép véli fedezendő­­nek: ennek legnagyobb részét állandósított adósság által véli fedezendőnek, ennek folytán a pénzügymi­niszter felhatalmazandó lenne, hogy 44—45 milliónyi effektív értékű kölcsönt kössön, a fenmaradó 17—18 milliót az állam aktív értékeinek és követeléseinek értékesítése, vagy azok alapján teendő hitel­művelet által véli a bizottság beszerzendőnek. Az ezen hitel­művelet alapjául szolgáló értékek és követelések ,a pénzügyminiszter kijelölése alapján ezután lennének megállapítandók. A költségvetés tárgyalása ezzel befejeztetett. Ma szombaton d. u. tartott értekezletében a költségvetésre vonatkozó átalános jelentés szellemé­nek megállapításával foglalkozott a bizottság. ORSZÁGGYŰLÉ­S: A képviselőház ülése november 25-dikén. (Napirend : Montenegróval kötött postaszerződés, Koriz­mics László indítványa.) Elnök: Bittó István. Jegyzők : Széll Kálmán, Wachter Frigyes, Mihályi Péter, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Panner Tivadar, T­r­e­f­o­r­t Ágost­, Tisza Laj., Lónyay Menyhért gr., Kerkapoly Károly. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesittetik. Elnök mindenekelőtt egy szomorú kötelességét teljesiti; midőn jelenti, hogy hazánk legjelesebb hon­fiainak egyike, a köztiszteletben részesült Vukovics Sebő képviselő folyó hó 19-én meghalt. Sokkal is­mertebbek a elhunytnak érdemei, hogy sem azok felsorolását szükségesnek tartaná. Tenni fogja ezt a történelem, s az utókor kegyelettel fog megemlé­kezni e jeles férfiúról. Azt hiszi, hogy a közérzü­letnek ad kifejezést, midőn nyilvánítja, hogy a ház e gyászeset felett mély részvétét és fájdalmát jegy­zőkönyvileg fejezi ki (Helyeslés: Huszár Imre javasolja, hogy a gyászlobogó 3 napig tűzessék ki az országház épületére. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatban felhatalmaztatik az elnök az új választás elrendelésére. Elnök beadja Bazin város kérvényét a közigaz­gatási költségek tárgyában. Steiger Gyula benyújtja a magyar iparos-egye­sület kérvényét, hogy a bécsi világkiállításon egy iparműmúzeum felállítására szükséges 50,000 forint szavaztassák meg a képviselőház által. Az országos marosszövetség hasonló tárgyú kérvényét nyújtja­ be Fáik Miksa is. Kérvényeket nyújtanak be : Dulovk­a Ernő és Szirmay Ödön. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. — Interpellácziók.— Lázár Ádám kérdi a belügyminisztert : szán­dékozik-e Erdélyben a mezei rendőrséget illetőleg egyöntetű szabályzatot dolgozni ki és azt érvényre emelni. Közöltetni fog a belügyminiszterrel. Matolay Etele interpellácziót intéz a közleke­dési miniszterhez. A magyar északkeleti vasút hegy­aljai részén a személyforgalom igen élénk, de e for­galomnak megfelelő eszközök nem elégségesek, kérdi tehát a minisztert, szándékozik-e e bajon segíteni. Tisza Lajos közlekedési miniszter röviden azt felelheti , hogy igenis szándékában van javaslatot terjeszteni elő az iránt, hogy a forgalmi eszközök szaporíttassanak ott, hol erre szükség van. Matolay Etele megelégszik a felelettel, ha az ígért törvényjavaslatot mielőbb beterjeszti a közleke­dési miniszter. A ház tudomásul veszi a miniszter válaszát. Ezután a honvédelmi szakbizottság adta be jelen­tését több honvédelmi törvényjavaslat fölött. Az osztályokhoz utasittatik. Molnár Antal a kérvényi bizottság jelentését nyújtja be. Ki fog nyomatni és a szombati napirendre tűzetni. ____Következik a — napirend. — Olvastatik a Montenegróval kötött postaszerző­dés, mely elfogadtatott véglegesen. Következik Korizmics László