Reggeli Ujsag, 1938. december (8. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-01 / 274. szám

1 lej FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP CSÜTÖRTÖK |­nstocth at Area&ffils&rsff'a Director responsabil | VIII. ÉVFOLYAM , t . 1918 december 1 § SS», Stets» »el Mare 9/a. BÁRDI $TEFAN | 274. szám 1­16) Az egyesülés ünnepe olyan történelmi dátuma a ro­­tztárt nemzetnek, mellyel összes elgondolásai és célkitűzései tel­jesedésbe mentek. Minden adott­sága megvan arra, hogy jö­vendő életében erős nemzeti irányban haladjon és erősödjék. Az egyesüléssel számos ki­sebbségi népréteg is került az ország kötelékébe, amelyek szintén ragaszkodnak a maguk nyelvéhez, kultúrájához, nem­zetiségi eszményéhez. Ezzel számolt az új alkotmány, ami­kor az ország területén élő la­kosság számára a vallási, is­kolai és társadalmi fejlődés és munkalehetőség útját nemzeti­ségre való tekintet nélkül biz­tosította, a zavaró politikát pe­dig a testületi alapon való szer­vezkedés módszerével kirekesz­tette. Károly király Őfelsége és kormánya ismerik a nehézsé­geket, mellyel egy új elrende­zés jár, éppen ezért bölcs hig­gadtsággal fontolják meg az utat, amelyen a rendszert fel­építik. Az ország népe azonban látja, hogy az elgondolás helyes és célravezető, mert a közéle­tet, mint a gazdasági boldogu­lás lehetőségét mindenki szá­mára egyenlően biztosítja. Ami nemcsak az egyénnek, de az állami életnek is hasznára és boldogulására vezet. Jól látják az uralkodó elgon­dolásának bölcs és a nemzet­közi életre egyaránt megnyug­tató irányzatát a külföldön is, amelynek beszédes eredménye az a fogadtatás, amelyben Károly király Őfelségét a világ vezető államaiban részesítették. Ma az egyesített Románia a béke erős biztosítéka, éppen ezért a nemzetközi életnek is tekintélyes pillére, melyben a népek egymásrautalásása a fő­­ütőér. Ennek az egymásrautalt­ságnak a kiépítése fogja majd eredményezni az igazi egyesü­lés ígéretét. Mi kisebbségek régi király­­hűséggel és lojalitással állunk a trón zsámolya mellett, ame­lyen keresztül várjuk templo­maink, iskoláink és tűzhelyünk felvirágoztatását. Károly király római látogatásáról tud a Stefani-ügynökség hvába készül Róma, november 30. A karácsony előtti és karácsony utáni hetek az európai külpolitikai életben rendkívül mozgal­masnak ígérkeznek. A népek sorsára kiható fontos tárgyalások egymást követik s ezek során országfők, miniszterelnökök és külügyminiszterek adnak egymásnak találkozót. A russnusskói kérdés A látogatások sorát Ciano olasz külügyminiszter varsói látogatása vezeti be. Ciano december 14-dike és 18 dika kö­zött utazik a lengyel fővárosba és látogatása során beható tanácskozásokat folytat Beck lengyel külügyminiszterrel a ruszinszkói kérdésről. Az olasz kormány még mindig nem nyugodott bele a bécsi rendezésbe és teljes tekintélyével támo­gatja a ruszin nép önrendelkezési jogát. Köszépeurópa újjáépítése A varsói látogatás nyomán Róma kerül a világérdek­lődés központjába. A Stefani iroda jelentése szerint, Őfelsége II. Károly király december 20 ikán Rómába látogat. Az Uralkodó látogatása szerves kiegészítő részét képezi a dicső­séges nyugateurópai útnak és a szőnyegre kerülő problémák elsősorban Középeurópa gazdasági és politikai újjáépítését ölelik fel Egy pomolyoa út Őfelsége római látogatását követőleg Beck lengyel kül­ügyminiszter látogat Moszkvába. Ennek a látogatásnak célját meglehetős homály