Repülés, 1985 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

SZEMET MÉG MINDIG A XII. MOTOROS MŰREPÜLŐ VB A VB egyik legtermékenyebb újságírónő­jét, Fülöp Máriát (Népsport) köszöntötte és megjutalmazta az MHSZ főtitkára, Kiss Lajos vezérőrnagy elvtárs. (Fotó: J. B.) él­énk fontos területéről is. A rendezvény előadói jeles magyar szakemberek, mérnökök, csillagászok, valamint meghívott vendége, dr. Teleki György belgrádi csillagász, aki tevékeny részt­vevője napjaink nemzetközi űrcsilla­­gászati programjának. Az ünnepi ülés magyar előadói: Nagy István György; Baj Attila, a KASZ alelnökei; Almár Iván, a KASZ elnöke, dr. Hideg János rep­ü­l­ő orv­os vezérőrnagy. A KASZ az űrhajózással kapcsolatos tudományágak területén tevékenykedő szakemberek társadalmi fóruma, ren­dezvényein a magyar kutatók rend­szeresen megvitatják a legújabb űr­kutatási eredményeket, a közös ku­tatás lehetőségeit. A szakosztály kü­lönösen nagy gondot fordít az űrku­tatási eredmények gyakorlati, népgaz­dasági hasznosítására. A KASZ mű­ködése során négy tudományos ülés­szakot és harminc szakosított nagy rendezvényt szervezett. A szakosztály munkája országos jellegű, azért napi­rendre került az egyesületté alakulás lehetősége. Az MTESZ elnökségének határozata alapján jelenleg folyik en­nek a szervezeti átalakulásnak az elő­készítése. A KASZ 1962 óta a Nem­zetközi Asztronautikai Szövetségnek (IAT) teljes jogú tagegyesülete. ______________ _ A VII. MAGYAR REPÜLÉS MŰSZAKI NAPOK A Gépipari Tudományos Egyesület központi repülési szakosztálya, a Közlekedéstudományi Egyesület légiközlekedési szakosztálya közö­sen az MTESZ Központi Asztronautikai Szak­osztályával idén is november 12-én és 13-án rendezte meg a több mint tízéves hagyomá­nyokra visszatekintő Repülési Műszaki Na­pokat a Közlekedési Múzeum előadótermé­ben. A repülés műszaki napok magyar rendez­vény, jelentős nemzetközi részvétellel. A mintegy harminc előadás keretében a részt­vevők foglalkoztak a repülés gazdaságossági kérdéseivel, a légieszközök korszerű üzemel­tetésének, karbantartásának problémáival, a közforgalmú repülőgépekkel, s szó volt azon belül a jelenlegi gépparkgondokról is. A konferencia kiemelt témája volt a mezőgaz­dasági repülés. A mezőgazdaság ma már el­képzelhetetlen repülőgépek nélkül, kulcssze­repük van, a mezőgazdasági eredmények je­lentős százalékát adják. Segítségükkel gyor­san és hatékonyan lehet közbeavatkozni. A konferencia azért jelentős, mert a re­pülés szakmában ez az egyetlen rendszeres fórum, ahol a kutatómérnökök, számítógé­pes szakemberek, pilóták, agronómusok, el­méleti szakemberek, s mindazok, akiknek valamilyen formában kapcsolatuk van a­­re­püléssel, kicserélik tapasztalataikat. A kon­ferenciának célja volt az, hogy bemutathassa a repüléstechnika jelenlegi hazai és nemzet­közi helyzetét, új tudományos, kutatás-fej­lesztési eredményeit. A konferenciával egyidőben számítástech­nikai bemutató is volt „Számítástechnika a repülésben” címmel, s egy széles körű ke­rekasztal-konzultáció a műanyag és kompozit szerkezetek kialakításáról és méretezéséről. 25 ÉVES A KÖZPONTI ASZTRONAUTIKAI SZAKOSZTÁLY December 10-én ünnepelte az MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya (KASZ) megalakulásának 25. évfordu­lóját. Ez alkalomból ünnepi előadó­ülést rendeztek a TIT budapesti Pla­netáriumában . Az ülésen ismertették a KASZ tör­ténetét, jelenét és terveit, s szó volt az asztronautika néhány kiemelkedően REPÜLÉS-SZIMULÁTOR ZX-SPECTRUM SZÁMÍTÓGÉPPEL A 70-­es évek közepétől számíthatóan a komputerek teljesítménye ugrásszerűen meg­növekedett. Lehetővé tette, hogy a repülő­gépet repülés közben érő aerodinamikai ha­tásokat egy komputerrel szimulálják és ez­által a pilótaképzés segédeszközévé válhatott a számítógép is. Az utóbbi néhány év fejlő­désének