Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)
E, É - Eremlő - Eremoblaszták - Eremodicium - Éremszlvény - Éremtan - Eremurus - Érendréd - Erény - Éreny - Erényhős - erényi - Erényrózsa - Erényszövetség - Erepszin - Erepticia bona - Ereptio - Érés - Eresburg - Eres diabáz - Eres porfir - Eresz - Ereszcsatorna
Eremlo 633 — Vossbergben Stettin közelében, Rügen szigetén, Lieflandban, sőt a Farei szigeteken is, hova azok kereskedés útján jutottak. Eremlo, 1. Ere. Eremoblaszták v. eremoblastae (növ.) a. m. magános csirák v. sejtek, olyan sejtek, amelyek a többi sejtekkel való kapcsolatból előbb-utóbb kiválnak, mint a virágporsejtek vagy a gombák spórái. Eremodiciam (gör.-lat.): A justinianusi jog szerint ha az egyik peres fél a tárgyalási határnapot elmulasztotta és háromszoros idézés után sem jelent meg, a másik fél egyoldalú bizonyítása alapján ítélet volt mondható. Ez az ú. n. eljárás in eremodicio (építo haín). Éremszelvény, 1. Exergue. Éremtan, az a tudomány, mely az érmek keletkezésével, felirataival s ábrázolásaival, uralkodók, államok, városok stb. pénzverő jogával, történelmi és műtörténeti szempontból foglalkozik, mint ilyen a történelem segédtudománya, szemben a pénznek, mint értékmérőnek fogalmával, viszonyaival, változásaival, aminek tárgyalása a nemzetgazdaság körébe tartozik. L. Érmek, Eremurus M. Bieb. (növ.), a liliomfélék (Liliaceae) génusza, mintegy 18 faja terem Nyugat és Közép-Ázsiában, különösen Perzsia és Turkesztánia steppéin. Legszebb közülök az E. spectabilis M. Bieb., virága fehéressárga, porzói bíborvörösek. Más fajokkal együtt igen szép kerti növény. Érendréd, nagyk. Szatmár vm. nagykárolyi j.-ban (1916) 1757 magyar és oláh lak., hitelszövetkezet, gőzmalom, postahivatal, u. t. ReszegeMiskolt. A vártemplomon a vár nyomai láthatók. Erény, az az ereje a léleknek, melynél fogva az az erkölcsi törvénynek engedelmeskedik. Az E. fogalma tehát függ az erkölcsiség fogalmától s aszerint, ahogy valamely filozófiai iskola ezt állapítja meg, fogja az E. fogalmát is meghatározni. Platan szerint az, ami által valamely való meg tud felelni rendeltetésének, a lélek helyes mivolta, a belső rend, a lélek harmóniája és egészsége. Aristoteles szerint az E. az akarás bizonyos állandóvá lett mivolta, szabad tevékenység által szerzett szokás, mely mindig a középen jár, az a készsége az akaratnak, mely a természetünknek megfelelő középúton marad, amint ezt a középutat az okos ember ésszerűen megállapítja. Kant szerint az E. az ember akaratának azon erkölcsi ereje, mellyel a kötelességnek engedelmeskedik s hajlamait meg vágyait alárendeli az észnek. Minthogy az erkölcsi törvény többfélét parancsol, az E. is több s ezek felsorolásában is sokfélekép térnek el az emberek. Híres Platón és Aristoteles beosztása. Platón szerint négy sarkalatos E. van: a bölcseség, bátorság, higgadtság (szofrozüné) és igazságosság. Aristoteles felsorolása: bátorság, mérséklet, bőkezűség, fenköltlelkűség, becsvágy, szeretetreméltóság, egyszerűség, vidámság stb., s a legfőbb: az igazságosság. Ereny, helytelen magyarságú régi neve a platinának. Erényhős, ma rendesen gúnyos értelemben használják a szigorú erkölcsösséget fitogtatókra; komoly értelemben Bajza József Nyugasztaló c. költeményében fordult elő. Erényi Nándor, hírlapíró, szül. Sátoraljaújhelyen 1879. Budapesten jogot végzett. 1896-ban lett hírlapíró; három évig Párisban és Londonban volt tanulmányúton. A Magyar Szinpad c. színházi napilap kiadója és felelős szerkesztője, ezenkívül az Est c. napilap színházi rovatának vezetője. Erényrózsa a. m. aranyrózsa (1. o.). Erényszövetség (ném. Tugendbund). Ezt az egyesületet Poroszországnak Napóleon által történt megaláztatása után alakították lelkes porosz hazafiak 1808. Königsbergben, azon céllal, hogy a kétségbeesett kedélyekben új reményeket ébresszenek, a fiatalság hazafias neveléséről gondoskodjanak, s a hadsereg újjászervezését előkészítsék. A titkolt fő cél azonban a francia uralom lerázása volt. 1808 jún. 30. a porosz király megerősítette az egyesületet, melyet azonban 1809 dec. 31.a gyanakvó Napóleon parancsára feloszlatnia kellett. Bár a szabadságharc alatt 1813. újra megalakult, nagyobb jelentőségre többé nem emelkedett. W. O. Voigt, Geschichte des sogenannten Tugendbundes (Berlin 1850); Baersch, Beiträge zur Geschichte des Tugendbundes (Hamburg 1852); Lehmann, Der Tugendbund (Berlin 1867); Stettiner, Der Tugendbuch (Königsberg 1904). Erepszin, a bél falában lévő erjesztő, mely a fehérjék emésztésekor keletkezett albumozt és peptont aminosavakra bontja. L. Emésztés: Ereptieia bona, ereptoria bona v. röviden erepticium, ereptorium, a római jogban azok a vagyontárgyak, melyeket az örököstől vagy hagyományostól méltatlanság okából (rendszerint az államkincstár, kivételesen egyes más személyek javára) elvontak. Ereptio (lat.) a. m. rablás, elrablás. Érés, a növény terméseiben és magvaiban végbemenő az a folyamat, amely a már teljesen kialakult termések és magvak anyagának a meggyülésén kívül a helyes elrendeződésben áll. Eresburg (Heresburg), régi erősség a szász Hessengauban, a felső Diemel mellett egy hegyormon. Nagy Károly a szász háborúkat E. lerontásával kezdte meg s helyére kápolnát építtetett. E helyen ma Marsberg városka fekszik Arnsberg porosz kormányzási kerületben. W. O. Fischer, Die E. (Paderborn 1889). Erős diabáz (ném. Fraserdiabas) névvel jelölik a dinamometamorf diabázokat, amelyeket számos repedés jár át. A repedések mentén az elegyrészek össze vannak zúzódva; a kőzet újonnan keletkezett elegyrészei között szerepel a rostos amfibol, kvarc, albit stb.; szövete rendesen eres. Eres porfir (ném. Fraserporphyr) a. m. porfiroid. Eresz v. csurgó, az épület födelének legalsó vízszintes része, melyről az esővíz lecsepeg és v. a kövezetre esik, v. külön csatornákban folyik le. E. alatt értik az épilet kinyúló fedele által fedett pitvart is. Ereszcsatorna rendesen vas vagy cinkbádogból készült csatorna, mely vaskampókkal van az ereszhez erősítve és a tetővizek felfogására és Ereszcsatorna