Reformátusok Lapja, 2017 (61. évfolyam, 2-53. szám)
2017-03-26 / 13. szám
A keresztyénüldözés nem vallási belügy Budapest. A napjainkban zajló keresztyénüldözés nem vallási belügy, számos más, súlyos problémára is ráirányítja a figyelmet - mondta Török Tamás, az üldözött keresztyének megsegítéséért felelős helyettes államtitkár lapzártánkkor, március 20-án Budapesten. A Magyarországi Református Egyház Missziós Irodája és az Interserve külmissziós szervezet konferenciáján Török Tamás kiemelte, a keresztyénüldözés jelenségét vizsgálva fel kell tenni a kérdést, hogy miért most történik, kik a mozgatói és melyek a hosszú távú következményei. A konferencián előadást tartott Bijoy Koshi, az Interserve nemzetközi igazgatója és a szervezet több területi vezetője, illetve tagja. A nemzetközi ökumenikus szervezet elsősorban Ázsiában és az arab világban végez missziós munkát. Tagjai orvosok, ápolók, tanárok, üzletemberek, akik a helyi keresztyén közösségek életébe bekapcsolódva végzik munkájukat. FORRÁS: MTI Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet. REFORMÁTUS SZEMMEL Erkölcsi kérdések Arany János balladáiban Arany balladái mintha sorba vennék a tízparancsolat nagy témáit - írja az Arany-balladákról vezércikkében Szűcs Ferenc professzor... . 3. oldal REFORMÁTUS SZEMMEL Tisztújítás után, választások előtt A Magyar Református Presbiteri Szövetség újonnan megválasztott elnökével, Viczián Miklóssal a szervezet idei programjairól beszélgettünk... . 3. oldal 856007 A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ LAPJA Református díjazottak a nemzeti ünnepen Március 15. Számos református személyiség vehetett át állami elismerést a nemzeti ünnepen és az azt megelőző napon, március 14-én és 15-én. Közöttük volt a Zsinat két elnöke, Bogárdi Szabó István püspök és Huszár Pál főgondnok is. Az egyének és a nemzetek sorsát nem a vakszerencse, hanem a teljesítmény, a becsületes munka és az időtálló egyetemes értékekhez való ragaszkodás alakítja - mondta Áder János köztársasági elnök március 15- én az Országházban, a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán, amikor megköszönte a kitüntetettek munkáját. Az államfő az ünnep alkalmából arról beszélt, hogy a reformkor küzdelme, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozata, valamint az azt követő megtorlás „nem engedünk a ‘48-ból” mentalitása tette lehetővé Magyarország 1867 utáni felemelkedését. Ez a szellemi teljesítmény, alkotóerő naggyá tudott tenni egy a térképen kicsinek látszó országot. A polgári Magyarország születésnapján fejet hajtunk azon polgárok szellemi teljesítménye előtt, akik tudományos eredményeikkel, gyógyító munkájukkal, az életet kényelmesebbé tevő fejlesztéseikkel, felejthetetlen színpadi alakításaikkal, a hagyományok ápolásával, a következő nemzedékek nevelésével, válaszkereséseikkel a 21. század kihívására jól és bölcsen szeretik hazájukat - méltatta a díjazottakat Arany János szavaira utalva a köztársasági elnök. Áder János hangsúlyozta, hogy a díjazottak által magasra tett mérce sokak látóhatárát képes megemelni, értékrendjét befolyásolni és sokakat képes jobb teljesítményre ösztönözni. - Példát és biztatást jelentenek mindannyiunknak. Isten adjon erőt további munkájukhoz! - kívánta az államfő. Reformátusok a Széchenyi-díjasok között Bogárdi Szabó István református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem Elittudományi Karának egyetemi tanára a reformáció korabeli hitvallási iratok és teológiai értekezések magyar fordításainak megújítása mellett az új kiadások gondozását is magában foglaló, teológiatörténeti jelentőségű tudományos munkája, valamint értékes oktatói és közéleti tevékenysége elismeréseként kapta meg a kitüntetést. Kása László etnográfust, történészt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az ELTE bölcsészkarának professzor emerituszát, budahegyvidéki presbitert a 19. és 20. századi egyetemes és református művelődéstörténet területén kiemelkedő, főként az egyházak és a társadalom kapcsolatával foglalkozó tudományos életműve, valamint a néprajztól az agrár- és tudománytörténeten át a társadalom- és egyháztörténetig terjedő széles körű publikációs és szerkesztői tevékenysége, továbbá iskolateremtő pedagógiai munkája elismeréseként díjazták. Tőkéczki László történész, dunamelléki főgondnok, az ELTE bölcsészkara Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a magyar és az egyetemes történelem, illetve az eszme-, művészet- és művelődéstörténet területén egyaránt kimagasló tudományos és oktatói pályája, különösen Tisza István életművével kapcsolatos hiánypótló kutatásai és publikációi, valamint széles körű történelmi ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben. Református Kossuth-díjas Kossuth-díjat kapott Péterfy László szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja az erdélyi középkori és reneszánsz művészet, illetve a népi kő- és fafaragás hagyományait modern stílusokkal ötvöző, számos jelentős köztéri alkotást magában foglaló, kimagasló művészi életműve elismeréseként. A lelkészcsaládban felnőtt szobrász alkotása többek között Bethlen Gábor egész alakos szobra, amelyet 2013 októberében, a fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján avatták fel Kolozsváron. Folytatás a 4. oldalon A legmagasabb állami tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat veszi át Kósa László akadémikus Áder János köztársasági elnöktől a nemzeti ünnepen fotó:Koszticsákszilárd/mti A Biblia a 20. századi magyar képzőművészetben Dunamellék. Huszonöt művész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely Most töredékes az ismeretünk... - A Biblia a 20. századi magyar képzőművészetben címmel nyílt meg március 9-én Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Bibliamúzeumában. - Aki olvassa a mai Bibliát, szeretné meg is érteni, keresi az üzenetét, aztán engedi, hogy hasson az életére, hogy formálja azt - hangoztatta a kiállítás csütörtöki megnyitóján Tímár Gabriella, a Bibliamúzeum vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy több művész a Szentírás megértését úgy próbálta elmondani, hogy kezébe vette a ceruzát, tust, ecsetet és a festéket, hogy létrehozzon egy művet. Folytatás a 4. oldalon Kápolnaszentelés Tiszaszentimrén Tiszántúl. Kápolnát épített a tiszaszentimrei gyülekezet. A református idősek otthonát gyarapító épületet március 17- én hálaadó istentisztelet keretében szentelték fel. Fekete Károly tiszántúli püspök a 46. zsoltár alapján hirdette az Igét, és Salamon király imádságával szentelte fel az épületet. Az ünnepi alkalmon jelen volt a hollandiai Bussum városa református gyülekezeteinek diakóniai küldöttsége is. Folytatás az 5. oldalon FOTÓ: BARCZA JÁNOS