Regélő, 1835. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)

1835-01-29 / 9. szám

Johnsonnak a’ helytartói háznál jól folyt dolga; a’ rá bízottakat pontossággal és szorgalommal véghez vitte, ’s ez által urának kegyét és bizodalmát mind jobban megnyerd. Magát tehát társaihoz hason­lítva boldognak állithatá, mert azok a’ jég- ’s hó-fedte erdőkben sin­­lődtek nyomorult kunyhójikban,’s a’kínos vadászattal alig tengődtek. De az ő szerencséje se volt tartós. Két orosz papok (pópák), a’ helytartónál gyakor meghívott vendégek, Johnsontól vallása meg­tagadását, ’s magokénak felvételét kívánták. — De midőn erre sem­miképp nem határozhatá­ el magát, őt a’ többi számüzöttek szomorú kemény sorsával fenyegették. Johnson e’ feddést, a’ helytartónak kegyében ’s hatalmában bizván, nevetségesnek találta. — De ez, ki jól tudta, milly veszedelmes volna ama papokat ellenségekké tenni, Johnsont biztosan igy szóllttá­ meg: „Hódolj a’ papok kivánatinak, mert másképp nem tarthatlak tovább házamban; a’ pápák jól tudják, hogy a’ császár ítélete szerint hason­ sorsodnak kellene lenni társad­éival ; az udvarnak tehát könnyen megjelenthetnék irántad mutatott gyenge viseletemet, és a’császár — kemény fejedelem—bizonynyal egész haragját éreztetné majd velem. E’ feddések, Johnsonban semmi változást nem tettek, sőt szándékát szabadon ekkép nyilatkoztatá urának: „inkább akarok tár­saimmal élni, mint ollyast tenni, mi az igazság ellen van.“ A’ helytartó bámulta a’ buzgónak bátorságát, de még inkább derék jó szivű német születésű hölgye. Ez azon pillanatban mó­dokról gondoskodik a’ szerencsétlennek segítésére, és szabadulásának eszközlésére. — Mig a’ császár előtti félelem a’ helytartót kényszerité akaratja ellen is Johnsonon a’ kemény parancsot véghez vinni, addig nemes lelkű nője egy tervet gondolt­ ki, mit nehány hű szolgájival véghez is vitt. Sybiriában a’ szükség különös nemű szánokat tudott alkotni; hasonlók ezek a’ mi kocsiládáinkhoz; kemény deszkákból erősen elkészíttetnek, é s medve-bőrrel bevonatnak, de e’ mellett olly könnyűk, hogy egyes ember egy üres szánt minden munka nélkül elvonhat. Nem csak utakra használtatnak, hanem a’ vadászok,mi­dőn Sybiria vadonjaiban vadásznak, több éjeket is szoktak bennek tölteni, hogy zsákmánynyal lakottan térhessenek vissza. Egy illy szánban vitette­ ki a’ nemes lelkű asszony Johnsont a’ tartomány egyik vadonjába; a’ melléje rendelt őrt pénzzel megvesztegette, ’s alattomban megparancsolá, hogy Pek­intől nehány mértföldnyire őt egy erdő közepén hagyná. — Johnsonnak meleg takarókat adott, medve­bőrt, ’s jó mennyiségű élelmet, és italt; egyszersmind meg­­igérte, hogy vagy maga vagy szolgája őt nem sokára meglátogatj­­a; idővel aztán kedvező alkalmatosságot szerzene neki tökélyes meg­szabadulására.

Next