indítványának tárgyalása. Tisza Kálmán feltett czélja oda hatni, hogy a felizgatott kedélyeket lecsendesítse, (Helyeslés) s ezért nem is fog Korizmits László beszédének elemzésébe bocsátkozni. A házszabályok revíziója végett egy bizottságot küldeni ki, de ő a revízió alatt kész nem érti a szólásszabadság megszorítását. Azon meggyő­ződésének ad egyúttal kifejezést, hogy tévedni fognak, ha azt hiszik, hogy a szólásszabadság megszorítása által időt nyernek s a felizgatott kedélyeket lecsende­­sítik. Ez csak az egymás jogai irányában való kellő tisztelet által érhető el, s ha az elnöki széken még kellő tapintat is lesz, nem fordulnak elő oly jelenetek, milyenektől megóvni akarjuk a magyar parlamentet. Korizmics László határozati javaslatatát nem fo­gadta el, a bevezető indokolás és a javaslat vége miatt. Elismeri szóló, hogy a november 18-ai ülésen egy képviselő a parlamenti modor ellen vétett, de vaj­jon nem hibázott-e az alelnök, midőn az illető kép­viselőt szavainak magyarázatára szólította fel, s nem vétett­e a parlamenti modor ellen maga a miniszter­­elnök is, ki a közügyek teljes mellőzésével tisztán a személyeskedés terére vitte át a vitát. Ha tehát több oldalról történt hiba, nem kell senkit megróni, ha­nem folytatni a vitát. Hivatkozva a jobboldal igazság­érzetére, kéri a határozati javaslat ezen részének ki­hagyását. Nem fogadja el továbbá Korizmics határo­zati javaslatát a vége miatt sem, melyben utasíttatik a minisztérium a 48 ki 4. t. ez. szakaszának módosí­tására, mert igen a 48-ki tjavaslat e szakasza mutatja a 48-ki törvényhozás bölcsességét, alkotmányos érzü­letét. Ha a tanácskozás rendjének megváltoztatása akár­mikor lehetséges, a parlament nincs biztosítva a perczleges szenvedélyek ellen, s akkor csak a par­lamenti többségek szeszélye fog uralkodni. Indítvá­nyozza tehát: „miután tapasztaltatott, hogy a házsza­bályok hiányosak, küldessék ki egy 9 tagú bizottság e hiányok pótlására.“ Végül szóló fölhívja az ellenzé­ket, adjuk példáját az engedékenységnek, hadd néz­zük, talál-e az a jobboldal részéről viszonzásra. (He­lyeslés a baloldalon.) Hoffmann Pál kész a szótól elállani, ha egy­szerűen szavazás által eldöntetik a kérdés, s az utána följegyzettek is elállnak a szótól. Győrey Gyula szintén eláll a szótól, ha elfo­gadtatik Tisza Kálmán indítványa. (Mozgás minden oldalról s fölkiáltások: 5 percznyi szünet!) Elnök: az ülést 5 perczre fölfüggesztem. — Szünet után. — Csernátony Lajos : (Halljuk ! Halljuk!) T . ház! E hónak 18-kán e házban szerencsétlenségem volt akaratom ellen a tisztelt háznak jogos elége­­dettlenségére okot szolgáltatni. (Tetszés.) Hivatkozhatom egy mélyen t. képviselőtársamra, hogy én már 19-én neki megmondottam, hogy ha al­kalmam nyílik, ezt mindjárt a legelső ülésben a ház­nak megmondani, a ház tekintélye iránti tiszteletből is, meg fogom mondani, és kérni fogom a házat, mél­­tóztassék ez elfelejteni. (Átalános élénk helyeslés.) Én azt megteszem most azon kijelentéssel, hogy igen sajnálom, hogy akaratlanul okot szolgáltattam arra, a­mi megtörtént. A­mit mondani akartam, azt megmondottam másnap hírlapomban. Annál sem többet, sem ke­vesebbet mondani nem akartam. Ennélfogva most ismételve kérem a házat, mél­­tóztassék — ámbár elismerem teljes jógák, mert nekem épugy szivemen fekszik e ház tekintélye, mint bárkinek, (Élénk helyeslés) elismerem, hogy igenis a háznak volt joga neheztelni, (általános élénk tet­szés) méltóztassék ezt elfelejteni. (Általános élénk tetszésnyilvánítások). Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök, Tisza Kálmán képviselő úr beszéde , Csernátony La­jos képviselő úr most hallott nyilatkozata, és ama magyarázat után, melyet ezen képviselő a kérdésben levő felszólalásnak egyébként is adott, és miután nekem is szívemen fekszik és őszintén óhajtom a tanácskozások nyugodt menetét, és az eredményt, melynek eszközlésére az országgyűlés hi­vatva van, sajnálva az e hó 18-ai ülésben történteket, arra kérem a t. házat, méltóztassék a Korizmics kép­viselő úr által beadott határozati javaslatból az indo­kolást kihagyni. (Átalános helyeslés.) Tisza Kálmán kéri a házat, hogy Korizmics László indítványának vége is hagyassék ki. (He­lyeslés.) Korizmics László e szellemben módosítva nyújtja be határozati javaslatát, melyből Madarász József még ezen szót kívánja kihagyatni, hogy a bi­zottság munkálatát „mielőbb” terjes­sze be. (He­lyeslés:) A határozati javaslat tehát e szellemben fogad­­tatik el. Ezután az ülés 12 óra 15 perczkor véget ért. Legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor. (Napirend : a főváros rendezéséről szóló­­javaslat.] KÜLÖNFÉLÉK. Pest, november 25. [Hivatalos.] Ő fölsége Blühdorn Jenő fogalmazó jelöltet követségi segéddé nevezte ki. [Kitüntetések.] A hivatalos lap legutóbbi száma közli : Ő fölsége a váczi és nagyváradi róm. kath megyés püspököknek. Beitler Antal és Lipovniczky Istvánnak, az egyház és az oktatás terén, valamint a közügyek előm­ozdí­­tásai körül szerzett kitünő érdemük elismeréséül, a titkos ta­nácsosi méltóságot díjmentesen adományozta. [A „Saturday Review“ Vámbéry Ár­min leg­újabb munkájáról] „Bokhara tör­ténet­é“-ről igen elismerőleg nyilatkozik. Minthogy mindig örömmel ves­szük tudomásul, ha hazai tudo­mányosságunk képviselői az ily szigorú ítészet előtt is, mint a mint a minővel a „Saturday Review“-ban szoktunk találkozni, csorbítatlan méltánylást vívunk ki műveik számára, nem tartjuk érdektelennek, a „Bokhara történeté“-re vonatkozó sorokat ide igtatni. A jeles angol kritikai lap így szól : Lehetetlen, hogy szükebb keretben eléggé méltányolhassuk Vámbéry Armin úr „Bokhara története“, czimü müvét, oly mü­vet, mely tizenkét török és perzsa író buvárlatán alapszik, s ezek között öt író most egyátalában elő­ször szolgál kutforrásul. A szerző kiterjedt topográ­fiai ismeretei, alapos otthonossága az itt leírt népek nyelveiben és szokásaiban oly fontosságra emelik művét, milyennel alig dicsekedhetik más, tisztán európai orientalista. Bokhara a történelemben legelő­ször mint mocsárakkal és erdőkkel teli műveletlen ország jelentkezik, melyet csak fokonként nyertek meg a polgárosodásnak az iráni bevándorlottak. Ké­sőbb a turániak is előtérbe jönnek, és a két nagy emberi faj küzdelmei legnyomatékosabb kifejezésüket találják a Zoroaster és Búdha hívőinek egymás közt való harczában, mely az utóbbiak győzelmével vég­ződik . A nestori kereszténység is szerepel itt, míg mindhárom vallás tért enged a mohamedanismusnak egy szerecsen dynasztia auspicziumai alatt. A Sama­­nida dynasztiának uralkodása Bokhara történetének fénykora, végre is azonban (1500-ban Kr. u.) a turáni turkomannok által az arab befolyás mindinkább ter­jesztetvén Bokharában, ez előbbiek maradtak az or­szág uralkodó népe egész napjainkig, midőn ismét aláigázás fenyegeti őket. Az ezen főmomentumok közé eső korszakok telvék mozgalmakkal s különö­­­sen a nagy Timur alatt a legérdekesebb s lebilincselő részletekkel. S emmellett Vámbéry oly mesterileg ke­zeli tárgyát, és alapos ismeretei egyrészt Turkesztán történetéről, másrészt irodalmáról oly gazdaggá te­szik művét, a­milyennel csak látkán léphet b­e a kö­zönség elé.