Romániai Magyar Szó, 1947. október (1. évfolyam, 26-52. szám)
1947-10-01 / 26. szám
Romániai JMagyar^ Szó _ ___________ 2 Szerda, 1947 október 1 MÜVELÖDÉS /\ nép jó értelmiséget keres Irta J Tóth SSörfer, a marosvásárhelyi ref. kollégium igazgatója Napiunkban he anyagi jav»te igaz. sávosabb, emberségesebb <**». tana mellett gyakran hkH»nk a rael- senaI‘SISc^ék %tzságostiM) safctroziásánól lm. Különböző mozgalmak iit attak ezzel a célkitűlzéssel. Népfőiskola, népi kollégium, tehetségkutatás, tehetségmentés, kitűnőek iskolája gyakran hallott fogalmak. Ezek között a mozgalmak között legnagyobb érdeklődésre azok tarthatnak számot, amelyek alulról indulnak, nem felső ösztönzésre Egy ilyen, minden figyelmet megérő értő, a mai törekvésekre nagyot jellemző kezdeményezés történt Marostorna vármegye Székelykál nevű falujában. A falu elhatározta hogy közköltségen nevel, magának való gazdasági és szellemi vezetőket odavalósi szegény de tehetséges gyermekekből. A folyó iskolai évben már két gyermeket akarnak tanítatni. A két legtehetségesebb gyermeknek a kiválasztásával a Marosvásárhelyi Ref. Kollégiumot bíztál meg. A Kollégium természetesen ö Kimmel vállalta ezt a feladatot, folyt hó 14-én tehetségvizsgáló bizottság« küldött ki és megtörtént a két legtehetségesebb káli gyermek k*vá (ásatás* Látszólag nem túlságosan nagy jelentőségű esemény. És mégis meghökkenti az embert. Mi indíthatta a falut erre az elhatározásra ? Miért van szüksége a falunak uj típusu vezetőkre, értelmiségre ? És ha már elhatározta az új értelmiség előteremtését, vajon helyes utat választott ? Ha ezekre az akaratlanul is előtörő kérdésekre választ keresünk kissé messzire kell mennünk. Ha a népnek a mai értelmiséggel szembeni bizalmatlanságát akarjuk megérteni, Éndulmányoznunk kellene az utóbbi e rfe év társadalmi fejlődésének a cÁíriselmét. Látnunk kellene miként fordult el értelmiségünk a néptől, miként vált mindinkább tatortalanná a társadalomban. Miként vitt a kispolgári és elszegényedett gentry elemekből (íasvetevedő értelmiség az uralkodó oszt.olyors megrázható kiszolgálójává. Miként különült el mind jobban az értelmiség a néptől műveltségének nem csak fokában, hanem tartalmában és irányában is, minden népi romantika és későbbi Wdverei ellenére. Nem javított semmit a helyzeten az a pár népi származású értelmiségi nem, akik bekerültek a felső rétegekbe. Ezek legtöbben osztályukat megtagadva, népi öntudatukat elveszítve, asszimilálódtak magatartásban fa külsőségekben is a középosztálybeli társaikhoz, így a szakadékot nem áthidalták, hanem még növelték. Ez az értelmiség még a legnagyobb váltságok idején, a háború fenyegető árnyékában sem találkozott össze a néppel. VálMyoznunk kell még és főleg arra a kérdésre, hogy szükség van-e erre a tehetségkutatásra, tehetségmentésre . Megérdemli-e a támogatást ez a mozgalom. E körül a kérdés körül hatalmas viták zajlanak. A vita nem új keletű. Egy-egy szegény gyermeknek a múltban is sikerült bejutnia a felsőbb iskolába. Gondoljunk a mult század „inaediák“-ja,ra. Gondoljunk a jobbágy-származású Apáczai Csere Jánosra, vagy Tompa Mihályra a rimaszombati suszter fiára. Nagyjából azonban a nép gyermekei előtt el volt zárva az út az értelmiségi pátícsáfé Set. Csak igen kis számban, «lágy nehézségek között sikerült munkások és szegényparasztok gyermekeinek a középiskolát elvégezni » -még nehezebb volt számukra