Egyesült protestáns gimnázium, Rimaszombat, 1860
Naptári jegyzetek. A niczeai zsinaton (325) az határoztatok, hogy a húsvét mindig a tavaszi első holdtölte utáni vasárnapon ünnepeltessék meg. De hogy előre kiszámíthassuk mikor lesz e század bármely évében húsvét, szükséges tudnunk : mikor lesz azon évben az első tavaszi holdtölte, s melyik nap lesz utánna az első vasárnap. A holdváltozások előleges meghatározásánál épen nincs szükségünk csillagászati kiszámításokra, miután a protestánsok is, akik a gergelyféle naptár elfogadása után húsvétjaikat egy ideig a csillagászatilag kiszámított tavaszi első holdtölte után ünnepelték, 1724 s 1744-ben egy héttel később ünnepelvén azt a római katholikusoknál, — az egyformaság végett elfogadták az úgynevezett Canonban megalapított módot, mely szerint pedig a holdváltozásoknak — és igy a tavaszi első holdtöltének fölvétele is hátrább esik egy nappal néha a valódiaknál. És az e mód szerinti kiszámítás, azon már Kr. e. 432 évvel felfedezett körülménynél fogva — hogy 19 év alatt, igen csekély különséggel épen 235-ször újul meg a hold, — nagyon könnyű mert a napi hold minden 19 év múlva az év ugyanazon napjain ugyanazon helyzetbe jővén, csak azt kell tudnunk, hogy e 19 éves holdfordulat vagy holdkörben hányadik az adatott év? — Azon szám mely ezt mutatja neveztetik aranyszámnak. A holdköröket a Kr. születését megelőző évtől számítják; igy az 1861 —ik évi aranyszán 19, mert 1861-hez ha hozzáadjuk a Kr. születését megelőzött 1 évet , 1862, ez elosztva 19—el a 98, s az osztás után semmi sem maradván fel, kitűnik, hogy ez év a 98-ik holdfordulatban utolsó, azaz 49—ik. Az 1862—ik évben már fel fog maradni az osztás után, s ez lesz az aranyszám. (Ugyanezer eredményt nyerjük, ha a júliusféle évszámot 4713 ■+■ 1861 - 6574-et osztjuk el 19-el.) A napév 365 nap 5 óra 48' 48"-ból áll, a hold 354 nap 8 óra 48' 36" alatt újul meg 12- szer, s így ha valamely évnek épen utolsó napján újult meg a hold, a következő évben kevés hijján 11 nappal hamarább fog megújulni az év végénél, a 3-ikban már 22 nappal, a 4-ikben pedig 33 nappal lesz előbb a 12—ik újság, s így e negyedik évben még a 13—ik újság után is 3 nap marad el. A közelebb múlt év utolsó újsága utáni napokat jelentő számok neveztetnek a rákövetkező év holdkulcsainak, (Epacta) melyek 30-ból levonatván mutatják, hogy az új év hányadik napján lesz új hold. — Minthogy pedig az év hónapjai 30—31 naposak, a hold pedig már 29’/2 nap (29 n. 12 e. 44' 3") alatt ismét megújul, minden hónapban több-több nap marad el az újság után, miért is az évi holdkulcsot meg kell toldani Februáriusban 2-vel, Márcziusban 1 -el, Áprilisben 2-vel, Májusban 3-al, s ezután is minden hónapban még egygyel-egygyel. Az évi holdkulcsot megtaláljuk, ha az aranyszámból egyet levonva, a maradványt 11-e szorozzuk, s a szorzatot 30-al elosztjuk, mi ezen osztás után felmarad, lesz az évi holdkulcs, így 1861 évre az aranyszám mint láttuk 19, ebből egyet levonva = 18, szorozva 11—el = 198, 30-al elosztva