“ — Ehhez magunk részéről csak azt tes­szük hozzá, hogy a „Bokhara története“ nemso­kára magyar kiadásban is meg fog jelenni. [A budapesti lánczhídon való közle­­kedésnek] a naponként élénkülő forgalom által igényelt czélszerű rendezése tárgyában Buda és Pest városok részéről kiküldött vegyes bizottmány által készített s a közgyűlés által elfogadott előmunkálat a belügyminisztérium által megvizsgáltatván, az — a közmunka és közlekedési minisztériumnak e tárgy­ban kifejezett műszaki véleményére való tekintettel, és a munkálatban a fönállott lánczhid részvénytársaság által foganatosítandókul elősorolt, de a lánczhidnak időközben a magyar állam tulajdonába történt átme­netele óta immár a pénzügyminisztérium ügykörébe tartozó teendőkre nézve meghallgatott pénzügymi­nisztériummal egyetértőleg — lényegére nézve a láncz­hídon való közlekedés iránt kibocsátandó rendszabály alapjául egészben elfogadhatónak, részleteiben azon­ban megváltoztatandónak, alakjára nézve pedig újra szerkesztendőnek találtatott, a­mi ugyanis a munkálat ellenvetés alá eső részleteit illeti, azokra nézve szük­ségesnek mutatkozott, hogy az üres teher­székellek­nek az előrehajtás, — mi sokszor gyorsabb hajtást igényel s ennélfogva a hid megrongálására hat — föltétlenül eltiltassék, és a nagyobb, nehezebb társaskocsik, melyek gyorsabb hajtás mellett a hídon nagyobb rázkódtatást okoznak, a teherszekerekkel egyenlő menetrendre szorittassa­­nak ; ajánlatosnak mutatkozott továbbá egy oly pon­tot közbe szúrni, melyben minden két megrakott te­­herszekér után három ölnyi szabad tér hagyása ren­deltetik el, részint a híd egy ponton való túlterhelé­sének kikerülése, részint a végett, hogy az előre hajtó könnyű kocsik a lassú lépésben haladó jármű­vek sorába szükség esetén betérhessenek, s így a közlekedés gyorsittassék. Szükségesnek mutatkozott végül a munkálat azon pontjának kihagyása, misze­rint a hidjegyeket az illetőknek a hidon át magukkal vinniük ne kelljen, a hidjegykezelés jelenlegi módjá­nak gyökeres és rögtönözve nem eszközölhető meg­változtatását föltételezi. [Csiky Sándor és egy német lap.] Az ismert szélsőbaloldali honatyától a bécsi „Neues Fremdenblatt“ a hó 24-ik reggeli számában igen ud­varias nyilatkozat jelent meg, melyben Göthe és Schiller nyelvén helyreigazító sorokat közöl nevezett lapban a Lónyai Csernátony affaire, s a baloldal magatartá­sáról megjelent czikk ellen. Csiki Sándor nem. Saul a „N. tr. Blatt“ nem próféta. Mégis méltán kérdjük, miként kerül Csiky védelmezése a „N. tr. Blatt“ közé. Végünk van, ha már ő is, elnémetesedik. Hiába a pengő sarkantyú a csikmáján, a honnyi bajuszkenő, a pedres átilla, ha ajkai elkezdik a német szót han­goztatni. [P­ály­áz­at.] A földmivelés-, ipar és kereske­delmi m. kir. minisztérium által, gazdasági szaktanár­jelöltek kiképezésére fordított ösztöndíjak egyike, egy tanári kinevezés folytán jelenleg kiadandóvá válván, annak elnyerésére nevezett minisztérium a következő feltételek mellett nyit pályázatot: a. Az ösz­töndíj csakis oly egyénnek fog adományoztatni, ki a földmivelési gépészet és eszköztan szakmájára magát tanárrá kiképezni óhajtván, az idevágó elméleti és gyakorlati ismereteknek egy, esetleg két tanév lefor­gása alatt való elsajátításához a kellő előkészültséggel bir. b. E czélra megkivántatik, hogy pályázó a mű­egyetemnek a szakbavágó tantárgyait kitűnő sikerrel végezte