Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)

E, É - Eremlő - Eremoblaszták - Eremodicium - Éremszlvény - Éremtan - Eremurus - Érendréd - Erény - Éreny - Erényhős - erényi - Erényrózsa - Erényszövetség - Erepszin - Erepticia bona - Ereptio - Érés - Eresburg - Eres diabáz - Eres porfir - Eresz - Ereszcsatorna

Eremlo­­ 633 — Vossbergben Stettin közelében, Rügen szigetén, Lieflandban, sőt a Farei szigeteken is, hova azok kereskedés útján jutottak. Eremlo, 1. Ere. Eremoblaszták v. eremoblastae (növ.) a. m. ma­gános csirák v. sejtek, olyan sejtek, amelyek a többi sejtekkel való kapcsolatból előbb-utóbb ki­válnak, mint a virágporsejtek vagy a gombák spórái. Eremodiciam (gör.-lat.): A justinianusi jog szerint ha az egyik peres fél a tárgyalási határ­napot elmulasztotta és háromszoros idézés után sem jelent meg, a másik fél egyoldalú bizonyítása alapján ítélet volt mondható. Ez az ú. n. eljárás in eremodicio (építo h­­aín). Éremszelvény, 1. Exergue. Éremtan, az a tudomány, mely az érmek ke­letkezésével, felirataival s ábrázolásaival, ural­kodók, államok, városok stb. pénzverő jogával, történelmi és műtörténeti szempontból foglalko­zik, mint ilyen a történelem segédtudománya, szemben a pénznek, mint értékmérőnek fogal­mával, viszonyaival, változásaival, aminek tár­gyalása a nemzetgazdaság körébe tartozik. L. Érmek, Eremurus M. B­ieb. (növ.), a liliomfélék (Lilia­ceae) génusza, mintegy 18 faja terem Nyugat­ és Közép-Ázsiában, különösen Perzsia és Turkesz­tánia steppéin. Legszebb közülök az E. specta­bilis M. Bieb., virága fehéressárga, porzói bíbor­vörösek. Más fajokkal együtt igen szép kerti növény. Érendréd, nagyk. Szatmár vm. nagykárolyi j.-ban (1916) 1757 magyar és oláh lak., hitelszövet­kezet, gőzmalom, postahivatal, u. t. Reszege­Miskolt. A vártemplomon a vár nyomai láthatók. Erény, az az ereje a léleknek, melynél fogva az az erkölcsi törvénynek engedelmeskedik. Az E. fogalma tehát függ az erkölcsiség fogalmától s aszerint, ahogy valamely filozófiai iskola ezt álla­pítja meg, fogja az E. fogalmát is meghatározni. Platan szerint az, ami által valamely való meg tud felelni rendeltetésének, a lélek helyes mivolta, a belső rend, a lélek harmóniája és egészsége. Aristoteles szerint az E. az akarás bizonyos állan­dóvá lett mivolta, szabad tevékenység által szer­zett szokás, mely mindig a középen jár, az a kész­sége az akaratnak, mely a természetünknek meg­felelő középúton marad, amint ezt a középutat az okos ember ésszerűen megállapítja. Kant szerint az E. az ember akaratának azon erkölcsi ereje, mellyel a kötelességnek engedelmeskedik s haj­lamait meg vágyait alárendeli az észnek. Mint­hogy az erkölcsi törvény többfélét parancsol, az E. is több s ezek felsorolásában is sokfélekép tér­nek el az emberek. Híres Platón és Aristoteles beosztása. Platón szerint négy sarkalatos E. van: a bölcseség, bátorság, higgadtság (szofrozüné) és igazságosság. Aristoteles felsorolása: bátorság, mérséklet, bőkezűség, fenköltlelkűség, becsvágy, szeretetreméltóság, egyszerűség, vidámság stb., s a legfőbb: az igazságosság. Ereny, helytelen magyarságú régi neve a plati­nának. Erényhős, ma rendesen gúnyos értelemben használják a szigorú erkölcsösséget fitogtatókra; komoly értelemben Bajza József Nyugasztaló c. költeményében fordult elő. Erényi Nándor, hírlapíró, szül. Sátoraljaúj­helyen 1879. Budapesten jogot végzett. 1896-ban lett hírlapíró; három évig Párisban és Londonban volt tanulmányúton. A Magyar Szinpad c. szín­házi napilap kiadója és felelős szerkesztője, ezen­kívül az Est c. napilap színházi rovatának veze­tője. Erényrózsa a. m. aranyrózsa (1. o.). Erényszövetség (ném. Tugendbund). Ezt az egyesületet Poroszországnak Napóleon által tör­tént megaláztatása után alakították lelkes porosz hazafiak 1808. Königsbergben, azon céllal, hogy a kétségbeesett kedélyekben új reményeket éb­resszenek, a fiatalság hazafias neveléséről gondos­kodjanak, s a hadsereg újjászervezését előkészít­sék. A titkolt fő cél azonban a francia uralom lerá­zása volt. 1808 jún. 30. a porosz király megerő­sítette az egyesületet, melyet azonban 1809 dec. 31.­a gyanakvó Napóleon parancsára feloszlatnia kellett. Bár a szabadságharc alatt 1813. újra meg­alakult, nagyobb jelentőségre többé nem emelke­dett. W. O. Voigt, Geschichte des sogenannten Tugendbundes (Berlin 1850); Baersch, Beiträge zur Geschichte des Tugendbundes (Hamburg 1852); Lehmann, Der Tugendbund (Berlin 1867); Stet­tiner, Der Tugendbuch (Königsberg 1904). Erepszin, a bél falában lévő erjesztő, mely a fehérjék emésztésekor keletkezett albumozt és peptont aminosavakra bontja. L. Emésztés: Ereptieia bona, ereptoria bona v. röviden erepticium, ereptorium, a római jogban azok a vagyontárgyak, melyeket az örököstől vagy ha­gyományostól méltatlanság okából (rendszerint az államkincstár, kivételesen egyes más szemé­lyek javára) elvontak. Ereptio (lat.) a. m. rablás, elrablás. Érés, a növény terméseiben és magvaiban végbe­menő az a folyamat, amely a már teljesen ki­alakult termések és magvak anyagának a meg­gyülésén kívül a helyes elrendeződésben áll. Eresburg (Heresburg), régi erősség a szász Hessengauban, a felső Diemel mellett egy hegy­ormon. Nagy Károly a szász háborúkat E. lerontá­sával kezdte meg s helyére kápolnát építtetett. E helyen ma Marsberg városka fekszik Arnsberg porosz kormányzási kerületben. W. O. Fischer, Die E. (Paderborn 1889). Erős diabáz (ném. Fraserdiabas) névvel je­lölik a dinamometamorf diabázokat, amelyeket számos repedés jár át. A repedések mentén az elegyrészek össze vannak zúzódva; a kőzet újon­nan keletkezett elegyrészei között szerepel a rostos amfibol, kvarc, albit stb.; szövete rende­sen eres. Eres porfir (ném. Fraserporphyr) a. m. porfi­roid. Eresz v. csurgó, az épület födelének legalsó vízszintes része, melyről az esővíz lecsepeg és v. a kövezetre esik, v. külön csatornákban folyik le. E. alatt értik az épilet kinyúló fedele által fedett pitvart is. Ereszcsatorna rendesen vas vagy cinkbádog­ból készült csatorna, mely vaskampókkal van az ereszhez erősítve és a tető­vizek felfogására és Ereszcsatorna

Next