Reggel, 1934. június

1934-06-01

■­­ A 51 ui. I r, ^UlTui ROMAN s I B­I Ü / ^ ~~~ ( 1934 Mu?t%f. J Ars ? EISfizetda ^ 50 *., J 8­2 l­ji 3. számú szelvény A Stegget I példányonkinti viri&rlói i» rítat ▼•■ I * wirf 1 meÍ#4mmm mS?w Ihem­*^ * franco romana k«d­Wx Siw 4 M jäi £/98B £&k H| B iv«zmóny«u sorsolásos Sistbiatosátá­i m TM «MM A iA W i «ba«. iltOs a.iv ■ SB a*:56 AEEaSrmäI idSs Ht IfiKäts ha A fi­nti hirdetést 10 napon át ös­­szegyüjtik és a Reggel kiadóhivata­lának vagy a Franco Romána bizto­sitó társaságnak. (Arad Bulv. Re­­frt« Mari. 10). beküldik. Ez eset 1 R«gg*l ImpkiadóvAU alat ■ Kr^9flb^r BNI 'fcag tu­lajdon* I' __ futást köthet, amellyel a sorsoláson N­­ Ü tUl.­JJSLa——> Állandóan rówt vesz és a» első havi? Í_____________ 5 »in 11—m lim ii——'hit—»'UlidMi B'ÉN­MéMIMIMiWwSí­­ fizetendő dii csak 108 lei. } Egyre tartanak a királyi kihallgatások Tata résem ötéves tervet készít a hadsereg felszerelésére - Nagyszabású tervezetéhez kikéri az összes pártvezérek hozzájárulását a miniszterelnök - Befejeződtek a költségvetési munkálatok • A parlamenti vizsgálóbizottság elé vezették ma Zeletzkyt A pénteki minisztertanács dönt a kormány átalakításáról Bucuresti, május 31. Tatarescu miniszterelnök ma dél­után három órakor távozott el a királyi palotából. Utána a király ki­hallgatáson fogadta Antonescu igazságügyminisztert és Teodorescu kereskedelmi és iparügyi minisztert. Tatarescu miniszterelnök kijelentet­te az újságíróknak, hogy a kormány a legszigorúbb ta­karékosság politikáját követi, íven megteszik a megfelelő intézke­déseket. A minisztercs­ o p Vén­ként holnap újabb kihallgatáson jelenik meg az uralkodó előtt, aki­nek előterjesztést tesz a kabinet összeállításának megváltoztatására, illetőleg az alminiszteri állások csökkentésére vonatkozólag. Ma délután a miniszterelnökségen a kormány több tagja megbeszélést folytatott a változások ügyében. Uica tábornok, hadügyminiszter ma délután 4 órakor a királyi pal­o­­tába ment kihallgatásra, a’­•’elvi ;i délután 5 órakor távozott. A Ga­­zeta úgy tudja, hogy a mai kihall­gatás alkalmával határozatot hoz­tak a hadügyi tárca betöltésére vo­natkozólag. A lap szerint Károly király Tatarescu mi­­niizterelnököt bízta meg a had­­ü­gyminiszteri teendőkkel, azon­ban a miniszterelnök legfeljebb egy hónapig vezeti a hadügy­minisztériumot. Ezen idő alatt ötéves tervet dolgoz ki a hadsereg felszerelésére és ezt a tervet a kinevezendő hadügymi­niszter hajtja végre. Tatarescu ter­vét az összes pártvezérek hozzájá­rulásával akarja elkészíteni. A Curentul legújabb híradása azt a hírt közli, hogy a holnapi mi­nisztertanácson az összes alminisz­­terek benyújtják lemondásukat, hogy ezzel is megkönnyítsék a ka­binet átalakulásának kényes operá­cióját. A lap úgy tudja, hogy nem­ tárca nélküli , miniszter is megválik állásától, úgy hogy ebben az esetben a régi alminiszterek közül csak a minisz­terelnökségi, a külügyi, belügyi, pénzügyi, földművelésügyi és had­ügyi alminiszterek maradnak meg. A költségvetési munkálatok befe­jeződtek. A költségvetés kiadási összege 19 és fél milliárd lej lesz. A bevételek két milliárddal csök­­kenni fognak a mezőgazdasági krí­zis folytán. Délelőtt kilenc órakor í­ét ezre­des jilavai fegyházigazgató a bör­­tönigazgatóság autóján magával hozta a fővárosba Zeletzkyt, a Sko­da gyár volt romániai igazgatóját. Zeletzky ugyanis a kamarában ülé­sező parlamenti bizottság elé volt megidézve. A volt igazgató feltűnő eleganciával volt felöltözve, hóna alatt vastag aktacsomót vitt és csak később derült ki az iratokról, hogy azok Zeletzky memorandumát tar­talmazzak, amelyeket a parlamenti bizottság elnöki asztalára helyezett el. Az emlékirat 58 oldalas és a vé­gén a következőket mondja Zeletz­ ü? JSL ?ír­*» tt* JSl 89 MA* JÜl^ ** mm**• -**» 4*»*. I ..