légyen s az erről nyert bizonyítványokat be­mutatván, kötelező nyilatkozatot adjon arra nézve, hogy egy, esetleg ha kivántatni fogna két évet a íel­­nevezett minisztérium által adományozott ösztöndíj segélyével, a kijelölendő külföldi tanintézeteket, s a minisztérium utasítása szerint való módon tölteni kész, valamint az iránt is kötelezettséget vállal, hogy azon esetben, ha a minisztérium az illetőt arra alkal­masnak ítélendi egy gépészeti szaktanár állomást a fenálló szabályok és javadalmazás mellett átvállalni, s abban esetleg legalább 6 évig működni tartozand­ó. Pályázó tartozik okmányokkal kimutatni: életko­rát , egészségi állapotát, erkölcsös magaviseletét, nyelvismereteit, nevezetesen a magyar nyelvet annyira bírnia kell, hogy azon előadásait tarthassa, összes eddigi tanulmányait és rövid életrajzát, (curriculum vitae), d. Máskülönben egyenlőn képesített pályázó fölött előnnyel bírnak: kik a földmivelési gépészet, a mező és erdőgazdaság körül akár elméleti, akár gyakorlati ismereteket bírnak fölmutatni; kik gazda­sági tanintézeteket is látogattak; kik a tanítói pá­lyán vagy a szak­irodalom terén már működtek, e. Az ösztöndíj, mely jelenleg az 1872/3-iki tanévre adatik ki, egyezer o. é. forint, f. A teljesen felszerelt, szabályos bnyeggel ellátott kérvények f. é. deczem­­ber hó 31-ig a felnevezett minisztériumhoz nyújtan­dók be. [Régi pénzek.] Hunyadmegye Tisza község határában egy román ember szántás közben egy fa­­ség ezüst pénzt fordított ki ekéjével. A megyei tiszt síp intézkedése folytán a talált kincset Dévára vitték A fazékban volt 50 darab nagy ezüstpénz a legépebb állapotban, mindenik a felirattal: „Herakleos Doteror Thasion“, 9n2 római köztársasági pénz, — impera­­torok pénzei ezek közt alig találhatók. E pénzeket az alispán felküldte a pénzügyminisztériumhoz. [Uj kőszéntelep] Nagyváradról írják, hogy gr. Haller Sándornak sikerült , több évi fáradtság után Szorándon (Telegd vidékén) egy lábnyi barnakőszéntelepet fölfedezni. [Adományok.] A „nőképző-egylet“ nőnevel­­déje javára farsang első vasárnapján rendezendő tom­bolajátékhoz az egylet választmányának jelentése szerint eddigelé a következő adományok érkeztek be: 1. Fischer kereskedőtől 12 db. nyakkendő és 6 darab illatszertartó. 2. Szász Károlytól egy broncze tinta­tartó. 3. 0. F. úrnőtől egy pár kristály gyertyatartó. 4. Szász Domokos úrhölgytől egy virágtartó üveg­ből, egy kézi gyertyatartó. 5. Gróf Zichy Ferr. Vik­tortól 25 forint. 6. Veres Pálnétól egy virágtartó, egy látogatójegytartó, két kompótos tál. 7. Rudnay Jó­­zsefnétől egy hat személyre való b­eakészlet. 8. An­­tosné, Radák bárónőtől egy tintatartó s két virág­tartó üvegből. 9. Gömbös Jánosnétől 5 forint, miért a választmány az ajándékozóknak köszönetet mond. [A kolera állásáról] ez évi november hó 24-én beérkezett tudósítások szerint Budán novem­ber 23-án 1­3 újabb koleraeset merült fel, ebből esik Tabánra 1, Vízivárosra 1, kültelekre 3, közkórházra 2, irgalmi kórház 6. Ehhez hozzászámítván az ápo­lás alatt maradt 95-öt, az összes beteg létszám 108, ezek közül meggyógyult 5, meghalt 7. Október 18 -a óta összesen megbetegült 651, kikből meggyógyult 314, meghalt 241, gyógykezelés alatt maradt 96. — A katonák között november 23-től 24-ig megbe­tegült 0. A gyógykezelés alatt maradt 21, ezekből meggyógyult 1, további ápolás alatt maradt 2­. — Pesten nov. 23-ától 24-éig megbetegült 18, ebből esik : a belvárosra 1, a Terézvárosra 4, a Józsefvá­rosra 3, a Ferenczvárosra 1, a közkórházakra 9.