Romániai Magyar Szó, 1948. február (2. évfolyam, 123-148. szám)
1948-02-01 / 123. szám
Roman« Mag*m » - Szomoac, «me» januar ai __muiiLiiiiiun.i mina hihi im — iiHKITTmi 2 —TM——um—im— ■ ....... rumi i um MliMiriiliMIMMlTTTl^mirimrTinnwmn^^ W:‘ ■—"r"rr'vt Octav Livezeanu előadása a román-magyar kulturegyezményéről A Román Magyar Társaság előadássorozatot indított a két:'p ’kulturkapcsolatainak kimélyítésére és minél teljesebb kölsönös megismerésére. Az előadás sorozatot Octav Livezeanu tájékoztatási miniszter, Román Magyar Társaság elnöke nyitotta meg a román-magyar kulturegyezményt ismerhető előadásaival. Octav Livezeanu tájékoztatási miniszter rámutatott arra, hogy az 1947 november 25-én Bukarestben aláírt román-magyar kuluregyezmény és az 1947 január 24-én Budapesten aláírt barátsági szerződés, a Román Népköztársaság és a Magyar Köztársaság szoros együttműködéseinek útját nyitja meg. Az előadó ismertette a két nép kapcsolatait a múltban. A grófok és a bojárok és a felettük álló uralkodók, mint például a Habsburgok és Hohenzollernek, ellenségeskedést szítottak a két nép között, hogy jobban kizsákmányolhassák a dolgozó öregeket. A két együttélő nép között azonban sohasem létezett ellenségeskedés. De a történelem meghamisításával, a sovén és reakciós iskolai és iskolán ki•lt nevelés segítségével sikerült az imperialista manővereknek és intrikáknak oly mérgezett lé rkőt* teremteni, ami aztán területi igények formájában kiadós alkalmat nyújtott az imper*alista köröknek mindkét nép meggtartására A továbbiak során Octav Livezeanu rámutatott arra, hogy a két nép demokratikus törekvései csak napjainkban válhattak valóra, amikor népköztársaságok, népi demokratikus rendszerek jöttek létre mindkét országban, miután felszabadította őket a fasizmus és imperializmus igája alól a Szovjethadsereg. Groza Péter demokratikus kormánya még 1945 márciusától kezdve megkezdte a román és magyar tömegek régi vágyának megvalósítását. Amilyen mértékben a különböző más területeken nagy sikereket ért el a kormány, olyan mértékben ért el nagy sikereket az együttélő népek testvériességének elmélyítése terén is. A nemzetiség, törvény és végrehajtási lehetőségeinek biztosítása, az új iskolapolitika, a művészi és kulturális tevékenység ösztönzése — íme ezek azok a megvalósítások, amelyeket a demokratikus román kormány az erdélyi magyar lakoságnak biztosított. Ilyen feltételek között tovább vihetjük és elmélyíthetjük az együttélő nének barátságát annál is inkább, mert közös nagy feladat áll előttünk. A béke, a népi demokratikus arcvonal «-7ÍI']vj htokosaivá kell lennünk, az imperializmus ellen, a háborús uszítók ellen, minden ellen, amit a tengerentúli reakciós és háborús körök elkövetnek azért, hogy megakadályozzák népeink jogos törekvéseinek megvalósítását. Befejezőben Octavian Livezeanu tájékoztatási miniszter, kihangsúlyozta, hogy a románmagyar kultúregyezménybe lefektetett elvek máris tényekké változtak a teljes kibontakozásba lévő román-magyar kultúregyüttműködés által Octav Livezeanu tájékoztatási miniszter előadását színvonalas művészi műsor követte, melynek során román és magyar népdalok, Petőfi, Bartók és Kodály művek hangzottak el. Az értékes műsornál Gabriella Moldovan, Ercsei Erzsébet, Raluca Grunea, Suzana Sorian, Cornelia Bădulescu, Stela della Pergola, Olga Costin, Radu Boureanu, Mircea Saulescu és Cela Tanăsescu működtek közre. Az erdélyi magyarság összekötő kapocs A MKP lapja, a budapesti Szabad Nép írja a román-magyar szövetségi szerződés megkötésekor. Romániához fűződő kapcsolataink különleges fontosságát éppen az szabja meg, hogy helyzete és fejlődésének útja hasonlít a miénkhez. Ugyanúgy a mélyből küzdötte fel magát, mint magunk. Az elmúlt évtizedben ugyanúgy a hitleri intrikák játékszere, a nyugati tőke szabad vadászterülete volt, német és fasiszta elnyomás alatt sínylődött, mint