a főiskolái tanulmányokat folytatni. Ha vizsgálat tárgyává tesszük az utóbbi évtizedek felsőbb iskoláinak a társadalmi arcát óriási aránytalanságokra bukkanunk. Elkeseríti Földes Ferenc vagy Szombatfalvi György idevonatkozó statisztikai adatait nézegetni. Rájövünk, milyen kicsi arányszámban voltak képviselve ezekben az iskolákban a szélesebb néprétegek. Ezen a téren olyan igazságtalan eltolódás van, ami már minden jóhiszemű ember előtt tarthatatlan ,* amit az érdekeltek tovább már nem is tűrnek. A népi elemek felkarolása mellett nem csak a társadalmi igazságszolgáltatás szól. A mi cselekvésre képtelen, elfáradt, hivatásának betöltésére sokszor képtelen értelmiségünk felváltása, felfrissítése, kiegészítése épp olyan elodázhatatlan. A társadalom számára öngyilkosságszámba megy ezeknek a tehetségeknek, a bennük rejlő lehetőségnek * fel nem használás*. Az elmúlt három év alatt elég gyakran győződhettünk meg arról, hogy demokráciánk kiépítsének, országunk újjá* ,építésének egyik akadályozó tényezője éppen a népből jött a néppel együtt érző értelmiségnek a hiánya volt. Sajnos az értelmiség egy része ma is idegenül vagy ellenségesen áll a demokráciával szemben. A mai nagy próbálkozásokat értetlenül, kedvetlenül, reményvegetetten nézik. A mi feladatunk azonban nem csak megállapítani ezeket a tényeket, hanem megváltoztatni azokat. Marx szerint: „a filozófusok csak értelmezték a világot, de a feladat abban áll, hogy megváltoztassuk azt“. Az érelmiségnek ezt a magatartását nagyban befolyásolja a társadalmi összetétele. Tehát, hogy megszilárdítsuk a demokráciát, az értelmiség társadalmi összetételét kell megváltoztatnunk. Különösen áll ez az értelmiségi fiatalságra. Ez pedig már rajtunk is múlik, ehez pedig a legjobb ut az, amelyikre a Székelykáliak léptek. Ez az ut egy uj arcú, uj lelkű értelmiséghez, a népi értelmiség kialakulásához vezet Ezért minden eszközzel támogatni kell a fennti, vagy ahoz hasonló mozgalmakat Ezért lehet örömmel üdvözölni a Magyar Népi Szövetség elhatározását, mely szerint megerősíti a népi kollégium mozgalmat és országszerte új népi kollégiumokat állít fel. Tanuljunk a Székeykálaktól. A kolozsvári Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola tájékoztatója az 1947-48 tanévre A kolozsvári Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola az ország többi zene és színművészeti főiskoláival egyenrangú és állami érvényű oklevelet (diplomát) ad. A Főiskola tanszakaira való beiratkozásnál a tanulóknak a következő kor- és tanulmányi feltételeknek kell megfelelniük: 1. Pedagógiai tanszak: (jövendő középiskolai ének- és zenetanárok számára) a) 17—30 év, b) érettségi, tanítóképző vagy ipari, kereskedelmi lliceum abszolváló bizonyítványa 2. Zeneszerzési tanszak: (hivatásos zeneszerzők és karnagyok képzésére) az 18—30 év, b) 4 középiskola. 3. Énektanszak: a) 17—30 év, b) 4 középiskola. 4 Hangszeres tanszakok: (zongora, orgona, vonós- és fúvóshangszerek) a) 11—25 év, b) 4 elemi osztály 5. Színművészeti tanszak: a) KJ— V5 4v, b) 4 középiskola. A vizsgáztató bizottság Indokolt esetekben és különleges művészi képességek esetén engedményt, tehet a korhatár és tanulmányi feltételek tekintetében, a pedagógiai tanszak kivételével. A hangszeres tanszakokra kivételes tehetségű kezdő növendékeket is felvesz a főiskola. A tehetséges és kiváló előmenetele szegénysorsú hallgatókat a főiskola tanulmányi segélyben (Ösztöndíj) részesíti A főiskolára való felvétel, a rendelkezésre álló helyek keretén belül felvételi vizsga alapján történik, melyre a minta-űrlapon megírt kérvényt legkésőbb a vizsga megtartását megelőző napon kell benyújtani. A kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. Születési bizonyitvány. 