Repülés, 1962 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

zatos társadalmi munka,­­ a kiképzés jó minősége. Az oktatók legnagyobb része ki­forrott, nagy tapasztalattal rendelkező re­pülő, akik képesek vezetni és tanítani a rá­juk bízott­­ növendékeket. Komoly és a tömegmunkát gátló hiányosság, hogy a sor­köteles fiatalok ejtőernyős kiképzése még szervezetlen. Sokkal több fiatalt kell bevonni ebbe a sportágba úgy, hogy az évi 1—2 ugrás mellett a kiegészítő honvédelmi ismereteket is megszerezzék, s így rátermettségüket, fizikai kondíciójukat fokozzák. A kollektív vezetés A IV. Országos Konferencia alapszabálya kimondja, hogy a választott szervekben a kollektív vezetés a mérvadó. Ennek kapcsán sajnos sok helyen még komoly hiányosságok vannak. Előfordul, hogy egy-egy repülőklub­ban csupán egy-két ember végzi el azt a munkát (illetve csak megkísérli), amelyet az egész vezetőségnek kellene elvégezni Az oktatógárdának nemcsak a növendékek szak­mai előrehaladásért kell harcolni, hanem a vezetőséggel, a KISZ csoporttal együtt a növendékek jellemének, erkölcsi és világné­zeti formálásáért is. Csak a kollektív veze­tés képes a határozatok és az intézkedések maradéktalan végrehajtására. Ily módon előzhetjük meg a fegyelmezetlen repülése­ket, s nyomában a baleseteket. Nagyon hely­telen és veszélyes dolog az, hogy még elég sok repülőklubnál a vezetés kollektív módszerét a repülőtéren folyó munkára is igyekeznek kiterjeszteni. A repülőtéren nem lehet úrrá a klub-demokrácia. Ott egy sze­mély vezeti , ez érthető is. Ahol többen intézkednek, ott zűrzavar keletkezik. A re­pülőtéren ilyen nem lehet, mert ott emberek életéről is szó van. A szocialista sporterkölcs A sportmunkát nem lehet elválasztani a kiképzéstől. Miként minden sportág a szövetségben egy célt szolgál, úgy ki kell alakítani minden sportolóban a szocialista sporterkölcsöt. Fel kell számolni a még néhány helyen mutat­kozó elégedetlenséget, s hogy sportolóink egy része jogtalan előnyök elérésére töre­kedjék. A repülőklubok vezetőinek, a tár­sadalmi aktivistáknak és a növendékeknek tisztán kell látni, hogy pártunk és kormá­nyunk óriási anyagi áldozatot vállal a repülő és ejtőernyős sport fenntartásával Mindig meg kell magyarázni a jóhiszeműeknek, hogy a repülés és ejtőernyőzés sok anyagi kiadással jár s ennek a haza javára gyü­mölcsözni kell. A túlzott — a népgazdaság mérlegével szembenálló — követelések poli­tikai romboló hatást fejtenek ki. Ezért eze­ket határozottan vissza kell utasítani, örven­detes, hogy tagságunk iskolai előképzettsége állandóan nő és a klubok tagságának jelen­tős része minősített sportoló. Az oktatók szakmai és politikai képzése nagyon fontos, hogy megfelelő teljesítményrepülőket tudja­nak felnevelni. A tavaszi szemlék Egy pár éve bevezettük a repülés előtti általános szemlét, hogy meggyőződjünk a klubok felkészüléséről, a gyakorlati repülés megkezdése előtt. A szemle a műszaki esz­közökön kívül kiterjedt a szervezeti életre, a politikai nevelőmunkára és a társadalmi munkára. A szemlék eredményei azt bizo­nyítják, ha a gazda a klubtagság, akkor helyes irányítás mellett jó kezekben van a repülőklub. Ezért számolhatunk be arrtól, hogy a repülőklubok az eléjük tűzött fel­adatot a legtöbb helyen jól elvégezték. Pécs, Békéscsaba, Hajdúszoboszló kifogástalanul készültek fel a szemlére. Eredményesen ké­szült Salgótarján és Miskolc, Nagykanizsa, Győr és Kaposvár, bár nagy fejlődést értek el, de a kiképzési munkában várt eredmé­nyektől elmaradtak. A nyári táborok és az agitációs munka A repülőtáborok nagyon fontosak a kikép­zés során. Amikor egy növendék két hétig egyhuzamban a kollektívában él, egész évi fejlődésének