Reggel, 1937. február (7. évfolyam, 26-35. szám)

1937-02-02 / 26. szám

j»g| JÉÉÉÉk JpÜ 'MKbf Felelős szerkesztő: Erdős György 1937. február 2. fÉBBr|Í llBi Jugg* gip ^a^p” Szerkesztőség és kiadóhivatal E ...i-%<*,-» oí) '-'' ^HlÉy TELEFON 6—16. K555 SS 2 SS 222 E Franciaország nem jelent veszélyt a békére Delbos francia külügyminiszter válaszolt Hitlernek Franciaország és Anglia politikája mellett híven kitartanak a kisantant és Lengyelország . A 200 milliós orosz népet nem lehet kihagyni az együttes béke művéből . Miért hallgatott Hitler a leszerelésről? Újabb angol kérdőívet kap Németország Páris, február 1. Chateau Rougeban Delbos francia külügyminiszter vasárnap nagyszabású politikai beszédet mondott a világháborúban elesett hősi halottak emlékére felállított emlékmű leleplezési ünnepségét követő díszebéden, amelyen a népfront pártjainak képviselői vettek részt. Az ese­ménynek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a francia külügy­miniszter felhasználva ezt az alkalmat válaszolt Hitler legutóbbi beszé­dére. Az út amelyen haladunk, a béke felé vezet Mielőtt részletesen kitérnék. Hitler birodalmi kancellár szom­bati beszédére — kezdte beszé­dét a külügyminiszter — le aka­rom szögezni, hogy a béke szempontjából Fran­ciaország nem jelent és soha­sem fog veszélyt jelenteni. Ezt azért tartom szükségesnek le­szögezni, mert a birodalmi kancel­lár beszédében célzásokat tett ar­ra vonatkozólag hogy habár Fran­ciaország és Németország között áthidalhatatlan ellentétek nem ál­lanak fenn, Franciaország olyan úton halad, amely a német biro­dalmi kormányt felette aggasztja. Szeretném megnyugtatni a né­met birodalmi kormányt, hogy az út, amelyen haladunk, a bélke felé vezet. A spanyol ügyben tanúsított ma­gatartásunk ékes bizonyíték erre és aki figyelemmel kísérte az utóbbi időben az alexandrettei szandzsák ügyében folytatott tár­gyalásainkat, az kénytelen megál­lapítani, hogy a tárgyalások ve­zérlő gondolata a béke volt Mi is alkalmazhattuk volna az erő­szak és tekintély politikáját, de nem tettük, mert tudjuk, hogy ez mit jelent. FRANCIAORSZÁG ÉS ANGLIA VISZONYA A külügyminiszter ezután rész­letesen beszélt Franciaország és Anglia viszonyáról, kihangsúlyoz­ta a két állam erős, demokratikus irányát és rámutatott arra, hogy amíg ez a két állam egyetért a népszövetségi módszerek alkalma­zásában, addig aligha lehet szó arról,hogy a népszövetséget egyes államok hatalmi céljainak számá­ra alakíthassák át. Franciaország és Anglia poli­tikája mellett híven kitarta­nak Lengyelország és a kisan­tant. A külügyminiszter ezután a kö­vetkezőket mondotta: Hitler kancellártól olyan nyi­latkozatot vártunk, amely előbb­re vihette volna az együttes béke megszervezésének és megvédésé­nek ügyét, ehelyett azonban csu­pán belpolitikai öndicséretet hal­lottunk. A békéről is beszélt Hit­ler, azonban pontosabbat erre vo­natkozólag nem tudtunk meg tőle, mint amit már eddig is tudtunk. Igen sajnálatos, hogy a kancellár nem talált enyhébb szavakat Szov­jetoroszország számára, elvégre egy közel 200 milliós államot nem lehet az együttes béke művéből kihagyni. A KÉTOLDALÚ TÁRGYA­LÁSOKRÓL Ami a gazdasági együttműkö­dés kérdését illeti, ehhez nem tu­dunk hozzászólni, mert Hitler er­re a kérdésre olyan kijelentést tett, amilyet sehol Európában sen­ki nem tett volna. Sajnos, abban sem tudunk egyetérte­n­i a kancellárral, hogy a két­­oldali tárgyalások is ered­ményre vezethetnek. Nem tudjuk, hogy a kétoldali tár­gyalásokat folytató felek közül a nem német fél a jövőben bizalom­mal fog-e aláírni szerződést azzal a Németországgal, amely minden további nélkül, pusztán egy be­széd keretében bejelenti, hogy ér­vénytelen az az aláírás, amelyet korábban egy másik kormány jegyzett valamely okmány alá. Na­gon sajnáljuk, hogy Hitler a lesze­relés kérdéséről egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni. — Mindazonáltal örömmel ves­­szük tudomásul, hogy a kancellár szerint is a két szomszédos or­szág között nincsenek áthidalha­tatlan ellentétek, le kell szögez­nem azonban, hogy az ellentétek, amelyek ez idő­­szerint még köztünk és szom­szédaink között fennállanak, nem kizárólag a mi ügyünk, de szövetségeseink és bará­taink ügye is. Franciaország sohasem fogja a maga ügyét elkülöníteni Európa egyetemes és általános érdekei­től NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYETEMES EURÓPAI ÉRDEKEK A német sajtó foglalkozik Delbos francia külügyminiszter va­sárnapi beszédével, amelyben Hitler kancellár szombati beszé­dének egyes tételeire reflektál. A külügyminisztérium félhivatalos szócsöve, a D. D. P. Korrespon­denz rámutat Delbos beszédének egyes megállapításaira és meg­írja, hogy azok a barátsági kapcsolatok ' 'egy'^fényt Németország kezdeményezett, nem irányul egyetlen állam ellen sem és az európai rende­zést egyetemes keretek kö­zött kívánja megvalósítani. Németország állásfoglalása nem irányul az orosz nép ellen sem, a­mely évszázadokon keresztül ba­rátságban élt a német néppel, a hadjáratot és kíméletlen harcot csupán Moszkva, mostani urai el­len viseli. Mert amíg a Szovjet minden katonáját a világ­forradal­mtasításának eszméjére esketi fel, addig a német nép nem lehet nyu­godt és mindent elkövet, hogy nyugalmát a bolsevizálódás kárté­kony hatásától megóvja. London felvilágosításokat kér Hitlertől A Press Associacion foglalkoz­va a­ német kancellár szombati be­szédével azt írja, hogy Hitler nyi­latkozataiból kitűnik, hogy a volt német gyarmatok vis­­szaadása vagy vissza nem adása lesz az elkövetkezendő nemzetközi politikai kérdé­sek között a legérdekesebb. Az a német álláspont, hogy a volt német gyarmatokat azoktól a nagyhatalmaktól követeli vissza, akik a világháború befejezése után a legtöbbet nyertek a né­met gyarmatokból, főként Anglia ellen irányul. Az angol közvéle­mény nagy r­észe mereven ellen­zi, hogy a volt német gyarmato­kat, amelyek jelenleg a britt kor­mány alá tartoznak, visszaadják, azonban számosan vannak olya­nok is Anglában, akik azt kíván­ják, hogy tegyen Anglia messze­menő gyarmatügyi engedménye­ket a német birodalomnak, hogy az elláthassa magát az életbevágó­an szükséges nyersanyagokkal. A Reuter ügynökség jelentése szerint az angol kormány Hitler kan­cellár szombati beszédének egyes pontjait tisztábban szeretné megismerni és ezért a beszédre vonatkozó kérdéseket intéz majd Berlinhez, az abban foglaltaknak szabato­­sabb meghatározása érdekében.

Next