Reggeli Ujság, 1932. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1932-06-01 / 126. szám

4. OLDAL SPOUT Bindeát a Ripensia próbajátékra vitte Temesvárra. Bindeának, a Románia kiváló jobbszélsőjének já­téka annyira megtetszett a Ripen­­siának, hogy rögtön szerződéssel kínálták meg. Bindea elvileg hozzá­járult ahhoz, hogy profi legyen és ezért tegnap a proficsapattal ő is elutazott Temesvárra, ahol több próbajátékon fog résztvenni. Sticla H—Dacia II. 5:2 (2:1) barátságos. Bíró: Spitz Izidor, aki a budapesti MTK-nak 30 évvel ez­előtt játékosa és intézője volt. Spitz még ma is lelkes sportbarát, ki a szép játékot levezette. Sticla—Venus (Medgyes) 5:0 (3:0) barátságos. Jó bíró volt Far­kas. A Sticla nagy lelkesedéssel fe­küdt bele a játékba. Már az első percekben látni lehetett, hogy lehen­­gerli a gyenge medgyesi csapatot. Az első félidőben Pál, Benyovski és Chindea, míg a másodikban De­meter és Bogdán lőtték a gólokat. A második félidőben a Venus nem tudta góllá értékesíteni a megítélt 11-est. A jövő vasárnap a Sticla vendégül látja, a tordai Sticla ki­tűnő csapatát. Szerda, június 1. Budapest, 11.15: A honvédgyalog­ezred zenekarának hangversenye. 14: Déli harangszó. 14.05: Veszp­rémi Farkas Vince cigányzenekará­nak hangversenye. 19.25: Gramofon­­hangverseny. 21.10: Hangverseny. 22.10: Előadás. 22.40: Az Operaház zenekarának hangversenye. 24.10: Farkas Jenő és cigányzenekara. Bukarest. 13: Gramofon. 14: Gra­mofon. 18: Rádiózenekar. 20.40 : Cavasi énekes. 21: Straom — Maria zongora­művésznő. 21.45: Caratge fuvolaművész. 22.15: Thaler cselló­­művész. § APRÓHIRDETÉSEK g FhIPCzott egy pénztárca, Joan Coros LIivalGII névre szóló katonai k­vret, honpolgársági és még más iratok, pénz nem volt benne. Becsületes megtaláló illő jutalomban részesül. Cim a kiadóban. Ebpoiott egy kateg köles az Arany LETCoibu­ János és Kossuth L.-uccán át. Becsületes megtaláló kéretik a Vitális-garázsba beadni. SZÍNHÁZ Hétfőn kezdi vendégszereplé­sét Kun Magda és a pesti együt­tes. A Reggeli Újság már hírt adott arról, hogy Kun Magda, a jeles te­hetségű marosvásárhelyi születésű pesti szubrettprimadonna, aki a sze­meink előtt fejlődött művésznővé, a Király Színház legkiválóbb művészei­vel rövid vendégszereplésre Maros­­vásárhelyre érkezik. Kun Magdával jön Marosvásárhelyre Vaály Hana,a Király Színház népszerű koloratúr primadonnája és Sziklai József, a pesti színházak ünnepelt táncosko­mikusa és rendezője. Kíséretükben lesz Nádor Jenő, a Király Színház bonvivántja, a zenei részt pedig Andor Zsigmond, az országoshírű karnagy látja el. Kun Magdáék hét­főn kezdik meg vendégszereplésü­ket a „Vőlegényem a gazember“ című operettben, amely az idei szí­­niszezon legsikerültebb újdonsága volt. A pesti vendégek mellett a többi szerepeket Janovics Jenő ko­lozsvári színtársulatának legkiválóbb erői játszák. REGGELI UJSAG SZERDA, 1932. JÚNIUS 1* HIIIUHIIIlHIMHIIIIHIHIíWHHUIBIII!IH!HHWHHUiH)lltWIWmtilHIIHMiHlililil VÁROSI MOZGÓ Mai naptól kezdve: MEGINT EGY SZENZÁCIÓS KETTŐS MŰSOR Ursula Parott merész regénye, és Norma Shearer, a modern leány és asszonytípus képviselőjének legelső németül beszélő slágerfilmje: Szabad a csók? Főszerepben: Norma Shearer, Neil Gamilton és Robert Montgomery A film pontosan nyomon követi a regény izgalmas és egyenesvonalú cselekményét és izgalmas gyorsa­sággal pergeti a mese vonalát. Drámai feszültség, meglepő fordu­latok bőven vannak ebben a darab­ban, amelynek levegője is páratla­nul érdekes és izgató. A film ren­dezése és előadásmódja pontosan megadja az egésznek az igazi fe­szültséget, azt a tempót, amely a szentimentális drámának a sajátos­sága. E nagyszerű filmen kívül még egy nagyon érdekes és roppant ta­nulságos kultúrfilm kerül vetítésre, mely a tüdővész elleni védekezést mutatja be. Tekintettel e film rop­pant tanulságos voltára hisszük. hogy a 1. közönségünknek szolgá­latot teszünk annak bemutatásával. Minden előadáson még a leg­újabb Paramount világhíradó és Micky