szinte legeredményesebb sza­kaszát éri el. A klubok többsége megren­dezte a tábort. Ejtőernyőseink is sok helyütt táboroztak szabadságidejük alatt. Ahol meg­szervezhették a növendékek mindennapos kijárását, ott egésznapos üzemeket tartottak. A nyári táborozás alatt ,,arattak” a klubok, a legtöbben itt szerezték meg vizsgájukat. Legeredményesebben Nyíregyházán dolgoz­tak. A jövőben jobban meg kell szervezni a táborokat, hogy a legjobb eredményeket érhessék el a klubok. Sokkal körültekin­tőbben kell gondoskodni a szállásról és az élelmezésről, és mindig figyelemmel kell lenni a technikai lehetőségekre. A szövetség ezért a jövőben kiadja a táborok szabályza­tát, amely részletesen foglalkozik az előké­szítő, valamint a táborban folyó munkával. Csak azok a táborok tarthatók meg, amelyre a repülési osztály az engedélyt megadja. Hazai és külföldi versenyek A Központi Repülőklub a lehetőségekhez mérten jól végezte ezt a munkát. A verse­nyek nem voltak hibamentesek. Hiányzott az egységes irányítás. Ezért a jövőben a ver­senyek vezetését különválasztjuk a sport- bizottság munkájától. Emelte a Nemzeti Vi­torlázórepülő Verseny értékét, hogy cseh­szlovák, lengyel és román repülőbarátaink is részt vettek a küzdelemben. A hazaiak négy nemzeti rekordot, a csehszlovák és a román versenyzők egy-egy nemzeti rekor­dot repültek. Kiemelkedő eredmény, hogy a verseny folyamán 66 esetben repültek 300 km-en felüli szabad céltávot, valamint há­romszöget, és 5 esetben 400 km-en felüli hurokrepülést. A seniorok versenyén 16 eset­ben repültek 300 km-en felüli távot és 5 tel­jes aranykoszorút értek el. A juniorok küz­delme tapasztalatszerzés és versenyre való nevelés volt. A gyenge időjárás ellenére szép eredményeket értek el. Külföldön sem vallottak szégyent pilótáink. A Román Nemzeti Vitorlázórepülő Versenyt Szereday Pál, a KOMI társadalmi oktatója nyerte, megelőzve a nagynevű román, cseh­szlovák és lengyel vitorlázórepülőket. Len­gyelországban Kotrás Gábor vett részt a nemzetközi versenyen és 55 induló közül a 18. helyen végzett. Thurl Komél és Lipták Lajos a csehszlovák versenyen repültek. Thurl a 11., Lipták a 16. helyen végzett. Thu­rl Komél géposztályának (Blanik) első he­lyezettje lett. Ejtőernyőzésben volt ugyan fejlődés, de a nemzetközi szintet nem értük el A meg­fiatalított válogatott keret reménykeltő, de még kevés a nemzetközi versenytapaszta­lata. Augusztusban a nemzeti versenyen már látszott a válogatott keret egyes tagjainak kibontakozása. Jó eredményeket hoztak az ejtőernyős jár­őrversenyek és az ejtőernyős négytusa. Ezek jól szolgálták az ifjú korosztály bevonását a tömeges ejtőernyős versenybe. A repülő fegyelem Az országos elnökség elsőrendű követel­ményként állította a repülési osztály és a klubok elé a katonás fegyelem megteremté­ Az értekezlet munkájában részt vett és fel­szólalt Szabó István altábornagy elvtárs, szövetségünk elnöke. Megállapította, hogy a tanácskozás jó elvtársi légkörben folyt. A felszólalók bizonyították, hogy az országban a honvédelmi tömegmunka egyre jobban ki­bontakozik. Nemcsak a szövetség foglalko­zik e kérdéssel, hanem a társadalom számos szervezete. Nagyon jó dolog, hogy így kiala­kulnak a megyei honvédelmi aktívák, más Nagy Béla a rcpi­ó létén is kl. évi ejtőernyős munkáról tömegszervezetek részvételével. A fejlődés jó irányban halad és ez kell, hogy sarkallja a szövetséget s minden dolgozóját a jobb propaganda és agitációs munkára. Ha a hon­védelem gondolatának —, a szocialista haza védelmének — agitátorai az egyszerű embe­rek köreiből számban növekszenek, szövet­ségi mozgalmunk megteszi, amit a haza el­vár tőle ”, fejezte be felszólalását Szabó elvtárs

Next