Reggel, 1931. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1931-12-01 / 276. szám

I A kis szövetségesek összeesküvése Horthy, Bethlen, Károlyi és Gömbös kivégzését tervezték a forradalmárok Az aradi Vannay László volt a mozgalom fővezére . Különítményi tisztek és volt ébredő barátaik szövetkeztek a magyar főváros kifosztására . Az összes bankok és 1500 vagyonos magánzó és vállalat kirablása a programon — A tulajdonképeni vezetők titokzatos szerepe Valószinüleg statáriális bíróság elé kerülnek a budapesti fantaszták Budapest, 1931 nov. 30. (A «Reggel» tudósítójától.) A magyar belügyminiszter ma két nyilatkozatot is tett a buda­pesti puccskísérletről, a rendőr­ség újabb jelentést küldött ki, de a szűkszavú és inkább csak sokat sejt­ető közlemények nem alkalma­sak a közönség megnyugtatására és azt hiszik, hogy a puccskísérletnek csak a szürke figuráit állítják elő­térbe,­­de a figurák tulajdonképeni moz­gatói továbbra is a háttérben ma­radnak. ’Az »Uj Nemzedék« mai száma kedélyesen ír a »fehér asz­talnál, borozgatás közben előkészí­tett forradalomról« és az egész tesetet jelentéktelennek mondja. A jobboldali lap szerint az egész tár­saságban nem volt senki, aki 30 évnél idősebb lett volna és össze­sen három revolverük volt, amit a külvárosban lakók szabályos fegyvertartási engedély alapján vi­selhettek. A puccs résztvevőit »ágy­ban, párnák közt« találták, amikor a detektívek letartóztatták őket Jelentéseink szerint azonban nem annyira ártatlan természetű volt a szervezkedés, mint az »Új Nem­zedék« beszámol róla és nem tehe­tetlen, hogy statáriális bíróság elé kerül­nek, mint komoly forradalmá­rok, a puccskísérlet résztvevői, akikre a kaland végzetes következ­ményekkel járhat. A rendőrség je­lentései elsősorban azzal büszkél­kednek, hogy már hónapok óta kí­sérik figyelemmel az eseményeket, viszont az első jelentések szerint csak egy hete jutott tudomásukra a puccs terve. Röviden összefoglalva, Vitéz Van­nay László tényleges állományai főhadnagy és Zsabka Kálmán volt színész és hírlapíró vezetése alatt a Sóház ucca 11. szám alatti Vám­ház pincében kezdték meg a szer­vezkedést az 1920-ban szerepet vitt karhatalmi tisztek és bamtai kö­zött. Az volt a terv, hogy ezer embert csempésznek cso­portokban a fővárosba. Vannay László főhadnagy, aki a katonai ruhatárban teljesít szolgá­latot, egyenruhába öltözteti őket és az egyenruhás civileket becsem­pészik különböző laktanyákba. A laktanyákban lefegyverezték volna az őrségeket a zsákmányolt fegy­verrel magukat felszerelve folytat­ták volna azután a »programot«. A következő csapp: elfogni — természetesen éjszaka — a kor­mány tagjait. Azután elfoglalni a középületeket és a bankokat majd az általános tömegpánik­­ban megalapozni hatalmukat Egyik összeesküvő a Dohány utcai zsidó templomot akarta felrobbant­ni, amikor tele van hívekkel. Azonkívül 150 gaz­dag ember listája volt előké­szítve, ezeket meg akarták sar­­colni, esetleg fogságba vetni Uccai atrocitásokra is készültek, bolt és bankrablásokra. A kato­nai ügyészségnek tudomására ju­tott az is, hogy olyan egyének, a­kiknek módjuk­ben volt katonai motorkerékpárokhoz jutni, azokat a puccsistáknak felajánlották. A puccsot eredetileg november 21-én akarták végrehajtani, de ké­sőbb november 23-ra halasztották. A kidolgozott terv szerint megszállták volna a laktanyá­kat, a rendőrséget és a köz­épületeket, a telefonközponto­kat és a rádiót és ezek utján közölték volna a vi­dékkel, hogy Budapesten forrada­lom van és felszólították