Maus. TRANSSYLVÁNIA FILMSZÍNHÁZ Ma szerdán utoljára: Ad Mu­sai — Az örök ima Előjáték: Palesztina fejlődése. Be­szélő és éneklő jiddish­ filmek. Néhány szó az „Ad Musai“ — „Örök ima“ sajtó bemutatójáról Péntek este van. . . A templomba már gyülekeznek az emberek. . . A rabbi is elfoglalta már a helyét és halkan felcsendül az ima. . . — Ezalatt odahaza... Gyertya lángol már az asztalon és föléje borulva ott imádkozik az anya... Megszenteli a gyertyákat a leánya is és ebben a nagy áhítatban el­merülve észre sem veszik, hogy be­jött a samesz, aki elcsuklott hangon mondja: — Asszonyok legyetek erősek... A fiatok, a rabbi fia külföldön meg­halt. .. — Bur­aci dajem emesz. . . * Aki látja azt a mélységes fájdal­mat előtörni az arcokon, aki látja a templomban imádkozó rabbit, a­­mikor közüik vele fia halálát... az nem fogja tudni visszafojtani előretörő könnyeit, mint ahogy azt a szent rabbi tette, mert szombat volt már, szent szombat.... és örülni kell a nagy napnak. . . Oh, szom­baton nem szabad sírni... És amikor felcsendül a templom­ban a vilnaiak csodás templomi kórusa, amikor az ezeréves zsidó fájdalommal az ajkán énekelni kezd a 12 éves zsidó csodakántor, nincs az a kemény kőből faragott emberi szív, amelybe fájdalmasan ne mar­kolna bele... Ez nem egy film, ez egy darab élet... Ez egy kiszakított rész a zsidóság életéből, amely fájdalma­san tükrözi vissza ennek a szomorú, de ősi hitében megingathatatlan nép­nek, sok ezer éves tragédiáját. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pas S­ Iosif, Korzó-köz. Felelős szerkesztő: GYULAI ZSIGMOND Dicsőszentmártoni szerk.: KERTÉSZ ÁKOS Nyom. a KOHN nyomdától bérelt gyorssajtón Szabad a csók ? (Sajtóbemutató a Városi Moziban) Régi törvény, hogy ha a mozi fil­met akar a publikumnak tálalni, úgy hogy azt ízletesnek találja, legelső­sorban megfelelő, jócímről kell gon­doskodnia, mert a jócim olyan, mint a kitűnő szakácskészítmény il­lata : mindent elárul, csiklandozza az ínyt és előre jelzi az élvezetek maximumát. Jobb cím pedig annál, hogy „Sza­bad a csók?“ ebből a szempontból nem is található. A Városi Mozgó,, mely ezt a filmcímet kiírja a plakát­jára, már biztos lehet a sikerben. Hogy igaz-e az, várjon szabad-e a csók és ha igaz, hol szabad ? ... erre mindenki kiváncsi. Hátha még kide­rül, hogy a cím mögött rejlő sokat sejtető történetnek szerzője Ursula Perrott, Amerika legnépszerűbb és legmerészebb regényírónője! Az „Ex­feleség“ c. regényt, — amelyet pár héttel ezelőtt szintén a Városi Mozi mutatott be — írta Ursula Parrott és a merész stílus, amely abban a regényben jellemezte őt, még job­ban érvényre jut a „Szabad a csók?“­­ban, ahol már a körülrajongott írónő bátorsága vezeti a tollát. De a cím és az írónő sokat sejt­­tet, viszont nem mond mindent. Mindent megmond azonban Norma Shearer, aki a főszerepet játsza. Norma Shearer ma Amerika legele­gánsabb asszonya és a világ legmo­dernebb, legmaibb nője. Ha Norma­ Shearer kérdi, hogy „Szabad-e a csók?" Akkor mindenkinek tudnia kell, hogy e mögött a kérdés mögött különleges izgalmak, ritkán látott ér­dekes fordulatok és jelenetek rej­tőzködnek. A film rendezése nagy és elra­gadtató stílusú, cselekménye meg­ható, rendkívül izgalmas és mozgal­mas. Norma Shearer németül be­szél. Aki az oroszlán hívők közé sorakozik — tudniilik a film „Metro Goldwyn“ produkció — és látni fogja ezt az igazi slágerdarabot, nem fog csalatkozni, hanem teljesen meg lesz vele elégedve. Ezenkívül a Városi Mozi még egy igen érdekes kultur-szociális filmet mutatott be: védekezés az emberi­ség legnagyobb ellensége, a Tuber­kulózis ellen. Hisszük, hogy e film tanulságos voltánál fogva, nagy szol­gálatot fog tenni azoknak, akik meg­nézik és az arra rászorulóknak. Örömmel kell megállapítanunk, hogy a Városi Mozgó igazán első­rendű és mindig bő műsorral ked­veskedik a vásárhelyi mozilátogató közönségnek. TRANSSYLVANIA FILMSZÍNHÁZ ( Az első iidiscl­-furgon cím­lién (| beszélő énetelő film LUUSjul Cl

Next