Reggeli Délvilág, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

Azért szeretem a szimfonikus koncerteket, mert nem kell néz­ni a színpadot. Szinte nem is kell figyelni. Az ember tekin­tetét az aranyos plafonra eme­li, s gondolataiba mélyed. Ezt még a magamfajta botcsinálta zenekritikus is megteheti. Ha nagyon rosszat, vagy nagyon jót hall, az úgyis megzavarja az el­mélkedést. Az AHZ és Kobayashi ha­gyott álmodozni. Mozart Titus című operájának nyitánya tűr­hetően szólt, miként az utána következő d-moll zongoraver­seny is. Falvai Sándor bizton­ságosan pergette a futamokat, talán csak egyszer ütött mellé. Kobayashi meg­kísérte a zene­karral. Föltűnt, hogy a dirigens többet nézte a zongorista kezét, mint a kottát. Igen dicséretes ez a szerény alkalmazkodás, nem minden dirigens hajlandó rá. (Ferencsik János, az AHZ előző fő-zeneigazgatója egyszer az Operaházban a Varázsfuvo­­la felújítását dirigálta. Az ak­kor még főiskolás Gulyás Dé­nes volt Tamino. Amikor a Képáriához értek, a tenorista alázatosan megkérdezte a fő­­zeneigazgató urat, hogy milyen tempót óhajt venni. - Maga csak énekeljen, én meg majd kísérem, mint egy bejáró­nő! - válaszolta Ferencsik.­ A szünet után hasonlóan ér­dektelenül indult a Brahms-szim­­fónia is. Csak a rézfúvók pontat­lan indításai okoztak némi izgal­ma­t A második, lassú tétel tra­gikuma volt az első figyelemre méltó hang. A további tételek jobban sikerültek, s monumentá­lis finálé valóban nagy erővel szólalt meg. Nagy siker volt, Kobayashi szó szerint ugrált örömében. Majd (magyarul) bejelentette, hogy rá­adásként Dvorak Szláv táncát játsszák. Kobayashit a zenekar maga vá­lasztotta fő-zeneigazgatójának. Ez bizonyos szempontból érthe­tő, hisz nagy erőbedobással dol­gozik, produkciói kidolgozottak. Intenzív kapcsolatot tart fönn a zenekarral, a hangszeresekből va­lósággal kihúzza a szólamot, az általa kért megoldást. Egy-egy kis szóló előtt aggódó-biztató te­kintettel fordul az illető zenekari tag felé, s ha sikerült a nehéz ál­lás, ha megcsinálta a kért variá­ciót, elismerő mosoly a válasz. Csak a muzsikálás érzelmi fede­zete hiányzik, a valódi indulatok, a mély kétségbeesés, a csapon­folytásra nevel, nem a kitá­rulkozásra. Persze az is lehet, hogy mindez csak elmélet, merő spekuláció. Mindenesetre Kobayashi és az AHZ koncertje nem ajándékozta meg különleges művészi élménnyel a szegedi közönséget Erre persze bárki mondhatná, hogy a világon is elfogytak a nagy karmesterek, nemcsak nálunk, s hogy Magyarországon meg már minden közepes korrepetitor nagyzenekari koncertekhez, opera­dirigáláshoz jut , hogy ezekhez képest értékeljük, hogy Kobayashi precíz, profi, mint egy Seiko óra. Értékelni tudom, élvezni nem. Maradok a Doxánál. (marok) „Pontos, mint a Daca ára” - szokta mondani nagyanyám­, ha meg akart dicsérni valakit. Ez a mondás járt a fejemben, amikor vasárnap este a Szegedi Nemzeti Színházban az Állami Hangver­senyzenekart ás Kobayashi Ken-ichirát hallgattam. Persze inkább Seikót kellett vol­a gondolnom, az modernebb, japca, mint a dirigens, meg egyébként is szponzorálta a hangversenyt. Sőt, az egész mesterbérlet-sorozatok Az Állami Hangversenyzenekar Szegeden A dirigens és a Doxa ­----------------------------------------------------------------------------------'S Himnuszok balsorsa Illyés öregedő hangján hallgatom a történetet, meh­et már­­már diákos csínyként emleget: hogyan szabotálták d­iákosi pribékjeinek unszolását Kodállyal: szabják át a Himnuszt! Pedig oly egyszerű volt a kért feladat: írja át a szöveget, elvég­re nem kezdődhet Istennel! Kodálytól meg valami kis köznapibb, mégis diadalmasabb zenét látnak — elvégre az új Magyarországot építjük. Illyés azzal tért ki, hogy az általa ismert versezetet vélte a legharmonikusabbnak Európa him­nuszai közül, de esetleg a zene, ha azt meg lehetne próbálni­. Kodály hajszálra ezt mondta a műről, csak ő meg a zenét tartotta megbonthatatlan értéknek. Azután valahogy elaludt az ügy­, maradhatott az az elavult Himnusza a magyaroknak. Engedélyeztetett odafönt. Eszembe jut Hankiss Elemér tanulmánya, a rendszervál­tozást megelőző reformidőkből­l, milyen nagy