Révai Nagy Lexikona, 2. kötet: Arány-Beke (1911)

A, Á - Arány - Aranyág - Aranyalap - Arany alma - Aranyalmafa

A. A. Arány akkor keletkezik, ha két egynemű meny­nyiséget abból a célból hasonlítunk össze, hogy megtudjuk, hányszorta nagyobb az egyik a másik­nál. Itt tehát tulajdonképen osztást végzünk, amely­ben az osztandót az A. előtag­jé­nak, az osztót az A. utótagoknak, a hányadost pedig A.-mutató­nak hívjuk. Az elő- és utótag akármilyen nevezetű számok lehetnek; az A.-mutató azonban mindig nevezetlen szám. Az A. fogyó, ha az előtag nagyobb az utótagnál, növekedő, ha az előtag kisebb az utótagnál; előbbi esetben az A.-mutató nagyobb, utóbbi esetben kisebb az egységnél. Ha az A.­mutató éppen az egység, akkor az összehasonlí­tandó mennyiségek egyenlők egymással. Össze­mérhetetlen mennyiségek A.-mutatója irracioná­lis szám. Sokan az A.-t viszonynak s a proporciót A.-nak nevezik. A.-on a rajzoló művészetben is az egyes részek méretének egymáshoz és az egésznek a méreté­hez való A.-át értik. Itt az A.-ok mekkorasága részint a tárgyak természetéből, részint pedig az ember szokásából állapítható meg, amennyiben az ember bizonyos méretekkel annyira megbarát­kozott már, hogy minden attól eltérőt helytelennek tart. Minthogy a művészeti utánzásnak az emberi alak a legkiválóbb tárgya, azért annak A.-ai a leg­fontosabbak a művészetben, nem csoda tehát, hogy e tekintetben a legrégibb idők óta beható tanulmányokat folytattak a művészek. Ezek a tanulmányok pótolták a művészeti anatómiát. Az emberi test magasságára nézve pl. azt találták, hogy az megközelítőleg nyolcszor akkora, mint az arc hossza. Persze ilyen dolgot nem lehet teljesen pontosan megállapítani, mert egyik em­ber A.-ai elütnek a másikéitól. A. tekintetében az egyiptomi művészet sok ezer alakja is eltér egymástól. A görög művészetben Polykleitos állapított meg egy közép-A.-t; mintaszobrát kánonnak nevezték, ami arra vall, hogy azt, ha nem is általánosan, de mégis legalább egy ideig irányadónak vették. A görögök az A.-t szimmet­riának (összemérés) nevezték. A renaissance-mű­vészet korában Lionardo da Vinci a festészetről szóló iratának (Trattato della Pittura) 7-ik fejeze­tében tárgyalja az emberi test A .-ait és mozdulatait. Utána Luca Paccioli könyvet írt az isteni A.-ról. Dürer Albert szintén írt e tárgyról. Megemlítendő 1834-ből Schadow Gottfried ily című könyve: Polyclet, oder von den Maassen d. Menschen nach dem Geschlechten. Alter stb. (Berlin). Henszlmann Imre véleménye szerint az ókoriak, kivált a gö­rögök, az emberi test A.-ainak szabályait az építé­szetre is alkalmazták. Zeising: Neue Lehre von den Proportionen des menschlichen Körpers stb. (Leipz, 1854) című munkájában sokszor megnyilvánuló erőszakolt­sággal az A.-osságnak a természetben és a művé­szetben uralkodó törvényszerűségét az arany­metszet (1. o.) elvében vélte kifejezhetőnek. Sze­rinte, ha a jól kifejlett emberi alaknak első osz­tási pontját a köldökre helyezzük, akkor a test törzsének és főbb tagjainak választópontjai össze­esnek az aranymetszet szerint való felosztás pontjaival. A görög szobrokon végzett mérések eredményei nem s­okban térnek el Zeising meg­állapításaitól. Megkísérelte e feltevésének helyes­ségét az ó- és középkor legkiválóbb építményein, valamint a festészet legremekebb alkotásainak elrendezésén is igazolni. Aranyág, 1. kisközség Arad vm., 1. Székes­aranyág. — 2. A. (Hernyakova), kisközség Temes vm. temesrékási j.-ban, (1900) 1364 oláh s német lak. Van postahivatala és telefonállomása. Aranyalap: a mozaik, a tempera és a miniatűr képek megaranyozott háttere. Az A. a bizánci és a középkori festészetnek egyik állandó ismertető jele. Eredete talán arra a törekvésre vezethető vissza, hogy a kép becsét a drága anyag is növelje. Stiláris hatása az, hogy az alakokat szinte ki­emelve a mindennapi környezetből, szigorú és ünnepies elszigeteltségben mutatja be. A keleti egyház rituális képein ma is széltében hasz­nálják. Arany alma. A magyar koronázási jelvények­nek, az ország ékességeinek — Clenodia Regni — egyike. Valószínűleg az Anjou-házbeli királyok korából származik; arany lemezből készült; ol­dalán az Anjouk családi címere látható. A koro­názási szertartásnál az ünnepélyes menetekben a horvát bán, mint országzászlós, viszi a király előtt, a koronázási mise alatt, mikor a szent koronát a király fejére teszik és a király a templomban föl­állított trónusra megy, az A.-t bal kezébe, a királyi pálcát pedig jobbjába veszi. Mint a szent koronához tartozó kincset, az A.-t is a koronázási jelvények­kel együtt őrzik. Aranyalmafa,tkp. a narancs. (Vág Mihály Házi orvos-szótáracskája szerint A. a. m. narancsfa.) A. és ezüstkörte mint mitoszi szó, oly szép gyü­mölcsfa, melyet a tündérek csábul a megkedvelt Révai Nagy Lexikona. II. kolt.

Next