Reform, 1989. május-augusztus (2. évfolyam, 17-33. szám)

1989-07-07 / 26. szám

12 ■ ■■ ■ m­w m ..Melyeik a Keres­kedelmi­­Mimisziemim dilet­táns intézkedései?” Haragos válasz a Fővárosi Tanács illetékes főosztály­vezetőjének a Reformban megjelent nyilatkozatára A Reform 1989. június 23-i számá­ban Cs. I. aláírással cikk jelent meg „A tárcák közti marakodás akadályozza a reprivatizációt” címmel. Ebben - interjú formájában - Dániel Péter, a Fővárosi Tanács főosztályvezetője fejti ki véleményét a kereskedelem reprivatizálásával kapcsolatban. Állí­tásaival összefüggésben a Kereske­delmi Minisztérium részéről szüksé­gesnek tartom megjegyezni a követ­kezőket. Dániel Péter szerint a kibontako­zást „a tárcák közötti torzsalkodás akadályozza. Egyes minisztériumok saját helyzetük javítására igyekeznek felhasználni az így előteremtett bevé­teleket. Ezzel a rendkívül káros köz­ponti piacépítés és piacfejlesztés fennmaradását segítik elő.” Ez az állí­tás minden valóságtartalmat nélkü­löz. Való igaz, hogy a gazdaságélén­kítő intézkedések - és ezen belül a privatizálás - egyik célja a költségve­tés jelenlegi problémáinak enyhítése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a minisztériumok ebből akár közvetle­nül, akár közvetve bármiféle jövede­lemre tehetnének szert, hiszen az esetleges bevételből a minisztériu­mok egyetlen fillérhez sem jutnának. Szó sem lehet tehát arról, hogy a tár­cák a bevételekkel saját helyzetüket javítsák. Dániel Péter figyelmen kívül hagy­ja azt is, hogy a privatizációs program a népgazdaság valamennyi ágazatát átfogja, ezért az nem korlátozható a kereskedelemre és hiba kizárólag ke­reskedelmi szempontból vizsgálni a témát. A világosabb kép szempontjából hasznos lett volna, ha az interjúalany konkrétan is megjelöli, hogy miben nem egyezik a véleménye a kereske­delmi miniszterrel, de ezt valamilyen okból gondosan eltitkolta. A titok ho­málya fedi azt is, hogy az interjúalany szerint melyek „a Kereskedelmi Mi­nisztérium dilettáns intézkedései”. A tények és érvek tárgyszerű megje­lölésének hiányában a hangzatos, de üres megállapításokkal érdemben nem lehet vitatkozni. Az interjúalany állításával szem­ben a minisztérium a privatizálásra egyetlen vállalatot sem jelölt ki. A va­lóságban az történt, hogy felkértünk egyes vállalatokat arra, hogy vegye­nek részt a privatizációs program ki­dolgozását megalapozó kísérletben. A hatályos szabályozáson alapuló vállalatirányítási rendszer szempont­jából egyébként annak már nincs je­lentősége, hogy ki alapította (a mi­nisztérium vagy a tanács) a vállalatot. Az önkormányzati irányítás alatt álló vállalatoknál ugyanis az alapító szer­vek jogosítványai megszűntek, s a kísérletben való részvételre felkért vállalatok mindegyike önkormányzati irányítás alatt áll. A kísérlet beindításáról és a lehet­séges résztvevőkről a minisztérium előzetesen konzultált az érintett ala­pító szervekkel, ezért nem igaz az interjúalany azon kijelentése, hogy „a kereskedelmi tárca nem egyeztetett a tulajdonossal", azzal, amelynek a vállalatok működésével kapcsolat­ban - minthogy vállalati tanács irá­nyítása alatt álló vállalatokról van szó - tulajdonosi jogosítványa már nincs. A Fővárosi Tanács képviselője pedig a témával kapcsolatos valamennyi értekezleten jelen volt és nehezen fel­tételezhető, hogy Dániel Pétert erről munkatársai nem tájékoztatták. Igen hasznos lett volna, ha az in­terjúalany nem titkolja el, hogy a kí­sérletben történő részvételre való fel­kéréssel a Kereskedelmi Minisztéri­um a Tanácstörvény mely rendelke­zését és hogyan sértette meg. Az ilyen tendenciózus, valótlan és min­den tárgyilagosságot nélkülöző kije­lentések csak hangulatkeltésre alkal­masak, de a feladat végrehajtása elé tornyosuló akadályok megszünteté­sének elősegítésére nem. Azt is jó lenne