Romániai Magyar Szó, 1947. december (1. évfolyam, 78-98. szám)

1947-12-01 / 78. szám

2 december l A pártok vezérszónokai után az egész képviselőház lelkes tapsa közben Lucretiu Patraseanu igazágügyminiszter lépett ki azokat az okokat, amelyek a szónoki emelvényre és mélyenszántó beszédben fejtette miatt a reform megvalósítását nem lehetett tovább halasztani és ugyanakkor meggyőző szavakkal mutatott reá azokra az óriási távlatokra, amelyek az vényt megszavazta új törvény következtében a demokratikus jogalkalmazás terén megnyílnak. A képviselőház hosszas tapssal és feljenzéssel fogadta az igazságügyminiszter beszédét. Az elnök ezután elrendelte a törvényjavaslat szakaszonkénti felolvasását és a szakaszok szavazatair bocsátását. A képviselőház a BKP által javasolt néhány nyitó módosítással a tör A szovjet ideológia a világ leghaladottabb ideológiája Csütörtök délután i. Chisinevschi a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja a román-szovjet barátságházában nagy számú közönség előtt előadást tartott, „A szovjet ideológia a világ leghaladottabb ideológiája" címmel. Az előadó az ideológia fogalmának a meghatározása során kifejtette, hogy minden társadalom ideológiáját a termelés módja határozza meg. A termelési eszközök birtokában lévő tőkés osztálynak érdeke azt követelte, hogy tudatlanságban tartsa a tömegeket, hogy ily módon könnyeben kizsákmányolhassa őket. A tőkés osztály ideológiájának lényege mindig ez volt, független attól, hogy milyen formában nyilvánult meg. A fasizmus, a hitlerizmus, Romániában a legionalizmus és most az amerikai imperializmus csak különböző változatai ugyanannak a maradi ideológiának amely fajgyűlöletben, sovén nacionalizmusban és a munkás osztály elnyomási politikájában nyilvánul meg. Az amerikai imperializmus ideológiája semmivel sem marad a fasizmus mögött. A ködös miszticizmus kultuszát űzi és kiássa a feledésből az évszázadok óta eltemetett bálványokat. Mindez az ember személyiségének megsemmisítéséhez vezet és a kizsákmányolás érdekeit szolgálja. Ezzel szöges ellentétben áll a szovjet ideológia. A marxista-leninista tanításra alapozott szovjet ideológia alig három évtized alatt oly változásoknak volt alkotó forrása, melyekhez különben évszázadok kellettek volna. A szovjet ideológia a szovjet társadalom valóságából táplálkozik. Csak a munkásosztály érdekeinek kifejezője és ezáltal a társadalmi fejlődés követelményeit fejezi ki az ember legmagasztosabb eszméinek, a kommunizmusnak a megvalósítója. A szovjet ideológia száműzte a sovinizmust és a fajgyűlöletet, minden nehézség együtésére bírta az embereket és megadta mindenkinek a művelődéshez való jogot Megsemmisítette az írástudatlanságot és ma a Szovjetunió ■ nem csak az épités hatalmas munkatelepe, hanem a művelődés nagy hatása is, amelyben több főiskolai hallhatóanul mánt az összes többi euópa államokban együttéve. A szovjet ideológia öntusáta az embereket ami hozzásegítette a szovjetembereket ahhoz, hogy leverjék a náci megszállókat. A népek testvériességének a tudatára ébresztette őket és ez arra késztette a szovjet embereket,, hogy ne csak a szovjet népek felszabadításéért harcoljanak, hanem minden szabadságszerető nép felsza badításáért is Végül a szovjet ideologia lehetővé tette a szovjet ember számára, hogy olyan háborús körülmények között, amelyek minden más államot másodrangú hatalommá süllyesztett volna le, a Szovjetunió új erőkre találjon az újjáépítésben és ragyogó lendülettel túlhaladja a maga elé tűzött terveket. Ezért Moszkva, a Szovjetunió fővárosa