Reggel, 1937. február (7. évfolyam, 26-35. szám)
1937-02-02 / 26. szám
j»g| JÉÉÉÉk JpÜ 'MKbf Felelős szerkesztő: Erdős György 1937. február 2. fÉBBr|Í llBi Jugg* gip ^a^p” Szerkesztőség és kiadóhivatal E ...i-%<*,-» oí) '-'' ^HlÉy TELEFON 6—16. K555 SS 2 SS 222 E Franciaország nem jelent veszélyt a békére Delbos francia külügyminiszter válaszolt Hitlernek Franciaország és Anglia politikája mellett híven kitartanak a kisantant és Lengyelország . A 200 milliós orosz népet nem lehet kihagyni az együttes béke művéből . Miért hallgatott Hitler a leszerelésről? Újabb angol kérdőívet kap Németország Páris, február 1. Chateau Rougeban Delbos francia külügyminiszter vasárnap nagyszabású politikai beszédet mondott a világháborúban elesett hősi halottak emlékére felállított emlékmű leleplezési ünnepségét követő díszebéden, amelyen a népfront pártjainak képviselői vettek részt. Az eseménynek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a francia külügyminiszter felhasználva ezt az alkalmat válaszolt Hitler legutóbbi beszédére. Az út amelyen haladunk, a béke felé vezet Mielőtt részletesen kitérnék. Hitler birodalmi kancellár szombati beszédére — kezdte beszédét a külügyminiszter — le akarom szögezni, hogy a béke szempontjából Franciaország nem jelent és sohasem fog veszélyt jelenteni. Ezt azért tartom szükségesnek leszögezni, mert a birodalmi kancellár beszédében célzásokat tett arra vonatkozólag hogy habár Franciaország és Németország között áthidalhatatlan ellentétek nem állanak fenn, Franciaország olyan úton halad, amely a német birodalmi kormányt felette aggasztja. Szeretném megnyugtatni a német birodalmi kormányt, hogy az út, amelyen haladunk, a bélke felé vezet. A spanyol ügyben tanúsított magatartásunk ékes bizonyíték erre és aki figyelemmel kísérte az utóbbi időben az alexandrettei szandzsák ügyében folytatott tárgyalásainkat, az kénytelen megállapítani, hogy a tárgyalások vezérlő gondolata a béke volt Mi is alkalmazhattuk volna az erőszak és tekintély politikáját, de nem tettük, mert tudjuk, hogy ez mit jelent. FRANCIAORSZÁG ÉS ANGLIA VISZONYA A külügyminiszter ezután részletesen beszélt Franciaország és Anglia viszonyáról, kihangsúlyozta a két állam erős, demokratikus irányát és rámutatott arra, hogy amíg ez a két állam egyetért a népszövetségi módszerek alkalmazásában, addig aligha lehet szó arról,hogy a népszövetséget egyes államok hatalmi céljainak számára alakíthassák át. Franciaország és Anglia politikája mellett híven kitartanak Lengyelország és a kisantant. A külügyminiszter ezután a következőket mondotta: Hitler kancellártól olyan nyilatkozatot vártunk, amely előbbre vihette volna az együttes béke megszervezésének és megvédésének ügyét, ehelyett azonban csupán belpolitikai öndicséretet hallottunk. A békéről is beszélt Hitler, azonban pontosabbat erre vonatkozólag nem tudtunk meg tőle, mint amit már eddig is tudtunk. Igen sajnálatos, hogy a kancellár nem talált enyhébb szavakat Szovjetoroszország számára, elvégre egy közel 200 milliós államot nem lehet az együttes béke művéből kihagyni. A KÉTOLDALÚ TÁRGYALÁSOKRÓL Ami a gazdasági együttműködés kérdését illeti, ehhez nem tudunk hozzászólni, mert Hitler erre a kérdésre olyan kijelentést tett, amilyet sehol Európában senki nem tett volna. Sajnos, abban sem tudunk egyetérteni a kancellárral, hogy a kétoldali tárgyalások is eredményre vezethetnek. Nem tudjuk, hogy a kétoldali tárgyalásokat folytató felek közül a nem német fél a jövőben bizalommal fog-e aláírni szerződést azzal a Németországgal, amely minden további nélkül, pusztán egy beszéd keretében bejelenti, hogy érvénytelen az az aláírás, amelyet korábban egy másik kormány jegyzett valamely okmány alá. Nagon sajnáljuk, hogy Hitler a leszerelés kérdéséről egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni. — Mindazonáltal örömmel vesszük tudomásul, hogy a kancellár szerint is a két szomszédos ország között nincsenek áthidalhatatlan ellentétek, le kell szögeznem azonban, hogy az ellentétek, amelyek ez időszerint még köztünk és szomszédaink között fennállanak, nem kizárólag a mi ügyünk, de szövetségeseink és barátaink ügye is. Franciaország sohasem fogja a maga ügyét elkülöníteni Európa egyetemes és általános érdekeitől NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYETEMES EURÓPAI ÉRDEKEK A német sajtó foglalkozik Delbos francia külügyminiszter vasárnapi beszédével, amelyben Hitler kancellár szombati beszédének egyes tételeire reflektál. A külügyminisztérium félhivatalos szócsöve, a D. D. P. Korrespondenz rámutat Delbos beszédének egyes megállapításaira és megírja, hogy azok a barátsági kapcsolatok ' 'egy'^fényt Németország kezdeményezett, nem irányul egyetlen állam ellen sem és az európai rendezést egyetemes keretek között kívánja megvalósítani. Németország állásfoglalása nem irányul az orosz nép ellen sem, amely évszázadokon keresztül barátságban élt a német néppel, a hadjáratot és kíméletlen harcot csupán Moszkva, mostani urai ellen viseli. Mert amíg a Szovjet minden katonáját a világforradalmtasításának eszméjére esketi fel, addig a német nép nem lehet nyugodt és mindent elkövet, hogy nyugalmát a bolsevizálódás kártékony hatásától megóvja. London felvilágosításokat kér Hitlertől A Press Associacion foglalkozva a német kancellár szombati beszédével azt írja, hogy Hitler nyilatkozataiból kitűnik, hogy a volt német gyarmatok visszaadása vagy vissza nem adása lesz az elkövetkezendő nemzetközi politikai kérdések között a legérdekesebb. Az a német álláspont, hogy a volt német gyarmatokat azoktól a nagyhatalmaktól követeli vissza, akik a világháború befejezése után a legtöbbet nyertek a német gyarmatokból, főként Anglia ellen irányul. Az angol közvélemény nagy része mereven ellenzi, hogy a volt német gyarmatokat, amelyek jelenleg a britt kormány alá tartoznak, visszaadják, azonban számosan vannak olyanok is Anglában, akik azt kívánják, hogy tegyen Anglia messzemenő gyarmatügyi engedményeket a német birodalomnak, hogy az elláthassa magát az életbevágóan szükséges nyersanyagokkal. A Reuter ügynökség jelentése szerint az angol kormány Hitler kancellár szombati beszédének egyes pontjait tisztábban szeretné megismerni és ezért a beszédre vonatkozó kérdéseket intéz majd Berlinhez, az abban foglaltaknak szabatosabb meghatározása érdekében.