2. Tanulmányi bizonyítvány. 3. Állampolgárságot igazoló okmány. 4. Egészségi bizonyitvány. 5. Büntetlenség! bizonyítvány (Carier Judiciar). 6. Kiskorúaknál szülői beleegyezés abban az esetben, ha a beiratást nem a szülők valamelyike intézi. A felvételi vizsga anyaga: 1. Pedagógiai és zeneszerzési táns szakoknál: hallás, intonáció, ritmus és elméleti ismeretek megvizsgálása, egy szolfézs eléneklése első látásra. , 7. 'gnektanszakon a hallás és a hang megvizsgálása, egy könnyű szolfézs eléneklése, két-három dal előadása. 3. Hangszeres tanszakokon a hallás és az elemi zeneelméleti ismeretek megvizsgálása, egy könnyű gyakorlati eljátszása első látásra. 2—3 gyakorlatnak és egy előadási darabnak előadása. 4. Színművészeti tanszakon 2—3 versnek vagy prózának előadása. Figyelembe veendő a kiejtés minősége, a hangszín, valamint a jelölt alakja és fizikuma. A felvételi vizsgák ideje: 1. Pedagógia és zeneszerzés: október 1-én, 2. Zongora, orgona: október 2-án, 3. Vonós és fúvós hangszereit: október 3-án, 4. Énektanszak: október 4-én 5. Színművészeti tanszak: október 7-én. A múlt tanévről elmaradt pótvizsgákat a megfelelő felvételi vizsgák napján tartjuk. * A felvétei vizsgát sikerrel letett növendékek és az intézet régi növendékei számára a beiratkozás ideje október 8—11-ig. • Az előadások október 13-án kezdődnek. < A Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola time: Cluj-Kolozsvár, Mőcok-utca 5. n . ■ ' : Nagysikerű román-magyar kulturelőadás az Állami Operaházban A román-magyar társaság művészeti szakosztálya vasárnap délelőtt nagysikerű előadást tartott, amelyen a legkiválóbb román színészek, énekesek és táncművészek léptek fel.Az Operaház termét zsúfolásig megtöltötte a közönség amelynek sorai között a román és magyar közélet számos vezetője foglalt helyet. A gondosan összeválogatott műsor három részből állt. Az 1848-ig terjedő szakaszt idéző részben Petőfi és G. Alexandrescu versek, Mihail Józa, Liszt Ferenc és Lem Florescu zeneművek kerültek bemutatásra. A második, 1848-tól 1947-ig terjedő szakasz Móricz Zsigmond Ady Endre, Gheorghe Coșbuc Bnescu és Bartók Béla műveiből adott ízelítőt és végül napjaink költészetét és zenéjét Mihail Benine, Illyés Gyula, József Attila, Ion Th. Bea, Kodály Zoltán és Hilda Jerea művei képviselték. A művészi értékű előadás végig töretlen, harmonikus és magas színvonalú volt. A műsor összeállítói nem törekedtek, nem is törekedhettek a teljességre, még kevésbét gondoltak arra, hogy egymáshoz mérjék a román és magyar szellemiség nagyjait, semmiféle „egyensúlypolitika” nem akadályozta a rendezőséget abban hogy a műsort elevenné és pergővé tegye. Az előadás sikerét a Román Nemzeti Színház az Operaház a Filharmonikus Társaság tagjainak fellépése biztosította, Arta Florescu kitűnő hangja, Beate Fredanov előadóművészete, Vera Proca-Ciortea nagyszerű táncszámai, Virgil Gheorghiu dály dalainak és sikere volt, finom zenekultúrája nem tévesztették el hatásukat. Nagy tetszéssel fogadta a román és magyar közönség Trade Kressert aki ízléses magyar ruhában csárdást