Reggeli Ujság, 1932. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1932-06-01 / 126. szám
4. OLDAL SPOUT Bindeát a Ripensia próbajátékra vitte Temesvárra. Bindeának, a Románia kiváló jobbszélsőjének játéka annyira megtetszett a Ripensiának, hogy rögtön szerződéssel kínálták meg. Bindea elvileg hozzájárult ahhoz, hogy profi legyen és ezért tegnap a proficsapattal ő is elutazott Temesvárra, ahol több próbajátékon fog résztvenni. Sticla H—Dacia II. 5:2 (2:1) barátságos. Bíró: Spitz Izidor, aki a budapesti MTK-nak 30 évvel ezelőtt játékosa és intézője volt. Spitz még ma is lelkes sportbarát, ki a szép játékot levezette. Sticla—Venus (Medgyes) 5:0 (3:0) barátságos. Jó bíró volt Farkas. A Sticla nagy lelkesedéssel feküdt bele a játékba. Már az első percekben látni lehetett, hogy lehengerli a gyenge medgyesi csapatot. Az első félidőben Pál, Benyovski és Chindea, míg a másodikban Demeter és Bogdán lőtték a gólokat. A második félidőben a Venus nem tudta góllá értékesíteni a megítélt 11-est. A jövő vasárnap a Sticla vendégül látja, a tordai Sticla kitűnő csapatát. Szerda, június 1. Budapest, 11.15: A honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 14: Déli harangszó. 14.05: Veszprémi Farkas Vince cigányzenekarának hangversenye. 19.25: Gramofonhangverseny. 21.10: Hangverseny. 22.10: Előadás. 22.40: Az Operaház zenekarának hangversenye. 24.10: Farkas Jenő és cigányzenekara. Bukarest. 13: Gramofon. 14: Gramofon. 18: Rádiózenekar. 20.40 : Cavasi énekes. 21: Straom — Maria zongoraművésznő. 21.45: Caratge fuvolaművész. 22.15: Thaler csellóművész. § APRÓHIRDETÉSEK g FhIPCzott egy pénztárca, Joan Coros LIivalGII névre szóló katonai kvret, honpolgársági és még más iratok, pénz nem volt benne. Becsületes megtaláló illő jutalomban részesül. Cim a kiadóban. Ebpoiott egy kateg köles az Arany LETCoibu János és Kossuth L.-uccán át. Becsületes megtaláló kéretik a Vitális-garázsba beadni. SZÍNHÁZ Hétfőn kezdi vendégszereplését Kun Magda és a pesti együttes. A Reggeli Újság már hírt adott arról, hogy Kun Magda, a jeles tehetségű marosvásárhelyi születésű pesti szubrettprimadonna, aki a szemeink előtt fejlődött művésznővé, a Király Színház legkiválóbb művészeivel rövid vendégszereplésre Marosvásárhelyre érkezik. Kun Magdával jön Marosvásárhelyre Vaály Hana,a Király Színház népszerű koloratúr primadonnája és Sziklai József, a pesti színházak ünnepelt táncoskomikusa és rendezője. Kíséretükben lesz Nádor Jenő, a Király Színház bonvivántja, a zenei részt pedig Andor Zsigmond, az országoshírű karnagy látja el. Kun Magdáék hétfőn kezdik meg vendégszereplésüket a „Vőlegényem a gazember“ című operettben, amely az idei színiszezon legsikerültebb újdonsága volt. A pesti vendégek mellett a többi szerepeket Janovics Jenő kolozsvári színtársulatának legkiválóbb erői játszák. REGGELI UJSAG SZERDA, 1932. JÚNIUS 1* HIIIUHIIIlHIMHIIIIHIHIíWHHUIBIII!IH!HHWHHUiH)lltWIWmtilHIIHMiHlililil VÁROSI MOZGÓ Mai naptól kezdve: MEGINT EGY SZENZÁCIÓS KETTŐS MŰSOR Ursula Parott merész regénye, és Norma Shearer, a modern leány és asszonytípus képviselőjének legelső németül beszélő slágerfilmje: Szabad a csók? Főszerepben: Norma Shearer, Neil Gamilton és Robert Montgomery A film pontosan nyomon követi a regény izgalmas és egyenesvonalú cselekményét és izgalmas gyorsasággal pergeti a mese vonalát. Drámai feszültség, meglepő fordulatok bőven vannak ebben a darabban, amelynek levegője is páratlanul érdekes és izgató. A film rendezése és előadásmódja pontosan megadja az egésznek az igazi feszültséget, azt a tempót, amely a szentimentális drámának a sajátossága. E nagyszerű filmen kívül még egy nagyon érdekes és roppant tanulságos kultúrfilm kerül vetítésre, mely a tüdővész elleni védekezést mutatja be. Tekintettel e film roppant tanulságos voltára hisszük. hogy a 1. közönségünknek szolgálatot teszünk annak bemutatásával. Minden előadáson még a legújabb Paramount világhíradó