Reggeli Ujság, 1934. szeptember (4. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-01 / 198. szám

2. OLDAL INGYEN | | FA, LISZT, CUKOR, KAVE Mm a fogyasztó közönség figyelmét! Minden fogyasztó, aki 1000 lej értékű fűszer, festék és vegyesárut nálam vásárol, egy nyereményre jogosító szel­vényt kap, amely közjegyző jelenlétében, ebben az évben ki lesz sorsolva. öt nyeremény lesz kisorsolva ~~ | I­­­I­I. nyeremény 1 vagon prima szovátás­­a, 1 El. „ 5 zsák bánáti liszt, III. ,, 5 zsák bánáti liszt, I IV. ,, 1 láda kocka cukor, V. ,, 10 kg. prima kávé. Áraim nem t­rágii mint másnál, soh­­ol még olcsólíti Győződjön meg olcsó áraimról! Cukor ..... 24 lej 12 kg. doboz valódi .. bánáti m ás liszt 8 lej Franck kávé . 3© lej Bánáti lőző ... 1 lej A í°ho*­­a!óz Li Elsőrendű kenyér liszt 6 59 1/# Lg do|,ez Másodrendű kenyér liszt 6 lej Franck kávé . 19 lej · Barna rántásliszt . 4 lej 1 liter ételolaj prima 28 lej 1 zsák korpa 50 kg. 110 lej 1 kg. prima makaróni 18 lej „ 1 zsák derce 50 kg. 139 lej 111 kg. ceres Cokusz-vaj 15 lej 1 A többi fel nem sorolt cikkek a lehető legolcsóbb árakban. — Naponta többször friss pergelt kávé és villanyerőre berendezett tör­okká­véőrlés. — Áruim minőségéért és pontos kiméréséért garancia a 30 éve fennálló cégem. —— --------­ FRITSCH izmon P. Regele Ferdinand 12. A KÉKGOLYÓHOZ— TELEFON: 482. Hét új iskolát avat fel Angye­­lescu Rultussminisster vasár­­nap a vármegyében rövid pihenés után a vármegyébe utazik ki Nyulvadászat közben a saját gyer­mekét lőtte le Afif !különbözzeképen itéli meg a párisi légigyakorlatok ered­ményei a francia sajtó PAPSLAH és PAPLAN-ANYAG KWuor.CTSMK­ is m ■■ ■ —— ■■■■■■■■■■■■■■■—■— úgyszintén vászon, zelir, ing dejalen, valamint isko­lai egyenkötény- kelme szükségleteit legolcsóbban a „Gitár-féle textil üzletben szerezheti be . PIÁJA REGELE FERDINAND (FŐTÉR) 30. Târgu-Mures, aug. 31. (A Reggeli Újság munkatársától) A Reggeli Újság már közölte a hírt, hogy Anghelescu kultuszminiszter vasár­nap reggel városunkba érkezik. In­nen a vármegyébe megy, hogy megnyissa a készenlevő új állami iskolákat és letegye alapját az ezután építen­dőknek. A miniszter vasárnap reggel ki­­lenc órakor érkezik Segesváron át hozzánk. A városházánál Porubski Ferenc dr. vármegyei prefectus fo­gadja, a helyi közhivatalok képvi­selőivel. A miniszter csak rövid ideig tartózko­dik a fogadó hatóságok körében, akik a primarián jelentkeznek. Azután megindul a vármegyébe, hogy résztvegyen az új állami isko­lák felavatásán. Ilyen új iskolákat avatnak Glo­­deni (Sárpatak), Gornesti (Gernye­­szeg, Ierm­­eni (Radnótfája), Hodá­­kon és Dédán. Iskola alapkőletétel lesz Filea (Füleháza) és Suseniben (Marosfelfaluban). A miniszter vala­mennyi ünnepségen részt fog venni. Ő aligha marad ideje arra, hogy a helyi iskolákat meglátogassa s a helyi viszonyokról tájékozódjék. Budapest, aug. 31. (A Dunaposta telefonjelentése) Borzalmas gyermek­tragédia történt a magyar főváros­ban, szerencsétlen véletlen folyamán. Lehócki Károly budapesti főker­tész, 11 éves kisfiával nyulvadászatra ment az­­Egress úti kerté­szetbe. A kis­fiú összeszaladgálta az egész kertet, hogy nyulakat haj szóljon fel Amint vissza akart Páris, aug. 31. A francia légi hadgyakorlatok tegnap délben 12 órakor végetértek. A francia sajtó behatóan foglalkozik a hadgyakor­lat sikerével. A lapok kiemelik a francia haderő nagyszerű teljesítő­képességét. A lezajlott légigyakorlattal kapcso­ Francia képviselő a Saar-kérdés békés elintézését ajánlja Páris, aug. 