Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
P - Pusztaföldvár-békési helyi érdekű vasút - Pusztaháza - Pusztahencse - Pusztahidegkút - Pusztahodos - Pusztahollód - Pusztai - Pusztai egyház - Pusztai tyúkok - Pusztakalán - Pusztakamarás - Pusztakatalin - Pusztakengyel - PusztakerekegyházPusztakeresztúr - Pusztakisfalu - Pusztakócs - Pusztakovácsi - Puszták szűze - Pusztakürt - Pusztamagyaród - Pusztamérges - Pusztamező - Pusztamiske - Pusztamonostor - Pusztapát - Pusztapéteri - Pusztapótharaszt - Pusztarádócz - Pusztaradvány - Pusztarajtolcz - Pusztasalgó - Pusztasomorja - Pusztaszabolcs - Pusztaszakállas - Pusztaszemes
Pusztaföldvár-békési h. é. v. Pusztaföldvár—békési helyi érdekű vasút. Békésföldvártól Békésig 1883. megnyitott 775 km. hosszú szárnyvonal, mely jelenleg a Máv. törzshálózatában van. Pusztaháza (Pacák),kisk. Zemplén vm. sztropkói j.-ban, (foo) 133 rutén lak. (Tr. Cs.-Szl.) Pusztahencse, Hencse pusztából 1913. alakult kisk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ban, (1920) 871 magyar és német lak. Pusztahidegkút (Hideaga), kisk. Szatmár vm. nagysomkúti j.-ban, (1910) 348 román és német lak., vasútállomás táviróval. (Tr. R.) Pusztahodos (Hodifel), kisk. Bihar vm. déli j.-ban, (1916) 544 román lak. (Tr. R.) Pusztahollód, kisk. Bihar vármegye magyarcsékei j.-ban, (1910) 607 román és magyar lak. (Tr. R.) Pusztai Ferenc, nyomdászati szakíró, szül. Aradon 1850 okt. 6. Vidéken volt nyomdász, majd Budapesten 1873—84-ig az államnyomdában működött, 1884—1904-ig pedig a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság műszaki vezetője volt. A nyolcvanas évek elején megalapította a Nyomdászok Közlönyét, 1888. pedig a Magyar Nyomdászat c. szaklapot, melynek 1906-ig szerkesztője volt. A szaklapokban megjelent közleményein kívül összeállította a Magyar nyomdászati mesterszótárt (1902) és a Nyomdászati Enciklopédia c. munkát (1902). Pusztai egyház (Eglise du désert), így nevezték — Jelenések könyve 12, 6. versre célzással — a francia református egyházat a nantesi ediktum felfüggesztésétől, vagyis az 1685-től 1787-ig terjedő időszakban, amidőn a reformátusok Franciaországian vallási s polgári szabadságuktól megfosztatván, isteni tiszteletüket csak titokban, éjjel, a pusztákban, erdőkben, barlangokban tarthatták a halálra üldözött s ú. n. pusztai prédikátorok vezetése mellett. L. Hugenották: Pusztai tyúkok (Pteroclidae, állat), a Steppefutók (Deserticdae) rendjének egyik családja. Testük alkotása a galambokéra emlékeztet, 30 fajuk ismeretes. Hazájuk Afrika, azonkívül a Földközi-tenger mentén, Dél-Ázsiában és Madagaszkár szigetén élnek. Pusztákon, steppéken tartózkodnak. Táplálékukat tyúkok módjára kapargálással szerzik meg. Bár kevés tojást raknak, mégis, minthogy ellenségeik kis számúak, igen elszaporodnak s ennek következtében eredeti tartózkodási helyeikről tömegesen vándorútra kelnek és néha (pl. 1863, 1888 és 1908) Európát nagy tömegekben ellepik; itt azonban nem tudnak meghonosodni s 1—2 év alatt egytől-egyig elpusztulnak. 