Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)

J - Jobbágytelke - Jobbágyterhek - Jobbágyújfalu - Jobb -anya - Jobber - Jobbfél - Jobbkezüség - Jobbos - Jobbpárt - Jobbra-balra - Jobbság - Jobb vevő fentartása - Jóbel - Jóbel-év - Jobelin - Jobi - Jób könnye - Jób könyve - Jób köve - Jóbposta - Jobst - Jocelyn

Jobbágytelke — 2 — aki más földjén gazdálkodott, a jobbágyok jegy­zékébe került és jobbágyi szolgáltatásokra lett kötelezve. A XIV. sz.-ban a J. két elemből állott. Az egyik szabad költözködési joggal bírt, ha ele­get tett tartozásainak (homo liberae conditionis), a másik röghöz kötött (globae adstrictus) volt. A XV. sz.-ban a törvények nem respektálása foly­tán egyre nagyobb mérveket ölt a röghöz kötött­ség. Rosszabbodik a J. helyzete a Hunyadiak korá­ban, végre az 1514. XIV. t.-c. a Dózsa-féle paraszt­lázadás leverése után végleg megszünteti a sza­bad költözködés jogát és a J.-ot egészen a földesúr hatalmába adja. A J. szolgálatai a következők voltak: 1. munka­beli szolgálatok (robotok, Frohnden, corvées, cor­vata), melyeket a jobbágy majd csupán a kezé­vel, majd marhájával, lovával és kocsijával telje­sített a földesúrnak; 2. adózások, még­pedig pénzbeliek (census, terragium) és terménybeliek, (dézsma, decim­a és nona, vagyis a termények kilenced- és tizedrésze); 3. közvetett jobbágyi terhek voltak a földesúrnak fentartott haszon­vételek (italmérési, mészárszéki, téglaégetési, rév-, vám-, piacjog, halászati jog stb.). A szolgál­tatásukat megállapító okleveleket nevezik urbá­riumoknak (1. o.), a jobbágyi szolgáltatásokat pedig úrbérnek (1. o.). Vagyoni viszonyaik tekin­tetében voltak a) telkes jobbágyok, b) házas és c) házatlan zsellérek. Igazságszolgáltatás tekinteté­ben a J. földesúri bíráskodásnak volt alávetve, melyet az ú. n. úri széken (1. o.) gyakoroltak. Az első döntő lépést a J. felszabadítására II. József tette meg 1785 aug. 25-iki rendeletében, mely az örökös J.-et eltörölte, személyére nézve mindenkit szabaddá tett és megadta a szabad köl­tözködés, végrendelkezés, pályaválasztás jogát. Az 1840. VII. t.-c. megengedte a jobbágyi terhek szerződésszerű megváltását s az 1844. IV. t.-c. a nemesi birtok szerzésének jogát. Az 1848. évi törvényhozás végre kimondja a közteherviselést, megszünteti az úrbért, dézsmát, robotot, papi tize­det és úri széket, az úrbéri szolgáltatásokat «stá­tus-adóssággá» változtatja át és végleg megszün­teti a ti. intézményét. L. még Földtehermente­sítés, Úrbér, Irodalom. Acsády Ignác, A jobbágy adózás Miksa király korában, Akadémiai Értesítő 1894. u. a., A magyar J. története, 1896 . u. a., , A magyar jobbágy-népesség száma a mohácsi vész után, Évt. a t. t. XIV. 8., Budapest 1889 . Berzeviczy G., Bruchstücke aus einem ungedruckten Werke über den Zustand­­er Bauern in Ungarn., Mag. Stat. I., Berzeviczy Gergely élete és művei (kiadta Gaál J., Buda­pest 1909) ; Kálmán Miksa, A magyar jobbágy viszonya a földesúrhoz és államhoz 1514—1600, Budapest 1887 ; Nagy Sándor, A J. története Magyarországon, u. o. 1891; Tesche­dik Sámuel, Der Landmann in Ungarn, was er ist und was er sein könnte, 1784. Jobbágytelke, kisközség Maros-Torda vmegye nyárádszeredai j.