Reggeli Délvilág, 1994. október (5. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
Vásárhelyi pillanatok Matrjoska után gárdista Nagy idő ám majdnem két évtized egy város életében! Hátha még laktanyája is van. Már nem emlékszem valamikori számára a mostani Bercsényinek. Tetszik tudni, a kommunista rendszerben azért jelölték különféle számjegyekkel az ezredek, zászlóaljak tartózkodási helyét, hogy az imperialista rablótőkések le ne tudják bombázni. Közben műholdról már minden négyzetmillimétert feltérképeztek varsói paktumos kis hazánkból. Szóval ott senyvedtünk mi is tizenegy hónapig az egyetem előtt „Laci apu”, azaz László alezredes parancsnoksága alatt. Pacskó őrnagy időnként elkiabált egy kicsikét velünk, Póth alezredes szeméből tengernyi megértés sugárzott, no és ne hagyjuk ki a sorból K. főhadnagyot, a kémelhárítás roppant intelligens vásárhelyi főnökét sem. Mit ad Isten, egyszer hívat, hogy keresnek ám a nagykapunál. Kicsoda? Egy francia állampolgár kért bebocsátást a laktanyába (1977- ben!), aki történetesen a nagybátyám volt. Kaptam is rögvest annyi nap rendkívüli szabadságot arra, hogy kiderítsem, mit akar az egykori idegenlégiós tőlünk, tőlem, amennyit akartam. Ugyan mit akarhatott volna a bátyja fiától, mint megnézni, kiféle-miféle. Be is vitt rendesen a csongrádi éjszakába, minek következtében három napig tartott a kijózanodás. Kellett is ekkora hülyeség után. * Aztán eltelt csaknem húsz év, és brit katonák „foglalták el” a vásárhelyi laktanyát. Összeborult a NATO-s gárdista a magyar bakával, persze, azért nem muszáj annyira lelkesedni. Az újságíró nem tud angolul, a skót őrnagy magyarul, így aztán az a főtiszt tolmácsol nekik, akit annak idején éppen azért piszkáltak, mert szabad idejében nyugati nyelvet tanult. Miért az angollal bíbelődsz? — kérdezték tőle a felettesei, mire azt felelte: orosz hadifoglyokat úgysem ejtünk. Neki lett igaza. Hogy mi lesz újabb húsz év múlva, már más kérdés. Könnyen meglehet, hogy akkor már Moszkvába megy ki Barbara, vásárhelyi szerkesztőségünk titkárnője, és nem gyertyába öntött gárdistát, hanem Matrjoskát hoz nekünk ajándékba. Hisz kompország lakóinak volt idejük az eszükbe vésni. A tizedes meg a többiek... című történelmi komédia felettébb tanulságos mozzanatait. (dányi) (Fotó: Pintér József) (Folytatás az 1. oldalról) elnök. A szétválások fél évvel később, 1992 októberében történtek — foglalkozások szerint csoportosított 4 kisebb (2 növénytermesztési, 1 szolgáltató és tej-) szövetkezetbe. A csődeljárás után ez volt a banki feltétele a hitelképességnek, a reorganizációs hitel lehetőségének. Végül ellenérvektől eltekintve elfogadták a munkatársak — kölcsönös felelősségvállalással —, hogy az előzőleg kért 16 helyett négyfelé bontják a kárpótlások és egyéni kiválások után maradt gazdaságot A kis Termálban 220-ból 130 dolgozó tag ezer hektárnyi bérelt szántót és 4-5 hektár hajtatófelületet művel. Reorganizációs hitelt nem kapott, ám a 150 millió forint vagyont jelentős lízing és más kötelezettség terheli. Az Ecser-Dónát Szövetkezethez 2100 hektár visszabérelhető föld és négy termálkúttal egy nagy virágkertészet tartozik. A 300 millió forint vagyon használatához 76 millió forint reorganizációs hitel kapcsolódik. A növénytermesztésre jellemző, hogy a Termálban minden négyzetméter föld öntözhető, a 9 lineár berendezésből az idén 8 működött. Az öntözővíz — köbméterenként 10 forint — költsége miatt eleve kérdéses az öntözéses termesztés jövedelmezősége. A Tejszövetkezet részére vállalt takarmánytermesztés mellett — a ’70-es évek gyakorlatához