Repülés, 1963 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

­Visuiléj A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG LAPJA Címképünkön: A PIKAVASAMA Kilb finn teljesítménygép. A gép prototípusa 1981-ben, pillangósa­rokkal készült el. Az építés befe­jezése utáni napon kezelődő finn nemzeti versenyen vele egyik ter­vezője első lett és három nemzeti rekordot repült. A szériaváltozat (képünk) már szokásos farokmeg­oldással épült. Az idei versenyen ugyancsak első lett. A gép sikló­­száma 1:34,5­85 km/óránál, de 111 km/óránál is még csak 1 métert merül. A hátsó borítón: Brnól képriport. ★ A TARTALOMBÓL: Az új esztendő küszöbén. A FAI nemzetközi vitorlázóbizottsá­gának (CVSM) ülése Párizsban. Hírek. Két kávé között a világbajnokkal. Ugrás a Naptól. Az üstökös uszályában. Határozott nemet mondunk a háború­nak. Adolf Dauman: Küzdelem az 500-as háromszögért. A 200-as titkos náci repülőezred. Les Championats de France. A klubsarokban: Új könyveinkről. Tapasztalatok a rövid terepen való leszállásnál. „Amur” új szovjet fémépítésű tel­­jesítményrep­ülőgép. Rejtvényoldal. ★ k. W ■fb & I á f tiztatdA kvUSzölxívi írta: Réti Antal MHL elnökhelyettes Néhány héttel ezelőtt a repülés elvi irányí­tóival és gyakorlati vezetőivel elemzés alá vettük az elmúlt év tapasztalatait, megszab­tuk az új évre azokat a tennivalókat, ame­lyek előbbre viszik a repülés, az ejtőernyőzés ügyét. 1962-ben kiemelkedő eredmények nem szü­lettek, mégis összességében el kell ismerni azt a megfontolt, áldozatkész munkát,­ amit a klub­elnökségek, a repülőterek függetle­nített dolgozói végeztek a tervek teljesítése, a biztonság fokozása és nem utolsó sorban az ifjúság szocialista szellemű nevelése te­rén. Ennek értékét még növeli az, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt csak késve lehe­tett megkezdeni a repülést és mégis, az ered­mények nem maradtak alatta a korábbi éve­kénél. Nagy feladat hárult reánk a műre­pülő világbajnokság megszervezésével és a rendezvények magas számával. Mi az az erő, ami mindezt lehetővé tette? Elsősorban a vezetés színvonalának további javulása, a klubok vezetőinek és tagjainak összeforrottsága és az, hogy a közös mun­kából egyformán mindenki kivette a részét. Természetesen a munka során a fejlődés felszínre hozott gyengeségeket is, mint ami­lyen a repülő és ejtőernyős rendkívüli ese­ményeknek még mindig magas száma, egyes helyeken a tervszerűtlenség a munkában, a kiképzési tervek nem alapos ismerete és eb­ből eredően azok teljesítésében megmutat­kozó fogyatékosságok, a gazdaságossággal nem kellő törődés. A további fejlődés érdekében az 1963. évi munkánkat éppen a negatív jelenségekből kiindulva sokkal tervszerűbbé, céltudato­sabbá kell tenni. Az MSZMP vnI. kongresszusa többek kö­zött azt a feladatot állította elénk is, hogy „Tanítsuk egész népünket szocialista mó­don élni, dolgozni és gondolkodni”. Úgy gondoljuk, hogy amikor a nevelés fontossá­gát a repülőklubokon belül kiemeljük, ezt mint főfeladatot tömörebben és világosabban nem is lehetne meghatározni. E megtisztelő munka klub­elnökségeink oktatóinak fel­adata. Nem elég csak az, hogy repülővé, ej­tőernyőssé képezzünk ki valakit, hogy a klu­­bon belül megszerettetjük a tagsággal a munkát, rendszerré tesszük nála a fegyelmet, az egymás iránti kollektív érzést. Ennél to­vább kell menni. Arra kell törekedni, hogy ezek a jó tulajdonságok a családi körben, az iskolában, a munkahelyen tartósak, mara­dandók legyenek. A repülőklubok tagsága példamutató magatartást tanúsítson a szo­cializmus építésében, jó hatást gyakoroljon környezetére is. A másik igen fontos feladat, a tervszerű, kapkodás nélküli munkavégzés, a kezdő ki­képzési tervek maradéktalan teljesítése. Konkrét feladataink vannak a