Reform, 1989. május-augusztus (2. évfolyam, 17-33. szám)
1989-07-07 / 26. szám
12 ■ ■■ ■ mw m ..Melyeik a KereskedelmiMimisziemim dilettáns intézkedései?” Haragos válasz a Fővárosi Tanács illetékes főosztályvezetőjének a Reformban megjelent nyilatkozatára A Reform 1989. június 23-i számában Cs. I. aláírással cikk jelent meg „A tárcák közti marakodás akadályozza a reprivatizációt” címmel. Ebben - interjú formájában - Dániel Péter, a Fővárosi Tanács főosztályvezetője fejti ki véleményét a kereskedelem reprivatizálásával kapcsolatban. Állításaival összefüggésben a Kereskedelmi Minisztérium részéről szükségesnek tartom megjegyezni a következőket. Dániel Péter szerint a kibontakozást „a tárcák közötti torzsalkodás akadályozza. Egyes minisztériumok saját helyzetük javítására igyekeznek felhasználni az így előteremtett bevételeket. Ezzel a rendkívül káros központi piacépítés és piacfejlesztés fennmaradását segítik elő.” Ez az állítás minden valóságtartalmat nélkülöz. Való igaz, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések - és ezen belül a privatizálás - egyik célja a költségvetés jelenlegi problémáinak enyhítése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a minisztériumok ebből akár közvetlenül, akár közvetve bármiféle jövedelemre tehetnének szert, hiszen az esetleges bevételből a minisztériumok egyetlen fillérhez sem jutnának. Szó sem lehet tehát arról, hogy a tárcák a bevételekkel saját helyzetüket javítsák. Dániel Péter figyelmen kívül hagyja azt is, hogy a privatizációs program a népgazdaság valamennyi ágazatát átfogja, ezért az nem korlátozható a kereskedelemre és hiba kizárólag kereskedelmi szempontból vizsgálni a témát. A világosabb kép szempontjából hasznos lett volna, ha az interjúalany konkrétan is megjelöli, hogy miben nem egyezik a véleménye a kereskedelmi miniszterrel, de ezt valamilyen okból gondosan eltitkolta. A titok homálya fedi azt is, hogy az interjúalany szerint melyek „a Kereskedelmi Minisztérium dilettáns intézkedései”. A tények és érvek tárgyszerű megjelölésének hiányában a hangzatos, de üres megállapításokkal érdemben nem lehet vitatkozni. Az interjúalany állításával szemben a minisztérium a privatizálásra egyetlen vállalatot sem jelölt ki. A valóságban az történt, hogy felkértünk egyes vállalatokat arra, hogy vegyenek részt a privatizációs program kidolgozását megalapozó kísérletben. A hatályos szabályozáson alapuló vállalatirányítási rendszer szempontjából egyébként annak már nincs jelentősége, hogy ki alapította (a minisztérium vagy a tanács) a vállalatot. Az önkormányzati irányítás alatt álló vállalatoknál ugyanis az alapító szervek jogosítványai megszűntek, s a kísérletben való részvételre felkért vállalatok mindegyike önkormányzati irányítás alatt áll. A kísérlet beindításáról és a lehetséges résztvevőkről a minisztérium előzetesen konzultált az érintett alapító szervekkel, ezért nem igaz az interjúalany azon kijelentése, hogy „a kereskedelmi tárca nem egyeztetett a tulajdonossal", azzal, amelynek a vállalatok működésével kapcsolatban - minthogy vállalati tanács irányítása alatt álló vállalatokról van szó - tulajdonosi jogosítványa már nincs. A Fővárosi Tanács képviselője pedig a témával kapcsolatos valamennyi értekezleten jelen volt és nehezen feltételezhető, hogy Dániel Pétert erről munkatársai nem tájékoztatták. Igen hasznos lett volna, ha az interjúalany nem titkolja el, hogy a kísérletben történő részvételre való felkéréssel a Kereskedelmi Minisztérium a Tanácstörvény mely rendelkezését és hogyan sértette meg. Az ilyen tendenciózus, valótlan és minden tárgyilagosságot nélkülöző kijelentések csak hangulatkeltésre alkalmasak, de a feladat végrehajtása elé tornyosuló akadályok megszüntetésének elősegítésére nem. Azt is jó lenne