tudni, hogy az inter­júalany szerint mi bizonyítja a tárca hozzá nem értését. Az élelmiszerke­reskedelemre történő utalás ugyanis indoknak nem fogadható el, mert nem felel meg a valóságnak. A kísér­letben csupán két, a statisztikai be­sorolás szempontjából élelmiszerke­reskedelminek minősülő vállalat vesz részt, amelyek közül egyik sem lát el alapellátási feladatot. Ez a két vállalat a HARMÓNIA Kereskedelmi Vállalat (korábban Dohánybolt Vállalat), amely a fővárosi dohányboltokat üze­melteti, és a Fővárosi Édességbolt Vállalat, amely édességboltokat és kávé-tea szaküzleteket üzemeltet. A laikus olvasó számára tetsze­tősnek tűnhet az interjúalany azon javaslata, hogy „a vállalati vezetőket érdekeltté kell tenni a folyamatban, kapjanak prémiumot a vezetők a si­keresen végrehajtott reprivatizálás­­ért”. Azt a nem lényegtelen körül­ményt azonban figyelmen kívül hagy­ja, hogy a vállalati igazgatók szemé­lyes érdekeltsége sajnos sok esetben a jelenlegi struktúra fenntartásához vagy átmentéséhez fűződik, és ezt semmiféle prémiummal ellensúlyozni nem lehet. Sőt, éppen az ilyen premi­zálási rendszer lenne az, ami az állami tulajdon elkótyavetyélésére ösztö­nözné a vállalatokat, mert ami az ál­lam érdekei szempontjából előnyte­len ügylet lenne, az a vállalati vezetők érdekeltsége szempontjából még elő­nyös lehet. Budapest, 1989. június 27. Gyárfásné dr. Fekete Judit a Kereskedelmi Minisztérium Sajtó Önálló Osztály vezetője Az elmúlt esztendőben a Magyar Televízió 475 millió forint állami támogatásban részesült, míg az előfizetői díjakból mintegy 2,6 milliárd forint volt a bevétel. En­nek ellenére anyagi nehézségek­kel küzd a televízió, olyannyira, hogy nem egy esetben a további működésnek elemi akadályai is vannak. Főként az elavult technika okoz gondokat. E berendezések 50 százaléka ugyanis teljesen el­használódott, kicserélésre, lese­lejtezésre vár. Éppen ezért a televízió vezetői azt szeretnék elérni a kormány­nál, hogy az év elején megemelt előfizetési díjakból származó 600 millió forintot kapja meg az intéz­mény. Jelenleg ugyanis - a költ­ségvetési elvonás és a többszö­rösére növekedett postai sugár­zási díj következtében - mind­össze 20 millió forint marad a Te­levíziónál. 1989. JÚLIUS 7. Ha megjön Bush A fővárosi szállodák felkészültek Bush meritai elnök közelgő láto­gatására. Sok vendégről kell gon­doskodniuk, mivel az elnök három minőségében - mint államfő, kor­mányfő és hadseregparancsnok - érkezik a magyar fővárosba. Kí­séretében így mintegy 800-900- an lesznek, közülük 300 újságíró. Az elnök látogatásának idejére július 11-én, 12-én és 13-án az Atrium Hyatt és a Duna Interconti­nental szállodákat teljes egészé­ben kiürítik: az Átriumban 353 szobát, az Intercontinentalban 340-et A számlákat az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége állja. Négycsillagos balatoni kemping Balatonalmádiban megnyílt a Bala­­ton-part első négycsillagos motelje és kempingje. A főként családoknak szánt tábor­helyet a Balatontourist Idegenforgal­mi Hivatal hozta létre egy korábbi sá­torozóhely felújításával. 23 millió fo­rint ráfordítással 14 elsőosztályú üdülőházat építettek, és még további ötven sátorhelyet alakítottak ki. Az új kemping iránt máris nagy a külföldi érdeklődés. Egy dán idegen­­forgalmi cég a teljes területet le akar­ta foglalni. A Balatontourist azonban - tekintettel a törzsvendégekre - „csupán” a kemping férőhelyeinek fe­lét kötötte le a dán partnerrel. A Magyar Munkaerőpiaci Központ legfrissebb tájékoztatója szerint ápri­lis végéig több mint 3200-an vették igénybe az év elején bevezetett mun­kanélküli segélyt. A segélyben részesülők kéthar­mada férfi, 81 százalékuk fizikai dol­gozó. Többségük alacsonyabb iskolai végzettségű, miközben a munkaerő­kereslet éppen a szakmunkások iránt nyilvánul meg.

Next