Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
M - Monsignore - Monsigny - Mons Janus - Monsoon - Mons Palatinus - Mons pietatis - Mons pinifer - Mons Setius - Monster - Monster - Monstera - Monstrancia - Monstre - Monstrum - Monstruositas plantarum - Monstruosus - Monsummano - Mons Veneris - Monszun - Mont - Mont - Mont. - Montafon - Montafoni marha - Montag. - Montage - Montagna
Monsignore 2 — Montagna Monsignore (ol., ejtsd: monszinnyere), az olasz főpapok címe: Monsigny (ejtsd: — szinyi),Pierre Alexandre, francia zeneszerző, szül. 1729 okt. 17. Fauquembergben St.-Omer mellett, megh. 1817 jan. 14. Párisban. Sok víg operát írt, e műfajnak korában egyik legjelentősebb művelője volt. 1816-ben a francia akadémia tagjai sorába választotta. Művei közül népszerűek lettek: Les aveux indiscrets (1759); Le cadi dupé (1760; magyarul A rászedett kádi címen adták); Le roi et le fermier (1762); Le déserteur (1769); Le faucon (1772). Mons Janus, hágó, 1. Mont-Genévre. Monsoon (ang.), 1. Monszun. Mons Palatínus, 1. Palatium. Mons pietatis (lat.), 1. Mont de piété. Mons pinifer, hegység, 1. Fichtel-hegység. Mons Setius, város, 1. Gette. Monster (ang., ejtsd: monszter, franc, monstre, a latin monstrum-tól) a. m. óriási, túlságos nagy, igen nagyszabású, igy pl. M.-meeting, óriási népgyűlés ; M.-pör, nagy pör. Monster, Rotterdam közelében fekvő németalföldi város Dél-Hollandia tartományban, (1910) 5784 lak., élénk kereskedéssel. Monstera Adans. (Tornelia Gutierez, növ.), az Araceae (kontyvirágfélék) család génusza ; 27 faja Amerika tropikus részén honos. Kúszó cserjék. Levelük hosszú hüvellyel ellátott, lemeze szárnyasan osztott és lyukas, 2- és 3-rendű eres hálózatot alkotnak. Torzsavirágzatukon a virágok lepel nélküliek, magházuk 2 üregű, minden üreg alapján 2 magkezdemény. Kedvelt, gyakori szobai növény a Medeliciosa Liebm. (Tornelia fragrans Gutierez, a kertészeknél Philodendron pertusum), levele bőrnemű. Mexikó Ny.-i hegyvidékeiről származik, ott érett torzsáját, mint ananászízű gyümölcsöt, eszik. Monstrancia (lat.) v. ostensorium, szentségmutató, melyben az oltári szentséget nagyobb ostya alakjában a hívők számára nyilvános imádásra kiteszik, vagy körmenetben körülhordozzák. A szent ostyát félhold alakú villa (lunula) tartja üveg v. kristály alatt. A M. aranyból v. ezüstből készül, de lehet aranyozott rézből is. Magát a M.-t nem, hanem csak a lunulát szentelik meg. Használata a XIV. sz.-ból való. Alakja a különféle stílusok szerint váltakozik. Hazánkban nevezetes az esztergomi M., melyet Simor bíbornok vert aranyakból öntetett és a királytól a koronázás emlékére adott mellkereszt gyémántjaival ékesített. Jeles műemlék a gyulafehérvári, melyet óriási súlyánál fogva két áldozópap hord körmenetek alkalmával. Monstre (franc.), 1. Monster. Monstrum (lat.) a. m. szörnyeteg, csodaszülött, torz alak: 1. Monstruosus és Torzszülött. Monstruositas plantarum (lat.), 1. Korcsképződés. Monstruosus (lat.) a. m. idomtalan, alaktalan, korcsképződésü, hibás vagy a rendestől eltérő módra képződött. Monsummano, város Lucca olasz tartományban, az Apenninekben, a Nievole partján, (1911) 8784 lak. A mellette levő barlangban (Grotta Giusti) 1849. három tavat (30—40°) fedeztek fel; a belőlük kiemelkedő gőzöket sós gőzfürdőkben fogják fel s főleg köszvény és csúz ellen használják. V. ö. Kossuth Lajos: A M.-i barlang (Magyar Újság, 1872., 1. sz. és Természettud. Közl. XXVI. köt., 1894); Lustig, Die Grotte Giusti in M. (Wien 1905). Mons Veneris (lat.) a. m. szeméremdomb, 1. Fan. Monszun (ang. monsoon, franc. mousson), általánosan az évszakkal változó szélrendszer, mely a szárazföld és a tenger hőmérsékleti különbségéből ered olyképen, hogy a szél a meleg évszakban a szárazföld, a hideg évszakban pedig a tenger felé tart. Különösen M. névvel illetik az Indiai-tenger időszakos szeleit, melyek Előindiában nyáron DNy.-ról fújnak és esőt hozók, télen meg ÉK.-ről fújnak és szárazságot előidézők. A M.-szálrendszer egyébként zárt állandó cirkuláció, mert a felsőbb rétegekben az alsó áramlással ellentétes visszaáramlás történik. A M.-ok az általános légcirkulációt, mely e szélességben a tengeren a passzátokban (1. o.) nyilvánul, teljesen elnyomják. A nyári M. megérkezésének nagy jelentősége van India termésére nézve. Mont (franc., ejtsd: mon) a. m. hegy. Mont, Karel Marie Polydoor de, flamand költő, 1. Pol de Mont. Mont. v. Montf., latin állatnevek után Montfort Denys francia konchiológus (megh. 1820) nevének rövidítése. Montaron (Montavon, Montavon), a felső 111 völgye Bludenz vorarlbergi kerületi kapitányságban, szép tájképi részekkel és pompás legelőkkel. A Rátikon választja el a Prattigautól. Montaioni marha (brachyceros), Vorarlbergben honos borzderes marhafajta, mely a szomszédos svájci barna marhára és a bajor algaui marhára emlékeztet. A tehenek átlagos magassága 130 cm., súlya pedig 400 kg. Színe a mezei egérre emlékeztető sötétbarna v. barnásfekete. Főhasznosítása a tejelés, évi átlagos tejhozam 2400 t. A hízékonyság középszerű, az igazhatóság kielégítő. Tenyésztésével nálunk is foglalkoznak úgy uradalmakban, mint a közös tenyésztésben. Máramaros vm.-ben a montafoni bikákat a mokány marha nemesítő keresztezésére használják. Montag., latin állatnevek után Montagu (ejtsd: montegjá) George angol zoológus (1751— 1815) nevének rövidítése. Főművei: Ornithological dictionary (2. kiad. London 1831) és Testacea britannica (u. o. 1803, suppl. 1809). Montage (franc., ejtsd: montázs) a. m. a gépek felszerelése. Montagna, 1. Bartolommeo, a vicenzai iskolához tartozó olasz festő, szül. a Brescia melletti Orzinoviban 1440—1445 körül, megh. Vicenzában 1523 okt. 11., ahol első ízben 1480. van okmányilag kimutatva s ahol élete javát töltötte. Rövidebb ideig működött továbbá Velencében (1482), Bassanóban, Padovában és Veronában. Alvise Vivarini tanítványa volt, művészi fejlődésére hatott azonban Mantegna, Carpaccio és Gentile Bellini is. Műveiben biztos rajz, mély tüzű színezés és emelkedett lelki felfogás szerencsésen egyesül. Fő művei: Trónoló Madonna, a