mi magunk. Népe szolgaságban élt és ágyútöltelékként halt meg, mint a magyar nép. Ha szerződést kötöttek a múltban egymással vagy egymás ellen uraink, akár így, akár úgy, de mindig összeesküvés volt az a magyar és a román nép élete és szabadsága ellen. Akkor is beszéltek népek kézfogásáról, de a kézfogásból német parancsra halálos fojtogatás lett, a nemzeti jelszavakból imperialista rablóháború Hitler hírhedt „salamoni ítéletéből“ az élő eleven Erdély kettévágása és Horthy megtorló hadjárata, valamint Antonescu magyarellenes terrorja született 1940-ben. A „Felszabadítottak“, a háborúba taszított magyarok és románok borzalmas szenvedését nem tudta elnyomni a sláger-nóták hangja, hogy „Édes Erdély itt vagyunk“ Magyarok és románok egyaránt — Hitler nótájára jártuk a haláltáncot akkor Mindez tegnap valóság volt s ma már csak rossz álom , amiről a sötétség éveiben a két nép legjobb fiai csak álmodozhattak, — ma a szerződés aláírásával élő valóság lett. Egy emberöltőn át — s még régebben is — Erdély volt a legfőbb csalétek, mely az elvakult magyar és román sovinizmust kalandorvállalkozásokra biztatta Erdély volt a varázsige, mellyel Horthy, Hitler, Antonescu vagy Maniu egymás ellen uszította a magyar és román népet S ma? Joggal mondhatta Tilth Zoltán: „Ma az a hitünk, hogy Erdély és az erdélyi magyarság összekötő kapocs lesz abban a testvéri együttélésben, amelyet mi magyarok a román néppel kívánunk.“ Fibruér 1 JELENIK MEG A „PROBLEMELE ECONOMICE" A LEGFŐBB GAZDASÁGI TANÁCS FOLYÓIRATA Nyilatkozatot kell beadni csehszlovák álammal apuolalos 3dds$1gokról és követelésekről Az ipari és kereskedelmügyi minisztérium közleményt adott ki, amelyben felhívja mindazok figyelmét, akiknek Csehszlovákiával szemben 1945 november 9 előttről származó bármilyen adósságaik vagy követeléseik vannak, hogy erről sürgősen nyilatkozatot adjanak be. A nyilatkozatban közölni kell a külföldi hitelező vagy adós nevét, a tartozás összegét és az adósság természetét. A kereskedelemi ügyletekből származó követeléseknél vagy tartozásoknál kimerítő adatokat kell szolgáltatni. A nyilatkozatokat a Külföldi Kifizetések Vezérigazgatóságánál kell benyújtani (Bukarest, Str. Gen. Manu nr. 21). Ugyanitt részletes felvilágosítások adnak. 1948 február 1-ig mindez időhivatal záróid eltitkolt adók befizetésének rendelkezésére ül Már csak két nap válását el február 1-től, amig a szigorú bünetések elkerülésére, az eltitkolt adókat be lehet fizetni. Éppen eiért a pénzügyminisztériumban a bűnügyi megtorlások alkalmazása előtt néhány napot főleg az 1948 február 1-én kezdődő új korszak előkészítésére használtak fel. Intézkedések történtek, hogy nyomban kezdjék meg az ellenőrző csoportok öt szenilitását. Ezek az ellenőrző bizottságok 1948 február 1. után nyomban hozzálátnak a vállalatok felülvizsgálásához, hogy felfedjék az 1948 január 31-ig történt adóvisszaéléseket amelyeket nem jelentettek be és nem fizettek be az ebből származó különbözeteket. Az ellenőrzéseket a nagyvállalatokon kezdik s a többi vállatokon folytatják az egyes cégek adóügyi fontosságának sorrendjében A végső utalásokat e tekintetben 1948 február 1-én közlik az illetékes adóügyi szerveikkel. Egyidejűleg intézkedés történt, hogy az eltitkolt adók befizetésének megkönnyítésére, a határidő előtti napokon vagyis 1948 január 31-ig bezárólag, az adóhivatali közegek kizárólagosan az adóeltitkolások felszámolására szór „aló munkálatokkal foglalkozzanak. Ez lehetővé eszi, hogy az adófizetők ne várakozzanak hosszú ideig a pénztárnál. Ugyanebből az elgondolásból kiindulva, elhatároztá, hogy a 27 százalékos elemi hátbéradót és a rendkívüli házbéradót a bérbe adott ingatlanok után, február 1-ig ,csak a C. E. C. útján lehet befizetni. Február 1 és 5 között a házbérből levont adókat a bérlők már az adóhivatalok után is befizethetik. Hasonlóképpen február 1 és 5 között