Regélő, 1835. július-december (3. évfolyam, 53-104. szám)

1835-10-25 / 86. szám

vasárnap October 25b­en 1835. Megjelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csőtörtökön. Fél évi­g­ ijja helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul , postán 6 ft. pengőben. A’ szerkezői hi­vatal­­ban évnegy­edenként ’s képek nélkül is válthatni példányt. A’folyóiratnak egyes száma, vagy­ képe 12 kr. p. p. TÖRTÉNET ÉS ELBESZÉLÉS. Szerelem szolgája. „Nem! inkább halált, mint szégyent!“ felszóllala Pataky le­kapván kalapját, és azt egy mellék­szék alá vetvén, melly alól az ott alvó agár ijedten ugrott­ ki. „Inkább holtig búsulok! — kiáltó újra — inkább fájdalmamban fejbe lövöm magamat, mintsem hogy annyira szégyenkedjem , és magam vigyem szállására e’ levelet. — Ha úgy messziről már jönni látna, vagy éppen a’ folyosón szem­közti jönne! — Istenem! össze rogynék.— Boszús pirulásom és át­kozott szégyenkedésem ezerszer kitaláltatnák vele, hogy a’ szerel­mes levelet zsebemben hordozom.“ — „ „Furcsa ember! — biztatá Károly (Pataky legújabb barátja), és pipáját, melly már alvó félben volt, újra kezdé éleszteni — Írásban akarod kifejezni szerelmedet, ’s ő nem tudja, hogy szereted. — Mi ketten a’ szerelemben minden­ben ellenkezünk. Én ha szeretek, szerelmem tárgyának árnyéka va­gyok ; szerelmem füleinek szempillantatnyi nyugalmat se hagy. — Te minden alkalmat kerülsz vele össze jönni, és ha a’ kénytelen­­ség titeket össze­hoz — hi­ábavalóságokról beszélgettek. — Én külsőmről keveset gondolok, de annál többet szerelmemről; nálam csak a’ szív szokott mindenkor tündökleni. Te! ellenben úgy ru­­házkodol, mint a’ vőlegény; és még se mutatod magadat senki előtt. Halld barátom! ez igy nem mehet. — Illy formán agg le­gény maradsz, ’s úgy hagyod­ el a’ világot, mint abba léptél. Ha az ember leányoknak tetszeni akar, legelőször barátság kívántatik; aztán béketürés, a’ mennyire lehet mindig szem­ök előtt lenni, és a’ legkisebb alkalmat is a’ tetszés eszközlésére felfogni; mert a’ mennyire idő és alkalom segíthet, annyira magunk esze és tudomá­nyunk után soha se mehetünk. Halld tehát! — te még a’ szere­­tetben gyermek vagy; én mentorod leszek! Add ide szeretetednek lepecsételt bizonyságát, én híven megteszem a’ szolgálatot, és ma­gam adom által Venusodnak kérő leveledet.““ Örömmel adta által Pataky barátjának Károlynak a’ levelet, *s ez őt lehetőségig biztatván — diplomatikai pályájára siete. Azon

Next