Repülés, 1963 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
Visuiléj A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG LAPJA Címképünkön: A PIKAVASAMA Kilb finn teljesítménygép. A gép prototípusa 1981-ben, pillangósarokkal készült el. Az építés befejezése utáni napon kezelődő finn nemzeti versenyen vele egyik tervezője első lett és három nemzeti rekordot repült. A szériaváltozat (képünk) már szokásos farokmegoldással épült. Az idei versenyen ugyancsak első lett. A gép siklószáma 1:34,585 km/óránál, de 111 km/óránál is még csak 1 métert merül. A hátsó borítón: Brnól képriport. ★ A TARTALOMBÓL: Az új esztendő küszöbén. A FAI nemzetközi vitorlázóbizottságának (CVSM) ülése Párizsban. Hírek. Két kávé között a világbajnokkal. Ugrás a Naptól. Az üstökös uszályában. Határozott nemet mondunk a háborúnak. Adolf Dauman: Küzdelem az 500-as háromszögért. A 200-as titkos náci repülőezred. Les Championats de France. A klubsarokban: Új könyveinkről. Tapasztalatok a rövid terepen való leszállásnál. „Amur” új szovjet fémépítésű teljesítményrepülőgép. Rejtvényoldal. ★ k. W ■fb & I á f tiztatdA kvUSzölxívi írta: Réti Antal MHL elnökhelyettes Néhány héttel ezelőtt a repülés elvi irányítóival és gyakorlati vezetőivel elemzés alá vettük az elmúlt év tapasztalatait, megszabtuk az új évre azokat a tennivalókat, amelyek előbbre viszik a repülés, az ejtőernyőzés ügyét. 1962-ben kiemelkedő eredmények nem születtek, mégis összességében el kell ismerni azt a megfontolt, áldozatkész munkát, amit a klubelnökségek, a repülőterek függetlenített dolgozói végeztek a tervek teljesítése, a biztonság fokozása és nem utolsó sorban az ifjúság szocialista szellemű nevelése terén. Ennek értékét még növeli az, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt csak késve lehetett megkezdeni a repülést és mégis, az eredmények nem maradtak alatta a korábbi évekénél. Nagy feladat hárult reánk a műrepülő világbajnokság megszervezésével és a rendezvények magas számával. Mi az az erő, ami mindezt lehetővé tette? Elsősorban a vezetés színvonalának további javulása, a klubok vezetőinek és tagjainak összeforrottsága és az, hogy a közös munkából egyformán mindenki kivette a részét. Természetesen a munka során a fejlődés felszínre hozott gyengeségeket is, mint amilyen a repülő és ejtőernyős rendkívüli eseményeknek még mindig magas száma, egyes helyeken a tervszerűtlenség a munkában, a kiképzési tervek nem alapos ismerete és ebből eredően azok teljesítésében megmutatkozó fogyatékosságok, a gazdaságossággal nem kellő törődés. A további fejlődés érdekében az 1963. évi munkánkat éppen a negatív jelenségekből kiindulva sokkal tervszerűbbé, céltudatosabbá kell tenni. Az MSZMP vnI. kongresszusa többek között azt a feladatot állította elénk is, hogy „Tanítsuk egész népünket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni”. Úgy gondoljuk, hogy amikor a nevelés fontosságát a repülőklubokon belül kiemeljük, ezt mint főfeladatot tömörebben és világosabban nem is lehetne meghatározni. E megtisztelő munka klubelnökségeink oktatóinak feladata. Nem elég csak az, hogy repülővé, ejtőernyőssé képezzünk ki valakit, hogy a klubon belül megszerettetjük a tagsággal a munkát, rendszerré tesszük nála a fegyelmet, az egymás iránti kollektív érzést. Ennél tovább kell menni. Arra kell törekedni, hogy ezek a jó tulajdonságok a családi körben, az iskolában, a munkahelyen tartósak, maradandók legyenek. A repülőklubok tagsága példamutató magatartást tanúsítson a szocializmus építésében, jó hatást gyakoroljon környezetére is. A másik igen fontos feladat, a tervszerű, kapkodás nélküli munkavégzés, a kezdő kiképzési tervek maradéktalan teljesítése. Konkrét feladataink