Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
B - Bér - Bér - Berán - Berar - *Bérard - *Béraud - Beraun - Berber - Bércalja - Bercel - Bérces - Berchtold - Bercse - Bercsény - Bercsényifalva - *Brczelly - Berczik - Berdárka - *Berde
B. Bér, kisk. Nógrád és Hont közig. egy. egyes, ura., (1920) 983 lak. Bér Dezső, festő és rajzoló, megh. Budapesten 1924 okt. 7. Művészeti hagyatékát 1926 febr.ban mutatta be a Műcsarnok. Berán Lajos, szobrász, nagyobb műve a Petőfiemléktábla a Kossuth Lajos-u. sarkán, leleplezték 1924 márc. 15. Emlékérmei még: Erkel Ferenc (1911), Cservádi hercegprímás, Alpár Ignác, Petőfi centenárium, Anno Santo érem (mind 1925). Berar, a Central Provinces and Berar brit-indiai tartomány diviziója, (1921) 3.076,316 lak. *Bérard, Fictor,francia politikus és archeológus, szül. Morezben 1866. Az École des hautes-études és a tengerészeti akadémia tanára. Számos kiváló műve közül fontosabbak: De l'origine des cultes arcadies (1894); La Turquie et l'Hellénisme (1895); Les affaires de Crétes (1898); L'Angleterre et l'impérialisme (1900); Les phéniciens et l'Odyssée (1901—1903); Questions extérieures (1902); La révolte de l'Asie (1904); L'empire Russe et le Tharisme (1905); L'affaire marocaine (1906); La France et Guillaume II. (1907). *Béraud (ejtsd: beró), Henri, francia író, szül. 1885. A Nouvelle revue elleni sajtópolémiája tette ismertté nevét, majd 1922. Le vitriol de lune c. regénye Goncourt-díjat nyert. Egyéb népszerű regényei: Au capucin gourmand; Le martyre de l'obese; Lazare stb. Feltűnést keltettek 1925. moszkvai, 1926. németországi riportjai. Magyarul megjelent munkái: Kövérek vértanusága (ford. Benda Jenő, 1923); Mit láttam Moszkvában (ford. Orbók Attila, 1926). Beraun (Beroun), csehországi város, (1921) 11,444 lak. Berber, tartomány az angol-egyiptomi Szudánban, 251,500 km 2, (1922) 171,412 lak. Bércalja (Janovce u Bardijova), Sáros vm. (Tr. Cs.-Szl.) Bercel, kisk. Nógrád és Hont közig. egy. egyes, vm., (1920) 2228 lak. Bércel (Dolná Poruba), Trencsén vm. (Tr. Cs -Szl) Berchtold Lipót gróf, 1912—1915 januárig osztrák-magyar külügyminiszter volt, 1912. megújította a hármas szövetséget. A balkáni háború alatt meggátolta, hogy Szerbia az Adriai-tengerig hatoljon, ami viharos elkeseredést keltett Belgrádban Ausztria-Magyarország ellen. Ez a politika a monarchia és Oroszország közötti viszony kiéleződését vonta maga után, a londoni nagyköveti tanácskozáson sikerült azonban Szerbiát és Montenegrót engedékenységre bírni és az orosz háborús veszedelmet elhárítani. Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után ő intézte az ultimátumot Szerbiához (I. Világháború, XIX. köt.). 1915-ben lemondott. 1916. Károly trónörökös, későbbi császár és király második főudvarmestere, 1917. főkamarásmestere lett. Az összeomlás után Svájcba távozott. Bercse (Bercsa), Kolozs vm. (Tr. B.) Bercsény (Svinna), Trencsén vm. (Tr. Cs.-Szl.) Bercsényifalva (Dubrinie), Ung vm. (Tr. Cs.-Szl.) •Berczelly Jenő (berezeli), ifj., jogi író, m. kir. igazságügyminiszteri helyettes államtitkár, szül. Budapesten 1880 febr. 14. 1903-ban lépett igazságügyi szolgálatba, 1905. tett ügyvédi vizsgát s fogalmazó lett a m. kir. igazságügy minisztériumban. 1915—1917 ig Konstantinápolyban az osztrák és magyar konzuli főtörvényszéknél működött mint magyar konzuli főbíró. 1919 óta, az igazságügyminisztérium nemzetközi jogi ügyosztályának főnöke s az igazságügy minisztérium képviseletében belföldön és külföldön sűrűn vesz részt nemzetközi tárgyalásokon és értekezleteken. Bérczik Árpád, író,megh. 1919 júl. 17-én. 1915-ben megkapta az Akadémia Marczibányimellékdíját, 1916 máj. 2. a M. Tud. Akadémia tiszteleti tagjának választották. Újabb művei: Báró Podmaniczky Frigyes lev. tag emlékezete (1913); Négy kosár és egyéb víg történetek (1918). Színdarabjainak teljes kiadása: Bérezik Árpád színművei, I—V. (Kóky Lajos jegyzeteivel, 1912); V. ö. Ferenczi Zoltán, A magyar irodalom története 1900-ig(Műveltség Könyvtára, 1913); Kozma Andor, Bérezik Árpád emlékezete (Akadémiai emlékbeszéd, 1921); Szász Károly, Emlékek (1925); Berdárka (Brdárka), Gömör és Kishont vm. (Tr. Cs.-Szl.) *Berde Mária (laborfalvi), írónő, férj. Bóth Jenőné,szül. Kaczkón(Szolnok-Dobokavm.)1889. Az egyetemet Kolozsvárt és Münchenben végezte. 1917-ben a nagyenyedi Bethlen-kollégiumnak, 1920. a marosvásárhelyi kereskedelmi iskolának tanára lett. Első költeménye 1906. jelent meg a Pesti Naplóban. Azóta állandó és tevékeny részt vesz az erdélyi irodalmi életben. Munkatársa volt a szépirodalmi lapoknak, egy ideig a Zord Idő c. folyóiratot szerkesztette. Eleinte finom, halk lléfoi Xogis LavSconn, XX. köt.