Romániai Magyar Szó, 1948. február (2. évfolyam, 123-148. szám)

1948-02-01 / 123. szám

Roman« Mag*m » - Szomoac, «me» januar ai __muiiLiiiiiun.i mina hihi im — iiHKITTmi 2 —TM——um—im— ■ ....... rumi i um MliMiriiliMIMMlTTTl^mirimrTinnwmn^^ W:‘ ■—"r"rr'vt Octav Livezeanu előadása a román-magyar kulturegyezményéről A Román Magyar Társaság előadássorozatot indított a két­­:'­p ’kulturkapcsolatainak kimé­­lyítésére és minél teljesebb köl­­sönös megismerésére. Az elő­adás sorozatot Octav Livezeanu tájékoztatási miniszter, Román Magyar Társaság elnöke nyitot­ta meg a román-magyar kultur­­egyezményt ismerhető előadása­i­val. Octav Livezeanu tájékoztatási miniszter rámutatott arra, hogy az 1947 november 25-én Buka­restben aláírt román-magyar kuluregyezmény és az 1947­ január 24-én Budapesten aláírt barátsági szerződés, a Román Népköztársaság és a Magyar Köztársaság szoros együttmű­ködéseinek útját nyitja meg. Az előadó ismertette a két nép kap­csolatait a múltban. A grófok és a bojárok és a fe­lettük álló uralkodók, mint pél­dául a Habsburgok és Hohenzol­­lernek, ellenségeskedést szítottak a két nép között, hogy jobban kizsákmányolhassák a dolgozó öregeket. A két együttélő nép között azonban sohasem létezett ellenségeskedés. De a történelem meghamisításával, a sovén és reakciós iskolai és iskolán ki­­•­­lt nevelés segítségével sikerült az imperialista manővereknek és intrikáknak oly mérgezett lé­ rkőt*­ teremteni, ami aztán te­­rületi igények formájában kia­dós alkalmat nyújtott az impe­­r*alista köröknek mindkét nép meggtartására A továbbiak során Octav Li­vezeanu rámutatott arra, hogy a két nép demokratikus törekvé­sei csak napjainkban válhattak valóra, amikor népköztársasá­gok, népi demokratikus rendsze­rek jöttek létre mindkét ország­ban, miután felszabadította őket a fasizmus és imperializmus igája alól a Szovjethadsereg. Groza Péter demokratikus kormánya még 1945 március­á­tól kezdve megkezdte a román és magyar tömegek régi vágyá­nak megvalósítását. Amilyen mértékben a különböző más te­rületeken nagy sikereket ért el a kormány, olyan mértékben ért el nagy sikereket az együttélő népek testvériességének elmé­lyítése terén is. A nemzetiség, törvény és végrehajtási lehető­ségeinek biztosítása, az új isko­lapolitika, a művészi és kulturá­lis tevékenység ösztönzése — íme ezek azok a megvalósítások, amelyeket a demokratikus ro­mán kormány az erdélyi ma­gyar lakoságnak biztosított. Ilyen feltételek között tovább vihetjük és elmélyíthetjük az együttélő nének barátságát an­nál is inkább, mert közös nagy feladat áll előttünk. A béke, a népi demokratikus arcvonal «-7ÍI­'­]vj htokosaivá kell lennünk, az imperializmus ellen, a hábo­rús uszítók ellen, minden ellen, amit a tengerentúli reakciós és háborús körök elkövetnek azért, hogy megakadályozzák népeink jogos törekvéseinek megvalósí­tását. Befejezőben Octavian Live­zeanu tájékoztatási miniszter, kihangsúlyozta, hogy a román­magyar kultúregyezménybe le­fektetett elvek máris tényekké változtak a teljes kibontakozás­ba lévő román-magyar kultúr­­együttműködés által Octav Livezeanu tájékoztatá­si miniszter előadását színvona­las művészi műsor követte, melynek során román és ma­gyar népdalok, Petőfi, Bartók és Kodály művek hangzottak el. Az értékes műsornál Gabriella Moldovan, Ercsei Erzsébet, Ra­­luca Grunea, Suzana Sorian, Cornelia Bădulescu, Stela della Pergola, Olga Costin, Radu Boureanu, Mircea Saulescu és Cela Tanăsescu működtek közre. Az erdélyi magyarság összekötő kapocs A MKP lapja, a budapesti Szabad Nép írja a román-ma­gyar szövetségi szerződés meg­kötésekor. Romániához fűződő kapcso­lataink különleges fontosságát éppen az szabja meg, hogy helyzete és fejlődésének útja hasonlít a miénkhez. Ugyanúgy a mélyből küzdötte fel magát, mint magunk. Az elmúlt évti­zedben ugyanúgy a hitleri intri­kák játékszere, a­ nyugati tőke szabad vadászterülete volt, né­met és fasiszta elnyomás alatt sínylődött, mint