Regélő, 1836. július-december (4. évfolyam, 53-104. szám)

1836-09-11 / 73. szám

gott. Hivatalában ugyan olly ügyességgel valamint dicsérettel járt­kl ; bajára azonban ama törvényszék éppen azon tartományban volt, mellyben Yang vala igazgató. I­ála tehát meg kellett tenni udvar­lását, ’s Yang őt azonnal egyetlen leányának férjévé választá. Mivel pedig Tschang ur is, a’ baccalaureus, ki egykor Sse le­­u­p­e -t a’ tavaszi tűzre készített és más egyéb költeményeitől meg­lopta, ugyan ezen helyen tartozkodik vizsgálata végett, ’s Y­ang­­nál gyakran udvarolt, ez őt házasságszerzővé választotta. Mindjárt átlátta Tschang a’hasznot, melly reá ezen megbizásból három­lanék, minthogy, ha Yeupe elvenné Yang leányát, a’szép Hongiu még min­dig övé lehetne; sietett tehát Sse urnak tudtára adni a’ reá bízott meghagyást, ’s midőn Jeupe azt azon okból nem fogadá­ el, mivel örökbe fogadó atyja Sse ur, és Gu, Pe urnak barátja, már Hongiu kezét megkérték volna számára, Tschang azt hiteté­ el vele, hogy Hongiu kisasszony már a’ múlt télen meghalt , és igy semmi sem állana többé ezen új egyesülésnek útjában. A’ kedvese halálán nagyon búsongó Lse szabadkozása mellett tovább is megállapodván azt határozza, hogy már most éppen nem fog házasodni. — Yangot ezen tagadó felelet annyira megsérti, hogy boszitállásbol Lse-nek hivatalát a’ tehetségig mind inkább terhesebbé teszi. Ezen üldözte­tés ’s a’ nagy bitsongás annyira meguntatják Yeupeval minden hiva­talt ’s méltóságot, hogy benyújtja kérelmét bírói tisztségéből elbo­­csáttatása iránt, ’s magányosságba kíván temetkezni. Elrendelvén ügyeit, Nankingból azonnal elutazik Le­iu név alatt. Út közben ösz­­szetalálkozik ama jóslóval, ki tavali utazása közben az ostorát elkérő embert hozzá utasitá, ’s jövendölése szerint feleségének feltalálására segité. Az jutott tehát Yeupe-nak hirtelen eszébe, hogy magának va­lamit jövendöltessen. A’ jósló igen egyszerű módokat választ; t. i. különféle egyenes és görbe vonalokat rak össze, ’s olly jövendőt jó­sol, melly Lse-nek véghetetlen bámultára egészen megegyezik vi­­szonyzataival ’s kívánságaival. Először is őt a’ nyugoti tóhoz küldi, ígérvén, hogy ott fog kezdődni jó szerencséje. Meg nem foghatja ugyan Ye-upe, a’ jövendölés szerint miként kelhetne ő egybe Hon­­giu-val, ki már meghalt, és Mengli nénjével, kinek minden nyoma elveszett; mivel a’jóslat két nyájas rokon szépet ígért neki feleségül, ’s mennyire ő emlékezett, Hongiu, ’s barátjának Mengli­­nek nénje nem is ismerték egymást; — azonban miután a’jóslat három uncia ezüsttel megajándékozta, a’ nyugoti tó partján fekvő Gu császár barlangja felé veszi útját. Elérkezvén Ye­upe a’ nyugoti tóhoz első kisétálásakor ezen szép vidéken összetalálkozék egy nemes tekintetű de igen szerény öltözetű öreg úrral, ’s megismerkedvén annyira tetszettek egymásnak, hogy

Next