érdeklődésse és megértéssel fogadtuk azokat a sorokat, meyekből megtud­hattuk, hogy a szerző szerint olvasott és ismert tán küzd 100 himnusz alapján a mienk a legcsüggedtebb, legkeserűbb. Sem­milyen ésszerű magyarázatot nem hittem erre a tényre, leg­­föntebb - hát ilyen az élet, erre mifelénk. Ma viszont arra gondolok, vajon hány tudós ítészünk töprengett máj­­, csak ezen az egy­etlen nyomott tényen: erőve akarták kényszeríte­ni hazánk koszorús költőfejedemét és zeneszerzőjét, száza­dunk ünnepelt csillagait — írják át Kölcsey és Erkel alkotását. Vajon hány olyan európai nép van, alávet ezt akarták ebben a században? Na persze az­ oroszok, az ukránok, a lettek, a románok, a szerbek, a horvátok, a többi klet-európai is átélt ilyet, sőt! Többektől egyszerűen ehették a himnuszát! Persze mintha a Führer sem szívidte volna különösebben az ő előtti időkből való poémákat, helyette lehetett akármi, még a há­nyatott sorsú Erika-refrénű katonadal is. Különben Tito­tán nem engedélyezte saját himnuszukat, úgy hogy nekik sem volt - amíg volt Jugoszlávia. És akkor - de hiszen akkor legyünk akár hálásak is adai vezérünknek, a Borzasnak! Ő legalább meghagyta. ____________________________________________ Egyéves és kettő hónaposak a Tankerületi Oktatási Köz­pontok, azaz a TOKok. Alig­hogy megszülettek - vajúdás sem volt semmi —, máris két párt kinyilatkoztatta — az MSZP és a Fidesz­­, felesle­gesek, számlálva a napjaik. A Dél-Magyarországi TOK igaz­gatóját, dr. Kovács Kálmánt arról kérdeztük, hogyan érzi magát abban a székben, ami a választások közeledtével inog­ni látszik. — A bennünket ért támadá­sok választási fogásnak tűn­nek, hisz­ nem tagadható, hogy rendszerirányítás­­, ellenőrzés nélkül nem működhet a köz­oktatás sem. Másként hívják majd? Ez a lényegen mit sem változtat, ugyanis az államnak minden országban jól felfogott érdeke a törvényekben meg­fogalmazott előírások betarta­tása, számonkérése. — Ezen elvek alapján beszél­hetünk-e egyáltalán a pedagó­gusok szabadságáról? — Egyesek azt mondják, 1985 a pedagógiai liberaliz­mus kezdete. Én úgy hiszem, az anarchiáé. — Erre válasz a centralizá­ció, azaz a TOK-rendszer? — Működő polgári demok­ráciákban is elismerik, nem feltétlenül ártalmas a centra­lizáció. Nem ez a szisztéma korlátozza a pedagógusok szabadságát. Ellenben az tény,hogy az önkormányza­toknak túlságosan nagy a ha­talma, a közalkalmazotti be­sorolás időnként a szakmai­ság rovására is mehet, az igazgatók szerepe túlontúl hangsúlyozott. Ezért a TOK a tanári önállóság és felelős­ség híve.­­ Ennek igen látványos ke­rékkötője a pedagógusok be­sorolása. Jó munkára, krea­tivitásra, önállóságra aligha lehet ösztönözni akkor, ha nem veszik figyelembe a pe­dagógusok teljesítményét. - A magánvéleményem az, hogy hosszú távon meg kell oldani ezt a kérdést is, hisz nem utolsó szempont, ki ho­gyan végzi a munkáját. - Úgy tudom, munkaügyi perek folynak a fenti ügyben, - így igaz, ami egyébként nem tesz jót senkinek. - A TOKokat a minisztéri­um kinyújtott karjának szok­ták volt aposztrofálni. - Ezt természetesen nem kívánom cáfolni, ugyanis a minisztériumnak vannak sa­játos feladatai, ezek közül vállalunk át mi néhányat. Az országban működő nyolc TOK jelez például a tör­vényhozóknak a tanügyi helyzetről, vizsgálati javas­latokat készít, továbbá töb­bek között tanügy-igazgatási és szűk szakmai ellenőrzé­seket végez. - Milyen módon ? - Egy-egy tankerületben tizenegynehány munkatárs dolgozik. Mi állandóan jár­juk a ránk bízott három me­gyét - Csongrád, Bács-Kis­­kun, Békés -, és igyekszünk információkat szerezni. Lá­togatjuk például az igazga­tói értekezleteket, az önkor­mányzatokat, vállalunk isko­laátvilágítást, pályázati vé­leményezést... - Ha jól tudom, intézke­dési jogkörük nincs. - Mégsem vagyunk súly­talanok, hisz a hárompólusú rendszer - minisztérium, tankerület, iskolafenntartók­­iskolák - közbülső láncsze­mét jelentjük. - Sokan siratják a szak­­felügyeleti rendszert. Erről mi az ön véleménye? - Most készül az Országos Közoktatási Szakértői név­jegyzék. Ezek után tehát le­het válogatni - egy-egy konkrét feladatra - a szak­értők közül. A régióban ez a lista úgy 200 pedagógus­ból áll, a vizsgálatokat pe­dig általában majd a minisz­térium rendeli el.