tudni, hogy az interjúalany szerint mi bizonyítja a tárca hozzá nem értését. Az élelmiszerkereskedelemre történő utalás ugyanis indoknak nem fogadható el, mert nem felel meg a valóságnak. A kísérletben csupán két, a statisztikai besorolás szempontjából élelmiszerkereskedelminek minősülő vállalat vesz részt, amelyek közül egyik sem lát el alapellátási feladatot. Ez a két vállalat a HARMÓNIA Kereskedelmi Vállalat (korábban Dohánybolt Vállalat), amely a fővárosi dohányboltokat üzemelteti, és a Fővárosi Édességbolt Vállalat, amely édességboltokat és kávé-tea szaküzleteket üzemeltet. A laikus olvasó számára tetszetősnek tűnhet az interjúalany azon javaslata, hogy „a vállalati vezetőket érdekeltté kell tenni a folyamatban, kapjanak prémiumot a vezetők a sikeresen végrehajtott reprivatizálásért”. Azt a nem lényegtelen körülményt azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a vállalati igazgatók személyes érdekeltsége sajnos sok esetben a jelenlegi struktúra fenntartásához vagy átmentéséhez fűződik, és ezt semmiféle prémiummal ellensúlyozni nem lehet. Sőt, éppen az ilyen premizálási rendszer lenne az, ami az állami tulajdon elkótyavetyélésére ösztönözné a vállalatokat, mert ami az állam érdekei szempontjából előnytelen ügylet lenne, az a vállalati vezetők érdekeltsége szempontjából még előnyös lehet. Budapest, 1989. június 27. Gyárfásné dr. Fekete Judit a Kereskedelmi Minisztérium Sajtó Önálló Osztály vezetője Az elmúlt esztendőben a Magyar Televízió 475 millió forint állami támogatásban részesült, míg az előfizetői díjakból mintegy 2,6 milliárd forint volt a bevétel. Ennek ellenére anyagi nehézségekkel küzd a televízió, olyannyira, hogy nem egy esetben a további működésnek elemi akadályai is vannak. Főként az elavult technika okoz gondokat. E berendezések 50 százaléka ugyanis teljesen elhasználódott, kicserélésre, leselejtezésre vár. Éppen ezért a televízió vezetői azt szeretnék elérni a kormánynál, hogy az év elején megemelt előfizetési díjakból származó 600 millió forintot kapja meg az intézmény. Jelenleg ugyanis - a költségvetési elvonás és a többszörösére növekedett postai sugárzási díj következtében - mindössze 20 millió forint marad a Televíziónál. 1989. JÚLIUS 7. Ha megjön Bush A fővárosi szállodák felkészültek Bush meritai elnök közelgő látogatására. Sok vendégről kell gondoskodniuk, mivel az elnök három minőségében - mint államfő, kormányfő és hadseregparancsnok - érkezik a magyar fővárosba. Kíséretében így mintegy 800-900- an lesznek, közülük 300 újságíró. Az elnök látogatásának idejére július 11-én, 12-én és 13-án az Atrium Hyatt és a Duna Intercontinental szállodákat teljes egészében kiürítik: az Átriumban 353 szobát, az Intercontinentalban 340-et A számlákat az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége állja. Négycsillagos balatoni kemping Balatonalmádiban megnyílt a Balaton-part első négycsillagos motelje és kempingje. A főként családoknak szánt táborhelyet a Balatontourist Idegenforgalmi Hivatal hozta létre egy korábbi sátorozóhely felújításával. 23 millió forint ráfordítással 14 elsőosztályú üdülőházat építettek, és még további ötven sátorhelyet alakítottak ki. Az új kemping iránt máris nagy a külföldi érdeklődés. Egy dán idegenforgalmi cég a teljes területet le akarta foglalni. A Balatontourist azonban - tekintettel a törzsvendégekre - „csupán” a kemping férőhelyeinek felét kötötte le a dán partnerrel. A Magyar Munkaerőpiaci Központ legfrissebb tájékoztatója szerint április végéig több mint 3200-an vették igénybe az év elején bevezetett munkanélküli segélyt. A segélyben részesülők kétharmada férfi, 81 százalékuk fizikai dolgozó. Többségük alacsonyabb iskolai végzettségű, miközben a munkaerőkereslet éppen a szakmunkások iránt nyilvánul meg.