Reformátusok Lapja, 2015 (59. évfolyam, 2-52. szám)
2015-09-27 / 39. szám
Megjelent a Reformáció Emlékbizottság programtámogatásra szóló pályázata A reformáció ötszáz éves jubileumára készülve a Reformáció Emlékbizottság nevében az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő programtámogatásra kiírt pályázatot hirdet. Jelen kiírás keretében, valamint a 2016-ban és 2017-ben tervezett pályázatok útján a Bizottság olyan megemlékezések, rendezvények, ismeretterjesztő programok megvalósulását szeretné ösztönözni és támogatni, amelyek a reformáció örökségét kifejező értékőrző, értékmentő, értékteremtő munkához kívánnak hozzájárulni. A pályázati kiírás a www. kormany.hu oldalon, a NEFMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság hírei között érhető el. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. október 15. Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet REFORMÁTUS SZEMMEL Ne feledjük Kárpátalját se! Ha nem tudunk kiszámítható támogatást nyújtani a kárpátaljai családoknak, előbb-utóbb kénytelenek lesznek felkerekedni - mondja Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke... A 3. oldal GYÜLEKEZETEINK Református óvoda indult Szóládon Huszonkét gyermekkel kezdte az évet a gyülekezeti fenntartásban újraindult, volt önkormányzati óvoda, amely öt éve létszámhiány miatt kényszerült bezárni kapuit... 10. oldal KÖZÖSSÉGBEN Te vagy az! A klímaváltozás kapcsán Nátán próféta Dávidhoz intézett szavainak bennünket is szíven kell ütniük - ha már a látható természeti jelek és az aggódó klímaszakértők kevesek ahhoz, hogy megértsük: pazarló életet élünk... , 6-7. oldal A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ LAPJA Lezajlott az ötödik egységes lelkészképesítő vizsga Budapest. Szeptember 15 -16-án ötvenöt lelkészjelölt adott számot tudásáról a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinati székházában. A diplomát szerzett teológusoknak és külföldön végzett lelkészeknek, akik egyházunkban szeretnének szolgálni, az MRE egyházkerületeinek elnökségeiből, valamint a négy magyarországi teológia küldötteiből álló Egységes Lelkészképesítő Bizottság előtt kellett vizsgázniuk. A Zsinat még 2007- ben megfogalmazta azt az igényt, hogy egységes lelkészképesítési eljárással juthassanak lelkipásztori oklevélhez a Kárpát-medence református lelkészei. A kidolgozott rendszert 2010-ben fogadta el az MRE, és 2011 őszén tartották az első közös számonkérést Budapesten. A kezdeményezéshez - önálló lelkészképzés híján - a Kárpátaljai Református Egyházkerület is csatlakozott. A sikeres vizsgát tett hallgatók egyházkerületük lelkészszentelő közgyűlésén vehetik át oklevelüket. reformatus.hu FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR Árva reformátusok Bár aggodalommal indultak a legtöbben, a bácsalmási határátkelőnél még éppen csak készült a fizikai határzár második szakasza. Bácska termékeny lankáin autózva sorra bukkantak fel az ismerős településnevek: a játszóházáról ismert Pacsér, a nemrég a Kárpát-medencei tanévnyitót befogadó Bácskossuthfalva, vagy éppen a Rúzsa Magdit felnevelő Kishegyes. A települések között elterülő, hatalmas mezőgazdasági területeken itt-ott meghagyott parlag szélén lesunyt fejjel álltak a napraforgó megfeketedett árvakelései, mint sarokba állított, szégyenkező gyerekek. Hogy mennyi ilyet látott a valamikori bácsfeketehegyi református árvaház, már nem sejti senki az ötvenes évek óta, amikor államosították a gyermekotthonokat, konferenciaközpontként működik az első vajdasági nőszövetségi találkozót is befogadó intézmény. Sokszínűvé szakadva A Vajdaság Szerbia leggazdagabb régiója - ami viszont nem látszik meg az itteniek életszínvonalán. Az itt-ott nagy betonlapokból A határzár túloldalán NŐSZövetség. Éppen tíz éve annak, hogy a Kárpát-medencei nőszövetségek a Generális Konvent támogatásával tenni akartak a nemzet egységéért a szomorú emlékű 2004. december 5-i népszavazás után, és imanapot hirdettek, amelynek anyagát minden évben más és más egyházkerület készítette elő. A tizedik imanapot a Kárpát-medence legfiatalabb nőszövetsége szervezi december első vasárnapjára, ezért a magyar-szerb-horvát határról sugárzott riasztó képek ellenére is útra keltek a magyarországi, erdélyi, királyhágómelléki, horvátországi és felvidéki nőszövetségi vezetők, hogy együtt legyenek a vajdasági Bácsfeketehegyen szeptember 17. és 20. között álló alsóbbrendű utakon vagy a kisebb településeken még könnyen láthat az arra járó forgalomban lévő, rozoga dugókat. Etnikailag is rendkívül sokszínű ez a vidék: a törökdúlás után a német telepesek mellé román, ruszin, horvát, szerb és magyar gazdálkodókat telepítettek le Mária Terézia uralkodásának idején, utóbbiakat jelentős részben a Nagykunságból. Az első világháború óta hat államalakulat váltotta egymást a Vajdaság felett - az első, gutaütésszerű csapás a trianoni békediktátum volt, amikor is kettős, nemzetiségi és felekezeti kisebbségbe kerültek a magyar reformátusok. A Dunamelléki Egyházkerület legdélebbi egyházmegyéje, a tiszántúli Békés-Bánáti Egyházmegyének kilenc egyházközsége, a dunántúli Belső-Somogy missziós egyházai, muravidéki szórványok, a Kecskeméti Egyházmegyéből pedig Szabadka és környéke került az új, délszláv államba: hatvanötezer lélek, negyvenkilenc anya- és négy társegyházközség, valamint öt fília, amelyet mintegy ötvenegy lelkész gondozott. Az aracsi pusztatemplomot is meglátogatta a csoport fotó: máté gyuláné . Folytatás a 4. oldalon