­­ Ehhez számítván az ápolás alatt maradt 163, az ös­­­szes beteg létszám 181, ebből meggyógyult 8, meg­halt 5. A járvány kezdete óta összesen megbetegült 441, ebből meggyógyult 113, meghalt 160, további gyógykezelés alatt pedig maradt 168. — Nógr­ád­­megyében Vadkerten november 21-én egy kolera­eset adta elő magát, mely halállal végződött. — M­o­son m­eg­y­é­b­e­n Újfalu községben november hó 19-én egy koleraeset merült fel, halálos kimenettel.—■ L­ip­t­ó megy­éb­en Verbicz községben nov. 22-én egy koleraeset fordult elő, a beteg javuló­félben van. — Kassán a kolerabetegek száma hattal szaporo­dott, az eddig megbetegült 37 egyén közül meg­halt 19. [A budai b. tiszti főorvos jelentése a kolerajárványról.] Folyó hó 24-kéig (este) be­zárólag szaporodott 6 b­eteggel, ezekből esik a tabánra .1, a Vízivárosra 1, újlakra 2, és a közkór­­házra 2. Összes betegek száma 102. Ezekből meg­­gyógyult 9, meghalt 3, gyógykezelés alatt maradt 90. Az elhaltakból esik 1 a közkórh­ázra és kettő az ir­­galmasok kórodájára. Az egész járvány alatt megbe­tegült 657, meggyógyult 324, meghalt 244, gyógyke­zelés alatt maradt 90. Az egész járvány alatt meg­halt a várban 18, Krisztinaváros 11, tabán 47, Víziváros 32, országút 11, újlak 3, kültelek 2, közkórház 50 és az irgalmas barátok kórodájában 70. A járvány a mint a szaporodás és h­alálozásból látható, örvendetes módon apad, különösen ha tekintetbe ves­szük azt, hogy a járvány alatt legtöbb beteg és halálozás szom­bat és vasárnapra esett. [Az orvostan­hallgatók idei bálbi­zottsága] következőleg alakult meg. Elnökké egy­hangúlag Miskolczy Imre választatott meg. Alelnök lett: Mossits Ferencz; pénztárnok: Krajcsik Rezső; ellenőr: Dömötör József; jegyző: Muraközy Kálmán. Bizottsági tagok: Hoffmann Béla, Lech­ner Károly, Heinrich Kálmán, Laufenauer Károly, Mezey Gyula, Brunner Kálmán, Szénássy Sándor, Nagy Szilárd, SSir János, Glósz Miklós, Horváth Hugó, Arányi Ar­ad, Lakner Árpád, Özvegyi Ákos, Mulla Lajos és [anelák István. [F­ö­l­o­lv­a­s­á­s­o­k.] Az egyetemi bölcsészettan hallgatók „Önképző kör“-e e hó 27-kén az egyetemi épület 3-ik emeletének 1-ső számú tantermében a kö­vetkező fölolvasások fognak tartatni: „Salamon“ czimü költői beszély harmadik énekének bemutatása Mikes Tóth Kálmántól, „Tél kezdetén“, költemény Hajnal Istvántól stb. [Jótékonyság.] Csurog a volt titeli és csaj­­kás kerület egyik nagyobb, a Tisza jobb partján fekvő , közel 6000 lakossal biró községében Haynald Lajos templomépitésre, a belső fölszerelésen kívül 14,000 frtot ajánlott föl, s papjakul a polgárosítás következtében fölöslegessé vált tiszti lakok egyikét 2400 frt becsáron megvette; valamint az iskola segé­lyezésére is tetemes összeget áldozott; s Józseffalván, mely szintén még imént végvidéki község volt s most szép jövővel kecsegtető tiszamelléki városka, az isko­lát hasonlókép bőkezüleg segélyezi. [Duna-Patajról] Írják lapunknak, hogy a „Reform“ I. évi 315. számában megjelent azon közlés, — mintha a kolerára vonatkozó rendeletek ki sem hirdettettek, s a tisztaság érdekében semmi intézkedés nem történt volna, s jóllehet e hó 12-től 13-ig 3 halálozási eset történt volna, az utczák telve lennének káposztalevéllel, hagymával s más r­othadás­­nak indult büdös tárgyakkal stb. — részben túlzott, részben nélkülözi a valóságot, és semmi esetre nem bír oly jelentőséggel, hogy aggodalmat érdemelne.