felé irányul ma az egész dolgozó világ reménysége, Moszkva felé tekint a tőke igája ellen harcoló világ A magyar miniszterelDAH távirata Oroza Péter miniszterelnöHf httz Dr. Groza Péter miniszterelnök a következő táviratot kapta Dinnyés Lajos, Magyarország miniszterelnökétől : Most amikor elhagyom a baráti Románia földjét, engedje meg, tisztelt miniszterelnök úr, hogy mind a kormányom, mind pedig saját nevemben hálásan megköszönjem azt a szíves fogadtatást amelyben, romániai tartózkodásunk alatt, részesítettek. Az a meggyőződésem, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárdításában elért eredmények, nagymértékben hozzájárulnak a béke biztosításához, Európának e részében. DINNYÉS LAJOS Az egység jegyében A Romániai Demokrata Nők Szövetségének egytlttiníi- Icedési munkaterve Alig két és fél év telt el a háború befejezése óta és a nemzetközi imperializmus az amerikai Egyesült Államok vezetésével egyre agresszívebb akcióba kezdett a béke és a demokrácia ellen. Az imperializmus a népeknek a fasizmus fölött aratott győzelmét a népek fölötti győzelemmé akarja átváltoztatni, hogy az egész világot gazdasági és politikai uralma alá hajtsa. Az amerikai és angol imperialisták ágyukkal, tankokkal és dollárral támogatják mindenütt a reakciót, háborúra uszítanak a Szovjetunió és a fiatal népi demokráciák ellen. Ezáltal még borzalmasabb vérfürdővel fenyegetik a világot. A nemzetközi imperializmus ellen, a béke és a népek szabadságának a megvédéséért a demokratikus erők élükön a Szovjetunióval elzánt harcot vívnak a népek közötti békés együttműködésen alapuló tartós béke biztosítására. Ebben a helyzetben minden nőnek magasztos kötelessége, hogy megerősítse a béke arcvonalát és részt vegyen a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott nagy harcban. Ugyanakkor meg kell találniuk a legmegfelelőbb eszközöket, hogy e harcban minél szervezettebben vegyenek részt. Éppen ezért a Demokratikus Nők Világszövetsége szeptemberi végrehajtó bizottsági ülésén, helyesen állapították meg, hogy a béke és a népek szabadságának megvédéséhez a következőkre van szükség: A háborús uszítók ellen Az együttműködés megszilárdítása a Szovjetunióval, amely az antifasiszta és antiimperialista politika bástyája, az igazságos és tartós béke legelszántabb harcosai. A nők tömegeinek mozgósítása, a háborús uszítók és az élükön álló amerikai imperializmus elleni tevékeny harcra. A nők szervezeti egységének létrehozása minden egyes országban mivel ez a záloga a világ női akcióegységének. Romániában, hála a munkásosztály és az egész demokrácia akcióegységének, az ország történetében első ízben, egy valóban demokratikus rendszer alapjait helyezték le, amely a politikai, szociális és gazdasági élet minden területén megvalósították a nők jogegyenlőségét. A romániai nők azáltal, hogy tevékenyen részt vettek a népi demokrácia megvalósításáért és megszilárdításáért folytatott harcban és munkájukkal hozzájárultak az ország gazdasági helyreállításához, a többtermelésért folytatott harchoz, fontos tényezőik lettek az állam életének és szociális életéhez, fontos tényezői lehettek az állami életben. Az 1946 márciusában létrehozott Demokrata Nők Szövetsége (P. D. F. R.) magába foglalja országunk összes demokratikus szervezeteit és így első szervezett formája a közös célkitűzésekért folytatott együttes harcnak. Az együttműködési munkaterv ezután a teljes egység szükségességét hangoztatja. A felhívás ezután javasolja, hogy a romániai nők egységes szervezete a Romániai Demokrata Nők Szövetsége (Uniunea Femeilor Democrate din Románia) nevet vegye fel és csatlakozzék a Nők Világszövetségéhez. A Demokrata Nők Szövetsége feladatául tűzi ki: «m^-jugoszláv barátság hetének keretében szombaton Gh. Gheorghiu-Dej az RKP főtitkára ipar és kereskedelemügyi miniszter beszél az Ateneui Románban A román-jugoszláv társaság ünnepélyes keretek között ünnepli meg a jugoszláv köztársaság kikiáltásának évfordulóját. Ebből az alkalomból november 29-től december 6-ig román-jugoszláv barátsági hetet tartanak. A héten a jugoszláv nép tiszteletére számos művészi előadást rendeznek A román-jugoszláv barátság hetének keretében szombaton délután 5 órakor az Ateneul Románban nagy ünnepély lesz, amelyen Gh. Gheorghiu-Dej a Román Kommunista Párt főtitkára ipar és kereskedelemügyi miniszter, dr. Ilorica angdasar egészségügyi miniszter és Radonja Golubovici Jugoszlávia bukaresti követe szólalnak fel. A beszédek után művészi előadás következik. Ugyancsak szombaton nyitják meg a tájékoztatásügyi minisztérum Wilson-uccai termében „Három román festő Jugoszláviában” cimü képkiállitást. Az egységes szervezet céljai 1. — Az ország nőinek mozgósítása a háborúra uszító imperialisták ellen, a Szovjetunió békepolitikájának tényleges támogatására, az uttipusu demokráciák és az összes béke- és szabadságszerető népekkel való őszinte barátság megvalósítására. 2. — A szabadságukért és nemzeti függetlenségükért küzdő népek harcának támogatása (Görögország, Spanyolország). 3. — Tevékeny részvétel a demokratikus rendszer megszilárdításában és az ország újjáépítésében . — Testvéri együttműködés az együttélő nemzetiségek között. 5. — A nők jogainak megszilárdítása és alkalmazása. 6. — Az analfabétizmus elleni harc és az asszonyok kulturszínvonalának emelése. 7. — A családok életszínvonalának emelése a) termelés emelésével, b) szövetkezetek létesítésével, c) az üzérkedés elleni harccal, d) a stabilizáció megzilárdításával és védelmével. 8. — Az anya- és gyermekvédelem, a) ingyenes kezelés a terhesség idején, b) az ágyak számának növelése a szülőotthonokban és új szülőotthonok létesítése, c) bölcsődék számának növelése, d) új gyermekotthonok létesítése, e) az Országos Gyermekvédelmi Bizottság munkájának segítése. 9. A gyermekek szeretetre, tisztességre, munkára való nevelése. A kiskorú bűnözők és csavargók nevelése 10. A Romániai Demokrata Nők Szövetsége harcol, hogy, a munkásnőknek szakiskolákat és technikai kurzusokat létesítsenek. 11. A Romániai Nők Szövetsége harcol a falusi nők életszínvonalának emeléséért és a háziipar kifejlesztéséért. A szövetség vallás és nemzetiség külömbség nélkül munkában és harcban egyesíti a nőket, akik elfogadják a szervezet programját. A szövetség nem veszi be soraiba azokat a nőket, akik vezető szerepet foglaltak el valamely fasiszta szervezetben, vagy akik most is fasiszta, vagy reakciós tevékenységet folytatnak. Az együttműködési munkatervet Anna Bauker, Maria Rossetti, Ljuba Chisinevschi, Eugenia Radaceanu, Alexandra Sidorovici-val az élén a demokratikus női szervezetek vezetői írták alá Groza Péter dr. miniszterelnök kihallgatason fogadta a katolikus egyház •A A vezetőket Groza Péter miniszterelnök november 27-én kihallgatáson fogadta a rónai katolikus és görög katolikus egyház vezetőit. A kihallgatáson részt vettek Al. Cisar bukaresti érsek, Augusztin Pacha temesvári római katolikus püspök, Márton Áron gyulafehérvári püspök, Scheffler János szatmári püspök, Iuliu Hosszú kolozsvári görögkatolikus püspök, Lengyel Zoltán örmény ritusú római katolikus gondnok és mások.