repülő és ejtőernyős alapképzés terén. A kiválogatás, hogy kik alkalmasak repülőnek, illetve ejtő­ernyősnek, nehéz, bonyolult feladat. Fontos feltétel az egészséges szervezet, a jó fizikai állóképesség, megfelelő általános műveltség, e szép, teljes embert kívánó sportág szere­tete, gyors elhatározóképesség, alapos tech­nikai ismeret. Olyan fiatalokat megtalálni, akikben ezek a tulajdonságok egyesülnek, csak úgy lehet, ha nem korlátozódnak klub­jaink a spontán jelentkezésre, hanem a szer­vezésnél igénybe vesszük az ifjúsági szerve­zetek, iskolák, különböző szintű MHS el­nökségek segítségét, az utánpótlás biztosí­tása érdekében rendszeres és folyamatos te­vékenységet fejtünk ki. Továbbra is fő feladat a balesetek számá­nak minimálisra csökkentése. Bár a több­éves statisztika azt igazolja, hogy nem volt eredménytelen az a következetesség, amit kifejtettünk a balesetek csökkentése érde­kében, mégis több olyan eset állt elő, ami elkerülhető lett volna. Ez a vitorlázó és mo­torosrepülésre is vonatkozik, de különösen az ejtőernyőzésre. Szeretnénk, ha véglege­sen megértené mindenki, hogy senkinek nincs joga könnyelműen venni a saját, vagy mások testi épségét, a jelentős értéket kép­viselő technikai eszközök sorsát. Nem el­ismerjük, hanem elítéljük majd azokat, akik „túlhajtásból” veszélyeztetik a repülés biz­tonságát. A repülőtérparancsnokok legyenek a fegyelem, a rend és a szabályzat betartá­sának az őrei. Olyan jogkörrel ruházzuk fel őket, hogy élni tudjanak a szabályzatok által adott lehetőségekkel. Most, amikor arra törekszünk, hogy az egész évi munkát az eddiginél nagyobb mértékben elismerjük és az élenjárókat a végzett munka alapján jutalmazzuk, a legnagyobb mértékben vesz­­szük figyelembe az eseménymentes kikép­zést. Közvetlen feladat a téli felkészülés befeje­zése és a tavaszi szemlére való felkészülés. Ez biztosítja majd a zavartalan munkát nyáron. Ez adja meg a lehetőséget, hogy minden klubtag kedves sportjából kivehesse a részét. A jó felkészülés csak kollektív munka eredménye lehet. Egyének is tehet­nek sokat, de annyit, amennyi szükséges, csak a tagság összefogásával lehet elvégezni. Szeretnénk, ha a szemle hasonló jó ered­ménnyel zárulna, mint 1962-ben. Ez évben is megrendezzük a repülő és ej­tőernyős versenyeket, kiegészítve az első hazai motoros műrepülő versennyel. A vi­torlázó repülésben a telj­esítményjel­vények elérésének néhány feltétele a FAI döntése alapján 1963. január 1-től megváltozik. Ezüst­koszorús jelvény megszerzéséhez az eddigi 50 km-es táv helyett 100 km-es táv szük­séges. A gyémántkoszorús jelvény megszer­zéséhez a 300 és 500 km táv lerepülése tör­­vonalon és háromszög pályán is lehetséges. Ezekre a feladatokra kell felkészülni vitor­lázó repülőinknek. A motoros műrepülő versenynek az 1964-es világbajnokságra való felkészülés jegyében kell lezajlania. Ejtőer­nyőzésben pedig tovább kell lépni a világ­szint elérése felé. 1963-ra különleges nagy célokat nem állí­tunk magunk elé csak olyanokat,, amelye­ket a technikai adottságok, azok jó és ész­szerű kihasználásával megengednek. Min­denkinek azon kell fáradozni, hogy becsü­lettel teljesítse vállalt kötelezettségét. Szövetségünk az V. Országos Konferen­ciára készül. Újraválasszák a vezető szer­veket, köztük a repülőklubok elnökségeit is. A választás, nem külön plusz feladat, hanem elősegítője az 1963. évi feladatok végrehajtásának. Fel kell használni az újra­választó taggyűléseket a tagság rendezésére, a szervezeti megerősítésre, a közös mun­kára való mozgósításra, az eredmények fo­kozására a kiképzésben és a sportban egy­aránt. Az újév küszöbén ezt adjuk útra valónak a repülőknek és bízunk abban, hogy ered­ményesen oldják meg az 1963-as évre eléjük állított feladataikat. 3

Next