31. Motain francia képviselő hosszú cikkben foglalko­zik Hitler német birodalmi elnök­nek a Saar vidék kiürítésére vonat­kozó ajánlatával. Azt a véleményét nyilvánítja, hogy a francia kormány helytelenül járna el, ha Németor­szág második békés ajánlatát visz­­szautasítaná. Motain szerint mindent meg kell kísérelni a Saar kérdés békés elintézése érdekébe, mert ez járul az édesapjához, a bokrok kö­zött ide-oda bujkált. A főkertész nyúlnak gondolta és agyonlőtte kisgyerekét. Mikor ráeszmélt bor­zalmas tettére, maga ellen fordí­totta fegyvert. Az utolsó pillanatban ki­csavarták kezéből s meg­akadályozták, hogy kettős tragédia történjen. A megrendítő eset, mindenütt a legnagyobb részvétet váltotta ki. latban a francia sajtó egy része azonban nincsen elragadtatva és a hadiléghajók építése ellen foglal ál­lást. Követeli, hogy a légiközlekedést a világ­kereskedelem szolgálatára hasznosítsák. Ezek a léghajók a népszö­vetség ellenőrzése alatt álljanak, a kérdés súlyos bonyodalmakra adhat okot. JUTM"".............. —■ ! Könyveit szereti? ! Köttesse be a HELICON könyvkötészetében Földrengés által elpusztult római város kerül felszínre Déva mellett Megtalálták a Fórum, az Amfiteátrum, a kincstár s a nagy urak kéjlakóinak márvány romjait Déva, aug. 31. Megírtuk már, hogy Sarmisegetuza romjait most tárják fel az archeológusok, egye­temi hallgatók segítségével. Traianus császár telepesei építet­ték valaha nagy fénnyel a gazdag várost, amelynek falai között luxus és a jólét uralkodtak több, mint kétezer esztendővel ezelőtt. Messze vidékről hozott márványból épültek a pa­loták, a kincsesház arannyal és ékszerekkel volt telve, a telepesek, a gazdag uralkodó, szép, jómódú életet éltek. Sarmé segetuzában, amelyet erős várfal vett körül, ciszternák voltak, volt vízvezeték és nem hiányzottak a római városok legfontosabb alkat­részei, a Forum és az Amfiteátrum sem. Daicovici professzor, aki az ása­tásokat vezeti, elmondotta, hogy 324 ezer négyszögméter volt a vá­ rost körülvevő fal, amely két mé­ter vastagságban épült. A falakon kívül is voltak magánépületek, az idegenek villái és az idegenek is­teneinek templomai. A városban volt a kor­mányzó palotája, az elő­kelőségek kéjlakai, a köz­épületek, templomok, a Fo­rum és Amfiteátrum. Széles, jól kövezett utcái voltak az őskori városnak. Ezeknek kör­vonalai is most kerülnek elő a két évezrede rátelepedett földréteg alól. 1800 esztendővel ezelőtt, Decebál idejében, földrengés pusztított ezen a területen és a büszke várost el­nyelte a föld. Nem sülyedt jelenté­keny mélységbe, úgy, hogy nagy részét ki tudják ásni. Az ásatások rendkívül értékes adatokat juttat­nak a tudománynak. A római épít­kezés stílusa és szokásai jól meg­figyelhetők, hiszen tudott dolog, hogy a vidéki, különösen a telepes váro­sokat teljesen római min­tára építették. Megtalálták a régi kincstár épü­letét is. Földbevájt, sokméteres, vastag falakkal övezett, szinte meg­közelíthetetlen hely volt a kincstár, amelyet katonák is őriztek. A kincs­tárban azonban aranyat, vagy érté­keket már nem találtak. A profesz­­szor valószínűnek tartja, hogy az évszázadok során már voltak itt föltárások és a felhalmozott ara­nyat, egyébb értékeket és ékszereket, sajnos, elődeink vették birtokukba. Az ásatások közelében sátor­tábor áll, ít élnek a diákok, akik minden munkát maguk végeznek, hogy feltárják egy régen eltemetett város csodáit. A külföld is nagy érdeklődést mutat az ásatások iránt és több tudós érkezett az ásatások színhe­­­lyére.

Next