vételezik be a város végi épületek és a telkek után járó adókat is 28 állam versenyezőinek részvételével ma kezdődik a téli olimpiász 450 külföldi újságíró érkezett St föoritzba (SAINI MORITZ, Rador.) Csütörtökön reggel 10 órakor kezdődik meg hivatalosan a téli olimpiász. Mint ismeretes, az olimpiászon 28 állam vesz részt. A több mint kétezer atlétát, 400 hivatalos személyiséget és 450 külföldi újságírót a Saint Moritz-i hotelekbe szállásolták el. A hírszolgálat, ami lehetővé teszi, hogy egyidőben 390 riportot lehessen leadni. Hasonlóképpen a televizós állomások is kiküldték szakértőiket és az előkészítő munkálatok elvégzése után televízión is közvetítik a versenyeket. A téli olimpiász február 8.-ig tart. Három éves Országos Szakszervezeti tanács Három éve annak, hogy a romániai munkásosztály megtartotta első szabad szakszervezeti kongressusát. Három éve, hogy megalakult a romániai munkásosztály szakszervezeti mozgalmának legfelsőbb irányító szerve, az Országos Szakszervezeti Tanács. Három év a munka, harc és győzelmek láncolata volt. 519 ezer szervezett dolgozó tagja volt három esztendővel ezelőtt a szakszervezeteknek s ma 22 szakszervezeti szövetség összesen 1 millió 337 ezer 586 tagot számlál. Nincs országunkban egyetlen dolgozó réteg sem, amelyet ne fogna össze az egységes szakszervezeti mozgalom. A szakszervezeti mozgalom fejlődése nemcsak a munkásosztály tagjait érintette. Közvetlenül érintette az ország minden demokratikus polgárát, mert egyik legdöntőbb tényezője a népi demokratikus rendszerünk kifejlődésének és megszilárdításának. A szakszervezeti mozgalom egyesítette első ízben a romániai munkásosztályt egységes szervezetbe foglalkozásra, nemre és nemzetiségre való tekintettel. A szakszervezeti mozgalom keretében felismerték a dolgozók, hogy azonos érdekeikért szoros úton kell küzdjenek. Az országos szakszervezetek így szintén egyik előkészítő tényezője volt a munkásosztály legmagasabb fokú szervezeti formája létrejöttének, a Román Munkáspárt megalakulásának azzal, hogy marxista-leninista nevelést adtak a dolgozóknak. A szakszervezetek küzdöttek a gazdasági szabotázs ellen, az újjáépítés lendületének fokozásáért, a népellenes reakció felszámolásáért. Az Országos Szakszervezeti Tanács ugyanakkor egyik fő pillére a nemzetközi béke arcvonalának, a Szakszervezeti Világszövetség keretében. Az Országos Szakszervezeti Tanács megalakulásának harmadik évfordulóján újabb nagy feladatokra mozgósítja a szervezett dolgozókat: a munka lendületének növeléséért, a termelékenység fokozásáért, a munkafegyelem megerősítéséért, mint amelyek fontos elemei a dolgozó nép életszínvonala felemelésének. A Népköztársaság korlátlan lehetőségeket nyitott a munkásosztály számára az anyagi fejlődés tekintetében is. A hatalom szilárdan a munkásosztály és szövetségesei, a dolgozó osztályok kezében van és ez biztosítja, hogy a munka gyümölcsét maguk a dolgozók élveznék. Ez azonban új magatartást kiván a munkával szemben. A munka többé nem a rabság, hanem a szabadság forrása. Gh. Apostol, OSZT elnöke, írja a hároméves forduló alkalmával, a „Viaja Sindicala“-ban : „..más magatartást a munkával szemben. Nem olyat, mint a sötét tőkés, földbirtokos múltban... Ma saját magunknak dolgozunk életünk felvirágoztatásáért, nem pedig azért, hogy mérhetetlen vagyonokat gyűjtsünk egy maroknyi kizsákmányoló számára“. A munkásosztály felkészül a szakszervezeti mozgalom harmadik évfordulóján, a Román Munkáspárt megalakulásának előestéjén, hogy a dolgozó nép hatalmát munkával megszilárdítsa és életkörülményeit jelentősen megjavítsa. Mindez immár kizárólag a dolgozóktól függ. A dolgozók öntudatos munkájától, a munkafegyelem szilárdságától, a termelékenység növelésétől. Köszöntjük az Országos Szakszervezeti Tanácsot, a munkásosztály öntudatos munkájának megszervezőjét megalakulásának 3 éves fordulója alkalmából.