­­ Túlzott annyiban, hogy a hel­lyel-közzel volt ká­posztalevelek , egyéb hulladékok, mielőtt a járvány beköszöntött volna, azt megelőzőleg sem töltötték be soha az utczákat és sokkal gyérebben voltak láthatók, hogy sem azok által a levegő megromolhatott volna; alaptalan annyiban, hogy semmi intézkedés nem tör­tént. Mert eltekintve attól, hogy a járási szolgabíró által megalakított kolerabizottság megtesz minden le­hetőt az óvintézkedések foganatosítására, — eltekintve attól, hogy a tisztaság szigorú föntartására, a szobák gyakori szellőztetésére, az árnyékszékeknek fertőzte­­lenítésére stb. ellenőrködés is gyakoroltatik és sem az utczák, sem a lakások nem oly piszkosak, hogy az egészséges levegő hiányoznék, az igazság érdekében, a roszul értesült közönség tájékozására csupán azt jegyzi meg tudósitó, hogy 12-éről ez ideig 3 kolera­eset volt, melyből kettő halállal végződött 1 beteg­ápolás alatt áll s javulófélben van. — Hogy a r. kath. hitfelekezet mind ez ideig elhanyagolta iskolájánál árnyékszéket építeni, az igaz, de arról a kolera­bizottság nem tehet, legföljebb annyit, hogy az iskolát bezáratja. [A „n­ő­k­é­p­z­ő-e­g­y­l­e­t“­ most tartotta szokott havi választmányi ülését, melyben a tagok oly szép számban vettek részt, hogy ez egy közgyűlésnek is beillett volna ; 24 tag volt jelen. Ennök jelentést tett, hogy a növendékek egészségi állapota kielégítő, a ta­nulás jó rendben halad, továbbá hogy a szállás szűke annak ismét megnagyobbítását követeli, s bár jelen­leg az egylet 3200 írt bért fizet, még­sem lehet az inté­zetet úgy berendezni, mint az kívánatos volna, s hogy ennélfogva az intézet czélszerű beosztása érdekéből nagy szükség mutatkozik azt egy saját házban he­lyezni el, a­miért is felkérte a választmányi tagokat, szokott buzgóságukat annak megszerzésére fordítani. Bejelentette továbbá, hogy két növendék, név szerint Freund Vilma s Herczog Sarolta letette Budán az államvizsgát igen jó eredmén­nyel, mit a választmány nagy örömmel fogadott. Történte­k több intézkedések a tanodát illetőleg, a torn­ászat, rajz stb. végett. Gróf Telekiné buzgólkodik egy tombola rendezésében. Végre bejelentette az elnök gróf Gyürky Ábrahám­­nét és Várady Gábornét 100 frttal alapitó tagoknak, kik alapítványaikat le is fizették és hogy Rimbaszom­­baton Fábri János leány-tanintézetében alakult „leány­­egylet“, nemkülönben a rimaszombati jótékony nő­­egylet testületileg lépett a nőképző-egyletbe rendes tagnak. Bejelentett továbbá Nadányi Albertné 5 ala­pitó tagot 100 forinttal, név szerint : Bayer Karolin, Pulszky Ferencz, Weisz Berta, Máday Izidor és Lika Jánosnét és szerzett 50 frtot adományokból. Igazgató­tagoknak bejelentették még: Vidats Jánosné dr. Sza­­bóky Adolf, Erlich Józsefné, Szigeti Béláné és Li­­gethy. [„Legyen neki kön­ny­ű h­a­t­á­r­a.“] A „Va­dász és versenylap“ következő megindító hírt k­özli : Bábolna, az öreg 23 éves Mahmud Mirza nevű ere­deti arabs telivér mén végelgyengülés miatt legköze­lebb le fog szuratni. Ezen a paló sok vitára ad­tt al­kalmat annak idején. Indiából hozatott Angliába, honnan Bábolnára került. Individuális alakjából sokan ex- s ismét im­portált angol lónak tartották. Azon­ban ivadékaira oly gyönyörűen átörökölte a valódi nemes arabs typust, hogy származása most már két­ségtelenül áll. Sok szép ivadékai közül két gyönyörű fiatal mén (az egyik Mehemed Ali, 4 éves, s a világ­kiállításra is fölküldetik, a másik Il­dik Mahmud Mirza) Bábolnán tartatott meg törzsménnek. Legyen neki könnyű halála ! [A földbirtokosok földhitelintézete] név alatt már néhány hó előtt alapított intézet, még 2500 részvényére e hó 28—30-ig nyit aláírást. Min-

Next