hasonlóan — bővül a szántóföldi zöldségfélék (petrezselyem, spenót, kapor, csemegekukorica) területe. Ezek eredményéhez főleg tisztességes vevőpartner kell; ilyennek bizonyult a Kecskeméti Konzervgyár ebben az évben. A növényházi virágtermesztésnek megvannak az eddigi piacai, de az árakat az illegális importok mellett nehéz megfelelő szinten érvényesíteni. A várható árbevétel a két növénytermesztő szövetkezetben 320 millió forint Beruházásként csupán egy MTZ 80-as traktort lehet egyelőre felmutatni. A fejlesztésre vannak elképzelések, például a finanszírozás lehetősége esetén újra lehetne indítani a baromfinevelést is. * A Rét-Berek Szövetkezet főleg gépi és keverőüzemi szolgáltatásokat végzi — tájékoztatott dr. Varga László elnök (gépészmérnök). A 250 taggal — 140 aktív dolgozóval — létrejött kisszövetkezet 200 milió forint értékű gépet, eszközt működtet, ide tartozik két termálkút, illetve az új növényház is. A vagyont 70 millió forint hitel terheli. Tavaly már 5 ezer hektárnál több területen végeztek szolgáltatásokat most a Tejszövetkezettel együtt bérelt 700 hektár és a kis Termál ezer hektár földje ad elsősorban munkát. A földárverések főleg ez év őszén történtek, és még nem lehet tudni, hogy a magántermelők mennyi gépi szolgáltatást szeretnének igényelni. Ésszerűbb volt együtt gazdálkodni. A szétosztás után több költség jelentkezik, hozzátéve, hogy ennek ellenére csökkentek a veszteségek. A Rét-Berek nem tudott (nem is akart) olcsó, szőkített gázolajat vásárolni. A többletköltségektől eltekintve a szolgáltatás korrekt, és a díjtételek alacsonyabbak, mint a külső vállalkozásokban. A bevétel a kertészettel együtt az idén 110 millió forintra becsülhető. * A Termál Tejszövetkezet elnöke, László Béb elmondta, hogy itt megőrizték és gyarapították a vagyont akkor, amikor számos nagyüzemben épült le az állatállomány. A szétválást az első perctől ellenezték. A bank a reorganizációs hitelt a Termálvagyon kivásárlásához adta, ami egy fillér plusz forgóeszközt nem jelentett az új szövetkezetnek. A Tejszövetkezet 307 milliós vagyonát 102 millió forint hitel teszteli. Az esedékes részt sikerült törleszteni, de fennmaradt még 82 millió forint adósság. A Tejszövetkezet hiába produktív, a jelenlegi tejárból nem lehet a tehenészetet reprodukálni, az utódokat felnevelni, a költségekkel szemben a pénzügyi likviditást fenntartani. Ha az energiaárak 36 százalékkal emelkednek, a tejárban 3,5-4 százalékos növekedés mutatkozik. Jelenleg — a ráfordításokkal arányosan — 35 forintot kellene kapni a tejért literenként A környező országokban a tej értékesítési ára általában az üzemanyagok literenkénti árszintjén mozog. Hazánkban a tejtermelés haszna főleg a kereskedelemben jelentkezik. * A négy szövetkezet a korábbi 11 ezer hektár földből most 3,7 ezret hasznosít Sok a beékelődött magángazdaság. A nap nagy része telik el még a maszekokkal való tárgyalással: folyamatosan jönnek kérni, mások követelni, megint mások fenyegetőzni is. Virágos Kiss István szerint már szebben süt a nap, nem lőnek a szövetkezetekre, élvezni lehet a kormány szektorsemleges intézkedéseit SOLTÉSZ JOLÁN A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet tegnap ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját A rendezvény délelőtti tudományos ülésén először dr. Magassy Dániel, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást a magyar agrárkutatásról. Ezután dr. Frank József, a Gabonatermesztési Kutatóintézet főigazgatója ismertette az intézmény elmúlt hét évtizedét, majd dr. Széll Sándor mutatta be a GKI kukoricanemesítési