Reformátusok Lapja, 2014 (58. évfolyam, 1-52. szám)
2014-02-23 / 8. szám
Ha reng a föld, akkor is Hit és sport. Zene, kultúra, divat, színház és táncművészet: ezeket mind jól kell ismernie annak, aki kimagasló eredményekre vágyik a műkorcsolyában - mondja Sallay András világbajnok jégtáncos, a legendás Regőczy-Sallay páros férfi tagja. A párostól a pontozóbírók politikai okokból vették el az olimpiai aranyérmet az 1980-as Lake Placid-i olimpián, de a férfi azt mondja: hitének köszönhetően a váratlan történéseket is el tudja fogadni Isten kezéből. „Valóban nagyon jól korcsolyáztunk az olimpián, a dortmundi világbajnoki aranyat érő kűrünk vizet nem vihetne az olimpiai produkciónknak, én mégis megköszöntem a második helyet Istennek.” Az olimpikon a szocsi téli olimpia végéhez közeledve arról beszélt lapunknak, hogy könnyű-e minden helyzetben mosolyogni, hogy tapasztalható-e még az üzleti életben a számára nélkülözhetetlen sportszerűség, és hogy nagy bajban meg lehet-e írásos szerződések nélkül, három hét alatt szervezni egy súlyos természeti katasztrófa miatt elmaradt világbajnokságot. Folytatás a 6. oldalon Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet REFORMÁTUS SZEMMEL Húsz éve a katonák között Az evangélium egészen apró repedéseken is képes átszivárogni - mondja Jákob János protestáns tábori püspök a húszéves tábori lelkészi szolgálat kapcsán... . 3. oldal REFORMÁTUS SZEMMEL Szemét helyett virágot Nehéz sorsú gyermekek is tudnak adni: tudásuk, lényük, jóindulatuk legjavát. Ebben segíti őket a Kőhalmi Szórványdiákotthon... 1 3. és 12. oldal SZOLGÁLAT Kincseket a mennyben Isten a tőzsdén is ott van - vallja Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank egyik igazgatóságának vezetője, biatorbágyi presbiter... , 12. oldal A többlet Tizedik alkalommal adták át a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjat, amelyet idén Katkó László, a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon vezetője vett át. Beszámoló az 5. oldalon. fotó: Margosz Gábor Oktatási vezetők konferenciája Iskolaügy. A református oktatási intézmények és a fenntartók képviselői február 12. és 14. között tartották helyzetelemző konferenciájukat Berekfürdőn. Az értekezlet első napján Papp Kornél oktatási irodavezető értékelte az oktatás területén 2010 óta bekövetkezett változásokat, majd Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter köszöntötte a részvevőket, kiemelve az egyházi nevelés-oktatás jelentőségét, valamint a gazdaság és az oktatás szoros kapcsolatát. A konferenciát szervező Zsinati Oktatási Iroda idén az ellenőrzés (tanfelügyelet és minősítés) és a szaktanácsadás témáját tűzte napirendre. Az intézmények 2014 szeptemberétől három szinten szembesülnek az ellenőrzés folyamatával: az eddig is érvényesülő önértékelés mellett kiépül a tanfelügyelet és a minősítés rendszere. Az utóbbi két ellenőrzési formát az Oktatási Hivatal (OH) fogja össze. Jelenleg annak az ezer szakértőnek a kiválasztása folyik, akik részt vesznek az ellenőrzési munkálatok elindításában. (Az OH megkapta annak a kilencvennégy református szakértőnek a referencialistáját, akikből - a területi és a szakmai elvek figyelembe vételével - kikerülhet az a harminc-negyven szakértő, akik a református intézményekben a tanfelügyeletet és minősítést megkezdhetik.) Tóth Mária szakmai vezető és Fűrész Edit szakmai szakértő nem csupán a rendszer működtetésének elvi kérdéseit osztották meg az érdeklődőkkel, hanem megindítása után elsőként mutathatták be élesben a pedagógusok minősítéséhez szükséges portfoliók elkészítésének és feltöltésének internetes felületét. Folytatás a 4. oldalon Több mint száz intézmény kétszáz képviselője volt jelen Berekfürdőn Szembenézni a múlttal és a jelennel Interjú. - Az ember és a közösség a saját múltjával azonos. Akár tetszik az neki, akár nem, akár bevallja magának, akár nem, ott van vele, benne, ezért fontos megismernie - hangsúlyozza Tőkéczki László történész, a Dunamelléki Egyházkerület főgondnoka. A köztévé rendszerváltoztatásra emlékező Szabadság tér ‘89 című műsorának szakmai szerkesztőjével a kommunizmus áldozatainak emléknapjához közeledve a vörös diktatúra által a református egyháztól követelt áldozatokról és a huszonöt évvel ezelőtt történt átalakulásról beszélgettünk. - Milyen áldozatokat követelt a református egyháztól bő négy évtized alatt a kommunizmus ? - A társadalom túlnyomó részétől a legkülönfélébb áldozatokat követelte. Voltak, akiket megölt, másoknak az egzisztenciáját, előmenetelét tette tönkre. Mindezek érintették a református egyház tagjait is. Az első atrocitások a Vörös Hadsereg bevonulásához köthetők, akár a nők tömeges megerőszakolására vagy a malenkij robot elhurcoltjaira gondolunk. De már a szovjetek közeledésével megindult a menekülés is, ami a következő években, ahogy egyre inkább látszott, mi készül itt, csak fokozódott: végül negyedmillió ember távozott hazánkból. Óriási érvágás volt ez a világháborúban már amúgy is kivérzett Magyarországon, ahogy az ‘56-os forradalom és szabadságharc leverését követő menekülési hullám is. A ‘48-49-es fordulat után megkezdődött a társadalmi szervezetek feloszlatása, a földek elvétele, megtörtént a még megmaradt iskolák államosítása, és megindultak a módszeres és célzott üldözések, például a református egyház társadalmi bázisát jelentő parasztság tönkretétele. A szabadságharc megtorlását követően a Kádár-rendszer már kevesebb életáldozatot és látványos üldözést hozott, de még a ‘60-as évek végén is álltak a bíróság előtt református lelkipásztorok, elég ha Kovács Bálinték esetére gondolunk. Ravasz László a ‘70-es évekre már úgy jellemezte a helyzetet, hogy a református egyház az ellenségei kezébe került. Folytatás a 7. oldalon