Reggeli Ujság, 1934. augusztus (4. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-01 / 171. szám

2. OLDAL Nagyarányú tífusz megbetegedések a városban és a vidéken A gyümölcs héja és a víz terjeszti a bacillusokat Târgu-Mure?, júl. 31. (A Reggeli Újság munkatársától) A város és a vármegye területén ismét nagyará­nyú tífusz megbetegedések történ­tek. A keddi napon egy ismert helyi kisiparos négytagú családját szállították be tí­fusszal a kórházba. De a vidéken is erős fészke van a betegségnek. Ebben a pillanatban a kórház fertőző osztályán 23 beteget kezel­nek. A vidéken a betegség főfészke Kiskapuson van, ahonnan mint azt a Reggeli Újság megírta, 10—12 személyt szállítottak a helyi állami kórházba. Különösen megrendítő Theisz János kollégium épületben­ szabómester esete. Nevezettnek négytagú csa­ládja betegedett meg tífusz­ban. Theisz János a helyi kispolgárság életében tevékeny közszerepet ját­szott és most üzletének ajtajára ki­tették a vörös cédulát. A sorspró­­báltatott kisiparos ezzel teljesen magára van hagyatva, pedig már előzőleg családjának beteg­sége minden pénzforrásból kimerítette. A helyi magyar társadalomra vár a feladat, hogy ezekben a nehéz napokban a Theisz család segítsé­gére siessen. A Reggeli Újság kész­séggel áll ebben a nagyközönség rendelkezésére. A Reggeli Újság tudósítója a kór­házban beszélgetést folytatott az egyik orvossal, aki szerint a tífusz­járványt különösen a gyümölcs hé­jával terjesztik, amely nagyszerű bacillushordozó. Ezért ajánljuk, hogy mindenki hámozza meg a gyümöl­csöt, mielőtt azt elfogyasztaná. Hollfilmjét, ha nálunk vásárolta, ingyen előhívjuk szakszerű fényképésszel Állandóan friss fotoanya­g! Minden létező fényképezőgép raktáron Rettess Ernő foto­ osztálya Refleksziek a „sárga plakát“ tanácsadásaira Târgu Mure?, július 31. (A Reg­geli Újság tudósítójától) A Reggeli Újság tegnapi számában ismertette a marosmegyei antirevizionista liga helyi tagozatának „sárga plakát“-ját, amelyben a kisebbségeket tanáccsal látta el, hogyan kell viselkedniök új állam jogi helyzetükben. A tanácsadás részben elkésett, részben korai, mert hiszen a kisebb­ségek már annyira kifáradtak sor­suk keresztjének hordozásában, hogy nem is hiszik, vannak még jóbarátaik is. Igaz, hogy a sárga plakát aláírói, mint az antirevizio­­nista liga tagjai, inkább a sebek behegesztésére kellene, hogy közre­működjenek, semmint a kisebbségi polgárság telke mélyén kutassanak, homályos szemüveggel. Ami a köztisztviselőket illeti, éppen a kisebbségi tiszt­viselők járnak elől a munka, szorgalom és a kötelezett­ségek pontos teljesítésében Nem szerencsés dolog szemükre­­hányni, hogy az állam kenyerét eszik, mert hiszen legnagyobb részük még a régi impérium idején, vagy az impériumváltozás elején került hivatalába, ahol éppen munkatelje­sítésük kifogástalanságáért marad­hattak helyükön. Természetesen csak kisebb posztokon, nem úgy mint régen, amikor kúriai bírók, magas­­rangú katonatisztek és csúcsponton álló egyéb tisztviselők kerültek ki a nemzetiségiek soraiból. A sárga plakátnak az a követe­lése, hogy a magánvállalatok nem­zetiség szerint osztályozzák tisztvi­selőiket, beleütközik a kereskede­lem szabadságába és a polgári ál­lamrendbe. Afféle bolsevistaize van ennek a követelésnek, amelyet nem szerencsés a közéletbe átplántálni. Ami az ucca és községnevek nem hivatalos használatát illeti, e tekintet­­ben a népi és a nyelvi tradíciók szolgálnak szempontul. A régi „rossz időkben” is Sibiunak írták az újságok Nagyszebent, Alba-Juliának Gyulafehérvárt, anélkül, hogy ezért a régi magyar A kisebbségek hűséges polgárai az államnak és a társadalomnak impérium valakit is megfeddett volna. Kissé túllő a célon a sárga pla­kát, amikor a kisebbségi egyesüle­tek és egyházak képviselőit el akarja tiltani a hivatalos fogadtatá­sok és hódolatnyilvánításokon való megjelenéstől, csak azért, mert a régi öreg lelkészek és egy­házférfiak inkább anya­nyelvüket használják, hogysem hibás kiejtéssel szerepelje­nek. Éppen a lojalitás, amelyre a sárga plakát hivatkozik, követeli, hogy