volna a vidéket csatlakozásra. Anyagi bá­zisról is gondoskodtak és tervbe vették a Nemzeti Bank, az összes intézetek és vállalatok megszállását és a készpénzek lefoglalását Rablásokat és gyilkosságokat terveztek. De nemcsak rablásokat, hanem gyilkosságokat is terveztek. Elsősorban Horthy kormány­zó, a kormány tagjai­­ közül Károlyi Gyula gróf miniszter­elnök, Gömbös Gyula honvé­delmi miniszter, Keresztes Fi­scher Ferenc dr. belügymi­niszter, valamint Bethlen Ist­ván gróf volt miniszterelnök elfogatása­ és meggyilkolása sze­repelt az összeesküvés programján. A hivatalos megállapítások sze­rint mintegy kétszáz ember foglal­kozott a terv végrehajtásával. A vámház pincében gyakran rendez­őik 180—200 terítékes vacsorát és ezeken folytatták a megbeszélése­ket. A vezetést tulajdonképen a hat tagból álló vezérlő bizottság in­tézte és a vezérek mögé csoporto­sult tömeg állítólag nem tudott semmit a részletekről. Az első idő­­ben az iLytár­as időkben nagy szere­pet játszók közü­l Budaváry László volt képviselő, a kecskeméti Fran­cia Kiss Mihály (az »Isten vele Mihály«), akinek állítólag magának 250—300 embere van. Piroska test­vérek a csongrádi bombamerény­lők, Haits Lajos ny. tábornok, a frankhamisításról ismert név és más hírhedt személyek letartózta­tásáról is beszéltek, de kiderült, hogy ezek nem szerepeltek közvet­lenül a puccsmozgalomban és elő­állításuk nem történt meg . Az előállításokat a Margit körúti katonai fogházban hajtották végre. Erre vonatkozólag két jelentés van. Az egyik szerint tényleges katonai állományú személyei is szerepel­tek az ügyben és a nyomozás gyor­sabb lefolytatása miatt a polgári személyeket is a katonai fogházba állították elő. A másik jelentés sze­rint csak a katonai fogházban volt annyi hely, hogy a 30 előállítottat mind i­af­da zárkában helye­zék el Állítólag mintegy 140 embert állítottak elő, a hivatalos jelentés azon­­ban csak 46 előállítottról tadt , de ez is közli, hogy az előállítások még folynak. A 46 közül hetet* máris szabadlábra helyeztek és az 38 közöl ma estig csak tizet hall­gattak ki A letartóztatottak név­sorát eddig még nem közölték tel­jes részletességgel, mivel a rendőr­ségnek az a megállapítása, hogy igen sokan ártatlanul keveredtek bele a mozgalomba és ezek neveit nem akarja meghurcolni. Hivatalosan eddig a következő­ letartóztatottak neveit adták ki: Vitéz Vannay László gazdasági főhadnagy, Vannay László araai származású fiatalember, a háború alatt 28-as vadásztiszt volt és szen­mélyes bátorságával szép kitünteté­­seket szerzett. Budapesten Vázsonyi Vilmos elleni merényletével szer­zett hírhedtséget. Előzőleg kar­ha­­­talmi tiszt volt, majd levente ok­ tató lett és később mint gazdasági főhadnagyot ismét felvettek a ma­gyar hadseregbe. * Zsabka Kálmán, volt színész, hír­lapíró, sőt mozivállalkozó is. Gyulai Molnár Ferenc, aki Van­nay­val együtt Vázsonyi ellen a me­rényletet elkövette. Teodorovits István, aki a leg­utóbbi időkig Görgey József kor­­mánypárti képviselő magántitkára volt. Barta János, a főváros jövedelmi őrségének tisztje. Balázs József a szolnoki »Turáni Vadászok» vezetője, Nagy Béla, a Hadviseltek és Hadi­károsultak pártjának egyik veze­tője. Raádis Árpád párttitkár, Hozmetz Károly Ferenc, volt közgazdasági egyetemi hallgató most soffőr, az egyetemi verekedé­sek egyik vezére, aki a Fővárosi Operettszínházban elkövetett bűz­­bombás merénylet tetteseként ke­rült összeütközésbe a rendőrséggel. Tóth Ferenc vívómester, Kovács Sándor kőműves.

Next