mi magunk. Népe szolgaságban élt és ágyú­­töltelékként halt meg, mint a magyar nép. Ha szerződést kö­töttek a múltban egymással vagy egymás ellen uraink, akár így, akár úgy, de mindig össze­esküvés volt az a magyar és a román nép élete és szabadsá­ga ellen. Akkor is beszéltek népek kézfogásáról, de a kézfo­gásból német parancsra halálos fojtogatás lett, a nemzeti jel­szavakból imperialista rablóhá­­ború Hitler hírhedt „salamoni ítéletéből“ az élő eleven Erdély kettévágása és Horthy meg­torló hadjárata, valamint Anto­­nescu magyarellenes terrorja született 1940-ben. A „Felsza­badítottak“, a háborúba taszí­tott magyarok és románok bor­zalmas szenvedését nem tudta elnyomni a sláger-nóták hang­ja, hogy „Édes Erdély itt va­gyunk“ Magyarok és románok egyaránt — Hitler nótájára jártuk a haláltáncot akkor Mindez tegnap valóság volt s ma már csak rossz álom , amiről a sötétség éveiben a két nép legjobb fiai csak­ álmodoz­hattak, — ma a szerződés alá­írásával élő valóság lett. Egy emberöltőn át — s még régebben is — Erdély volt a legfőbb csalétek, mely az elva­kult magyar és román soviniz­must kalandorvállalkozásokra biztatta Erdély volt a varázs­ige, mellyel Horthy, Hitler, An­­tonescu vagy Maniu egymás ellen uszította a magyar és ro­mán népet S ma? Joggal mondhatta Tilth Zoltán: „Ma az a hitünk, hogy Erdély és az erdélyi magyarság összekötő kapocs lesz abban a testvéri együttélésben, amelyet mi ma­gyarok a román néppel kívá­nunk.“ Fibruér 1 JELENIK MEG A „PROBLEMELE ECONOMICE" A LEGFŐBB GAZDASÁGI TANÁCS FOLYÓIRATA Nyilatkozatot kell beadni csehszlovák álammal apuolalos 3dds$1­gokról és követelésekről Az ipari és kereskedelmügyi minisztérium közleményt adott ki, amelyben felhívja mindazok figyelmét, akiknek Csehszlová­kiával szemben 1945 november 9 előttről származó bármilyen adósságaik vagy­ követeléseik vannak, hogy erről sürgősen nyilatkozatot adjanak be. A nyilatkozatban közölni kell a külföldi hitelező vagy­ adós nevét, a tartozás összegét és az adósság természetét. A kereske­delemi ügyletekből származó követeléseknél vagy tartozások­nál kimerítő adatokat kell szol­gáltatni. A nyilatkozatokat a Külföldi Kifizetések Vezérigaz­gatóságánál kell benyújtani (Bukarest, Str. Gen. Manu nr. 21). Ugyanitt részletes felvilá­gosítások adnak. 1948 február 1-ig mindez­ időhivata­l záróid eltitkolt adók befizetésének rendelkezésére ül Már csak két nap válását el február 1-től, amig a szigorú bün­­etések elkerülésére, az eltitkolt adókat be lehet fizetni. Éppen e­iért a pénzügyminisztériumban a bűn­ügyi megtorlások alkalmazása előtt néhány napot főleg az 1948 február 1-én kezdődő új korszak elő­készítésére használtak fel. Intézkedések történtek, hogy nyomban kezdjék meg az ellen­őrző csoportok öt szenilitását. Ezek az ellenőrző bizottságok 1948 február 1. után nyomban hozzálátnak a vállalatok felülvizsgálásá­hoz, hogy felfedjék az 1948 január 31-ig történt adóvisszaéléseket amelyeket nem jelentettek be és nem fizettek be az ebből származó különbözeteket. Az ellenőrzéseket a nagyvál­lalatokon kezdik s a többi vállato­­kon folytatják az egyes cégek a­dó­ügyi fontosságának sorrendjében A végső utal­ásokat e tekintetben 1948 február 1-én közlik az illetékes adóügyi szerveikkel. Egyidejűleg intézkedés törté­nt, hogy az eltitkolt adók befizeté­sének megkönnyítésére, a határ­idő előtti napokon vagyis 1948 ja­nuár 31-ig bezárólag, az adóhivatali közegek kizárólagosan az adó­eltitkolások felszámolására szór „aló munkálatokkal foglalkozzanak. Ez lehetővé eszi, hogy az adófizetők ne várakozzanak hosszú ideig a pénztárnál. Ugyanebből az elgondolásból kiindulva, elhatároztá, hogy a 27 százalékos elemi hátbéradót és a rendkívüli házbéradót a bérbe adott ingatlanok után, február 1-ig ,csak a C. E. C. útján lehet be­fizetni. Február 1 és 5 között a házbérből levont adókat a bérlők már az adóhivatalok utá­n is be­­fizethetik. Hasonlóképpen február 1 és 5 között vételezik be a