és agrotechnikai vizsgálatait a nemzetközi verseny tükrében. Dr. Matúz János, a GKI búzavetőmag-kutatásairól tartott előadást, végül dr. Pálvölgyi László beszélt az olajnövény-kutatás hazai és nemzetközi együttműködéséről. Könnyebb a dolce vita Csínján a segéllyel Nem is olyan régen, hogy elmúlottak azok az átkosan langy idők, még kasztliztak KMK-ért Bár nekem már nem volt részem ily’ megkülönböztetésben, amely a megaláztatásból merítette egyébiránt teljesen elbaltázott pedagógiai értékét Hogy jó volt-e vagy sem a közveszélyes munkakerülő titulus a köznek, azt ilyen egyszerűen, fekete-fehér alapon kijelenteni persze nem lehet, de az tény, hogy akkoriban nem volt regisztrálható munkanélküliség. Igaz, ha lenne még ilyen, akkor a jelen gazdasági és politikai helyzetben sem a dologtalanok száma lenne kevesebb, legfeljebb nem munkanélküliként sajnálnánk őket, hanem közveszélyes elemként üldöznénk. (Persze, csak ha lenne a világon akkora karhatalom, amely ilyen nagyságrendű tömeget képes lenne üldözni.) Pedig hát egyik variánsra sincsen szükség. Sajnálat és üldöztetés helyett segíteni kellene valahogyan, most már végre igazi eredményekkel. Hogy ne csak azért csökkenjen a regisztrált munkanélküliek száma, mert sokaknak egyszerre jár le a segélye. Fiatal munkanélküli bemegy a munkaadóhoz, ahol minimális bérért kínálják meg munkával, előrebocsátva, három év alatt a fizetési boríték jelentősen dagadhat Mire a fiatal, akkor talán visszajönnék három év múlva... Dr. Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára mondta el a sztorit az ifjúság és munkanélküliség az átalakuló Európában címmel megrendezett nemzetközi konferencián Szegeden. A viccből kiderül, az államtitkár nemcsak hogy humoránál van, de ismeri is a humorosnak olyannyira nem nevezhető valót Mert hát valahogy tényleg így mennek ezek a dolgok. Ki az a bolond, hol a pályakezdői segélyét — hisz fiatalokról van szó — és az azzal járó édes semmittevést felcseréli a nem sokkal nagyobb pénzt kínáló munkára? Senki Legalábbis a mai fiatalok nem, ők rafkósabbak ennél. Az államtitkár a kormányzati munkáról és a civil szervezetekről tartott beszédéből egyébként kiderült hogy túl sok újításba egyelőre nem rokkantak bele. Az államtitkár egyetlen konkrétumot mondott, mégpedig azt, hogy a pályakezdői segélyt szigorúbban ítélik oda a fiataloknak, hátha ez a lépés munkára fogja őket Pulay beszélt még a munkavállalók és munkaadók közötti kontaktus fontosságáról, a piacorientált képzés megszervezéséről és a civil szervezetek egyre fontosabb szerepéről. Szerinte a pályaorientációt is segítő közhasznú munkának nagyobb teret kell kapnia. Igazából azonban semmi olyant nem mondott, amit eleddig valaki is ne tudott volna. Későbbiekben Vladiszavleyev András, az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója beszélt az Állami Munkaügyi Szolgálatról. Ma a konferencia szekcióülésekkel folytatódik. KÉRI BARNABÁS Szegedi gabona Hetven év kutatás A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet fennállásának 70. évfordulója alkalmából Baross László-emlékérmet kapott Michel Yvon (GAE Franciaország) az árpa és durumbúza nemesítésében folytatott sikeres együttműködésért. Michel Rollier Rustica (Franciaország) a napraforgó nemesítésében a GKI-vel közösen végzett tevékenységéért; dr. Antall József, nyugdíjas egyetemi tanár a homoktalajok növénytermesztésének sokoldalú fejlesztéséért és magas színvonalú oktató munkájáért; dr. Bálint Andor nyugdíjas egyetemi tanár a nemesítői genetikusi kutatóképzésben kifejtett több évtizedes tevékenységéért; dr. Bocsa