Regio - Kisebbségi szemle, 1995 (6. évfolyam, 1-4. szám, English issue)

1995 / 1-2. szám - EGYMÁSRA NÉZVE - Matvejević, Predrag: Identitás-betegségek

EGYMÁSRA NÉZVE PEDRAG MATVEJEVIC Identitás-betegségek* Az identitás fogalma, mely kezdetben indokolt és hasznos volt, Közép- és Kelet-Európában egyre jobban megterheli a politikai és kulturális diszkur­­zust. Fennáll a veszély, hogy a szűk értelemben vett identitás új „nemzeti játékszerré” válik, főleg a keleti blokk és a Szovjetunió szétesése után (újra)alakuló és határozottan megnyilatkozó nemzetállamokban. Az identi­tás fogalma kezd pejoratívvá válni: egyfajta identitás-ideológia már jóval a legutóbbi átalakulások előtt elöntötte a kultúrát és bizonyos mértékben az irodalmat. E jelenségeket érdemes közelebbről megvizsgálni. A századvégen készítendő mérlegben korunk humanizmusa csak nagyon szerény részre tarthat majd igényt. Mindamellett bizonyos gondolatok és reflexiók, melyek a mieink voltak, a nagy műszaki és tudományos felfede­zésekkel, a hatalmas emberi és anyagi pusztításokkal szemben is megtalál­ják helyüket: ez a különbség és a partikularitás érvényesítésének új módja, az egyénnek és identitásának új (sajnos inkább elméleti, mint gyakorlati) megközelítése. Az identitás fogalma összefonódik az emberi jogok és ennek következ­tében a jogállam problematikájával. A partikularitás és a különbség fogalma összekapcsolódik a nem egy országban oly fájdalmas nemzeti kérdéssel, valamint a nemzeti kultúrákkal, amelyekben ideológiák és programok raj­zolódnak ki. Az identitás fogalmát nem szabad egyféleképpen értelmez­nünk. Őrizkednünk kell attól, hogy csak egyes számban használjuk: idem, nec unum, tartotta már a latin bölcsesség is. A komplex civilizációk többes számú identitásokat birtokolnak és kultiválnak (ez az őket megtestesítő vagy kifejező emberekre és művekre is igaz). A kulturális identitások - az életmód és az alkotómódszerek, a beszéd és a stílus - nehezen tűrik az erőszakos vagy önkényes leegyszerűsítéseket. Nem mindig könnyű össze­­békíteni az egyéni és társadalmi létünket alkotó és tükröző különböző vagy ellentmondó elemeket, a regionális, a nemzeti, az európai vagy más erede­tet; az ezekhez tartozó mentalitások sokszor konfliktusba kerülnek egymás­sal. Naponta találkozunk olyanokkal, akik „nemzetieknek” mondják maguk

Next