3 nemük ismeretes, nevezetesen a pusztai tyúk (Pterocles Tem.), talpastyúk (Syrrhaptes 111.) és sivatagi tyúk (Pteroclurus Bp.) nem. A pusztai tyúk (Pterocles) nemből 18 faj ismeretes; legközönségesebb az örvös pusztai tyúk v. ganga (Pterocles arenarius Pali.). A talpas tyúk (Syrrhaptes) nemből 2 faj: a talpastyúk (S. paradoxus [Pali.] és a tibeti talpastyúk (S. tibetanus Gold) ismeretes. L. még Talpastyúk. A sivatagi tyúk (Pteroclurus)nemből 6 faj ismeretes, melyek közül gyakoribb a sivatagi tyúk (Pteroclurus exustus [Temm.]) és a nyársfarkú sivatagi tyúk (Pt. alciata [L.]). Pusztakalán, kisk. Hunyad vm. vajdahunyadi j.-ban, (1910) 1024 magyar, román és német lak., nagy vasolvasztóval és vasöntővel. (Tr. R.) Pusztakamarás, kisk. Kolozs vm. nagysármási j.-ban, (1910) 1129 román, magyar és cigány lak., a Kemény-család ősi kastélyával. (Tr. R.) Pusztakatalin, község, 1. Szendehely, Pusztakengyel, több nagyobb tanyából és házcsoportból álló s Törökszentmiklóshoz tartozó puszta Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép j.-ban, (1910) 2828 magyar lak. Pusztakerekegyháza, Kunszentmiklóshoz tartozó puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. kunszentmiklósi j.-ban, (1910) 660 magyar lak. Pusztakeresztúr, kisk. Torontál vm. nagyszentmiklósi j.-ban, (1910) 687 magyar lak. (Tr. SzHSz.) Pusztakisfalu, kisk. Baranya vm. pécsváradi j.-ban, (1920) 178 német lak. Pusztakócs, Tiszafüredhez tartozó puszta Heves vm. tiszafüredi j.-ban, (1910) 1239 magyar lak. Pusztakovácsi, 1. kisk. Somogy vm. marczali j.-ban, (1920) 1521 magyar lak. , 2. P. telep Bihar vm., Bakonszeg falu mellett. Bessenyey György itt élte életének utolsó éveit s itt temették el. Sírjára 1880. állítottak emlékszobrot. Puszták szüze (növ.), 1. Nigella. Pusztakürt (Pustakert), kisk. Nyitra vm. galgóczi j.-ban, (1910) 593 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) Pusztamagyaród, kisk. Zala vmegye letenyei j.-ban, (1920) 1255 magyar lak. Pusztamérges, kisk. Csongrád vm. tiszáninneni j.-ban, (1920) 1820 magyar lak. Pusztamező (Pusté Pole), kisk. Sáros vm. héthársi j.-ban, (1910) 357 rutén lak. (Tr. Cs.-Szl.) Pusztamiske, kisk. Veszprém vm. devecseri j.-ban, (1920) 657 magyar lak. Pusztamonostor, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. jászsági felső j.-ban, (1920) 1671 magyar lak. Pusztapát (Pac), kisk. Pozsony vm. nagyszombati j.-ban, (1910) 379 szlovák lak. (Tr. Cs.Szl.) Pusztapéteri, község, I. Pálmonostora. Pusztapótharaszt, Nyáregyházához tartozó puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. monori j.-ban, (1910) 807 magyar lak. Pusztarádócz, kisk. Vas vm. körmendi j.-ban, (1920) 440 magyar lak. Pusztaradvány, kisk. Abauj-Torna vm. csereháti j.-ban, (1920) 267 magyar lak. Pusztarajtolcz (Rástoltul), kisk. Szilágy vm. zilahi j.-ban, (1910), 536 román lak. (Tr. R.) Pusztasalgó (Salgov), kisk. Sáros vm. kisszebeni j.-ban, (1910) 261 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) Pusztasomorja, nagyk. Moson vm. magyaróvári j.-ban, (1920) 1081 magyar lak., mezőgazdasági szeszgyárral. Pusztaszabolcs, nagyk. Fejér vm.adonyi j.-ban, (1920) 2015 magyar lak. Pusztaszakállas, Törökszentmiklóshoz tartozó puszta Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép j.-ban, (1910) 549 magyar lak. Pusztaszemes, kisk. Somogy vm. tabi j.-ban, (1920) 488 német és magyar lak. 1768 — Pusztaszemes