István akadémikus a kender- és lucernanemesítésben, valamint ezen fajok átfogó tudományos vizsgálataiban elért nemzetközi szintű eredményeiért; Túri János, a Magyar Vetőmag Kereskedők Szövetségének elnöke, a kutatási eredmények gyakorlati elterjesztésében, a vetőmagszakma érdekeinek képviselete terén végzett munkájáért Az emlékérmek átadása után a résztvevők megkoszorúzták a kiváló tudós, Baross László szobrát és megtekintették a 70. évforduló emlékére szervezett kiállítást Délután a meghívottak sétát tettek az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban. BÁNYAI MARI z Észak-Rajna-Westfalia tartomány neve nem cseng idegenül a Dél- Alföldön. És nemcsak Pusztamérgesen, ahol érthető, hiszen ott épül egy középfokú tanintézmény, négy tanteremmel és 120 tanuló befogadására alkalmas alapkő-letételéről a napokban adtunk hírt Egyébként is tudnak a tartományról, éppen annak révén, hogy segítségnyújtásban messze földön ismert, Düsseldorftól egészen Bulgáriáig, természetesen a Bánáton át Az adományautók konvojának, mely már többedik alkalommal haladt át hazánkon, illetve részben maradt nálunk, rendszerint egy keménykötésű fiatalember a parancsnoka: Sldger Gerdas úr, Dávid Istvánnak, a szegedi PV parancsnokának társaságában beszélgetünk Észak-Rajna- Westfalia képviselőjével. — Gerdes úr, most éppen mi járatban Magyarországon? — Miskolcról jövök, bár előtte éppen Pusztamérgesen jártam az iskola alapkőletételénél. Miskolcon aggok menhelyet építünk, illetve gyermek-egészségügyi létesítményt ahol gerincvelő-átültetést kívánunk lehetővé tenni ifjú pácienseknek. Ha itt Szegeden végzek, azaz megbeszéljük Dávid őrnaggyal a következő autókonvoj igénylistáját akkor megyek Romániába, hasonló előkészítés céljából. — Legutóbb május 1-jén jött Szegedre a konvoj. Mint mondja, majd újrajönnek Miért ez önzetlen segítség? —Az önök tűzvédelmi, tűzoltó-berendezései igazán nem bővelkednek technikában. Részben viszont politikai felelősségérzet jellemzi Németországot a németeket Hazám mindig is többé-kevésbé felelős volt Európa felosztásáért, ezt mi, mai németek is tudjuk. És azt is, hogy nem akarunk még egyszer vasfüggönyt! Tartományom pedig még többet is akar tenni, az a célunk, hogy ne csak a diplomaták szintjén érződjék ez a segítség. Már ennek szellemében választjuk ki a szállítmányok sofőrjeit is. — Barátkozzanak össze a magyar, román, bolgár adományozottakkal? — Pontosan ez a célunk. Sőt továbbmegyek: ha a mi tartományunk polgárai összeismerkednek, megbarátkoznak az önök polgáraival, akkor elértük céljainkat. Akkor én, mint a tartomány hivatalos képviselője, akár háttérbe is szorulhatok. A Bánátban már vannak ilyen sikereink. Bochumból, ahol lakom, elvittem a városi tűzoltó-parancsnokot Resicabányára, megismertetni az ottani kollégájával. Azóta ez a kapcsolat jól működik, örömünkre. — Pusztamérgesen az építendő iskola is hasonló célokat szolgál? — Alapvetően igen, a fiatalokat megnyerni. Persze rengeteg pénzt fektettünk az építkezésbe, és azért felelősséggel tartozunk a tartományi kormányzatnak is. — Milyen partner ebben a Csongrád Megyei Önkormányzat? — Nagyon jó. Másutt a hivatalok sokat akadékoskodnak, itt az önök hazájában, a magyar hivatalok sokat segítenek, értik amit csinálni akarunk, partnerek. A többi, általunk segített ország sokkal zárkózottabb. Magyarország nyitott Hivatalnokaik velünk egy hullámhosszon gondolkodnak, ez megkülönbözteti Magyarországot a térség többi államától. (tráser) Pusztamérges felelőssége Adományautók német földről Wir in Nordrhein- Westfalen §V DÉLVILÁG 1994. okt. 3, szombat