a kisebbségek részt vegyenek a nemzeti megmozdulásokban, melyek erejét és őszinteségét nem csökkenti, hogy az anyanyelven mondják el azokat. Egyébként ennek a városnak a kisebbsége minden időben kimutatta, hogy nem szorul különösen taná­csokra, az állammal szemben telje­sítendő kötelességeket illetőleg. HH Hivatalok, egyházak, gyárak, iparosok és kereskedők részére szükséges ggs H fiil&fiRFB Wü:­12 jfáilí megrendelhetők a IS nagy samu nyomdában a |=3 Târgu-Mure?, P. Märä?e?ti 6. Plébánia épület Levelezőlapon tett megren- §Hj H! deléseket vidékre utánvét mellett szállítunk. I sl Amatőrök ! Friss FOTO áruban olcsóbb árak HELICON könyvesboltban. Nyilvánosságra hozták a külföldi hitelezőkkel kötött megegyezést Bucuresti, július 31. A pénzügy­minisztérium tegnap hozta nyilvá­nosságra a külföldi hitelezőkkel kö­tött megegyezést. A megegyezés a következő köl­csönök rendezésére szól: 1. Az amortizációt elhalasztották 1937 március 31 ig. 2. Az 1934 április elsején és előbb esedékessé vált szelvényeket a következő rendben fogják fizetni: a) 256/6-ot 1935 március 31-ig. b) 35%-ot 1936 március 31-ig. c) 42% ot 1937 március 31 ig. 3. A többit, valamint az 1933 október elseje és 1934 március 31 ike között készpénzzel be nem váltott szelvényeket 4% kamattal 1938 november­­­ig amortizálják. 4. A tartozás rendezése 4 francia frank 1 silling alapon és 1.35 fran­cia frank 1 olasz lira alapon tör­ténik. Külön megegyezés jött létre az 1914. évi 4 és fél százalékos és 5 százalékos vasúti építési kölcsö­nökre. — Alfonz ,spanyol exkirály el­menekült Ausztriából, Belgrádból jelentik. Alfonz, spanyol exkirály, aki a wörti tó mellett nyaralt, jobb­nak látta az osztrák eseményekre való tekintettel, ha elhagyja Ausz­triát. Alfonz exkirály Jugoszláviába utazott, ahol Bledben Sándor ju­goszláv király vendége. Vörös nap«-ra Stésztillen C Kisenievben A reis­­őrség meghiusította az uccai­­demonstrációt Bucuresti, júl. 31. (Rádió). Az augusztus elsejei „vörösnap“ alkal­­mával a kommunisták Chisenevben tüntetésre készültek. Kedd estére nagyarányú uccai tüntetést tervez­tek, amely még idejében a rendőr­ség tudomására jutott. A rendőrség a tüntetések időpontja előtt pár perc­­ cel megjelent a helyszí­nen és az összegyűlt csoportokat szét­­oszlásra szóllította fel. Ezt megelő­zően több helyen házkutatást tar­tottak és rengeteg tiltott folyóiratra és röpcédulára akadtak. A lázító röpiratokban felszólítják a munkásságot, hogy augusztus 1 én minél nagyobb számban jelenjenek meg az utcá­­kon és hangosan köve­teljék a jelenlegi rend­szer megdöntését. A tüntetések elsősorban a kormány ellen irányultak. Számos kommu­nistát letartóztattak. Targu-Mures, július 31.(A Reggeli Újság tudósítójától) Régi virtus a faluban, hogy nem báj az, amely­ Súlyos verekedés egy vidéki táncmulatságon ben nincsen verekedés, így aztán minden különösebb ok nélkül kerül elő a bicska. AZ LIGA KÖZISMERT SÖRGYÁR__________ 7 forgalomba hozta elsőrendű gyármányait úgymint: U EXCECSIOR (barna) C/IH/11MIJIN alá pilseni magas fokú C­M.0N0T*0£ világos söreit. Kapható minden jobb vendéglő és fű­szerüzletben éspedig: Olasz Antal, Oroszlán, Vad István, „Loyd“-kert, „Torna“-kert, Cseh Gábor, A Rosenblum Salamon, Opreán János, Magasző, Mayer Áron, Izrael Lajos, Diamanstein Dezső, Olajos Jenő, Naphegyi fűszerkereskedőnél. Raktár: Goga Octavian No. 16. (Arany János ucca) 16. vesgett tilláig hogy a legények bebizonyít­­sák a lányok előtt, hősies­ségüket. Különösen a vidéki községekből táncba merészkedő vendégeket ma­rasztalja bicskával a falusi virtus. Ezt fizette meg vérével Tövisi Ká­roly bodoni legény, akit a folyfalvi gazdanapi bálon az odavaló legé­nyek megtámadtak és négy helyen megszűrték. Három szúrás tüdejét érte Tövisi Károlynak, akit sú­lyos sebével beszállítottak a helyi állami kórházba. De van az összetűzésnek egy tel­jesen kívülálló betege is, Puskás Lina cselédleány személyében. Ez a leány vérszegény, epilepsziás terem­tés. Amikor a szúrás történt, Pus­kás Lina rosszul lett és szintén be kellett szállítani az állami kórházba.

Next