járt. Heltai Ida magyar nyelven előadott Ko Amikor Ionel Taraim a konferanszié, Kodály Zoltán nevét említette a közönség szűnni nem akaró tapssal küldte üdvözletét a nagy, magyar művésznek, a magyar-román társaság elnökének. És aAil«KittiHDflialt«8 A marosvásárhelyi Székely Színház idei műsorán négy ősbemutató szerepel. Mind a négy darab írója erdélyi és mind a négy darab új kérdésekkel foglalkozik; az új demokrácia szülte e színművek témáit. Molter Károly darabjának hőse egy háborúból visszamaradt tankot traktorrá akar átváltoztatni. Gagyi László parasztsorsokat mutat be színdarabjában, Kemény János is közvetve ugyan, de érinti a társadalmi átalakulás által felkavart problémákat, míg Metz István egy sehol sem létező szigetre viszi színműve figuráit, de nem azért, hogy a mából meneküljön, hanem ellenkezőleg azért, hogy a térbeli távolság távlatából elemezze a mai problémákat. A szovjetirók nemcsak saját népük életét kisérik figyelemmel, hanem féltő gonddal viseltetnek az egész emberiség jövője iránt. Ez világlik ki abból a nyilt levélből amit egy moszkvai irodalmi folyóirat hasábjain az amerikai írókhoz tudósokhoz és művészekhez intézett a szovjetirók szervezete. . .,Azért fordulunk hozzátok, mert aggódunk a kultúra fejlődéséért és az emberiség sorsáért. Sok minden nyugtalan it bennünket, ami a ti Országotok vezető rétegeiből kiindul. De az is nyugtalanító, hogy közületek olyan sokan hallgatásba burkolóznak. A fasizmus barátai a ti országotokban nagyon hangosan, nagyon hevesen és nagyon sokat beszélnek, de eddig hiába vártunk arra, hogy a béke és a demokrácia barátainak hangja eljusson hozzánk". I* Rotitu a szocialista realizmusról írt cikket a „Revista Literata“ban. A szovjetirók a jelent a jövőből látják, írja a többi között a szerző. Abból az emelkedett helyzetből, amit az ilyen látókör kölcsönöz, abból a feszültségből, amit az, az alkotás folyamatának nyújt a lelkesültség, amely a műalkotást áthatja; ezekből adódik a realizmusnak és a romanticizmusnak az a sajátos elegyítése, ami a szocialio realizmust jellemzi Világos, hogy ennek a romantizmosnak semmi köze nincsen a múlt század lehangoló romanticizmusához, mint ahogy kevés közös vonása van Schiller vagy Hugo romanticizmusával is. A szocialista realizmus cselekedetet lát a valóságban Fauszttal együtt azt hirdeti: „Am anfang war die Tat“ — kez detben vala a cselekedet. A szovjet művészetben és irodalomban létező romanticizmus, egy Uj világ építésének a romanticizmusa, a mai történelmi megújhodás romanticizmusa amely a műalkotást és magát a művészt is cselekvésre szólítja. A szovjet művészet, amely e gigantikus változások közepette született, maga is komoly társadalomalakító tényező lett, elsősorban az ember megváltoztatásának tényezője. Íme ezért nevezte Sztálin a szovjet írókat a lélek mérnökeinek. A BUKARESTI SZÉPMŰVÉSZETI AKADÉMIÁRA október 14-ig lehet beiratkozni a felvételi és elmaradt vizsgákra. Az összes vizsgák október 6-án, hétfőn reggel 8 órakor kezdődnek. Az 1947—49-as iskolaév október 20-án kezdődik. MEGSZÜNTETIK AZ ESTI TANFOLYAMOKAT, a közoktatásügyi minisztérium rendeletére, az 1947—948 tanév tartama alatt, megszüntetik az egész ország, területén, a különböző esti tanfolyamokat. A jövőben, az esti tanfolyamokat, a közoktatásügyi minisztérium illetékes ügyosztálya létesíti, azoknál az elemi vagy középiskoláknál, ahol erre szükség mutatkozik.