Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
L - Lovassági felügyelő - Lovassági tábornok - Lovas-súly - Lovassy - Lóvasút - Lovászad - Lovászfiú - Lovászhetény - Lovászi - Lovászpatona - Lovászy
Lovassági felügyelő rendezését lehetőleg késleltetni, végre 6. vesztett csata után az ellenség L.-át feltartóztatni, hogy az seregünket ne üldözhesse s hátrálásunkat futássá ne változtathassa. A lovas fő harceszköze a ló, főfegyvere pedig a kard (némely hadseregben a dzsida); mellékfegyverül a revolvert s a gyalog vívandó harcok alatt a karabélyt használja. A lovasezredeket többnyire 4—6 lovasszázadból állítják össze. A vezénylés, valamint a felügyelés könnyebbítése végett 2—3 század egyegy törzstiszt (v. rangidősebb százados) alá rendelve alkot egy-egy lovasosztályt; 10—12 lovasszázadból szerveznek egy lovas dandárt és 20— 24 lovasszázadból, tüzérségből és az önálló hadműködés alatt szükséges seregintézetekből állítják össze a lovas hadosztályokat. Lovas hadtesteket csak kivételesen s ekkor is csak bizonyos hadi célok kivívására ideiglenesen állítanak össze. Lóháton a L. mindig támad, gyalog csakis védőharcot ví. Ellenséges L.-ot és gyalogságot a L. zárkózva (sorban és rendben), az ellenség tüzelő lövegeit pedig rajokra szétoszolva támadja meg. A cs. és kir. közös hadsereg L.-a 42 ezredből áll, melyek mindannyian egyenlően vannak felfegyverezve és lovasítva és csakis nemzetiségüknek megfelelő egyenruházatuk szerint huszár-, dragonyos- és dzsidás-(ulánus-) ezredeknek neveztetnek ; van 16 huszár-, 15 dragonyos- és 11 ulánus-ezred. Békében minden ezred áll: az ezredtörzsből,6 lovasszázadból, melyek 2 lovasosztályt alkotnak, 1 utászszakaszból és 1 pótkeretből. 22 ezrednél még 1—1 lovas géppuskás osztag is van. Mozgósításkor minden ezrednél még 1 törzslovas-szakaszt, 1 távíró-járőrt (2 altiszt és 2 lovas), 1 második törzsszakaszt, 1 pótszázadot és 1 tartalékszázadot állítanak fel. Az ellenség ellen vonuló lovasszázadhoz tartozik összesen 171 ember, 150 kincstári és 11 a tisztek magán tuladonát képező ló. A honvéd-L.-od. Honvédség. A cs. k. Landwehr-L. háború esetén 39 lovasszázadot állít fel. Háború esetén tehát 391 tábori, 42 tartalék-, 92 törzsszázad és 58 L.-i utászszakasz alkotja hadseregünk mozgósítható L.-át, ide nem számítva a hadjárat alatt a veszteségek pótlására embereket és lovakat folytonosan kiképző pótszázadokat. Lovassági felügyelő, a lovasság kiképzését és alkalmazását ellenőrző hatóság, a hadügyminiszter segédközege. Lovassági tábornok, 1. Gyalogsági tábornok. Lovas-súly (lósport), 1. Jockey-weight. Lovassy, 1. László, a reformkorszak egyik politikai vértanuja, szül. Nagyszalontán 1815-ben, megh. u. o. 1892 jan. 6. Középiskolai tanulmányai befejezése után mint húszéves ifjú Pozsonyba ment jurátusnak s itt egész hévvel belevegyült e kor politikai mozgalmaiba s több barátjával együtt Szemere Bertalan és Wesselényi Miklós báró pártfogása mellett megalakította a Társalkodási Egyesületet, amely a liberális politikusok mellett megnyilatkozó ifjúsági tüntetések középpontja volt. A reakciós kormány a demonstrációk miatt 1836 máj. 30-án több társával együtt elfogatta s tiz évi várfogságra ítélte. 1840-ben Deák Ferenc energikus felszólalása következtében amnesztiát nyert, de a kegyelem már megbomlott elmével találta a nagyreményű ifjút s élete hátralevő részét elfeledve a magyar kormány kegydíján szülővárosában töltötte el. V. ö. Móricz Pál, Néhány irat a L. pőréből (Budapest 1891); Vasárnapi Újság 1872. évf. 629. 1.; u. o. 1892. évf. 34—37. számig; Pompéry Aurél, Az országgyűlési ifjak pöre (1913); Lovassy Andor, Bihariak (1914). 2. L. Sándor, ornitológus, szül. Abonyban (Pest vm.) 1855 okt. 28. Gazdasági tanulmányait Debreczenben, bölcsészeti tanulmányait Budapesten végezte, ahol doktori oklevelet szerzett. 1889 óta a keszthelyi gazdasági akadémián az állat- és növénytan tanára. Az ornitológia és a gazdasági állattan terén nagy irodalmi munkásságot fejtett ki. Madártojásgyűjteményét az 1885-iki budapesti orsz. kiállításon nagy éremmel tüntették ki. Nevezetesebb művei: A saskeselyű monográfiája (1893., a Term.-tud. Társ. pályadíjával jutalmazott mű); A keszthelyi Hévíz tündérrózsái (Budapest 1908., az általa 1898. meghonosított tropikus tündérrózsákkal foglalkozik). A Természettudományi Társulat Magyarország ragadozó madarainak monográfiája, a Magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek közp. választmánya pedig Gazdasági állattan megírásával bízta meg. A Balatoni Múzeum-Egyesület és a Balatoni Múzeum ügyvivő igazgatója. Lóvasút, a közúti vasút (1. o.) eredeti alakja, melyen a járóműveket állati erővel vontatták. Az elektromos közúti vasút azonban ma már majdnem mindenütt kiszorította a L.-at s kevés kivétellel mind átalakították (1. Budapesti közúti vaspálya-társaság). De iparvágányokon és a bányákban fekvő vasutakon még ma is gyakran használják az állati vonóerőt. Hazánkban minden géperejű vasúttól eltérőleg a L.-ak engedélyezése a törvényhatóságok hatáskörébe tartozik. Lovász Sámuel (huszti), ref. lelkész és helyettes püspök, szül. Huszton 1657., megh. u. o. 1721 máj. 19. Idősb Teleki Mihály udvari lelkésze és gyermekeinek nevelője volt; 1711. a tiszántúli egyházkerület főjegyzőjévé választották s mint iyen 1716 után a püspöki teendőket is végezte haláláig. Különösen sokat fáradozott a Csipkés Komáromi által lefordított, de lefoglalt magyar bibliák ügyében. Lovászad (azelőtt: Lovaszad), kisk. Vas vm. körmendi j.-ban, (1910) 207 német lak., u. p. és u. t. Pinkamindszent. Lovászfiú, 1. Istállógyerek. Lovászhetény, kisk." Baranya vm. pécsváradi j.-ban, (1910) 490 német lak., u. p. Ráczmecske, u. t. Nagypall. Lovászi, kisk. Zala vm. letenyei j.-ban, (1910) 611 magyar lak., u. p. Kerkaszentmiklós, u. t. Alsólendva. Lovászpatona, nagyközs. Veszprém vm. pápai j.-ban, (1910) 2343 magyar lak., postahivatal, u. t. Gyömörő. Lovászy Márton, hírlapíró, szül. Zentán 1864 nov. 6. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte és államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1886-ban Bács-Bodrog vármegye tiszteletbeli aljegyzője, majd árvaszéki ülnöke lett. 2 . Lovászy