­­ Csecsemőkorú a TOK, de feltehetően mégsem tét­lenkedtek az elmúlt egy esz­tendő alatt.­­ Vizsgálataink alapján mondhatom, gondok vannak a kisiskolák támogatási rendsze­rével. Egy részük a működés­­képtelenség határán áll. Ezért javasoltuk, hogy 1995. január 1-jétől az állami költségvetés­ből kell fedezni a közoktatás kiadásait, így a pedagógusbé­reket is. Egyébként, aki a TOK-októl nagy, látványos megmozdulást vár, az csaló­dik. E területen csak a ke­mény, apró munkának lehet realitása. - Hogyan érzi magát az igazgatói székben? - Jól. Bár türelmetlen va­gyok az átalakulás lassúsá­ga miatt. - Mi lesz, ha a választá­sokat követően kimozdítják a beosztásából? - Most sem szakadtam el teljesen a katedrától, kétség­beesni tehát nem fogok. P. BODZSÁR ERZSÉBET Meddig ér a kinyújtott kar? - Gyeplő a pedagógusokon TOKba bújt(atott) iskolák A nász meghosszabbíttatott Aranylakodalom Batidán mm^mmBrnrnrnrnmamaemmt m4.feh,.i„keu 1)1íLVILA(j bari Manapság ha valaki ötvenesztendőnyi múltat em­leget, rengeteg keserű emlék tárul a szájára az emlé­kezet rejtett zugaiból. Háború, forradalom, nélkülö­zés és­­ egy pici boldogság is. Ha az­ elmúlt idők felidézése történetesen egy aranylakodalom teher asz­tala mellett kér helyet, akkor biztos, hogy szó nem esik a nehézségekről, szegénységről, sorscsapások­ról, csak az együtt töltött boldog órákról. Batidán, az Olvasókörbeit szombaton este ünne­pelte napra pontosan ötven évvel ezelőtt köttetett há­zasságát Virág István és felesége Eszti - vagy ahogy a család nevezi Pösze­­ néni, no meg az öt gyerek, Eszter, István, Hona, Imre és Rozália a kilenc unoká­val és négy dédunokával. Pösze nénivel és Pista bá­csival a nagy dínomdánom elől egy félreeső szobába húzódunk, hogy értsük egymás szavát -Hol ismerkedtek meg? —Bálban természetesen válaszolják egyszerre. —Első látásra szerelem volt? A, csak úgy har­­adikra - mondja mosolyogva Pista bácsi. — Nagyon merész dolog mit 1944-ben házasságot kötni... — Fiatalok voltunk, nem gondoltunk a nehézsé­gekkel. Volt olyan idő, amikor az asztalt és a széket, amink volt, saját kezemmel csináltam. — Hogyan sikerült ezalatt az öt­ven év alatt boldog­nak lenni, és a legnagyobb megpróbáltatások között is együtt maradni? —Sokkal többet eltűrtünk egymásnak, mint a mos­tani párok. És csak kis dolgokon veszekedtünk, a komoly problémákat mindig békességben megbe­széltük. gás. Mindaz, ami az európai ze­nét naggyá teszi. Lehet, hogy méltánytalan­ság mindezt egy távol-keleti mestertől számon kérni. Az a kultúra ugyanis épp’ az ér­zelmek eltitkolására, el- Megújul a Nagy László­­emlékház ,Még mintegy két és fél mil­lió forintra van szükség az isz­kázi Nagy L­­ászló-emlékház teljes felújításához. Ez­ derült ki a helyszínen tartott egyez­tető megbeszélésen, melyet Zongor Gábor, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke hívott össze. A múlt év őszén az iszkázi önkormányzat, mint tulajdo­nos, életveszélyre hivatkozva bezáratta az emlékházat, melynek falain óriási repedé­sek keletkeztek. Az összeom­lás megakadályozására akkor az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat által juttatott egymillió forintból megépítették az épület teljes egészében hiányzó alapját A repedések miatt azonban még szükség van a falak felső össze­fogására, az elektromos háló­zat és a fűtés korszerűsítésére. Február elején kiköltöztetik a kiállítást, a relikviákat, s ezt követően megkezdődik a to­vábbi munka. Várhatóan nyárra elkészülnek a felújítás­sal. Évadnyitó A Budapesti Nemzetközi Vásár­­központ idei két évadnyitó kiállítá­sa február 3-a és 6-a között, a Szép­ség és egészség, valamint a Karát elnevezésű bemutatók lesznek. A szervezők sajtótájékoztató­jukon elmondták: a nemzetközi fodrász, fodrászkellék-kozmeti­ka, bizsu és egészséges életmód témája köré csoportosított bemu­tatón nyolc ország 90 kiállítója vonultatja fel termékeit. Dísz­vendég a bolonyai Cosmoprof, a világ egyik legjelentősebb szépségipari cége lesz. A Cosmoprof szervezésében 2000 négyzetméteren 30 olasz cég mutatkozik be.

Next