Révai Nagy Lexikona, 2. kötet: Arány-Beke (1911)
A, Á - Arány - Aranyág - Aranyalap - Arany alma - Aranyalmafa
A. A. Arány akkor keletkezik, ha két egynemű menynyiséget abból a célból hasonlítunk össze, hogy megtudjuk, hányszorta nagyobb az egyik a másiknál. Itt tehát tulajdonképen osztást végzünk, amelyben az osztandót az A. előtagjénak, az osztót az A. utótagoknak, a hányadost pedig A.-mutatónak hívjuk. Az elő- és utótag akármilyen nevezetű számok lehetnek; az A.-mutató azonban mindig nevezetlen szám. Az A. fogyó, ha az előtag nagyobb az utótagnál, növekedő, ha az előtag kisebb az utótagnál; előbbi esetben az A.-mutató nagyobb, utóbbi esetben kisebb az egységnél. Ha az A.mutató éppen az egység, akkor az összehasonlítandó mennyiségek egyenlők egymással. Összemérhetetlen mennyiségek A.-mutatója irracionális szám. Sokan az A.-t viszonynak s a proporciót A.-nak nevezik. A.-on a rajzoló művészetben is az egyes részek méretének egymáshoz és az egésznek a méretéhez való A.-át értik. Itt az A.-ok mekkorasága részint a tárgyak természetéből, részint pedig az ember szokásából állapítható meg, amennyiben az ember bizonyos méretekkel annyira megbarátkozott már, hogy minden attól eltérőt helytelennek tart. Minthogy a művészeti utánzásnak az emberi alak a legkiválóbb tárgya, azért annak A.-ai a legfontosabbak a művészetben, nem csoda tehát, hogy e tekintetben a legrégibb idők óta beható tanulmányokat folytattak a művészek. Ezek a tanulmányok pótolták a művészeti anatómiát. Az emberi test magasságára nézve pl. azt találták, hogy az megközelítőleg nyolcszor akkora, mint az arc hossza. Persze ilyen dolgot nem lehet teljesen pontosan megállapítani, mert egyik ember A.-ai elütnek a másikéitól. A. tekintetében az egyiptomi művészet sok ezer alakja is eltér egymástól. A görög művészetben Polykleitos állapított meg egy közép-A.-t; mintaszobrát kánonnak nevezték, ami arra vall, hogy azt, ha nem is általánosan, de mégis legalább egy ideig irányadónak vették. A görögök az A.-t szimmetriának (összemérés) nevezték. A renaissance-művészet korában Lionardo da Vinci a festészetről szóló iratának (Trattato della Pittura) 7-ik fejezetében tárgyalja az emberi test A .-ait és mozdulatait. Utána Luca Paccioli könyvet írt az isteni A.-ról. Dürer Albert szintén írt e tárgyról. Megemlítendő 1834-ből Schadow Gottfried ily című könyve: Polyclet, oder von den Maassen d. Menschen nach dem Geschlechten. Alter stb. (Berlin). Henszlmann Imre véleménye szerint az ókoriak, kivált a görögök, az emberi test A.-ainak szabályait az építészetre is alkalmazták. Zeising: Neue Lehre von den Proportionen des menschlichen Körpers stb. (Leipz, 1854) című munkájában sokszor megnyilvánuló erőszakoltsággal az A.-osságnak a természetben és a művészetben uralkodó törvényszerűségét az aranymetszet (1. o.) elvében vélte kifejezhetőnek. Szerinte, ha a jól kifejlett emberi alaknak első osztási pontját a köldökre helyezzük, akkor a test törzsének és főbb tagjainak választópontjai összeesnek az aranymetszet szerint való felosztás pontjaival. A görög szobrokon végzett mérések eredményei nem sokban térnek el Zeising megállapításaitól. Megkísérelte e feltevésének helyességét az ó- és középkor legkiválóbb építményein, valamint a festészet legremekebb alkotásainak elrendezésén is igazolni. Aranyág, 1. kisközség Arad vm., 1. Székesaranyág. — 2. A. (Hernyakova), kisközség Temes vm. temesrékási j.-ban, (1900) 1364 oláh s német lak. Van postahivatala és telefonállomása. Aranyalap: a mozaik, a tempera és a miniatűr képek megaranyozott háttere. Az A. a bizánci és a középkori festészetnek egyik állandó ismertető jele. Eredete talán arra a törekvésre vezethető vissza, hogy a kép becsét a drága anyag is növelje. Stiláris hatása az, hogy az alakokat szinte kiemelve a mindennapi környezetből, szigorú és ünnepies elszigeteltségben mutatja be. A keleti egyház rituális képein ma is széltében használják. Arany alma. A magyar koronázási jelvényeknek, az ország ékességeinek — Clenodia Regni — egyike. Valószínűleg az Anjou-házbeli királyok korából származik; arany lemezből készült; oldalán az Anjouk családi címere látható. A koronázási szertartásnál az ünnepélyes menetekben a horvát bán, mint országzászlós, viszi a király előtt, a koronázási mise alatt, mikor a szent koronát a király fejére teszik és a király a templomban fölállított trónusra megy, az A.-t bal kezébe, a királyi pálcát pedig jobbjába veszi. Mint a szent koronához tartozó kincset, az A.-t is a koronázási jelvényekkel együtt őrzik. Aranyalmafa,tkp. a narancs. (Vág Mihály Házi orvos-szótáracskája szerint A. a. m. narancsfa.) A. és ezüstkörte mint mitoszi szó, oly szép gyümölcsfa, melyet a tündérek csábul a megkedvelt Révai Nagy Lexikona. II. kolt.