-ban, (1910) 1091 magyar lak., u. p. Székelyhodos, u. t. Nyárádszereda. Jobbágytelhek, 1. Jobbágyság, Úrbér, Jobbágyújfalu, kisk. Vas vm. felsőőri j.-ban, (1916) 519 német lak., u. p. Pinkamiske, u. t. Nagy­szentmihály. Jobb­ anya, a régibb magyarságban (pl. XVI — XVII. századi íróknál) a. m. nagyanya. Jobber (ang., ejtsd: dzsobber), a londoni tőzsdén az, aki saját számlájára ad és vesz értékpapírokat, ellentétben a brókerrel, aki mások megbízásából köt üzleteket. Általában véve azonban 1. alatt olyanokat értünk, akik a különbözeti üzleteket, az agrotage-t és általában az ú. n. tőzsdejátékot (Stock jobbery) űzik. Jobbfél (nem. Steuerbord; ol. dritta; franc. tribord; ang. starboard), a hajónak a jobb kéz felé eső része, ha a szemlélő arccal a hajó eleje felé fordul. Másként kormányfél­nek is mondják. Jobbkezüség, 1. Bédkezüség. Jobbos, kisk. Zemplén vm. mezőlaborczi j.-ban, (1910) 266 rutén és német lak., u. p. Homonna­olyka, u. t. Izbugyaradvány. Jobbpárt, a parlamentekben általában a kor­mányt támogató s rendesen konzervatív többség egyik népies neve, amely eredetét onnan vette, hogy az ülésterem jobboldalát szokta elfoglalni a kormánypárt. Nálunk különösen a hetvenes évek­ben használták ezt az elnevezést, szemben az el­lenzéki Balpárttal. Jobbra-balra. A heraldikában általánosan el­fogadott alapelv, hogy a J. kifejezés a pajzshor­dóra nézve érvényes. Tehát a szemlélőnek olyfor­mán kell magát a címerhez viszonyítania, mintha a pajzs mögött állana s azt melléhez szorítva tar­taná. Ami tehát a szemlélőre nézve jobb, az a heraldikában bal és megfordítva. Ezen alapelv szerint kell a címerleírásoknál is eljárni. Jobbság (optimates), a főnemesek. Jobb vevő fentartása (in diem addictio): 1. Adásvétel. Jóbel, 1. Jóbel-év. Jóbel-év (annus ju­biles, szabadságév), Mózes III. k. 258_17 szerint minden 50. év, melyet 7 X 7­­ 49 szombat-év (1.0.) után kürtszóval (hób. jóbel, innét a neve) hirdettek. A J.-ben minden mezei munka szünetelt, a zsidó rabszolgák visszanyerték szabadságukat s az eladott földbirtok visszakerült előbbi tulajdonosához, illetve annak örököséhez. Ezen intézménynek, mint a szombat és a szom­­batév alapeszméje továbbvezetésének végcélja az egyes családok megóvása a végképen elsze­gényedéstől s elzülléstől, a föld termékenységé­nek emelése és a földbirtok felosztása körül létre­jött egyenetlenségek kiegyenlítése, szóval a régi zsidó társadalom félszázadonkénti újjászületése. Jobelin (ejtsdzsobien, a. m. Kis Jób), Gar­gantua tanítójának a neve Rabelais híres regé­nyében . Villon e szót a tolvajnyelv megjelölésére használja. Firon (1.­0.) d'Olivet abbéra vonatkoz­tatja. Jobi (Jappen), németalföldi Új-Guinea egyik szigete a Geelvink-öbölben; területe 3480 km 2, pápuák lakják. Fő kikötője DNy.-i partján Ansoes. Jób könnye (növ.), az Indiában és Kínában termő Coix lacryma (pázsitféle) borsónagyságú, ibolyá­san festett üveggyöngyökhöz hasonló, nagyon ke­mény termése, melyet azelőtt olvasók készítésére és orvosságul is használtak. Indiában, Kínában, valamint Braziliában is lisztadó élelmiszerül szolgál. Jób könyve, 1. Jób (X. köt.). Jób köve, 1. Ejjáb, Jóbposta (hiobposta), aki gyászhírt hoz. Jobst, 1. Jodok, Jocelyn, Lamartine (1­­0.) elbeszélő költe­ménye. Jocelyn

Next