Regélő Pesti Divatlap, 1842. január-június (1. évfolyam, 1-52. szám)
1842-01-29 / 9. szám
67 Igen mam! igen, mentsen meg kegyelmed, ’s én nőül veszem Lázilét! Az alku meglün, az önkénytes legény megfogadtatott, s Liska mint ara mutattaték be a körülállóknak. „Az ellen hogy házasodok nincs kifogásom, öcsém,“ szólt az elnök „de a’ helyettes fölösleges. — Ám e’ legény maga fehér sorsot húzott ’s önkényt álla be, nem tudom mi okból, helyetted.“ Mindenki a’ nem várt helyettesre tekintett, — Gőzön Pista volt. „Igen, Bandi! kíméld pénzedet; én ingyen elmegyek. Marcsádat évek óta szerettem, de ő téged szeret, ’s nála nélkül nem élhetek. — Isten veletek !“ Bandi a legény’ nyakába borul, ’s a kántor és Lizi meglepetvék,— a küldöttség, ’s a’ népfenhangon magasztaló Gőzön nemes magaviseletét. „Nincs már szükség reád róm!“ mond a’ kántor, „Lizim kiváltotta kedvesét, bízvást maradhatsz, vigasztalni elhagyott Marcsádat.“ A’ mint a’ kántor e’ szavakat mondá a megcsalt leány lépett elő, nem sírva többé, hanem komoly méltósággal bánatos arczán.— „Bandi!“ szólt a’ leány, „midőn előbb fekete jegyet húztál, én ájulva dőltem anyám’ karjába, mert hittem, hogy a kint mellyet szenvedsz, szerelmed okozza; de most látom, mennyire csalódtam. Szégyeneid magadat, ki hogy menekülhess eladtad szivedet, kezedet ; ’s te, Pista nemeslelkűen koszoltad meg magadat, érettem ne tégy áldozatot, mert én nem érdemiem. — „Nem leány, én honn nem maradok; lesz még fiú a’ faluban, ki nehezen válik meg övéitől, helyette állok be, — ’s letörlöm könyeit szüleinek. Az elnök csendet inte, ’s imigy szólt: „Gőzön Pista’ nemes önfeláldozása dicséretre méltó. ’S te Bandi alacsony lelkű s pulya vagy; épen most tudtam meg a’tisztelendő lelkész úrtúl , a’ történteket. Bandit a’ sors fogja megboszulni, te, Pista, vedd jutalmadat. Marosa, nyújtsd e’nemeslelkű ifjúnak kezedet, ’s mi gondoskodni fogunk jövüdről; — én magam 20 ezüst fiot ajánlok. A’ leány, bús pillanatot vetett hirtelen kedvesére, ’s a’ rejtett hiúság’ boszuja fölébredett , ’s a’ boszú nemes jön, oda nyújtván kezét az arra érdemes Pistának. Az elnök’ szép példája nem maradt utánzás nélkül. A pár számára, rögtön 200 ft. gyűlt össze ’s a’ földesül, hallván ifjú zsellére’ nemes tettét, általadé annak egyik, épen üresen álló féltelkét, mellynek megnépesitésére a’ megye által, már úgyis többször felszólittatott. —Az uj pár boldog jön, Bandi pedig most megyei rab, mert nejét, kit hirtelen ölelkezés közt lepett meg, olly tetemesen fujtá meg csákányával, hogy karja ketté tört, ’s ő mint vérengző, E-be kisértetett; s még ott ül; ’s neje a’ törvénybiró’ nem csekély bánatára korlátlanul folytatja kicsapongásait. Remellay Gusztáv.