Reggeli Újság, 2011. április (8. évfolyam, 2148-2171. szám)
2011-04-08 / 2154. szám
Mai lapszámunkhoz 20 oldalas műsormelléklet is tartozik, benne 21 tévécsatorna egyheti programjával, filmajánlókkal, érdekességekkel, keresztrejtvénnyel. DIVAT 8. oldal Erdély címereiről és térképeiről Fuglyvásárhelyen - cikkünk a 6. oldalon Pár napja munkások jelentek meg a nagyváradi Széles (volt Mikszáth Kálmán) utcában lévő, egykoron Szent Józsefről elnevezett kórház épületénél, és hozzá fogták rendbe tenni a romos épületet. Erről az egyházi ingatlanról dióhéjban annyit kell tudni, hogy nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1930-ban kezdte építtetni a római katolikus egyház, eredeti rendeltetése a betegek és szegények istápolása volt. Ha a régi falak mesélni tudnának, valószínűleg sok szívbemarkoló emberi sorsról és sok áldozatos, emberbarát munkáról regélnének. A második világháború után államosított kórházban eredetileg a vincés nővérek ápolták a betegeket. A kommunista rendszer alatt több egészségügyi intézmény működött a vincésektől elorzott épületben. Az 1989-es rendszerváltást követően átmenetileg az állami egyetem orvosi kara használta, ám az életbe lépett restitúciós törvények értelmében a Szent József Magánkórház épülete visszakerült a katolikus rendhez. Szőke Mária (folytatása a 3. oldalon) Elkezdték a Szent József kórház rendbetételét Többnyelvűség az erdélyi magyarság körében Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott Szacsvay Akadémia történelmi előadás-sorozatának nagy sikeréhez képest meglepően kevesen érkeztek szerdán az akadémia új, kisebbségkutatással foglalkozó, Magyarok Erdélyben nevet viselő moduljának első előadására. A nagyváradi Ady Endre Líceum dísztermében most jócskán maradtak szabad ülőhelyek, és inkább a fiatalabb korosztályt érdekelte Horváth István egyetemi docens, a kolozsvári székhelyű, a Nemzeti Kisebbségek Problémáit Tanulmányozó Hivatal (Institutul pentru Studierea Problemelor Minoritájilor Nationale) elnökének előadása, amely A magyar nyelv jelene és perspektívái Erdélyben címet viselte. Szabó Ödön, a szövetség megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és az előadót, majd arra is kitért, hogy a hét előadásból álló újabb sorozat a jelen megértéséhez és a következtetések levonásához fontos, hogy lehessen a jövőt építeni. Horváth István bevezetőjében azt taglalta, hogy az emberiség egyharmada mindennapi munkája során az anyanyelvén kívül használ, és legalább a fele ismer még egy nyelvet. Továbbá kutatások kimutatták, hogy Erdélyben Székelyföld kivételével minél jobban tud románul valaki, annál többet keres. Minden államnak van egy sajátos nyelvpolitikája, hangzott el, amire a későbbiekben vissza is tért az előadó azt összegezve, hogy a román nyelvoktatás sokkal inkább az irodalmi szövegek megértésére és azok elemzésére teszi a hangsúlyt, mintsem a gyakorlati életben is hasznosítható kommunikációs készségek és szókincs fejlesztésére. Kiderült, egyáltalán nem könnyű megmagyarázni, ki is a többnyelvű. Azoktól, akik csak értik a nyelvet azokig, akik ugyanolyan szinten használnak egy idegen nyelvet, mint az anyanyelvüket, nagyon széles a skála. Különbség van az idegen nyelv és a környezeti nyelv között (utóbbira példa, hogy román nyelvi elemekkel országunkban szinte minden magyar találkozik, illetve a hivatalokban is ezt használják), ráadásul azt is nehéz megragadni, hogy mit jelent egy nyelvet ismerni. A nyelvismeret különböző fokozatok és készségek kombinálásának kérdése. Kicsit megmagyarázva a terminusokat, az előadó számos érdekes kutatási eredményt mutatott, ismertetett és magyarázott meg. Többek között felmérték azt, mennyire tud az erdélyi magyarság angolul, vagy hogy hány nyelvet ismer (európai szinten nem tartozik az élbolyba). Az erdélyi magyarság románnyelv-ismeretének kor szerinti megoszlása kapcsán elmondta, a 18-24 éves korúak közül sokan csak alapfokon ismerik az ország hivatalos nyelvét (akárcsak a negyvenöt év felettiek). Végül Horváth István elmondta, a nemzetközi szakirodalom szerint a kétnyelvűségnek számos jó oldala van, csak kisebbségi szempontból nem mindegy, hogy milyen kétnyelvűség alakul ki. Megtörténhet ugyanis a dominanciaváltás, amikor biztosabban beszél az egyén az idegen nyelven. A közönségkérdések leginkább a magyar nyelv megőrzésének lehetőségeire irányultak, Szabó Ödön pedig végszóként még hozzátette, mennyire fontos szerepet játszik ebben a gyermekvállalás. Freund Emese Horváth István