város végi épületek és a telkek után járó adókat is 28 állam versenyezőinek részvételével ma kezdődik a téli olimpiász 450 külföld­­i újságíró érkezett St­ föoritzba (SAINI MORITZ, Rador.) Csütörtökön reggel 10 órakor kezdődik meg hivatalosan a téli olimpiász. Mint ismeretes, az olimpiászon 28 állam vesz részt. A több mint kétezer atlétát, 400 hivatalos személyiséget és 450 külföldi újságírót a Saint Moritz-i hotelekbe szállásolták el. A hírszolgálat, ami lehetővé teszi, hogy egyidőben 390 ri­portot lehessen leadni. Hasonló­képpen a televizós állomások is kiküldték szakértőiket és az elő­készítő munkálatok elvégzése után televízión is közvetítik a versenyeket. A téli olimpiász február 8.-ig tart. Három éves Országos Szakszervezeti tanács Három éve annak, hogy a ro­mániai munkásosztály megtartot­ta első szabad szakszervezeti kon­­gres­susát. Három éve, hogy meg­alakult a romániai munkásosztály szakszervezeti mozgalmának leg­felsőbb irányító szerve, az Orszá­gos Szakszervezeti Tanács. Három év a munka, harc és győzelmek láncolata volt. 519 ezer szervezett dolgozó tag­­ja volt három esztendővel ezelőtt a szakszervezeteknek s ma 22 szakszervezeti szövetség összesen 1 millió 337 ezer 586 tagot szám­lál. Nincs országunkban egyetlen dolgozó réteg sem, amelyet ne fogna össze az egységes szakszer­vezeti mozgalom. A szakszervezeti mozgalom fej­lődése nemcsak a munkásosztály tagjait érintette. Közvetlenül érin­­tette az ország minden demokra­tikus polgárát, mert egyik leg­döntőbb­­ tényezője a népi demo­­kratikus rendszerünk kifejlődésé­nek és megszilárdításának. A szakszervezeti mozgalom e­­gyesítette első ízben a romániai munkásosztályt egységes szerve­­zetbe foglalkozásra, nemre és nemzetiségre való tekintettel. A szakszervezeti mozgalom kereté­­ben felismerték a dolgozók, hogy azonos érdekeikért szoros úton kell küzdjenek. Az országos szak­szervezetek így szintén egyik elő­készítő tényezője volt a munkás­­osztály legmagasabb fokú szerve­zeti formája létrejöttének, a Ro­mán Munkáspárt megalakulásá­nak azzal, hogy marxista-leninista nevelést adtak a dolgozóknak. A szakszervezetek küzdöttek a gazdasági szabotázs ellen, az újjá­építés lendületének fokozásáért, a népellenes reakció felszámolásáért. Az Országos Szakszervezeti Ta­nács ugyanakkor egyik fő pillére a nemzetközi béke arcvonalának, a Szakszervezeti Világszövetség ke­retében. Az Országos Szakszervezeti Ta­­nács megalakulásának harmadik évfordulóján újabb nagy felada­tokra mozgósítja a szervezett dol­gozókat: a munka lendületének növeléséért, a termelékenység fo­­kozásáért, a munkafegyelem meg­­erősítéséért, mint amelyek fontos elemei a dolgozó nép életszínvo­nala felemelésének. A Népköztársaság korlátlan le­­hető­ségeket nyitott a munkásosz­tály számára az anyagi fejlődés tekintetében is. A hatalom szi­lárdan a munkásosztály és szö­vetségesei, a dolgozó osztályok kezében van és ez biztosítja, hogy a munka gyümölcsét maguk a dolgozók élveznék. Ez azonban új magatartást kiván a munká­val szemben. A munka többé nem a rabság, hanem a szabad­ság forrása. Gh. Apostol, OSZT elnöke, írja a hároméves forduló alkalmával, a „Viaja Sindicala“-ban : „..más magatartást a munká­val szemben. Nem olyat, mint a sötét tőkés, földbirtokos múlt­­ban... Ma saját magunknak dol­gozunk életünk felvirágoztatá­sáért, nem pedig azért, hogy mérhetetlen vagyonokat gyűjt­­sünk egy maroknyi kizsákmá­nyoló számára“. A munkásosztály felkészül a szakszervezeti mozgalom harma­dik évfordulóján, a Román Mun­káspárt megalakulásának előesté­­jén, hogy a dolgozó nép hatalmát munkával megszilárdítsa és élet­körülményeit jelentősen megja­vítsa. Mindez immár kizárólag a dol­gozóktól függ. A dolgozók öntu­datos munkájától, a munkafe­gyelem szilárdságától, a termelé­kenység növelésétől. Köszöntjük az Országos Szak­­szervezeti Tanácsot, a munkás­osztály öntudatos munkájának megszervezőjét megalakulásának 3 éves fordulója alkalmáb­ól.

Next