fedi. Bizonyos azonban, hogy a nemrégi­ben felvett lengyel szovjet kapcsolatokat még inkább meg­erősíti. Lif római találRosse Megállapították Chamberlain angol miniszterelnök és Halifax lord külügyminiszter római látogatásának pontos időpontját is. A látogatásra 1939 január 10 dikén kerül sor. Az olasz sajtó véleménye szerint, a római találkozó főtárgya az angol olasz együttműködés elmélyítése és az európai kap­csolatok szilárdabb alapokra való helyezése lesz. Prága 12­ államfőjé Prágában szerdán délelőtt fényes külsőségek között megválasztották köztársaság új elnökét. A héjakat felrobogózták, a rádióállomások ha­zafias műsort közvetítettek. A rá­sszt is formai volt, amennyiben Hacha Emilnek, a legfelsőbb köz­igazgatási bíróság volt elnökének nem volt ellenjelöltje. Háromszáz tizenegy választó lapot adtak ki, amelyből 39-et frisan adtak vissza, 272 szavazat pedig Hachára csalt. Mis­o­arss képviselőtáss ülése Nemzetközi politikai körökben nagy figyelemmel tekintenek az olasz parlament ma, szerdán dél­utáni ülése elé Az érdeklődés fő képén Ciano külügyminiszter be­széde felé Irányul, aki foglalkozik Változ és a magyar diplomá­ciai karban Kánya Kálmán külügyminiszter őr. A magyar diplomáciai karban ér-­­ két, amelyet ideiglenesen Imrédy­dekes változásokkal számolnak, miniszterelnök vett át, valószínűleg a nemzetközi helyzettel és érinteni fogja a cseh problémát is. Ülést tart ma este a fasiszta negytanács is, mely iránt szintén általános az érdeklődés. Csáky litván gróffal töltik be. Hír szerint, visszahívják Satojal Döme barib­i magyar követet is, akinek utódja még nincsen. A Times vessér­­cikke Az angol kü­ügyminisztériumhoz közelálló Times felism­ért kellő vezér­cikket közöl a ruszinszkói helyzet­ről. Megállapítja a lap, hogy a bécsi döntőbírósági ítélet nemhogy megoldotta volna a ruszin kérdést, de még jobban összekuszálta. A Csehországiak maradt ruszin terü­let önmagában nem képes élni. A völgyek észak déli irányban húzód­nak, míg a hegyek és erdők allen­kés­ően terülnek el, úgyhogy az el­csatolás nyomán óriási közlekedési nehézségek keletkeztek. Míg ezt a kérdést meg nem oldják — végzi cikkét a lap — nem is hét mara­­déktalan béke Ruszinsikóban. Orsssdgssserte fényes dilső­­ségeA Rössött ünneplik meg áss egyesülés Quissadik évfordulóját Marosvásárhely, november 30. (A Reggeli Újság munkatársától). Ma, csütörtökön van huszadik évfordu­lója annak, hogy Erdély kinyilat­koztatta az anyaországhoz való csatlakozását. A két évtizedes nem­zeti ünnepet országszerte kivételes pompával ülik meg. Bucurestiben a Patriarcha székesegyházában isten­tisztelet lesz, amelyen a miniszter­­elnökkel se élén résztvennek a­­ kormány tagjai, a királyi tanácso­­­­sok, a parlament elnökei és a pol­gári és katonai előkelőségek Az ünneplésből városunk is ki­van­ részét. Délelőtt 11 órakor a város valamennyi templomában is­tentisztelet lesz, melyen a hadsereg, a vármegye és a város egy-egy ki­küldöttje is megjelenik. A görögke­leti katedráikban Te Deum­issz, s melyen részt vesznek a város ösz­szes katonai és polgári előkelőségei. Az Istentisztelet végeztével felhúz­zák e nemzeti lobogót, majd emlék­­beszédek következnek, végül pedig az iskolák és a hadsereg vonul fel. Délután 4 órakor művészi értékű program letz a Kultúrpalotában, s milyen a kolozsvári Román Opera művészei is közreműködnek. Este nyolc órakor fáklyás felvonulás zárja be az ünnepségeket.

Next