eredménye, hogy a személyi számí­tógépek kapacitásának és műveleti sebessé­gének növekedése elérte azt a szintet, amely az igen bonyolult szimulátor-programok befo­gadásához és hatékony vezérléséhez szüksé­ges. A repülést szimuláló programok kilép­tek a speciális felhasználók köréből és igaz, egyszerűsített változatban, de olcsón és nagy tömegben váltak hozzáférhetővé az átlag­ember számára. (Mintegy 20 fagylalt árából megvás­árolható.) A FLIGHT simulation elnevezésű program­kazetta a ZX-spectrum kis számítógépekbe betölthető repülés-szimulátor programot tar­talmaz. A program egy kétmostoros, légcsa­varos repülőgép repülés közbeni viselkedé­sét tolmácsolja a képernyőre. A „pilóta” a repülés legfontosabb adatairól részben a sze­relvényfalról, részben a térképről tájékozó­dik. A térkép, illetve a szerelvényfal át­kapcsolhatvan, vagylagosan szemlélhető. A kezedőfal (műszerfal) öt hagyományos kinézetű műszert tartalmaz: a gép helyzetéről a leszállópálya­­közvetlen közelében, az Inst­rument Landing Sistem (ILS) tájékoztat, a sebességmérő a repülési sebességet mutatja (tengeri mérföldben — knot 1800 m/óra). A rádió iránymérő (Rádió Direction Finding — RDF) a műszerfal közepén helyezkedik el és tájékoztat a repülés irányáról (É—0°, D— 180°, K—90°, NY—270°) ; a magasságmérő mű­szer 1000 láb (feet % 330 m) és 100 láb bon­tásban mutatja a gép földfelszíntől mért ma­gasságát, továbbá ugyanezt az adatot egy láb pontossággal digitális műszer jelzi a szerel­­vényfal bal szélén; a gép emelkedését és süllyedését mutatós műszer jelzi (Rate Of Climb Indicator — ROC). A fentiekben leírt műszereken kívül a pilóta informálódhat az üzemanyag mennyiségéről, a motor teljesít­ményéről, a futómű helyzetéről, a féklapátok állásáról, továbbá a földi támaszpontokhoz képesti helyzet irányszögéről és távolságáról. Volt lehetőségem a „FLIGHT Simulation” programot kipróbálni néhány órán keresztül. Jó játék felnőtteknek is. Szórakoztató és konstruktív. A mintegy tíz változtatható pa­raméter (amelyek kölcsönösen befolyásolják egymást) együttes figyelése és legkedvezőbb értéken tartása nagy figyelemösszpontosítást kíván. Nagy élmény az első önálló sikeres leszállás. Aki teheti, próbálja ki. — B. P. — EJTŐERNYŐS BALLONOZÁS — PARA-BALLON A világ első ejtőernyős-ballon versenyét 1984. október 24—28. között rendezik az auszt­riai Oberwart-Pinkafeld repülőtéren — a nemzetközileg érvényes ballon- és ejtőernyős versenyszabályok figyelembevételével. Az új versenyben egy ballon- és egy ejtőernyős repülés, illetve ugrás kerül összekapcsolás­ra. Az ejtőernyős felszáll a ballonnal, onnan célbaugrik, majd a ballon pilótája egy kü­lön cél felé igyekszik, amelyre jelzőszalagot dob le, vagy oda száll le. A verseny ered­ményét a két feladat összege adja. Tervez­nek gyakorló repülést is. A nevezési díj 2000 Sch. (PARACHUTIST 1984.) REPÜLÉS ÉS UGRÁS PILOT-BALLONOK SEGÍTSÉGÉVEL Milyen magasra tud feljutni az ember, ha tucatnyi héliumtöltésű pilot-ballon emelő ké­pességét hasznosítja? K. Walsh és kilenc barátja (USA), akik 1984 első napján bocsá­tották útjára a légijárművüket, úgy találták, kb. 2700 méterre. Tíz darab, egyenként 5—7 ballonból álló csoportot kötöttek össze, így 38,4 m magas légijárművet kaptak, amely alatt Walsh függött sportejtőernyős felsze­reléssel­­ és biztosító készülékkel. Walsh szerint az emelés elképesztően nagy volt, 300 méterre mindössze 12 másodperc alatt, 1800 méterre másfél perc alatt, 2700 m­ét­erre 4 perc alatt ért fel. A kidurranó ballonok és a ledobott homokzsákok segít­ségével 1800 m magasan jutott egyensúlyba, itt 20 percet utazott. Amikor a homok­ballaszt elfogyott, ereszkedni kezdett, 900 méteren leoldotta magát, majd ejtőernyő­­nyitás után leereszkedett. (PARACHUTIST 1984.) Sz. J. Fizessen elő a REPÜLÉS­re!

Next