Repülés, 1947. november-december (1. évfolyam, 1-2. szám)
1947-11-11 / 1. szám
A MADISZ ORSZÁGOS SPORTREPÜLŐ KÖZPONT HIVATALOS LAPJA Szerkeszti a MADISz Országos,Sportrepülő Központja Rotter Lajos oki. mérnök, pilóta szellemi irányításával Felelős szerkesztő: Tardos Béla tanár * Országaink felett vésztől terhes viharfelhők dúltak. Hazánkban 7 évszázad óta annyi új sírdomb és rom, annyi bánat és nyomorúság nem halmozódott össze, mint amennyit a sors és a fasiszta átok a múlt években reánk mért. Megfogyatkozott sorainkban gyászoló lélekkel, sajgó fájdalmakkal terhelten és gyógyulatlan sebekkel, de kemény és elszánt akarattal ragadták meg az újjáépítés ügyét azok, akik mégis hinni tudtak Magyarország jövőjében. Ezek az erőslelkű emberek az egyéni bánatot, bajt és keserűséget sokszor a nélkülözések garmadáját és az életveszedelmet figyelmen kívül hagyva, messze előre tudtak tekinteni s hozzájuk hazánk számos honpolgára csatlakozott már akkor, mikor a vésztől terhes felhők még itt terpeszkedtek felettünk és rengett a föld az égindulás mennyköveitől. És leverték az első cölöpöt a leroskadt hidak tépett vázai között örvénylő jégzajlás szenynyes áradatába. Méteres darabokból toldozták össze a villanyvezetéket. Elindították a vonatokat és újra gőzt fejlesztettek az ipartelepek szétfagyott kazánjaiban. A tégla és betontörmelék alól kikapart mészporos nyersanyagokat befogták a fűtetlen, romos munkatermekben csodával határos módon helyreállított gépekbe és elindult az ipari termelés is. A magyar repülés ügye hazánkban mindig mostohagyermek volt. Az elmúlt évtizedekben a feudális, férges korszellem nem volt képes nemzeti aviatikát létrehozni. Egyes kis lelkes csoportok és magányosan küzdő férfiak munkája csak itt-ott tudott repülésügyünk zavaros szürke ködében kis fényt deríteni. A hivatalos magyar t aviatika néhány elenyésző számú, tárgyilagos, világosan gondolkodó és a helyzetünket reálisan értékelő egyéntől eltekintve, akiknek minden érvelése a pusztában kiáltó szóhoz volt hasonló — minden a helytelen felfogás és a romlásra kárhoztatott szellem képét tükrözte vissza. Repülésünk nem volt igaz magyar ügy és i intézményeink idegenek voltak számunkra. Érthetetlen fagyos áramlattal találta magát szemben az, aki itt valóban »Magyar aviatikát« akart felépíteni. Az ilyen fanatikusokra illett talán legjobban a költő szava: »szertenézett s nem lelé honját a hazában!« Az apokaliptikus idők után, mikor az újjáépítés megindult, nem volt Magyarországnak elesettebb intézménye, mint a repülésügyünk. Most mutatkozott meg igazán, hogy díszletszerű értéktelen, fércért alkotás volt ezen a téren az elmúlt és levitézlett rendszer által létrehozott aviatikai szervek sorozata. El kell ismernünk tárgyilagosan, hogy az újjáépítés elé ismert okokból a repülés terén lényegesen súlyosabb és nehezebben elhárítható akadályok tornyosultak, mint más ügyek elé. Be voltak csodák Magyar repülők! Irta: Rotter Lajos Az Olympia győztes „Nemere“ nagyteljesítményű motornéküli versenygép a hármas határhegy észak és keleti lejtője felett. A „Nemere“Rotter Lajos tervei szerint épült