Rendszerváltó archívum, 2018. március (3. évfolyam, 1. szám)

VEZÉRFONAL - Földesi Margit - Szerencsés Károly: Választások és középosztály. Választási rendszerek az átmenetek korában (1945-1949, 1990-1994)

Vezérfonal Az országot tizenhat kerületre osztották� Nem volt ugyan parlamenti küszöb, de egy mandátum megszerzéséhez a listákról 12 ezer szavazatra volt szükség� A kerüle­ti listák mellett létezett országos lista is, de erre külön nem kellett szavazni� Ezen érvényesítették a töredékszavazatokat� A rendszer tehát arányos, de igen zárt volt� A pártlisták indításához nem kellett szokványos követelményeknek megfelelni (ajánlás stb�), „csak” az Országos Nemzeti Bizottság jóváhagyásának, illetve a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) enge­délyének� A jelölés feltételei így igen szub­jektívek voltak, lényegében lehetetlenné tették, hogy a kormánypártokon kívül is indulhasson politikai erő – habár igény lett volna rá� Politikai és nemzetiségi cenzus is léte­zett� A politikai cenzus önmagában is kérdéses, ráadásul azon pártok, egyesü­letek listáját, amelyek nem indulhattak a választáson – szovjet jóváhagyással és a fegyverszünet értelmében – szintén a kormánypártok állították össze� Ezek kö­zött szerepelt többek között a Magyar Élet Pártja (1939–44 között kormánypárt), a Magyar Megújulás Pártja (kormányon 1944-ben), illetve a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom (kormányon 1944� október 16-tól 1945 áprilisáig)� A külső hatalom által Magyarország élére ültetett pártok tehát kizárták a választójogból elő­deiket� A jogfosztás lényegében „gumijog­szabály” volt, mert személy szerint bárkire lehetett alkalmazni (például: aki „besú­gó” volt, német hangzású nevet vett fel, elítélték, vagy csak eljárás indult ellene háborús vagy népellenes cselekményért, földjét elkobozták, nem igazolták stb�)� A felsorolt huszonöt egyesület révén ki lehe­tett zárni – egy vád alapján – a magyar középosztály korábban befolyással bíró elemeit� Az adott politikai és közbiztonsá­gi viszonyok közepette nem volt tanácsos ilyen esetekben „felszólamlani”, mert az ember könnyen az Andrássy út 60-ban találta magát, onnan pedig a népbíróság­hoz vezetett az út� Kizárták azokat is, akik rendőrhatósági őrizetben voltak� Műkö­dött tehát a „célzatos internálás” – hogy szükség esetén a választások időszakára a nemkívánatos elemeket eltávolíthassák� E módszerrel éltek is� A kizáráshoz az is elég volt, ha a helyi hatóságok azt állították, hogy az illető a fasizmust támogatta, és a magyar nép rovására politizált� Nem cso­dálkozhatunk azon, hogy 1945� november 4-én 4 774 653 ember adta le szavazatát� Mivel előzőleg 5 167 180 választásra jogo­sultat regisztráltak, ez így is igen magas aránynak számított (92,4%)�. A kizárások még inkább visszatetsző for­mája volt a hazai németség választójogtól való kollektív megfosztása� Akik ugyanis 1941-ben a népszámláláskor német nem­zetiségűnek vallották magukat, nem sza­vazhattak� Ez a már elhatározott és uta­sításba kapott kitelepítésükkel függött össze�. Az 1945-ös korlátozások – mint láttuk – leginkább a középosztályt érintették� A pártok indulásának korlátozása azt ered­ményezte, hogy az egykori középosztály, amely megtarthatta választójogát, döntően a Független Kisgazdapártra szavazott� Nehéz felbecsülni, mekkora hányadról van szó� A birtokos parasztságot, a polgársá­got is beleértve, ez a párt szavazatainak legalább 90%-át jelentette� Az FKGP az or­szággyűlési választásokon 2 697 508, az októberi budapesti törvényhatósági válasz­tásokon 295 187 szavazatot kapott� Mivel Budapesten az MKP–SZDP pártszövetség 249 711 szavazatot ért el, nyugodtan ál­líthatjuk, hogy a Kisgazdapárt szavazó­bázisa döntően a középosztályból került ki� Ugyanígy országosan is: az MKP és az SZDP szavazatainak száma 1 625 436, a Nemzeti Parasztpárté 325 284 volt� 1947-ben minden elemében hátrányára módosították a választójogi törvényt� To­vább növelték a kizárandó pártok, egye­sületek számát, és a kizárandó vezetők körét (például választmányi tagság egy 1 Nem feledkezhetünk meg arról, hogy százezrek vol­tak még hadifogságban, illetve Nyugaton, mint me­nekültek, akik „természetesen” nem szavazhattak. A világháborús emberveszteség is óriási volt.­­ A végrehajtás során azok közül is kiszállítottak em­bereket, akik német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat. A kijelölésnél, illetve a mentesítéseknél éppúgy szerepet játszottak politikai, mint gazdasági érdekek (pl. bányászok).

Next