Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

B - Bér - Bér - Berán - Berar - *Bérard - *Béraud - Beraun - Berber - Bércalja - Bercel - Bérces - Berchtold - Bercse - Bercsény - Bercsényifalva - *Brczelly - Berczik - Berdárka - *Berde

B. Bér, kisk. Nógrád és Hont közig. egy. egyes, ura., (1920) 983 lak. Bér Dezső, festő és rajzoló, megh. Budapesten 1924 okt. 7. Művészeti hagyatékát 1926 febr.­ban mutatta be a Műcsarnok. Berán Lajos, szobrász, nagyobb műve a Petőfi­emléktábla a Kossuth Lajos-u. sarkán, leleplezték 1924 márc. 15. Emlékérmei még: Erkel Ferenc (1911), Cservádi hercegprímás, Alpár Ignác, Petőfi centenárium, Anno Santo érem (mind 1925). Berar, a Central Provinces and Berar brit-in­diai tartomány diviziója, (1921) 3.076,316 lak. *Bérard, Fictor,francia politikus és archeológus, szül. Morezben 1866. Az École des hautes-études és a tengerészeti akadémia tanára. Számos kiváló műve közül fontosabbak: De l'origine des cultes arcadies (1894); La Turquie et l'Hellénisme (1895); Les affaires de Crétes (1898); L'Angle­terre et l'impérialisme (1900); Les phéniciens et l'Odyssée (1901—1903); Questions extérieures (1902); La révolte de l'Asie (1904); L'empire Russe et le Tharisme (1905); L'affaire marocaine (1906); La France et Guillaume II. (1907). *Béraud (ejtsd: beró), Henri, francia író, szül. 1885. A Nouvelle revue elleni sajtópolémiája tette ismertté nevét, majd 1922. Le vitriol de lune c. regénye Goncourt-díjat nyert. Egyéb népszerű regényei: Au capucin gourmand; Le martyre de l'obese; Lazare stb. Feltűnést keltettek 1925. moszkvai, 1926. németországi riportjai. Magyarul megjelent munkái: Kövérek vértanusága (ford. Benda Jenő, 1923); Mit láttam Moszkvában (ford. Orbók Attila, 1926). Beraun (Beroun), csehországi város, (1921) 11,444 lak. Berber, tartomány az angol-egyiptomi Szudán­ban, 251,500 km 2, (1922) 171,412 lak. Bércalja (Janovce u Bardijova), Sáros vm. (Tr. Cs.-Szl.) Bercel, kisk. Nógrád és Hont közig. egy. egyes, vm., (1920) 2228 lak. Bércel (Dolná Poruba), Trencsén vm. (Tr. Cs -Szl) Berchtold Lipót gróf, 1912—1915 januárig osztrák-magyar külügyminiszter volt, 1912. meg­újította a hármas szövetséget. A balkáni háború alatt meggátolta, hogy Szerbia az Adriai-tengerig hatoljon, ami viharos elkeseredést keltett Belgrád­ban Ausztria-Magyarország ellen. Ez a politika a monarchia és Oroszország közötti viszony ki­éleződését vonta maga után, a londoni nagy­követi tanácskozáson sikerült azonban Szerbiát és Montenegrót engedékenységre bírni és az orosz háborús veszedelmet elhárítani. Ferenc Ferdi­nánd trónörökös meggyilkolása után ő intézte az ultimátumot Szerbiához (I. Világháború, XIX. köt.). 1915-ben lemondott. 1916. Károly trónörö­kös, későbbi császár és király második főudvar­mestere, 1917. főkamarásmestere lett. Az össze­omlás után Svájcba távozott. Bercse (Bercsa), Kolozs vm. (Tr. B.) Bercsény (Svinna), Trencsén vm. (Tr. Cs.-Szl.) Bercsényifalva (Dubrinie), Ung vm. (Tr. Cs.-Szl.) •Berczelly Jenő (berezeli), ifj., jogi író, m. kir. igazságügyminiszteri helyettes államtitkár, szül. Budapesten 1880 febr. 14. 1903-ban lépett igazság­ügyi szolgálatba, 1905. tett ügyvédi vizsgát s fo­galmazó lett a m. kir. igazságügy minisztérium­ban. 1915—1917 ig Konstantinápolyban az osz­trák és magyar konzuli főtörvényszéknél műkö­dött mint magyar konzuli főbíró. 1919 óta, az igazságügyminisztérium nemzetközi jogi ügy­osztályának főnöke s az igazság­ügy minisztérium képviseletében belföldön és külföldön sűrűn vesz részt nemzetközi tárgyalásokon és értekezle­teken. Bérczik Árpád, író,­­megh. 1919 júl. 17-én. 1915-ben megkapta az Akadémia Marczibányi­mellékdíját, 1916 máj. 2. a M. Tud. Akadémia tiszteleti tagjának választották. Újabb művei: Báró Podmaniczky Frigyes lev. tag emlékezete (1913); Négy kosár és egyéb víg történetek (1918). Színdarabjainak teljes kiadása: Bérezik Árpád színművei, I—V. (Kóky Lajos jegyzeteivel, 1912); V. ö. Ferenczi Zoltán, A magyar irodalom törté­nete 1900-ig(Műveltség Könyvtára, 1913); Kozma Andor, Bérezik Árpád emlékezete (Akadémiai emlékbeszéd, 1921); Szász Károly, Emlékek (1925); Berdárka (Brdárka), Gömör és­ Kishont vm. (Tr. Cs.-Szl.) *Berde Mária (laborfalvi), írónő, férj. Bóth Jenőné,szül. Kaczkón(Szolnok-Dobokavm­.)1889. Az egyetemet Kolozsvárt és Münchenben végezte. 1917-ben a nagyenyedi Bethlen-kollégiumnak, 1920. a marosvásárhelyi kereskedelmi iskolának tanára lett. Első költeménye 1906. jelent meg a Pesti Napló­ban. Azóta állandó és tevékeny részt vesz az erdélyi irodalmi életben. Munkatársa volt a szépirodalmi lapoknak, egy ideig a Zord Idő c. folyóiratot szerkesztette. Eleinte finom, halk­ lléfoi Xogis LavSconn, XX. k­öt.

Next