Reggeli Újság, 2008. szeptember (5. évfolyam, 1368-1393. szám)
2008-09-11 / 1377. szám
/ Újabb lépés az akkreditáció útján A román képviselőház tanügyi, tudományos, ifjúsági és sport szakbizottsága jóváhagyta tegnapelőtt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A Reggeli Újság szerkesztőségét, akárcsak a PKE korábbi rektorválasztásával kapcsolatban, most sem értesítették időben, igaz, a külföldi tulajdonú bulvársajtót ezúttal maga Sóki Béla RMDSZ-es képviselő, bizottsági tag sietett exkluzívan informálni még aznap este. János Szatmári Szabolcs, a PKB kancellárja lapunknak elmondta: Horváth Gizella, az egyetem újonnan megválasztott rektora még nem kapta meg a dátumát, ugyanis ennek hosszadalmas a procedúrája. Éppen ezért Geréb Zsolt ügyvezető rektor volt jelen a szavazáson az egyetem részéről, illetve Tolnay István, a PKE vezetőtanácsának megbízott elnöke. A kancellár megjegyezte: bár a keddi szavazás előrehaladásnak mondható a PKB akkreditálásának ügyében, ezzel még nem zárult le a folyamat, s a parlament feltehetőleg jövő keddi plenáris ülésén fogja a döntő szavazást megtartani. Tizenöt éves a PBMET BESZÉLGETÉS DUKRÉT GÉZA ALAPÍTÓ-ELNÖKKEL A PBMET-et 1993-ban hozta létre tizenkét alapító tag. 2006-ig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt működött mint bizottság, egyesületi státuszban. 2007-ben lett csak önálló jogi személyiség és vált társasággá. — Mikor merült fel először egy ilyen jellegű szervezet létrehozása ? - 1992-ben vált szükségessé először, amikor egy tervet állítottam össze helytörténeti és néprajzi kutatómunka megszervezésére, valamint emlékhelyek létesítésére és ápolására. Jelenleg 117 munkatársa van az egyesületnek: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlék-szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők. - Hány megyét ölel fel jelenleg az egyesület és hogyan oszlik meg a munkájuk? - Bihar 52, Máramaros 3, Szatmár 11, Szilágy 10, Temes 26, Kolozs 3, Arad 10 aktív tagtársat ad a PBMET-nek, de van Magyarországról is 2 munkatársunk. Ez egy viszonylag megfelelő arány ahhoz, hogy a szervezet kiterjedt munkát tudjon végezni. - Mi volt az elsődleges célja az egyesület munkájának, és mi, tette szükségessé ennek megalakítását? - Kisebbségi létünk megköveteli a nemzeti tudat erősítését, az ifjúság nemzeti önazonosságának kialakítását. Ennek elsődleges feladata történelmi örökségünk megismerése, megismertetése, védelme. Mai világunkban az úgynevezett örökségi értékek láthatólag egyre nagyobb fontosságra tesznek szert. Ez nem véletlen folyamat. A nemzetek feletti eszmeáramlatokkal, a nemzetközi gazdasági integrációs törekvésekkel szemben ez egyfajta ellenhatás. Napjainkban még inkább fontos az Európai Unióba való belépés szempontjából. De számunkra, kisebbségi létünk tudatában, még fontosabb ennek felismerése és gyakorlatba ültetése. Ennek feladata a civil szervezetnek jut. - Hányszor találkoznak évente a szervezet munkatársai? - A kutatómunka és a felmérő programok eredményeinek ismertetése évente három rendezvényen történik: márciusban a Partiumi Honismereti Találkozón, májusban a Varadinum ünnepségek keretében szervezett pályázati díjkiosztó ünnepségen, előre meghirdetett tematika alapján, szeptemberben pedig a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencián. Az utóbbi a helytörténeti kutatómunkánk és műemlékvédő tevékenységünk legmagasabb fóruma. Ekkor tartjuk az év végi közgyűlést is, de ekkor kerül sor a Fényes Elekdíjak átadására is, azoknak, akik kimagasló munkát fejtettek ki a helytörténeti kutatómunkában és az egyesületi élet szervezésében. - Eddig hány ilyen konferenciát szerveztek? - Most zajlott Érsemjénben a tizennegyedik, konferenciáinkon átlagosan 70 ember vesz részt. Sütő Éva (folytatása a 7. oldalon) A legutóbbi emléktáblát Kuthy Lajos író tiszteletére avatták Érmihályfalván külön fizetni, az újsághoz jár! Holnapi lapszámunkhoz 20 oldalas műsormelléklet is tartozik, benne 19 tévécsatorna egyheti programjával, filmajánlókkal, érdekességekkel, keresztrejtvénnyel. Nem kell érte SE GYÖNYÖR, SE KÍN Gondolatok a szerelemről Két frissen végzett fiatal színművész, Fekete Krisztina és Nagy Antal produkcióját tekinthette meg kedd este a váradi közönség. Oravecz Imre különös líraisággal átszőtt, 1972. szeptember című prózavers-regényét dramatizálták. Eredetileg egy váradi bemutatót terveztek, ám jóval több érdeklődő volt, mint ahányan befértek az előadásra, így kétszer játszották el a gondolat- és érzelemgazdag produkciót. Mindkét fiatal színész korábban tagja volt a váradi Oberon Csőszínháznak (Partium Színpadnak), így jó néhányan láthatták már a bihari megyeszékhelyen játszani Fekete Krisztinát és Nagy Antalt. A Valami tegnap, mely mintha ma lenne című produkciójuk az államvizsgára készült, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen játszották először. Az Oberon Csőszínház meghívására kedden Váradon is bemutatták a stúdiódarabot. Az Ady Endre Gimnázium dísztermének színpadát alakították át néző- és játéktérré. Tóth Hajnal (folytatása a 3. oldalon)