vannak a repülő és ejtőernyős alapképzés terén. A kiválogatás, hogy kik alkalmasak repülőnek, illetve ejtőernyősnek, nehéz, bonyolult feladat. Fontos feltétel az egészséges szervezet, a jó fizikai állóképesség, megfelelő általános műveltség, e szép, teljes embert kívánó sportág szeretete, gyors elhatározóképesség, alapos technikai ismeret. Olyan fiatalokat megtalálni, akikben ezek a tulajdonságok egyesülnek, csak úgy lehet, ha nem korlátozódnak klubjaink a spontán jelentkezésre, hanem a szervezésnél igénybe vesszük az ifjúsági szervezetek, iskolák, különböző szintű MHS elnökségek segítségét, az utánpótlás biztosítása érdekében rendszeres és folyamatos tevékenységet fejtünk ki. Továbbra is fő feladat a balesetek számának minimálisra csökkentése. Bár a többéves statisztika azt igazolja, hogy nem volt eredménytelen az a következetesség, amit kifejtettünk a balesetek csökkentése érdekében, mégis több olyan eset állt elő, ami elkerülhető lett volna. Ez a vitorlázó és motorosrepülésre is vonatkozik, de különösen az ejtőernyőzésre. Szeretnénk, ha véglegesen megértené mindenki, hogy senkinek nincs joga könnyelműen venni a saját, vagy mások testi épségét, a jelentős értéket képviselő technikai eszközök sorsát. Nem elismerjük, hanem elítéljük majd azokat, akik „túlhajtásból” veszélyeztetik a repülés biztonságát. A repülőtérparancsnokok legyenek a fegyelem, a rend és a szabályzat betartásának az őrei. Olyan jogkörrel ruházzuk fel őket, hogy élni tudjanak a szabályzatok által adott lehetőségekkel. Most, amikor arra törekszünk, hogy az egész évi munkát az eddiginél nagyobb mértékben elismerjük és az élenjárókat a végzett munka alapján jutalmazzuk, a legnagyobb mértékben veszszük figyelembe az eseménymentes kiképzést. Közvetlen feladat a téli felkészülés befejezése és a tavaszi szemlére való felkészülés. Ez biztosítja majd a zavartalan munkát nyáron. Ez adja meg a lehetőséget, hogy minden klubtag kedves sportjából kivehesse a részét. A jó felkészülés csak kollektív munka eredménye lehet. Egyének is tehetnek sokat, de annyit, amennyi szükséges, csak a tagság összefogásával lehet elvégezni. Szeretnénk, ha a szemle hasonló jó eredménnyel zárulna, mint 1962-ben. Ez évben is megrendezzük a repülő és ejtőernyős versenyeket, kiegészítve az első hazai motoros műrepülő versennyel. A vitorlázó repülésben a teljesítményjelvények elérésének néhány feltétele a FAI döntése alapján 1963. január 1-től megváltozik. Ezüstkoszorús jelvény megszerzéséhez az eddigi 50 km-es táv helyett 100 km-es táv szükséges. A gyémántkoszorús jelvény megszerzéséhez a 300 és 500 km táv lerepülése törvonalon és háromszög pályán is lehetséges. Ezekre a feladatokra kell felkészülni vitorlázó repülőinknek. A motoros műrepülő versenynek az 1964-es világbajnokságra való felkészülés jegyében kell lezajlania. Ejtőernyőzésben pedig tovább kell lépni a világszint elérése felé. 1963-ra különleges nagy célokat nem állítunk magunk elé csak olyanokat,, amelyeket a technikai adottságok, azok jó és észszerű kihasználásával megengednek. Mindenkinek azon kell fáradozni, hogy becsülettel teljesítse vállalt kötelezettségét. Szövetségünk az V. Országos Konferenciára készül. Újraválasszák a vezető szerveket, köztük a repülőklubok elnökségeit is. A választás, nem külön plusz feladat, hanem elősegítője az 1963. évi feladatok végrehajtásának. Fel kell használni az újraválasztó taggyűléseket a tagság rendezésére, a szervezeti megerősítésre, a közös munkára való mozgósításra, az eredmények fokozására a kiképzésben és a sportban egyaránt. Az újév küszöbén ezt adjuk útra valónak a repülőknek és bízunk abban, hogy eredményesen oldják meg az 1963-as évre eléjük állított feladataikat. 3