Egyesült protestáns gimnázium, Rimaszombat, 1939
4 . Iskolánk múltja. A rimaszombati egyesült protestáns gimnázium két különálló régi tanintézetnek: a rimaszombati ref. és az osgyáni ág. h. ev. gimnáziumoknak egyesüléséből alakult meg 1853-ban. Mindkettőt a protestáns hitbuzgóság és áldozatkészség hozta létre a reformáció elterjedésének századában s tartotta fenn több mint két századon keresztül egészen az egyesülésig. 1853-tól mint egyesült protestáns hatosztályú gimnázium folytatta működését. A két iskola története az egyesülés előtt röviden a következő. 1. Rimaszombatban a város és a református egyház régi jegyzőkönyveinek tanúsága szerint már 1545-ben a Kálvin tanait valló lelkész működött, 1560 körül pedig már készen van a helvét hitvallású egyházközség. Ennek gondozása alatt a rimaszombati iskola virágzó tanintézetté fejlődött, melyben nemcsak az akkori középiskolai tantárgyakat, hanem a filozófiát és teológiát is tanították. Mivel Felső-Magyarországon — Sárospatakot kivéve — nem volt más tanintézet, ahol a kálvinisták ezeket a tárgyakat is hallgathatták volna, azért az iskolát messze földről felkeresték tanulni vágyó ifjak. A magyar nyelvükre és kálvinista hitükre egyaránt féltékeny rimaszombatiak türelmetlensége következtében Luther hívei elvonultak a felső Rima völgyébe, ahol aztán lassanként elszlávosodtak s csak magyar hangzású nevüket tartották meg. A Wesselényi-féle összeesküvés elfojtása után úgy a városra, mint iskolájára nehéz idők következtek, melyek a békés munkát ugyancsak megzavarták, a fejlődést megakasztották, de teljesen meg nem szüntethették. Mária Terézia alatt a felekezeti türelmetlenség tragikus következményeket vont maga után. 1771-ben Rimaszombatot megfosztották vallásának szabad gyakorlásától, elvették templomát és iskoláját, az egyház és iskola vagyonát elkobozták, a lelkészt, professzorokat és togátus diákokat a városból kitiltották. Ebben a sivár helyzetben javulást csak II. József trónralépése hozott, aki ismételt kérvényezések után 1783 augusztus 10-én kiadott rendeletében megengedte Rimaszombatnak a szabad vallás gyakorlását és azt, hogy templomot, iskolát építhessen, lelkészeket, tanítókat alkalmazhasson. Ezután már nyugodtabb idők következnek Magyarországon a protestáns egyházakra és iskolákra s a rimaszombati iskola körül még csak egyszer lobban fel a felekezeti türelmetlenség. Török József róm. kat. plébános látván az új életre kelt kálvinista iskola rohamos benépesülését, (1786-ban már 328 növendéke van az iskolának illetékes helyen