Reggeli Újság, 2010. június (7. évfolyam, 1890-1915. szám)

2010-06-30 / 1915. szám

REGGELI ÚJSÁG Bihar megyei napilap Nagyvárad, 2010. június 30., szerda, VII. évfolyam, 1915. szám Ára: 1­­ lej 5 949992 560114 Terítéken a Tokaj-telep telekproblémái A nagyváradi elöljáróság górcső alá vette azokat, akiknek nincs rendezve az általuk birtokolt ingatlan alatti telek tulajdonjoga. Még a nyár folyamán kidolgozzák azt a szabályzattervezetet, amely szerint telekkönyvezhetővé teszik a már elfoglalt területeket, sőt, a bérlőknek vagy bitorlóknak meg is kell majd vásárolniuk a telket. Az érintettek jelentős része Váradvelencén és a Tokaj-telepen él nehéz körülmények között. A minap kilátogattunk hozzájuk, elbeszélgettünk az emberekkel, akik számára nem világos, mi is zajlik körülöttük, hiszen harminc­negyven éve háborítatlanul élnek Nagyváradon. Sokuk még adót sem fizet... A városvezetőség azon tervé­ről, miszerint betáblázzák azo­kat a területeket, amelyeken év­tizedekkel ezelőtt részben vagy teljesen illegálisan házakat épí­tettek a Nagyvárad szélére tele­pülők, Ilie Bolojan váradi pol­gármester számolt be múlt hé­­kedden. Tudatta, az áldatlan állapotot még idén, legkésőbb őszig szeretnék rendezni, leg­alábbis papíron. Ez azt jelenti, hogy a városi tanácsnak egy sor intézkedést kell hoznia, hogy a területet felparcellázzák, kimér­jék a már elfoglalt részeket és az utakat, valamint hogy beje­gyezzék ezeket a telekkönyvbe. HÁZAK A VÁROS SZÉLÉN A Tokaj-telepen a Lőcse (ma Tileagdului), a Trencsén (Lenin­­gradului) és a Nyitra (Ale§dului) utcákon, valamint a szétszórt, kacskaringós Lövölde (Caporal Gheorghe Murat) utcán össze­sen mintegy kétszáz háztartást érint a várható intézkedés. Az itt élőknek a jelen problémával küszködő része a hatvanas és a hetvenes években költözött ide. Úgy építettek házakat, hogy nem kértek engedélyt rá, vala­mint számos esetben még alap­rajz sincs az ingatlanokról a te­lekkönyvi hivatalban. Mivel a papírforma szerint sokan nem is élnek ott, mert illegálisan épí­tett, bejelentetlen házakról van szó, az adóztatás is problémás. Vannak, akik évtizedek óta nem fizetnek például házadót. Az il­legálisan épített mintegy kétszáz ingatlant egyébként közterüle­ten, a város tulajdonában lévő telken húzták fel. Úgy tűnik, a helyzet rendezé­sére a rendszerváltás után is húsz évnek kellett eltelnie ah­hoz, hogy valakinek feltűnjön a Borsi Balázs (folytatása a 9. oldalon) Falusi kép fogadja az embert A Tokaj-telep problémás utcái madártávlatból Megérkezett az oltóanyag Tegnap vette át az egészség­­ügyi minisztérium az egymillió adag BCG-vakcinát, amelyet az UNICEF segítségével szerzett be. Az oltóanyagot a szaktárca a megyei egészségügyi igazgató­ságok között osztja szét, azok szervezik meg a gyermekek be­oltását a szakrendelőkben és a háziorvosi rendelőkben. A mi­nisztérium elküldte a megyéknek az oltáskampány megszervezésé­hez szükséges tájékoztatást, en­nek nyomán az igazgatóságok már elkezdték a háziorvosok ér­tesítését, hogy elkerüljék a zsú­foltságot a rendelőkben, és hogy optimálisan használják fel az ol­tóanyagot. A kismamákat a házi­orvosok kell értesítsék az oltás időpontjáról. Július 5-től kezdődően beoltják a február óta született mintegy 60 ezer újszülöttet, valamint folya­matosan biztosított a csecsemők BCG-oltása. Az UNICEF révén beszerzett dózisokból ugyanak­kor biztosított az immunizálás a következő hat hónapra az orszá­gos program keretében. Mivel a hazai gyártónak, a Cantacuzino Országos Fejlesztő és Kutatóintézetnek korábban megvonták a gyártási engedé­lyét, Cseke Attila eg­ézségügyi miniszter javaslatára a kormány engedélyezte a BCG-oltás be­szerzését az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) gyer­mekalapja, az UNICEF segítsé­gével. A beszerzés összköltsége 81 732,50 USD volt. Köztársasági elnököt választott az Országgyűlés SCHMITT PÁL LETETTE A HIVATALI ESKÜT Az Országgyűlés tegnap meg­választotta Magyarország új, au­gusztus 6-án hivatalába lépő köztársasági elnökét. A Fidesz- KDNP Schmitt Pált, az Ország­­gyűlés elnökét, az MSZP Balogh Andrást, Magyarország thaiföldi nagykövetét jelölte a legfőbb közjogi méltóságnak. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelölt­té váljon, az Országgyűlés leg­alább ötven tagjának írásbeli ajánlása volt szükséges, azaz a többi frakció nem tudott állítani. A választás 13 órakor kezdő­dött. Először 10-10 percben be­mutatkoztak a jelöltek, majd megtörtént a titkos szavazás. Délután háromkor Lezsák Sán­dor ülésvezető bejelentette, hogy 366 képviselő felvette a szavazó­lapot, és szavazott. Érvényes voks 322 volt, Schmittre 263 képviselő szavazott, Baloghra 59, tehát már az első fordulóban megvolt a kétharmados többség, másodikat nem kellett tartani. Schmitt Pál lesz tehát a Magyar Köztársaság megválasztott ne­gyedik elnöke augusztus 6-ától. Mandátuma öt évre szól. Az eredményhirdetés után a Parla­mentben le is tette ünnepélyes államfői esküjét. Marx­­összes és biblia 6. OLDAL

Next