Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)

B - Béke - Béke - Béke-akadémia - Békealakulás - Békealapítványok - Békealkudozás - Békeállomány - békebíró - Békebíróság

Béke (lat. pax, franc. paix, ang. peace), a há­borúnak (1. o.) ellentéte. A háború az államok közt nem idézi elő a jognélküliség állapotát, hanem csak más jogállapotot teremt, mint amely addig uralkodott. A háborús jogállapot ellentéte a békés jogállapot v. másként B. A B. eszerint jelentheti azt a jogállapotot, amely a háború előtt uralko­dott, v. azt a jogállapotot, amely a háború után következik be (Postliminium, 1. o.). A háborús jog­állapot kétfélekép mehet át a békésbe: B.-kötés­sel (1. o.) vagy anélkül. B.-kötés nélkül előáll a B., ha az ellenségeskedéseket megszüntetik az államok s igy konkludens cselekményekkel kife­jezik azt az akaratukat, hogy a háborús jogálla­pot megszűnjék. Ily konkludens cselekmény lehet pl. a békés érintkezés folytatása is. Be­kötés nél­kül szűnik meg a háborús jogállapot akkor is, ha a háborúba keveredett államok egyike ellen­felét legyőzi, debellatio (1. o.), subjugatio (1. o.), hódítás (1. o.) szűkebb értelemben, mert iyen esetben a győzedelmes féllel szemben állott fél nemzetközi jogalanyisága megszűnik s így B.­kötésről, szerződésről nem lehet szó. A polgár­háború szintén az ellenségeskedések megszünte­tésével, az államellenes mozgalom leverésével vagy oly egyezménnyel fejeződik be, amely ál­lamalkotó szerződésnek tekinthető. Be­kötés nél­kül végződött a spanyol-francia háború 1792., a svéd-lengyel háború 1716., az orosz-perzsa háború 1891., így végződött Spanyolország és Chile há­borúja is. A B. állapotának bekövetkezte nem­csak a hadviselő felekkel érezteti hatását, hanem befolyással van a háborúban részt nem vevő ál­lamoknak magatartására is, mivel megszünteti azt a jogviszonyt, amelyben háború idején a had­viselő felek a háborúban részt nem vevő felekkel állanak (1. Semlegesség). Béke, kisk. Pozsony vm. somorjai j.-ban, (1916) 388 magyar lak.; félkörű záródású kis régi temp­loma van, román tagozású kapuval. Kastélya az Apponyi grófoké volt, most Weltern Wiener Rezső lovagé; u. p. Csütörtök, u. t. Nagylég. Béke-akadémia (Institut international de la Paix), I. Albert monacói fejedelem alapította 1903 febr. Monacóban. Célja a béke és a nemzetközi választott biróságok intézményének tudományos tanulmányozása és előmozdítása; erre vonatkozó művek kiadása. Van múzeuma és könyvtára. A 10 bel- és 45 külföldi tagot maga a fejedelem nevezi ki. Az utóbbiak sorában van Kemény Ferenc budapesti reálisk. igazgató. Elnöke Pirhot abbé. Békealakulás, békealakzat, a csapatoknak csak békében használatos tagozása és formái. L. Hadi­alakulás. Békealapítványok. Andrew Carnegie, ame­rikai milliárdos 1910 dec.-ben 10 millió dolláros örökalapítványt tett, melynek évi kb. 21­,5 millió koronára rúgó kamatai az alapító levél szerint «a nemzetközi hadviselés kiküszöbölésének siet­tetését és a nemzetközi béke előmozdítását­­ szol­gálják. Az alapítványt egy 24 tagú bizottság ke­zeli, melynek elnöke Elihu Root, az Egyesült­ Ál­lamok volt hadügyminisztere.­­ Mr. Grinn, egy hatalmas amerikai könyvkiadócég feje, évenként 50,000 dollárt áldoz az általa alapított béke­isko­lára (International School of Peace). Békealkudozás, a háború végén valamely fél ajánlatára megkezdett tárgyalás. Békeállomány, a csapattesteknek és azok ré­szeinek a béke idejére megállapított létszáma. El­lenkezője a hadiállomány (1. o.). Békebíró, 1. Békebíróság, Békebíróság, a peres ügyek békés elintézésére rendelt hatóság. Eredetileg a legtöbb népnél majd­nem kizárólag B.-okra akadunk, melyekben a csa­ládatyák, a papok vagy különös bizalomban része­sülő más személyek a feleket vagy kibékítették, vagy kimondották a határozatot, amelynek a felek rendszerint alá­vetették magukat. A rendes bírósá­goknak is kötelességük a felek között az egyeztetést megkísérleni. Emellett azonban a legtöbb nemzet­nél tulajdonképt B.-ok is vannak, így Angliában, ahol a B. intézményét az honosította meg, hogy a rendes bírói és rendőri hatalom a középkorban képtelen volt a jog- és vagyonbiztosságot fenntar­tani. Ezért III. Eduárd 1360. azt a lényegileg most is fennálló intézkedést tette, mely szerint az állam a magasabb társadalmi osztályok önkéntes közreműködését a személy és a vagyon védelmére igénybe veszi. Minden grófság részére egy-egy bi­zottság van, melybe minden teljes körú férfi felve­hető.Különös jogismeret erre nem szükséges. A bé­kebizottságba való felvétel különös politikai jogok élvezetével jár. Aki ezzel a tisztelettel meg nem elégszik és hivatalos tevékenységet kíván kifej­teni, még különösen az illető békebizottságba beje­gyezteti magát, hivatalos esküt tesz és oklevelet (writ of dedimus potestatem) nyer mint békebíró Révai Nagy Lexikona. III. köt.

Next