és Micky Maus. TRANSSYLVÁNIA FILMSZÍNHÁZ Ma szerdán utoljára: Ad Musai — Az örök ima Előjáték: Palesztina fejlődése. Beszélő és éneklő jiddish filmek. Néhány szó az „Ad Musai“ — „Örök ima“ sajtó bemutatójáról Péntek este van. . . A templomba már gyülekeznek az emberek. . . A rabbi is elfoglalta már a helyét és halkan felcsendül az ima. . . — Ezalatt odahaza... Gyertya lángol már az asztalon és föléje borulva ott imádkozik az anya... Megszenteli a gyertyákat a leánya is és ebben a nagy áhítatban elmerülve észre sem veszik, hogy bejött a samesz, aki elcsuklott hangon mondja: — Asszonyok legyetek erősek... A fiatok, a rabbi fia külföldön meghalt. .. — Buraci dajem emesz. . . * Aki látja azt a mélységes fájdalmat előtörni az arcokon, aki látja a templomban imádkozó rabbit, amikor közüik vele fia halálát... az nem fogja tudni visszafojtani előretörő könnyeit, mint ahogy azt a szent rabbi tette, mert szombat volt már, szent szombat.... és örülni kell a nagy napnak. . . Oh, szombaton nem szabad sírni... És amikor felcsendül a templomban a vilnaiak csodás templomi kórusa, amikor az ezeréves zsidó fájdalommal az ajkán énekelni kezd a 12 éves zsidó csodakántor, nincs az a kemény kőből faragott emberi szív, amelybe fájdalmasan ne markolna bele... Ez nem egy film, ez egy darab élet... Ez egy kiszakított rész a zsidóság életéből, amely fájdalmasan tükrözi vissza ennek a szomorú, de ősi hitében megingathatatlan népnek, sok ezer éves tragédiáját. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pas S Iosif, Korzó-köz. Felelős szerkesztő: GYULAI ZSIGMOND Dicsőszentmártoni szerk.: KERTÉSZ ÁKOS Nyom. a KOHN nyomdától bérelt gyorssajtón Szabad a csók ? (Sajtóbemutató a Városi Moziban) Régi törvény, hogy ha a mozi filmet akar a publikumnak tálalni, úgy hogy azt ízletesnek találja, legelsősorban megfelelő, jócímről kell gondoskodnia, mert a jócim olyan, mint a kitűnő szakácskészítmény illata : mindent elárul, csiklandozza az ínyt és előre jelzi az élvezetek maximumát. Jobb cím pedig annál, hogy „Szabad a csók?“ ebből a szempontból nem is található. A Városi Mozgó,, mely ezt a filmcímet kiírja a plakátjára, már biztos lehet a sikerben. Hogy igaz-e az, várjon szabad-e a csók és ha igaz, hol szabad ? ... erre mindenki kiváncsi. Hátha még kiderül, hogy a cím mögött rejlő sokat sejtető történetnek szerzője Ursula Perrott, Amerika legnépszerűbb és legmerészebb regényírónője! Az „Exfeleség“ c. regényt, — amelyet pár héttel ezelőtt szintén a Városi Mozi mutatott be — írta Ursula Parrott és a merész stílus, amely abban a regényben jellemezte őt, még jobban érvényre jut a „Szabad a csók?“ban, ahol már a körülrajongott írónő bátorsága vezeti a tollát. De a cím és az írónő sokat sejttet, viszont nem mond mindent. Mindent megmond azonban Norma Shearer, aki a főszerepet játsza. Norma Shearer ma Amerika legelegánsabb asszonya és a világ legmodernebb, legmaibb nője. Ha Norma Shearer kérdi, hogy „Szabad-e a csók?" Akkor mindenkinek tudnia kell, hogy e mögött a kérdés mögött különleges izgalmak, ritkán látott érdekes fordulatok és jelenetek rejtőzködnek. A film rendezése nagy és elragadtató stílusú, cselekménye megható, rendkívül izgalmas és mozgalmas. Norma Shearer németül beszél. Aki az oroszlán hívők közé sorakozik — tudniilik a film „Metro Goldwyn“ produkció — és látni fogja ezt az igazi slágerdarabot, nem fog csalatkozni, hanem teljesen meg lesz vele elégedve. Ezenkívül a Városi Mozi még egy igen érdekes kultur-szociális filmet mutatott be: védekezés az emberiség legnagyobb ellensége, a Tuberkulózis ellen. Hisszük, hogy e film tanulságos voltánál fogva, nagy szolgálatot fog tenni azoknak, akik megnézik és az arra rászorulóknak. Örömmel kell megállapítanunk, hogy a Városi Mozgó igazán elsőrendű és mindig bő műsorral kedveskedik a vásárhelyi mozilátogató közönségnek. TRANSSYLVANIA FILMSZÍNHÁZ ( Az első iidiscl-furgon címlién (| beszélő énetelő film LUUSjul Cl