•*-»• F .V­I. *4*#fe* ·gtlM­. et *>&«*» a Saar-vidéki népsza­vazás kérdésében Genf, május 31. A sarrvidéki népszavazás ügyében ma a német és francia kiküldöttek között elvi megegyezés jött létre, amit Aloisi báró, olasz népszövetségi kiküldött közvetített. A megegyezés teljesen vég­leges, csupán a formai aláírás van hátra. A megegyezés szerint Né­metország kötelezte magát­, hogy a népszavazást nem befolyásolja, vi­szont Franciaország megígérte, hogy a népszavazást 1935. év el­ején­ feltétlenül megtartják. Megállapod­ott a két ország abban, hogy a nép­­szövetségi bizottság hatáskörét a népszavazás után még két évig fen­­tartják és rábízzák, hogy az esetleges üldözések ellen a lakosságot megvédelmezze. Barihon visszautasította Anglia közvetítését A francia külügyminiszter élesen támadta Német­országot a leszerelési értekezlet főbizottságában Genf,­ május 31. A leszerelési értekezlet főbizott­ságának tegnapi ülésén Simon, an­gol külügyminiszter után Barthou, francia külügyminiszter szólalt fel és szokatlanul éles hangon fejtette ki véleményét. Nagy feltűnést keltett, amikor a francia külügyminiszter vis­­­szautasította Anglia közvetí­tését és Simon felé fordulva azt mondot­ta, hogy egyes országok figyelmen kívül hagyják azt, hogy nemcsak a levegőben, hanem a szárazföld és a tenger felöl is megtámadhatják őket. Az angol külügyminiszter azon szavaira refektálva, mely sze­rint Anglia hidat akar építeni Fran­ciaország és Németország között, gúnyosan így szólt: — Nem kívánok rálépni erre a hídra, mert attól fél­nék, hogy leszakad alattam és a.>.u­­ratlnul is hideg fürdőt vennék. Élesen támadta Németországot, amely amióta­­ visszavonult e Népszövetségtől, láthatatlanul jelen van Genfben és akaratát rá akarja kényszeríteni az ös­szes államokra. Tiltakozott a porosz szellem ellen, amely mindig a hadiipar szelleme volt és most is nagyarányú fegyver­kezést folytat. Elmondotta Bartl, hogy Németország légi haderejét 160 százalékkal növelte és a többi fegyvernemben is folyton erősíti magát. Beszédét így fejezte be: Nem rokonszenvezek az erőszak politikájával, de a leszerelés kér­désének tengelye a biztonság,amely nélkül leszerelést el sem tudok kép­zelni ky: - Ha ártatlannak találnak, akkor vegyenek ki a jilav­ai börtön kazamatáiból és adják vissza az állásomat. Zeletzky a parlamenti bizottság e lőtt az elnök kérdésére, hogy akar e vallani, azt válaszolta, hogy van­nak technikai kérdések, amelyekre szeretne felvilágosítást adni, más mondanivalója azonban nincsen, mert memorandumában mindent megirt. Erre Pamfil Sek­aru szólalt fel és kijelentette, hogy a bizottság tagjai nem ismerik a memorandum tartalmát, ennélfogva kérte, hogy halasszák el a kihallgatást addig, amíg a memorandumot átolvassák. A bizottság elnöke az előterjesz­tést elfogadta és a tárgyalást hol­nap délelőtt tíz órára tűzte ki. A parlamenti bizottság délután ült össze újra és folytatta Stefanes­­cu Hamsa tábornok kihallgatását, aki érdekes felvilá­gosításokat adott a hadfelszerelési rendelésekről. Az ő hosszú és részletes vallomását rö­viden a következő­­ pontokban fog­lalta össze a tárgyalásról kiadott je­lentés: 1. Skodáék szállítási szerződést kötöttek és az általuk megállapított feltételeken senki sem eszközölt ló­ 2. A kormány és a hadügymi­niszter, akik a rendeléseket eszközölték, rossz információ­kat kaptak a szigorúnca veze­tőségétől Ze'e*s'-ky személyét illetőleg. 3. Nem kérték ki a véleményét se a tüzérségi legfőbb vezetőségének, se a megállapító bizottságnak, és abban a bizottságban, amely Sko­­dáékkal tárgyalt, nem vett részt a vezérkar technikai osztályának kép­viselője sem. 4. A rendelt hadianyag nem volt megfelelő. 5. A hadianyag ára túlságos ma­gas volt. Zita exkirálynét és Habs­­burg Ottót Ausztriába várják Bécs, május 31. m­on­­tti Frontsdorf '"i.rtc.,r. pno'" a Bourbon Pármai ’•oTveoi család tulajdona, renoválni '.tok. Ezzel kapcsolatban Ausz­­'!"***> -r­ól terjedt el, hogy Zita exkirályné és Habsburg Ottó rövidesen a frontsdorfi kastélyba költözik. Yétileg: lemondott Besszarábiáról a Szovjet Genf, május 31. Litvinov genfi nyilatkozatai a határok biztosítása érdekében meg­nyugtató érzést­­ keltettek a diplo­maták körében. Az orosz külügyi népbiztos ugyanis kijelentette, hogy Oroszország szakított azzal a poli­tikával, amelynek végső célja a cári Oroszország összes területei­nek visszaszerzése volt. Ebből a nyilatkozatból megállapítható az is, hogy Oroszország véglegesen le­mondott Besszarábiáról,

Next