Rendszerváltó archívum, 2007. szeptember (3. évfolyam, 1. szám)

1956 EMLÉKEZETE - Pongrátz Gergely: Talán most már nem lesz falrahányt borsó (Marana ’89 május 26.)

Pongrátz Gergely Talán most már nem lesz falrahányt borsó A hírekből ismerve a mai politikai változásokat Magyarországon, elérkezett­nek látom az idejét annak, hogy én is megszólaljak. Mint mindig, most is ki kell hangsúlyoznom, hogy nem vagyok politikus, hanem szabadságharcos vagyok. Személyi ambícióim nincsenek, és a politika (pártpolitika) soha sem érdekelt, azonban annál inkább foglalkoztatott hazám sorsa és 1956-nak a forradalma és sza­badságharca, melynek egyik vezetője voltam. Amikor a Corvin közi szabadság­harcosok megválasztottak főparancsnokuknak, egy olyan keresztet tettek a vállam­­ra, amit én nem kértem, de ha már felvettem, az életem végéig hordanom kell. Sajnos nem tehetem le! Ennek a keresztnek a súlya kötelez ma is. Kötelez arra, hogy ne engedjem ellopni a forradalmat azoktól, akik azt megvívták és győzelemre vitték. Kötelez arra is, hogy a történelmi igazságot minden rendelkezésemre álló eszközzel megvédjem azokkal szemben, akik történelmet hamisítanak. Ezért írtam meg 1982-ben a Corvin köz 1956 című könyvemet, mellyel itt az emigrációban elértem célomat! Itt már nem hamisítják a történelmet, hanem magyarázkodnak. A hozzám eljutott hírek szerint azonban otthon a magyar nemzet agymosása tovább folyik, olyan egyének által, akiknek a személyi vagy politikai érdekeik azt megkívánják. Akiknek nem érdekük, hogy a történelmi igazság napvilágra kerüljön. Tudom, hogy Magyarországon még mindig a Kommunista Párt gyakorolja azt a „proletárdiktatúrát”, amelyben a magyar munkásnak beleszólása nincs! Egy olyan kommunista arisztokráciát alakítottak ki, mely jobban ragaszkodik a hatalomhoz, mint az előző rendszerek akármelyik arisztokráciája. Azonban jobban is félnek! Félelmüknek alapját ők fektették le, a Második Világháború utáni és a Forradalmat követő években elkövetett gyilkosságaikkal és a nemzet terrorizálásával. Most, amikor már ők is elismerik, hogy a kommunista gazdasági rendszer megbukott, úgy próbálják megoldani a helyzetet, hogy a politikai hatalmat továbbra is ők gyakorolják. Ezért engedik meg azoknak a mártíroknak az „újratemetését”, akiket ők gyilkoltak meg, és akik szintén kommunisták voltak - köztük Maléter Pált is, aki a barikád másik oldalán harcolt és akinek könyékig III. évfolyam 1. szám

Next